Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-22 / 21. szám

2. oldal burkolásnak azok, kik elragadtatják magúkai a legbrutálisabb és Iegvan­­(ftütabb tettekre, kik lábbal tiporják a legelemibb emberi jogokat, kik a gyűlölködés magvát kiütik szét s megértés és megnyugvás helyett, amelyre törekednie kellene minden emberileg gondolkodó és érző em­bernek, csak elkeseredést és gyűlö­letet teremtenek. Ez az ő hazafiságuk. Hazafias­sága azoknak, kik vagy azért, mert hiányzik belőlük az okosság, vagy pedig mert érvényesüléstik akadá­lyát látják benne, nem tudnak vagy néfti akarnak arra az erkölcsi ma­gaslatra emelkedni, amellyel Mas­­saryk, a csehszlovák köztársaság el­nöke hirdette, hogy a fajszeretet mérve sehogysem és sohasem lehet az, hogy mennyire gyűlöljük a más fajokat. Mint ember, kinek emberi érzéseit bántja az embertelenség, mint intel­­lektuel, kinek neveltetése nem bir. ja látni a vadságot, mint jogász, ki kívánja a jognak uralmát és tiszte­letét és mint szerb, ki fájdalommal lát minden megnyilatkozást, amely a faja iránti szimpátiákat másokban csökkenteni alkalmas, nem tudok szó nélkül napirendre térni ezen merénylet felett, de szükségét ere­zem, hogy nyíltan adjak kifejezést azon megdöbbenésnek és elkesere­désnek, amelyeknek sok-sok faj­­testvérem csak aggódó opportuni­­tásból nem ad hangos kifejezést. A nacionalisták azonban nem akarnak belenyugodni vezérük le­tartóztatásába és ennek demonstrá­lására vasárnap este 6 órakor tö­megesen vonultak fel a városháza elé, ahol Jevgyevics Dobrószláv sza­­badonbocsdtását követelték. Á na­cionalisták a tüntetés alatt erősen szidalmazták a rendőrséget. Erre Qyorgyevics rendőrkapitány szét­osztásra szólította fel a tüntetőket, aminek azonban ezek nem engedel­meskedtek, csak a második erélyes felszólításra oszlottak szét. Még ez­után is nyíltat fenyegetőztek a na­cionalisták azzal, hogyha hétfő reg­gelig nem helyezik Jcvgyevicset szabadlábra, akkor nagy események fognak történni. Gyorgyevics rendőrkapitány a késő esti órákig folytatta Jevgye­vics kiha|lgatását. Jevgyevics kije­lentette vallomásában, hogy a Dél­­bácska elleni merényletben nem vett részt, hanem a kérdéses időben a Mária királynő-kávéházbcxi tartóz­kodott. Ennek bizonyítására aiifai­­íánukat jelentett be és tizenkét ilyen tanút a rendőrség még vasárnap es­te kihallgatott. Ennek ellenére is bi­zonyára terhelő adatok merültek fel a nyomozás során Jevgyevics ellen, mert a rendőrség hétfőn adja át Jevgyevics Dobroszlávot az ügyész­ségnek . A novisadi nacionalisták vezérük letartóztatásáról értesítették vala­mennyi nacionalista szervezetet, amelyek tiltakozni fognak. Jtirisics ezredes, ,a beográdi Or-Ju-Na el­nöke, aki vasárnap Novisadon tar­tózkodott, azonnal visszautazott Beocrádba, hogy Jevgyevics ügyé­ben interveniáljon. ' Slezák Rezső dr., a merénylet legsúlyosabb sérültje,' egyébként lé­nyegesen jobban van és az orvosok véleménye szerint néhány napon beiül elhagyhatja a szanatóriumot. Jellemző különben a novisadi köz­állapotokra, hogy vasárnap hajnal­ban a város magyar negyedében, különösen az Árpád-, Magyar- és Alkotmány - uccukban »felelőtlen« eleinek majdnem minden ház abla­kait beverték. A nyomozás még eb­ben az ügyben méz nem indult meg. A rendőrség azonban kilátásba helyezte ebben az ügyben is a lcg­­jsÄgorubb eljárást és a novisadi vá­rosi tanács hétfői ülésén szintén erélyesen állási kíván foglalni a Novisadon mindinkább általánossá váló forradalmi jelenségekkel szent­!*»• BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. január A Protics-párt vajdasági zászlóbontása január 28-án lesz Novisadon a Protics-párt gyűlése Novisadról jelentik : A Protics-párt eres választási agitációt kezd már kifejteni. A párt szervezkedése külö­nösen a Szerénységben folyik erősen. A párt megbízottai a napokban Beo­­gradban kongresszust tartanak, ame­lyen a választási agitáció részleteit és a további tennivalókat fogják megbeszélni. Ezután fog megjelenni a Protics-párt választási proklamá­­cióia. Legközelebb megtörténik aProiics­párt vajdasági zászlóbontása is. Január 28-án ugyanis a Protics-párt gyűlést tart Novisadon, amelyen maga Proiics Sztoján is részt vesz. Ugyanekkor küldöttség fogja felke­resni dr. Kraszojevics Györgyöt, To­­mics Jasa régi fegyvertórsát és a radikális-párt régi vezérét, aki hű maradt a radikáli"-párt eredeti prog­ramjához és öt fogják felkérni, hogy a Szerémségben vállalja el a lista­vezetést, • Általános munkás sztrájk készfii a Ruhr-vidéken Anglia és Olaszország a franciák erőszakos politikája ellen A londoni Evening Standard düs­seldorfi tudósítója jó forrásra való hivatkozással Henti lapjának, hogy a francia kormány Loucheurt küldi Düsseldorfba a ruhrvdéki akció gazdasági problémáinak megoldá­sára. Az esseni vasutigazgatóság veze­tőinek letartóztatása miatt a vasuta­sok szervezetei gyűlést tartottak, amelven elhatározták, hogy ameny­­nyiben nem bocsátják szabadon a letartóztatott tisztviselőket, erélyes rendszabályokhoz lógnak nyúlni. A bányászok szervezetei ugyancsak jgyülést tartottak, hogy határozza­lak a francia rendszabályokkal (szemben teendő ellenintézkedések ! dolgában. í A Thyssen-miivek üzemi tanácsa, I amely hatvanötezer munkást kép- 1 visel, Degoutte tábornoktól Thyssen rögtöni szabadonbocsátást követel-. v te, mert különbm mindenütt meg­szüntetik a munkát. A Ruhr-vidék bányamunkásai kö­zött mindenütt izgatott a hangulat. Azokban a tárnákban, amelyeknek vezetőit letartóztatták a franciák, a I tisztviselők és a munkások kijelen­tik. hogy ezekután sem fogják telje­síteni a franciák utasításait, hanem inkább egészen abbahagyják a mun­kát. Az esseni kőszénmüvek vezér­igazgatóját, Engelmannt letartóztat­ták és ennek következtében e bá­­nyatársulat valamennyi tisztviselője és munkása tiltakozó sztrájkot kez­dett. Minthogy a Daklbusch-iámá­jnak vezérigazgatóját. Kestcnt letar­tóztatták, a tárna ötszáz bányaműn- I kása sztrájkba lépett. Éppen igy a ’ Bon'ifácius és König Willielm-tárnák 'munkássága is, válaszul vezetőiknek I letartóztatására, abbahagyta a mun­­lkát. Ennek a három tárnának mun­kássága csatlakozni szándékozik a .ruhrvidéki szakszervezetek akciójá­!hoz, ami kétségtelenül a helyzetnek kiélesedését jelenti. Széliében az a felfogás, hogy c munkásság esetleg I általános sztrájkra is hajlandó, ha a 'tárnákból ki nem vonják az idegen i csapatokat és a letaróztatottakatci em I bocsátják szabadon. 1 Növekedik az izgatottság a vas­­í utasok körében is. Eddig a vasuta­sok nem engedelmeskedtek annak a parancsnak, hogy a lefoglalt szenei elszállítsák. Estig egyetlen lefoglalt szénnel megrakott tehervonat sem lépte túl Németország határát. A munkásság a franciákkal való ellentállás dolgában mindenütt szoli­dáris a polgársággal. A franciák megkorbácsolták a német hivatalnokokat Berlini jelentés szerint Buerban és Gladbachbat a franciák több né­met hivatalnokot megkorbácsoltak, mert nem tisztelegtek a francia tisz­teknek. A franciák másutt is folyton provokálják a német lakosságot. IAz olasz kormány közbelépése Milánóból jelentik, hogy az olasz kormány köréből az a hír szivárgott ki, hogy a külföldi követeket utasí­tották, hogy minden eszközt ragad­janak meg arra, hogy Franciaország és Németország között a helyzet ■ enyhüljön. Ugyanakkor az egyéb í külállamokban levő követek is utá­rsítást kaptak, hogy ily irányban ^fejtsenek ki működést. Az olasz köz­­\ vélemény mindinkább Franciaor- I szag ellen lordul. j Ezzel ellentétben a Steíani-iroda gazzal a londoni jelentéssel szemben, ‘hogy deila Torretta márki Rómából nem hozott speciális utasításokat magával, kijelenti, hogy Olaszország ; jó szolgálatai azt célozzák, hogy Aangolországot elszigetelt magatar­tásának elhagyására és az olasz té­­izis értelmében a szövetségesekkel [való egységes eljárásra rábírják. jj Az Idea Nazionale sajnálja, hogy ;London még mindig nem érti meg, ;hogy Angolország magatartása meg- I erősiti a németek reményeit, tehát ■ még jobban kiélésül a konfliktust. A I helyzet kulcsa Berlinben van. Első- I sorban arra van szükség, hogy Né­■ metországot megelőzzék, hogy nem I tervezik az ország szétdarabolását vco-v leigázását. A ruhrvidéki intéz­kedéseket ezért gazdasági akció ér­telmében kell megtenni, a lap reméli, hogy Torretta és Bonar Law tanács­kozása hozzájárul ahhoz, hogy An­­golorszá"-ot belátás^" bírja. Franciaország okkupálni akar­ja a Ruhr-terilletet Berlinből jelentik, hogy a kancel­lár etrv nyilatkozatban rámutat ar­ra a programúira, amely a francia szenátus pénzügyi bizottsága elnö- I kének, Dariamak, Poincaréhoz in­tézeti titkos jelentésében jut kifeje­zésre. Dariac azt írja ebben a jelen­tésében. hogy Franciaországnak ab­­jba a helyzetbe kell kerülnie,, hogy la Ruhr-vidék egész termeléséi ural- 1 kodhassék. Megfelelő intézkedések- I kel Németország iparát el lehet szakitahi a. szén- és az érctermelés- I tői, A kancellár ebből azt olvassa ki, lliogy a Ruhr-vidék megszállása az j első lépés az okkupáció felé. Újabb belga csapatok érkez­tek a megszállott területekre Gelsenkirchenből jelentik: A Büér-tárnát, amelyből szombaton visszavonultak a francia csapatok, I vasárnap ismét megszállották. Ez­­ízel kapcsolatban híre te^edt, hogy a franciák még jobban ki akarják j terjeszteni a megszállást. Egy falu­ban, amely a tárna közelében fek­szik, az elmúlt éjjel francia katona­­: ság benyomult a munkástelep egyik iiázába és a lakótól igazolványokat ' kért. Recklinghaitsenbm a meg- I szálló csapatok be akarnak vonulni j valamennyi állami tárnába. Vásár­im ap ujabb erős belga csapatok ér­keztek. A Bergmannsglück- és Wes­­terheidc-tárnák előtt nagy francia Páncélautókat helyeztek el. ! Az angolok a német kormány győzelmét remélik. A londoni »Times?, szerint angol körökben általában az vélemény, . hogy a német kormány erélyes ma- I gatartása meghozza a gyümölcsét, mert a német körök tisztában az­zal, hogy minden engedékenység Németország pusztulását jelentené. Az angol független munkáspárt nyilatkozatot tett közzé, mely­ben kifejti, hogy a francia-német viszály elöbb-utóbb komoly hábo­rús veszedelmet fog felidézni. A párt világkonferencia összehívását követeli, amelyen a versaillesi szer­ződés megoldatlanul hagyott pro­blémáit kellene megoldani. Sztrájkolnak a német bányászok Essenből jelentik: A helyzet a megszállás folytán egyre éle­sebbé válik. Már hét bányában sztrájkolnak a munkások. A Tissen­­miivek munkásai — számszerűit hetvenötezren* — bejelentették, a vállalat igazgatóságának, hogy ké­szek egy emberként éllentállni. A dortmundi pályaudvar mun­kássága sztrájkba, lépett. A Berlin­ből és Varsóból Páris felé irányított vonatokat már nem indították. Eltűnt a szlovéniai hadksákmány Egy elkésett kormányintézkedés Beogradból jelentik: A minist* terek gazdasági-pénzügyi bizott­sága legutóbbi ülésén a Szlovéniá­ban szerzett hadizsákmány kér­dését tárgyalta. Mint ismeretes, az osztrák-magyar monarchia fel­bomlott olasz frontjának egész megmentett hadianyagát az annak idején keletkezett szlovén nemzeti tanács foglalta le. A miniszteri bizottság megállapította, hogy en* nek a rengeteg szállítmánynak legnagyobb részét ’a szlovén tar­tományi kormány értékesítene és saját céljaira használta fel. Éppen ezért utasították a szlovén királyi helytartót, hogy a hadizsákmány­ból befolyó jövedelmet ezentúl közvetlenül szolgáltassa be az állampénztárba. Politikai körökben gúnyosan kommentálják a kormány elkésett intézkedését. Mint mondják, na­gyon jellemző az állami gazdál­kodásra, hogy akkor kezdenek a milliárdos értékekkel törődni, ami­kor mér legnagyobb részét elher­dálták. A vörös hadsereg Franciaország ellen készülődik Trockij a háborús hírekről Azokból a háborús hírekből, me­lyek az crosz-lengyel-román-litván készülődésekből röppentek föl, kezd kibontakozni a helyzet igazi képe. Mint hétfőn délelőtt jelentik Zagrebből, a Révaiból Becsen keresztül ideérkező hírek szerint a vörös hadsereg csapatait össze­vonják, fokozatosan hadi létszámra emelik és a román és lengye! határok felé indítják. A kiewi helyőrséget északi csa­patokkal erősítették meg. Trockij kijelentette, hogy az orosz külügyminisztérium értesü­lései szerint Franciaország Orosz­ország ellen támadás támadás tervét készíti elő. Ezt a támadási tervet a vörös hadsereg csirájában fogja meghiúsítani. Az orosz kormányt az is ide­­degessé teszi, hogy Vrangel Pa­risba ment, ahol kitüntető szívé­lyességgel fogadták. Arról is kap­tak híreket, hogá Vrangel had­seregét Franciaországban fel fog­ják szerelni.

Next

/
Thumbnails
Contents