Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-28 / 27. szám

2. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1922. január 28. öt erőszakosan a budget megha­misítására akarta kényszeríteni. Rendezés előtt a Szaleniki­­kikSiö kérdése Athénből jelentik : A görög kor­mány bizottságot küldött ki e Szalonikiben Jugoszláviát megil­lető szabad kikötő kérdésének végleges rendezésére. A bízott ság azonnal érintkezésbe fog lépni B ililgđzsics athéni jugoszláv követtel és valószínűleg 10 na­pon belül e! fog készülni szerző­dés tervezetével. A tervezetet azonnal meg fogják küldeni a beogradi kormánynak jóváhagyás végett. A mérnöki hivatal évi munkája A sul'otíc&i kozépitkezés akadályai A városi tanács elé most terjesz­tette jelentését Petrovics Koszta városi főmérnök a mérnöki hivatal egy évi működéséről. A beadvány kiemelkedik az egyszerű statiszti­kai adatokat tartalmazó évi jelenté­sek közül, mert érdekesen mutat rá, hogy miért nem fejlődhetik Subo­­tica úgy mint a Vajdaság többi vá­rosa. A suboticai mérnöki hivatal ebben bizonyára nem hibás. A város mér­nökei az elmúlt esztendőben annyi uj épület, utca és város-szabályo­zás tervét dolgozták ki, hogy ha ennek csak egy része is megvaló­sult volna, úgy már örvendetes fej­lődés volna a városon az utolsó esz­tendőben megállapítható. Hogy csak a lényegesebbeket említsük, a vá­rosi mérnöki hivatalban már elké­szültek a városi színház újjáépítésé­re vonatkozó tervek, valamint az uj városi tisztviselőlakásokat magá­ban foglaló bérház, a munkáslaká­sok alaprajza, azután a Manojlovi­­csa-utcát a Vilsonova-utcával össze­kötő uj utcarész szabályozás terve, A halált váró Ady Eiadre Irta: Godányi Zoltán Negyvenötéves volna ma, meglett férfi, túl az ifjúságon és egészen közel az őszhöz. Kövéredő, deresedö vidéki földesur, akiről a szomszéd birtokostár­sai csak annyit tudnak, hogy rímeket faragott valamikor Pesten, az orfeumo­kat tanulmányozta Párisban, de még idejekorán megjött az esze, asszonyt szerzett és beállott a felesége portájára kasznárnak. Negyvenötéves volna, ha élne, de egészen bizonyos, hogy úgy sem élne már. ö maga szabta szűkre az életét, ezt a ragyogó, gyönyörű köntöst, ame­lyet nem lehet viseltesen hordani, ki­­térgyelve, szétfoszló könyökkel, gyűröt­ten és megfakultam Az öltöny, amely­nek csodálatos matériáját a szive és a lelke véréből, ifjúsága minden forrósá­­gából szabta ki a zseni hebehurgyás szemmértékével és a gyermek öntudat­lan bölcsességével, ünneplő viselete veit Ady Endrének és halottas ruhája egyaránt. A hétköznapi, közönséges mezt, a negyedik, az ötödik X-nek azt a szomorú és kétségbeejtő ajándékát amúgy sem tudta volna megszívlelni so­hasem. Ady Endre már régen, még as elején, akkor, mikor először látta meg megrendítő nagyszerűségében a maga kivoltát, a gyönyörű mivoltát, szuverén módjára előre kimérte az élete végső határait, már tiz-tizenöt évvel a halála előtt megállást kiáltott saját magának. Tudatosan irányozta viharzó lelkéneK btegríadt paripáit a szörnyű szakadék felé . . . Ady Endre önmaga akarta, saját ma­ga parancsolta meg Ady Endrének, hogy ne legyen negyvenötéves. A drá­ga és szent ifjúság virágos hajóján úszott el közülünk, de majdnem leké­sett már. a boldog bárkáról. A hajó eJL a városi kultúrpalota és uj elemi is­kolák tervrajza. Ezenkívül elkészül­tek már a kültelki utak javításának és a Halasi-szőlők, valamint Palics szabályozásának tervei is. Ezekből a tervekből azonban csak naivon kevés valósulhatott meg ed­dig. A városi mérnöki hivatal rámu­tat arra évi jelentésében, hogy az anyagi eszközök hiánya csak na­gyon kevés építkezést enged meg. A városnak arra kellett szorítkoz­ni, hogy a legfontosabb és legsür­gősebb építkezéseket hozza tető alá. csak a városi épületeket és is­kolákat javították és alakították át és a legfontosabb útjavításokat ké­szítették el. aaasrntimmsmmsBmsmBama A radikálisok a nacionalista blokk ellen A sznboticai ssíáv pártok választási készülődései A nacionalista blokk megalakítá­sára vonatkozó tárgyalások az egyes pártok kiküldöttei utján már megkezdődött, azonban egyelőre még nem lehet tisztán megállapítani, hogy a szláv pártoknak egy válasz­tási frontba való tömörítésére irá­nyuló fáradozások sikerre fognak-e vezetni. Annyit azonban már a tárgyalá­sok kezdő stádiumában meg lehet állapi! ani, hogy a nacionalista blokk megalakítása semmiesetre se fog olyan könnyen menni, mint ahogy azt a kezdeményezők hitték. Az egyes pártok a legkülönbözőbb fel­tételeket szabják a blokkban való részvételhez és ezenkívül mindegyik párt biztosítani akarja saját jelölt­jét a blokk közös listáján. A legnagyobb nehézségek a radi­kálispártban merültek fel. Már teg­nap jelentettük, hogy a pártban so­kan vannak olyanok, akik ellenzik a blokkban való részvételt. A helyze­tet még sulyosbbitia Protics suboti­cai híveinek állásfoglalása. A Pro­­tics-frakcióhoz tartozók ugyanis megkezdték már a szervezkedést Suboticán, azonban a radikálispárt vezetősége megtett eddig mindent á Protics-pártiak mozgalmának lesze­relésére. Ez talán sikerült volna is, bár Protics hivei a beogradi kon­gresszuson fogják csak végleg el­dönteni, hogy külön listát fognak-e Suboticán állítani. A radikálispárt­ban azonban az volt a vélemény, hogy nem fog Suboticán külön Pro­­tics-párt alakulni, mert állítólag na­•mcsíBSBsmms indult már, elhagyta a kikötőt, de ötök hive az örömnek, forró szeretője az Életnek: Ady Endre visszahívta, visz­­szasirta, kétségbeesett könyörgéssel fel­­kérezkedett reája. Az utolsó pillanatban. Nem, nem, csak azért se. Nem lett negyvenötéves Ady Endre. # A harmincéves Ady Endre jött ma elébem, az évforduló napján, aminthogy mindig is csak így látom őt, azóta, hogy utoljára láttam. Az ifjúság és a dicső­ség fénylő sugarában, a szépsége és lel­ki pompája teljében. Mikor a legviru­­lóbb volt, amikor az Élet büszke és dia­dalmas szeretője volt, amikor még az igazi Ady Endre volt. ( Egy kis polgári vendéglő a Rókus­­kórház tövében, ama nevezetes Wurg­­lits-mester jókonyháju borháza, ez a filiszterek számára való hajlék sokszor látta egyidőben a legnagyobb magyar költő sűrű poharazását másokkal, bará­taival, ellenségeivel és önmagával Ak­kor még szorgalmasan Ittak a pesti irók és újságírók, nem agy mint most, mikor inkább a kártyától meg a tőzs­dén való mértéktelen lumpolástól má­morosodnak el. És még azok Is ittak, akik egyébként a minden indokolás nél­kül való feketekávé mellett bőjtölték ki nap-nap után az éjszakát. Jó kadarka-bora volt akkoriban Wurg­­litsnak, a kecskeméti buckákon termett. Ady Endre egyszer véletlenül felfedezte ezt a becses körülményt és azóta szí­vesen be-beköszöntött oda. De nem so­káig tudta elviselni az egyfajta bort. Mikor utoljára voltam együtt vele, ép­pen azon az estén lett végleg hűtlenné a Wurglits kadarkájához. Azért is jött el, hogy ezt tudomására adja a kadar­ka híveinek, akik pedig évek óta hűsé­gesen kitartottak a kedves ital mellett. — Gyertek máshová, menjünk vala­mi rendesebb helyre- — .vezényelte — gyón kevesen mutattak hajlandósá­got a pártból való kilépésre. A nacionalista blokk megalakítá­sára irányuló mozgalom azonban most súlyos helyzet elé állítja a ra­dikálispártot. Protics hivei ugyanis a leghatározottabban ellenzik a na­cionalista blokkban való részvételt és azzal fenyegetőznek, hogy ha a radikálispárt mégis résztveme a blokkban, úgy kilépnek a pártból. Miután sokan vannak a radikális­pártban olyanok, akik ellenzik a blokkban való részvételt, ezért attól tart a párt vezetősége, hogy ezek az elégedetlenek Protics híveivel együtt kilépnének a pártból és még súlyo­sabb helyzetet jelentene ez azért is, mert a pártvezetőség egyik tagja maga is Protics hive és így ez köny­­nyen pártszakadásra vezethetne. Ezekből a jelekből ítélve nagyon kétséges, hogy a radikálispárt részt vesz-e a nacionalista blokkban, an­nál is inkább, mert a párt véleménye szerint kevesebb radikális képviselő jutna igy a parlamentbe. Az a legvalószinübb, hogy a de­mokraták, az Or-Ju-Na, a rokkantak és dobrovoljácok közös listát fognak állítani és ezzel szemben egy radi­kális. egy bunyevác, egy Davido­­vics-frakcióhoz tartozó, egy szociál­demokrata, egy földmivespárti lista fog szerepelni, a Magyar Párt listá­ján kívül. Amíg azonban a naciona­lista blokk megalakítására vonatko­zó döntés nem történik meg, addig az egyes pártok tartózkodnak a je­lölések megejtésátől. atsamawiK swimi raas unom már ezt a minden egyéniség nél­kül való, tehetségtelen löttyöt. Ahol Ady megjelent ott ő parancs nél­kül is komandált. Már egy-két év óta csak az ő szava volt akkor a vezéri szó, ment utána a hi vők és a rajongók nyája akaratlanul is. Ezúttal is felsze­­deJőztünk nyomban, vagy nyoican-ti­­zen, mert nem a bor volt a fontos már, mikor Ady közénk jött, de a drága egyéniségének egyre erősebbé váló va­rázsa. Az ország, a nagyközönség még nem igen tudta, nem nagyon érezte, hogy ki az az Ad’' de a toll robotosai, a fiatal iró és újságíró tábor csak nem rég elindult rohamcsapata már eskü­dött reá. Adynak ezen az estén pajzán jóked­ve volt. Külön és egészen bizarr pro­grammal jött. — Kocsis kocsmába akarok menni, kocsisbort akarok inni! — vezényelte és a következő fordulónál már be is kergetett bennünket egy ismert lebujba, valahol a Rökkszilárd-utca sarkán, ahol részeg fiakerosok ferbliznek hajnalig és buszkrajcár a tormaizü bor literje. Itten telepedtünk le a pirosteritőjü ke­rek asztalnál. — Kocsisbort isztok ma gazemberek! kacagott Ady és vezényelt. Vizes poharakban kellett inni a rette­netes lőrét — reggelig. Minden poharat fenékig ki kellett üritenie, igy szólott a szörnyű ítélet és senkinek sem jutott az eszébe, hogy protestáljon. Ady gyermeki vidámsággal leste, mint fintorodik el az arcunk minden ez-nél. Nagyokat kacagott, elsőrangúan mula­tott és egyébként elmélázó, zárkózott gyermek lelke kinyílt, vibrált, pompá­zott. Hajnali hármat köhintett már a beteg kakukos-óra az elnéptelenedett kocsmá. ban, már letörtek a leghívebbek is, de Ady még mindig néni elégedett meg a Lesz-e pótadó-emelés Szuboticán? A városi fanács tervei A városi közgyűlés időpontjának megállapítása még mindig késik, bár januárban már csak néhány nap van hátra. Valószínű, hogy ebben a hónapban már nem is fogják a ki­szélesített tanácsot összehívni. A közgyűlést eredetileg ugyan már a hónap közepére akarták összehívni, mert az volt a terv, hogy még ja­nuárban a közgyűlés elé terjesztik a városi költségvetést, azonban a közbejött akadályok lehetetlenné tették ennek a keresztülvitelét. A városi tanácsnak ugyan ideigle­nes felhatalmazása van arra, hogy költségvetés nélkül gazdálkodjon, azonban mégis sürgősen szeretné a közgyűlés jóváhagyását az uj bud­­getre. Éppen ezért valószínűleg csak a költségvetésnek a tanácsban való letárgvalása után fogják a kiszéle­sített tanács ülését összehívni, hogy, igy a költségvetés azonnal letár­gyalható legyen. Mivel azonban a költségvetés tár­gyalását a városi tanács még el sem kezdte, mivel ki is kell nyomtatni a költségvetés-tervezetet, valószínű, hogy csak február közepe táján ke­rülhet sor a közgyűlés összehívá­sára. A költségvetésben mutatkozó de­ficitet a városi tanács tárgyalása! lesznek hivatva megszüntetni, azon­ban még igy is megtörténhetik, hogy a tanács kénytelen lesz a pótadót erre az évre felmelni. A múlt esz­tendőben kivetett 50—250 százalé­kos pótadó lényegesen semmiesetre sem fog az idén emelkedni. Legfel­jebb csak néhány százalékos eme­lésről lehet szó, azonban nincs ki­zárva, hogy a minimális adó-emelés is kikerülhető lesz. A városi taná­csot ez a szándék vezeti és ennek érdekében a budget minden kiadási tételét, amenyiben ez módjában áll, csökkenteni fogja. K3555SEnesr,í---OT.jr»'.?3j»i: wows, 'xwwsxtwj swMohKHna&is&itaa'XX’jsr-kegyetlen játékkal. Olyan volt mint a szeszélyes gyermek, aki legyeket fogott a gyufaskatulyába és nem akarja kibo­csátani az istenadtákat. Kicsukja meg becsukja a börtönskatulyát és nem le­het tudni, hogy mit eszel ki még vele a csapongó szeszélye: kiereszti el el. kábult ; foglyait vagy ottfelejti bezárva őket és más játékba fog. Ott ültem mellette és a mámoron át gyönyörködéssel és megilletődéssel fi­gyeltem drága sziporkázásait játékos kedvének. Egyszerre, egészen reggel felé elkomorult, abbahagyta évődözését, két keze közé fogta szép fejét és hosz. szán, merően nézte a kiszenvedett tár­saságot. — Mához tiz év múlva — mondotta halkan, — meglátod mához tiz év múl. va, nem tudok majd írni verset. Még. öt-hat év és aztán vége, megyek. Nem, nem akarok negyvenéves lenni... Bor­zasztó dolog az, negyvenévesnek lenni! ...Én nem leszek negyvenéves! . . . Fiatal volt, ragyogó volt, maga a pompázó ifjú élet volt Ady Endre eb­ben a percben, ahogyan kimondta a sej­telmes szavakat. Ki gondolt akkor még arra, hogy máról-holnapra összeroppan­hat a teremtésnek ez a tökéletes reme. ke. És a buta és ízléstelen kocsistanyán, a borszagu reggel piszkos ködében, a suta mámor savanyu leheletében meg­rendültén hallgattam. Ha Ady Endre mondja, akkor Úgy is lesz. Ady Endre nem lesz negyvenéves. Fiakert hozatott, fáradtan dűlt az ol­csó alkalmatosságba. — Jó éjszakát! —* mondta csöndes mosolylyal. ¥ Ezen a hajnalon láttam utoljára Ady Endrét. És az volt az érzésem azóta is mindig, hogy Ady, áld nem akart negy­venéves 'enni, még harmincéves korá­ban halálra Ítélte önmagát,

Next

/
Thumbnails
Contents