Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-28 / 27. szám
12. Oldal, Laczkovics Ervin. Vadászmeséi rendszerint nem is mesék, mert valóban megtörténtek. Messze földön nincsen olyan kitűnő vadász, mint a kanizsaiak vadászmestere. A kanizsai társadalom és kaszinóélet kedvelt és megbecsült alakjai mégt dr. Török Andor ügyvéd, aki Tárnáiig Miklós Sínéífett líogy jó jogász, kitűnő üzletember is: gyára van, dr. Dömötör Miksa, a közkedvelt városi főorvos, dr. Koch orvos Petrovics Jefta, a gör. kel. lelkész, kedves szép öreg ur, a nagyhírű dr. Doktor Sándor, a pécsi bábaképezde volt vezetője, aki most Kanizsán tartózkodik, Tur-Grunfeld Merman, gyáros nűTty Milos, a jótékonyság nemtőjének kanizsai megbízottja. Szappanos tanár, Losoncz Lajos, a modern gazda, Fehér bankár és a sokat tevékenykedő Ifkovics Sándor tanító. A kereskedelmi és pénzügyi világot egy nagystílű üzletember reprezentálja: Grünfeld Herman, ő a kezde-Dr. Tőrök Ander, ügyvéd «fényezője a legtöbb kereskedelmi 'és ipari vállalkozásnak. Téglagyára az egész Vajdaságban ismert. Jelenleg Beográd récére szállít nagyban. A derék kanizsai tűzoltókról sem szabad megfeledkezni. A tüzoltótestület lelke Ádám Sámuel, aki valajpiu— rnég: Olaszországba is kivitte versenyezni a tűzoltóit és több első dijat hozott haza velük. A gazdakörről szóivá meg kell említeni, hogy négyszáznál több tagja van és ho^ dr. Dukav A.dolf Éöldbirtokos és bankigazgató ataók-BACSMEGYEl NAPLÓ 1923. január 28. lete alatt igen hasznos, eleven élet iüktet ebben a tekintélyes egyesületben. Érdekes különlegessége Kanizsának, hogy van egy játékgyára. A tulajdonosai: Mák Ernő és íarsai. Losoncz Lcsjos Kanizsán télen persze kissé egyhangú az élet. Nem ugyan a benszülött kanizsaiak számára, akik sohasem unatkoznak. Annál kellemesebb Kanizsa nyáron. A várostol tiz percnyire ott van a lisza partján a hires kanizsai nyári strandfürdő, negyven modern kabinnal. A kanizsaiak nyáron reggeltől estig vigan lubickolnak a Tisza hüs habjaiban. Idézetek az Ember tragédiájából (Sorok a hatvan évvel ezelőtt írott műből a — ma hősei számára.) Magaszlosabb Kegyeletiéi megóvni a romot, Mint üdvözölni a kelő hatalmat. Nehány örüHet most feszítenek fel, Testvériségről, jogról álmodó kát. Úgy kell nekik, miért nem ültek otthon, Élvezve és feledve a világot! . ..A merész, a pártos kisebbség szájaskcdással packázik felettünk. Mi könnyű törvényt írni pamlagon, Könnyű Ítélni a felületesnek És mily nehéz, ki a szivet kutatja! Legyen hát célod: Istennek dicsőség. Magadnak munka. Az egyén szabad: Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le: szeretet. Ki ellenáll a pere igézetének S nem hagyja lelkit ártól elragadni. Nem is ló ember s bár maradna otthon. Ha sárba hull a fényes, kárörömmel szemléli a pór, gúnnyal illeti, minthogyha önmocskát is igazolná. ... A tömeg a Végzet arra Ítélt cülata, mely minden rendnek malmán hazni fog, mert arra van teremtve. . . . Megjegyezd, hogy felzaklatni s kormányozni más. Hiúságból mindenki önmagát Tekinti látkörében a középnek, A Vajdaság kereskedelme és ipara X, Star a-Kanizsa Csodakút gyógyfürdő. Körülbelül tiz éve, hogy egy vállalkozó szellemű kanizsai kereskedő, Grüníeld Hermann, akit zsenialitása, bátor üzleti kezdeményezései révén nem ok nélkül neveznek »a kanizsai Stinnes«-nek, megvetette alapját a Csodakut-fürdőnek. A fürdő ártézi forrásvize lugoshatásu, rádiumos s mesés győgyeredményeket értek el vele reumásoknál s egyéb betegek gyógyításánál. A Csodakutat azonban nemcsak az ártézi forrásvize révén illeti meg ez az elnevezés. A Csodakút ma modern berendezésű fürdőhely, de nevét már előbb kapta. Még a fürdő megépítése előtt a nép rájött, hogy a várostól 6 km-nyiro lévő itató-kutjából gázok ömlenek ki s a vize gyógyhatású. Grünfeld Herman nemcsak arra vállalkozott, hogy a kút vizét vegyelemezteti, hanem szívós kitartásával megteremtette 1913-ban a gyógyfürdőt. A szkeptikusok és kételkedők elhallgattak. Elhallgattatta őket dr. Lengyel Béla egyetemi tanár vegyelemzése s még inkább a csodás gyógyeredmények. Ma a Csodakút Stara-Kanizsa büszkesége. Fa- és játékárugyár, Stara-Kanizsa. Egészséges fejlődésben levő uj alakulás Az ipartelep, 15—16 munkást foglalkoztat. A hajtóerő 5 lóerős szivógázmotor. A gépiberendezés a legtökéletesebb. A kanizsai játékárugyár gyártmányai nem sablonosak, sok ötlettel készülnek. Bizonyára ez az oka, hogy gyártmányai már ina is közkedveltek. A gyár gyermekkocsikat és kertiszékeket is állít elő. Katona Ferenc rézöntődébe és géperőre berendezett mechanikai gépjavitó műhelye. Az üzem 1909-ben alakult. Szakszerűen foglalkozik gazdasági gépek és malomgépek, motorok javításával s hengerrovátkolással. A vállalatot az alapító utódai: a veje, Bagi Ferenc és a fia, Katona József, vezetik. Mindketten kitűnő szakemberek. A vállalat rézöntödéjében gépalkatrészek készülnek. Első Gőzfürész és Gőzmalom R. T„ Starakapizsa. Vezérigazgatója: Milkó József. A gőzfürész egyik legrégibb iparvállalata a Vajdaságnak s fejlődésében lépést tart a legmodernebb ilynemű vállalatokkal. Két nagy keretfűrésze van. Egvik 30, a másik 36-os, gyalugépek, egyetemes asztalosgépek és körfűrészek egészítik ki, az üzemi hajtóerőt egy 350 lóerős gőzgép szolgáltatja. körülbelül 100 munkást foglalkoztat állandóan. Erdőkitermeléssel, szálfák feldolgozásával, épületfa, asztalosáruk és butoranyagok készítésével foglalkozik főképpen. A gőzfürész közvetlen a Tisza partján fekszik. A nyersanyagok legnagyobbrészt vizi utón jutnak a kitermelés helyéről a telepre. A gőzfiirésszel egybekötve van a modern berendezésű malom, mely két részből áll: egy buzaőrlő- és egy paprika-malomból. — 1910-ben a malom rekonstruáltatott és ma egyike a legjobb berendezésű malmoknak. Napi őrlőképesség három vaggon. Lisztkészitményeiből tetemes részt exportálnak külföldre. Első gőztégla- és cserépgyár r.-t. Mikor Stara-Kanjizsa egyik legnagyobb ipartelepével foglalkozunk, lehetetlen újra vissza nem térnünk a vállalatnak is alapitója és lelke. Grünfeld Herman nevére, aki ennek A gyár 24 hold területen fekszik. Állandóan 240—300 munkást foglalkoztat, hatalmas gyárkéményei messze ellátszóan hirdetik a kanizsai ipar produktivitását. Évi gyártás két és fél millió tégla, 300,000 cserép. A felhasznált nyersanyag a téglagyártáshoz legfőbb kékagyag, amelyből a legjobb tégla és cserép készül. A gyár felszerelése a legmodernebb. Két 125 lóerős gőzgép, két hatalmas körkemencéje évenként 350—400 vaggon szenet, 60—100 vaggon fát emészt. Teljesen sima felületű falitéglái a keramitot helyettesítik. Speciális lapos felületű francia cserepet készítenek s e tekintetben versenyen kívül állnak. Gyártmányait ma még legnagyobb részt vizi utón szállítja el, de a tervezett uj keskenyvágányu vasút a gyártelepet, a Tiszát és a Dunát összekötő forgalom gócpontjába helyezi. Szerkesztői üzenetek es« Egy kiváncsi kereskedő. Subotica. Nem Ön az egyetlen, aki e kérdést felveti s mi magunk is felvetettük, hogy nem kel!ene-e az újságok áremelkedésének tervétől elállanunk. tekintve, hogy a dinár értéke valamivel javult. Az áremelés tervéhez azonban, legmélyebb sajnálatunkra, ragaszkodnunk k°" A lapok az áremelést nem a dinár esésének hatása alatt határozták el. aminek jele ar._ hogy fix-terminusra. február 1-én. drágulnak meg a magyar újságok. Az újság nem olyan portéka, mint a gyarmatáru, vagy a divatcikk. Nem követheti árában a pénz értékének kialakulását. Ennek az a következménye, hogy az árak már régen túlhaladják a nivót. amikor az újság is megdrágul. Mikor az uiság felemeli az árat. akkor már ez a felemelt ár sem elegendő a megdrágult kiadások fedezésére. Most nagynehezen. hosszú belső töprengés után, áttérünk a 6 koronás árra. holott ha a kiadások megnövekedése arányában drágulna az újság. 7.70—7.80 koronába kellene kerülnie. A kereskedő annyiban van előnyben az ujságvállalkozóval szemben, hogy nap-nap után, ahogy a pénz értéke változik, változtathat az árakon, míg Iám. az újságok ára tizenegy hónapig változatlan maradt. Mi jól tudjuk, hogy a kereskedő sem aszerint emeli az árakat, ahogy erre kedve szottyan. A Bácsmegyei Napló a liberális világnézetet képviseli, nem adja át hasábjait soha annak a célnak, hogy az árak emelkedéséért egyetlen termelési ágat. a kereskedelmet, tegyék felelőssé, sőt ellenkezőleg megvédi a tisztességes kereskedelem érdekeit. Be kell azonban ismernünk, hogy éppen az a néhány kereskedő, akik leghangosabban szisszennek föl. ha az árdrágításról cikk jelenik meg. akik leghangosabben fenyegetődznek bojkottal, nem mindig mentesek a bűntől, hogy csak a konjunktúra alakulásával emelik az árakat. A kereskedők többsége azonban nem ilyen. Gúnyos hangú kérdésére, ime. ez komoly válaszunk. Állandó olvasó. Subotica. A munkásbiztositópénztár most, hogy a járulékokat felemelték. 26 hétig ad betegsegélyi a beteg munkásnak. Ezelőtt, amikor alacsonyabbak voltak a járulékok egy éven át adott segélyt. D. 22. 1. Az. aki idegen állam javára optált, nem veszti el vagyonát s nem veszti el örökségi igényét sem. Az öröksége. ki kell neki adni. 2. Elegendő. 3. Nem lehel kiutasítani. Syk. A dologról semmit sem tudunk. A célja alighanem a nemzetiségi megosztás kedvezőbbé tétele. Svájc. Nem használhatjuk. Hadköteles, Malihegyes. Ha a sorozáson már felmentették, mint családíentartót. akkor nem kell újból kérvényeznie felmentését .és nem is fogják behívni. . . ■-
