Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-24 / 23. szám

1923 január 24, BÄ5CMEGYEI NAPLÓ 3. oldal hogy végre megfelelő megoldást ta­láljon a kényes ügy. Pletikoszits András dr. főispán-polgármestér beogradi utazásának egyik főcélja, hogy a közoktatásügyi miniszté­riumban végleges döntést kérjen eb­ben az ügyben, Beavatott helyről vett értesülé­sünk szerint a város a kérdésben azon az állásponton van, hogy a közoktatásügyi miniszter akarata érvényesüljön, mert a város veze­tőinek felfogása szerint a bunyevá­­cokat egyedül az a szempont irá­ny it ja, hogy bmyevác pap tanítsa a gimnáziumi tanulókat vallástanra és azt akarják elkerülni, hogy nem $ soraikból kikerülő pap legyen a btmyevác Ifjúság hitoktatója. A vá­ros nem akarja megengedni, hogy ebből is politikai kérdést csinálja­nak, de azért Pletikoszits főispán Beogradban mnden erejét.Iatbaveti. hogy az ügy békésen intéződjék el és a felzaklatott kedélyek megnyu­godjanak. A városi hatóság e véle­ményét természetesen konkrét bizo­nyítékok nem támogatják, az csupán feltevésen nyugszik s igy alig lehet eldönteni jogosságának, vagy jogo­sulatlanságának kérdését. Pletikoszits főispánnal egyidejű­leg azonban Beogradba utazott Bu­­danovics Lajos plébános, a suboticai klérus vezető lelkésze is, aki ugyan­csak a kormánynál interveniál a kathoiikus egyházon esett sérelem orvoslása érdekében. Néhány napon belül tehát végre megoldást fog találni a suboticai val­lásháború ügye. Szervezkedik a sulbotieai Magyar Párt KerüMeskmt írják össze a választókat Kedden délután négy órakor a suboticai Magyar Párt rendelő bhottséga ülést tartott a párt köz­ponti irodájában. Az ülésen megjelentek az egyes kerületek elnökei, elnök-helyet­tesei és a szervező-bizottság tagjai akik azt a megbízást nyerték, hegy a S8ját kerületeikbe tartozó és a magyar nemzetiséghez tar­tozó választói jogosultsággal biró polgárokat sürgősen írják össze. A központi iroda az összeírás alapján be fogja szolgáltatni az adatokat a névjegyzéket összeiró hivatalnak. A VI ik körben, amely egyike a legnagyobb köröknek, jnér befejezték az összeirasi mun­kálatokat. A többi kerületekben folyamat­ban van az összeírás és a legrö videbb idő alatt befejezést nyer. Bulgária békés szándékai Letörik a bolgár bandákat — Lesz-e nj török-görög bábom Szófiából jelentik, hogy Sztam’oulihszki bolgár miniszterelnök magához kérette a szófiai SHS. követet és biztosított' arról, hogy Bulgáriának a legbékésebb szándékai vannak. Hangsúlyozta, hogy ha Beogradban kételkednek szavai őszin­teségében, rövidesen módját ejti, hogy őszinte szándékait bebizonyítsa. A ma­cedón bandák összes szervezeteit a legerélyesebben feloszlatja s kiüldözi az országból. Ezek a bandák ép annyit ártanak Bulgáriának is, mint az SHS. királyságnak s el van szánva nyílt har­cot kezdeni ellenök, mert ezek a ban­dák már két Ízben is az ő élete ellen törtek. Athéni jelentés szerint a szófiai görög követet is biztosító ta Sztambu­­linszki Bulgária békés szándékáról és kijelentette, hogy a török-görög háború esetleges kiujulása esetén nem támadják meg Görögországot. Megígérte azt is, hogy Hujat bey-t, aki Tnráciában csa­patokat toboroz a görögök ellen, kiu­tasítja Bulgáriából. Úgy látszik ebből a nyilatkozatból, hogy az újabb török-görög háború es­hetősége nincs kizárva. Erre vall az is, hogy Pangalosz, a gö'-ög hadsereg ve­zérkari főnöke S a'onikiben kijelentette egy újságírónak, hogy a görög hadsereg szervezete megint teljesen rendben van. A vezérkari főnök is hangoztatta azon­ban Görögország békés szándékait. A Maricánál történt határincidens ügyében a nagyhatalmak athéni képvi­selői utasitást kaptak, hogy demarsot nyújtsanak át a görög kormánynak. De mert a görög kormány is kijelentette, hogy teljesen békés szándékai vannak, a demarstól elállottak. Ennyi béke — és ilyen béke... Csoda-e ha háború van ? Magyarország viszonya a kisálltáéihoz A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szerdai ülésén Daraváry Gé­za igazságügyminiszter válaszolt Györki kijelentésére, aki követelte, hogy mutassa be a miniszter azokat az aktákat, amelyek a bíróságok be­folyásolását bizonyítják. Daraváry nem hajlandó az aktákat előterjesz­teni, de intézkedett az igazságügy­minisztériumban és a főügyészség­nél. hogy a Ház bármely tagja azo­kat megtekinthesse. Bárkinek mód­jában lesz meggyőződni arról, hogy ezek az akták más ügyre vonatkoz­nak, a felolvasott rendelet pedig merő koholmány. Az indemnitási vita első szónoka Lukács Györg- evvségespárti: Kül­politikai kérdésekkel kíván foglal­kozni. Az indemnitási elfogadom. Szük­ségesnek tartanám azonban, hogy a kormány költségvetést nyújtson be, még pedig az 1923—24. évre. Nagyon kívánatos volna az aktiv külpolitika folytatása, de kénytelen vagyok képviselőtársaim figyelmé­be ajánlani azt a sok nehézséget, mely ennek útjában áll. A mai ne­héz helyzetben az aktiv külpolitika legelső feltételei hiányzanak, mert a ma uralkodó perverz világrend ki­indulópontja a középeurópai hatal­mak teljes lefegyverzése volt. Nem tagadom, hogy nemzetközi helyze­tünk javult. Sokra értékelem az olasz szimpá­tia jelenségeit, de ne felejtsük el, hogy a trianoni béke impedimentu­­mát Olaszország nem hárította el. Romániához? A románokat szintén fenyegeti a szláv előretörés, de a román megszállás borzalmai és az. a tény, hogy Románia most is ellen, séges politikát folytat velünk szem­ben, lehetetlenné teszi az ilyen kap­csolatot. Vagy kapcsolódtunk volna Csehországhoz, mely politikája al­fájául Magyarország megsemmisí­tését vallja? Vagy Jugoszláviához? Mind ez azt bizonyítja, hogy ez idő szerint senkihez sem lehet kapcso­lódnunk, de remélem, hogy.el fog érkezni ennek az ideje is. A következő szónok Bogya János volt, majd Lingauer Albin beszélt, I aki élesen támadta a kormányt az­­‘ ért is, mert része volt a Rassay-féie nyugták hamisításában. Rassay Károly csütörtökön mond­ja el interpellációját, amelyben az a legutóbbi atrocitással kapcsolatban az ébredő egyesületek eíloszlatását fogja követelni. A belgák vizze! akarják elárasztani a német bányákat Ujjal»]} lefoglalások, sztrájkok és letartóztatások — Thyssent nem bocsátják szabadon Francia politikai körökben egyál­talán nem titkolják, hogy a ruhr­­vídéki akció eddig kudarcot vallott, A balsiker miatt kormánykörökben nagy zavar észlelhető, de jelzik, hogy most már erélyesebb intézke­désekhez fognak folyamod li. A mi­nisztertanács ülésén, amelyen Foch tábornagy is résztvett, elhatározták a vasutassztrájk letörését, a bánya­munkások kényszerítését a munkára és a teljes vámvonal felállítását a Ruhr-vidék körül. Megállapodtak arra nézve is. hogy a megszállott területen uj valutát vezetnek be. Egyes katonai intézkedéseket, me­lyekre nézve legszigorúbban titko­lóznak, szintén megfontolás tárgyá­vá tettek. A francia kormány erélyes jegy­zéket készül Németországhoz intéz­ni, melyben kifejti, hogy a német birodalom a Versailles! szerződést ismételten megszegte és hogy Né­metországnak a ruhr-vidéki meg­szállással szemben tanúsított maga­tartása nyilvánvaló szerződés-sze­­gés. A jegyzék egyúttal újabb bün­tető intézkedéseket helyez kilátásba. Hétfőn újabb francia pénzügyi és vámtisztviselők utaztak a Ruhr-vi­­dékre. A francia megszálló-hatósá­gok intézkedéseket tesznek, hogy minden sztrájk esetére meg legyen a tartalékuk. Az Essen és Francia­­ország közötti táviróvezetéket fran­cia postatisztekkel őriztetik, mert megállapították, hogy német posta­tisztviselők kihallgatták a beszélge­téseket. A francia hatóságok ezeket a német postatisztviselőket igen szi­gorúan megbüntették. A sajtó képviselőit a francia kül­ügyminisztériumban arra intették, hogy szánjanak szembe azokkal a hírekkel, hogy a kormány lényege­sen ki akarja terjeszteni a megszál­lást A pillanatnyi helyzettel és a várható fejleményekkel a Quíti d’ Orsay-n még senki sincs tisztában. Ami azt a tervet illeti, hogy a jó­­vátételi kérdést utalják a népszövet­ség döntése alá, azt a megoldást francia hivatalos helyen képtelen­ségnek tartják, mert a Versailles! szerződés értelmében a népszövet­ség tanácsa erre nem illetékes. A francia kormány nem tart az általános sztrájk kitörésétől a Ruhr­­bányákban, amivel a. bányamunká­sok üzemi tanácsainak képviselői arra az esetre fenyegetődztek, ha Thyssen Frigyest és többi letartóz­tatott társát nem bocsátják szaba­don. A belga kormány útmutatás­sal szolgált Franciaországnak, hogy az ilyen politikai tüntetést miképp lehet hatástalanná tenni. Szerinte ki kell zárni n munkából a bá­nyászokat. mint ahogy cselekedtek a németek Belgiumban, még a szivattyúkhoz sem szabad a műszaki alkalmazot­takat bocsátani, amiből az a vesze­delem támadhat, hogy a tárnákat elönti a viz és a bányászok hóna­pokra elvesztik kenyerüket. Ugyan­ezt kell tenni a kohókkal és a koksz­égető telepekkel, mert ha azoknak kazánjai kihűlnek, hosszú időre leJ heteden minden munka. Végleg el kell vágni a Ruhr-területet Német­ország többi részétől. Azt is aján­lotta a be!ga kormány, hogy a leg­szigorúbban meg kell akadályozni a Ruhr-teriiletről a szén- és koksz­­szállítást Németország meg nem szállott területeire. A francia kor­mány megfogadta a tanácsot s most tervet dolgoztat ki az uj rend­szabályokra. Evégböl át kell csoportositanl a megszálló csapatokat, teljesen hata­lomba kell venni a megszállott terü­letek vasutait és az ottani bankok utján kölcsön jegyzésével uj márka­­pénz kell behozni, ' A franciák és belgák újabb retor­ziója folytán Essen környékén a vasúti forgalom kezd nehézkes len­ni, több vonal el van zárva a vesz­teglő tehervonatoktól. Ostenfeld déli állomásán hétfőn este sztrájk tört ki, mert a belga katonák az állomás és a fütőház épületeit megszállották s gépfegyvereket állítottak fel. Sterk­­grade állomáson is sztrájkba állot­ták a vasutasok. Ma estére a posta és táviróhivatalnokok bizalmiférfiai összegyűlnek s valószínűleg ki­mondják a sztrájkot, mert a francia, parancsnokság fegyveres erővel le­foglalt több vonalat s az egész szol­gálatot ellenőrzi. Laizenauer kor­mányfőtanácsost, a kölni pénzügy­­igazgatóság elnökét hivatali helyi­ségében a francia katonaság letar­tóztatta. Az elfogatási parancsot ál­lítólag egy angol tábornok adta ki1 Bonnban. A majn á-frankfurti vasutigazgató­­ság megszállott vidékein a vasúti épületeket a katonai parancsnokság lefoglalta vámhivatalok céljaira. A Rajnán és a csatornákon újabb szén- és kokszszálíitmányokat sike­rült a megszállóknak lefoglalni, még pedig 24.000 tonna szenet és 6000 tonna kokszot. Az első kokszvona­tok kedden megérkeztek a trieri ál­lomásra, Mainzban dr. Olfenbacher kor­­mánvfőíanácsost, a mainzi fővám­hivatal vezetőjét tegnap letartóztat­ták s családjának meghagyták, hogy négy nap alatt ürítse ki a lakást. Horn és Wiesner fővámhivatali fel­ügyelőket szintén letartóztatták s ki fogják őket utasítani. A német munkásság elkeseredé­sét növeli, hogy Degpiitte és Simon tábornokok elutasító választ adtak a Thyssen és Stinnes telepek küldőtt­­ségefnek, amelyek Thyssen és Spin­­dler szabadlábrakelyezését kérték. A franciák a sztrájk meg­hiúsulását jelentik Düsseldorftól jelentik: Az általá­nos sztrájkra szóló parancsnak a Ruhr-vidék ipari központjában a munkásság nagy többsége nem tett eleget. A vasúti szállítmányok to­vábbítása rendben folyik. A sztráj­koló alkalmazottak a dortmundi pá­lyaudvaron és a gelsenkircheni ál­lami bányákban újból megkezdték a munkát. A termelés, néhány bányát leszámítva, az egész Rubr-mcden­­cébp- folyik. Zavargásokról sehon­nan sem érkezett' jelentés. Lázadás egy jegyző ellen A mackóvá ez! forradalom Vrsacról jelenti tudósítónk: A Vr­­sac közelében - fekvő Markovácz község lakosságának egy része se­hogy sincs megelégedve a falu jegyzőjével, Pavkovics Pállal. A jegyzőt az általános jegyzői kine­vezések során el is helyezték Mar­­kovác-ról, de a választásokra való tekintettel újra visszakerült régi ál­lásába. Ez ellenségeit annyira elke­serítette, hogy tiz markováci ember összebeszélt, hogy elpusztítja a jegyzőt. A tiz elkeseredett marko­­váczi polgár, névszerint Kroju Sán­dor, Andrej Pavel, Rabeez József, Pereta Dimitrüa, Uzoni Viktor, M!k­­lej Péter, jdzoni Tamaszia, Mijok Tanászia, Vajin Jászó, Ranoje S/to­­jan e hó 20-ikán bementek a köz­ségházára Pavkovics jegyző hivata­los szobájába, onnan kikergették a jegyzőt az utcára, ott földre teper- I ték, megrugdosták, s ütlegelték. Alighanem agyon is verték volna, na a jegyző segélykiáltásaira figyel­messé lett csendőrök szét nem za­­el a verekedőket, akiket végül letar­tóztattak és bekísérjék az ügyész­ségre. i

Next

/
Thumbnails
Contents