Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-21 / 20. szám

1925. január 21. s vendég kevés van, az is benfentes, bohém-törzsvendég, nem cehheiő idegen, egyszer.egyszer a műkedvelő női zene­kar. A szomorú Becs szülte vidám mű­vésznők, akik spanyol, * angol s egyéb megfejthetetlen nációbeli művészetet mutatnak be idegen nevek alatt, a régi bécsi emlékek hatásaként ott a zongora körül megcsinálják a maguk weanerisch bandáját s inkább a maguk gyönyörű­ségére játszák a walzerokat, semhogy az elárvult' trapézmüvészt mulattassák, aki ott két pohár kutviz mellett a duhaj, vidéki palit Imitálja s nagyokat kiált a prímás felé, akit a műsorban Pepitadi Boccóiiak hívnak: Nur lauter, lauter ,, Mizzi í i ByCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal. sokat kell a korcsmában ülni egy.egy nagyobb fuvar előtt, s fuvar után a Ro. gyák-korcsmában csak a vak Pista és neje zenekarának hangjai mellett tud mulatni. A vak Pista ugyan nem vak, s a felesége is aligha a felesége, de a zene­kar -- ezt is Körmöczi mondja — csudá­latos szépen jádza a magyar nótát. A Pista hegedül s a felesége tamburávaí kiséri. A felesége. Ági néni. ott szokott kötö­­getni az ablak előtt, ahonnan jól látni a bejövő embereket. Ha nincs vendég, olyankor Ági néni harisnyát foltoz, de amikor megjelenik egy-cgv mulatósked. vü legény, leteszi a kötést, magához emeli a sarokba támasztott tamburát és olyan gyönyörűségesen eljátszik rajta, kora meghazudtolja s igy nem akartuk megkérdezni, hogy Newyork-ban, vagy valamelyik kis város Newyorkhoz cím­zett kávéházában szerezte művészi dia­dalait. A vendég se nagyon kiváncsi er­re, pedig ő is váltig hangoztatja: szemei és buzgó lelkesedéssel kezd} játszani, hogy Sneider Fanra azt mondta, de azt mondta. Ki amerikás vendég jókedvűen tapsol I a tenyerébe. f A vidám női zenekar A művésznő azzal a mosollyal köszöni meg az érdeklődést, amelyet a múlt századbeli romantikus beszélyirók ncg­­édcs-nek neveztek. Úgy ülnek ott a pódiumon a nagy ko­pott zongora körül, mint a regebeli ti­tokzatos Párkád bölcsen, mindeutudóan, rejtélyes, keserű mosollyal a szájuk kö­rük Most már a negédes mosoly is a múlté akár a női zenekar. Aki lump, az a balalajka hangjai mel­lett marad fent hajnalig s a Mangupe, kockure, idi kućl kupi zeni iarape, népszerűbb nóta, mint hajdan, amikor tői muzsikusok veszélyeztették a köz­erkölcsöket a Pikoló pikoló csin-csin-csin Hallgassátok híveim kezdetű végtelenül szellemes s direkt tői zenekarok számára irt kupié volt. Faluhelyen persze nem lehet úgy vá­hogv mindenkinek jókedve kerekedik tőle. — Csendesen, csak csendesen, — énekli a fuvaros és sűrű pisszegéssel csendre inti a »vakc muzsikust és fele­ségét. ö maga közben úgy kiabál, hogy ré­mületbe ejti az uccán járókat is. — Nagyon mulatós ember a Sándor, azér’ kiabál, — mentegetődzött Rogyák­­né, a lokál tulajdonosa. — Ha sokat iszik, hagy kiabáljon, — vélekedünk mi. — Dehogy iszik a lelkem, — mondta a korcsmárosné — csak kiabál, ügy csinál, mint az egyszeri betyár. Meg­iszik egy féímeszely bort és csinál egy liter lármát. * Aki igazi mulatós ember, egy szál ci­gánnyal is el tud mulatni. A barom­vásártér kis korcsmáiba ritkán vetődik egy zenésznél több, az is inkább tambu­­rás, vagy harmonikás, mim igazándi cigány. De hát azért ilyen is akad. Aféle vándorzenész, aki korcsmáról-Csendesen, csak csendesen lógatni a banda és banda között, mint ahogy" a városi ember válogatja, hol a cigányt, hol a tamburazenekart, hol meg a balalajkát. Itt a szegény ember beéri azzal, ami éppen van. A falusi kiskorcsmákban házi. illetve családi zenekar szolgáltatja a jó kedvhez a muzsikát. Körmöczi bátyánk, aki úriember, mert hogy fuvaros s akinek éppen a mester­ségénél fogva, ezt szintén ő mondja. korcsmára jár, elmegy névnapot kö­szönteni, de az uccán is csatlakozik, ha lehet, az italos emberhez s elkíséri egyik korcsmába a másikba. Ámbár ő maga erélyesen tiltakozik a vándorzenész el­nevezés ellen. Kijelenti, hogy ö igazi prímás. — A Piros Józsi bandájában is játszot­tam én valamikor. Ncwyorkban is mu­zsikáltam, — mondja. A Piros Józsira vonatkozó állítást a — Ne ezt játsszd, hanem valami kül­földit. Meri én is jártam Amerikában. Á vándorzenésznek felcsillannak a A Piros Józsi bandájában iß já'sxaltam mondja, — tudsz te Santoy— Szerkesztői Szerietek g«3 Érdeklődő. Novisad. Csakugyan itt az ideje, hogy tisztáztassék az ugy­­nevezetes »üzletes« sajtó fogalma. Mi az az »üzletes« sajtó s mi az alapja, hogy egy lapra azt mondják rá iizletes lap? Legyünk elsősorban tisztában az­zal, hogy minden napilap kiadása üzleti vállalkozás. Egy napilap szerkesztése, előállítása milliós kiadásokkal jár. Napi­lapot az újságírók nem szerkesztenek, a nyomdászok nem szednek s nem nyomnak ingyen, ennélfogva a kiadó sem adhatja ingyen, csupán az eszme és az elvek diadala érdekében az olvasónak, hanem a kiadásaiért anyagi ellenszolgáltatást kér. Vannak lapok, amelyeket az olva­sók. előfizetők és hirdetők tartanak el. akik ellenszolgáltatást kapnak azért, amiért fizetnek. Kapnak újságot és kap­nak hirdetést Úgy látszik, ezeket értik az üzletes sajtó fogalma alatt. Ezeknek a lapoknak az a céljuk, hogy minél több olvasójuk legyen. Hogy szerezhet egy ujságválklat, tehát az riizletes« sajtó olvasókat, s hogy tarthatja meg azokat? A tapasztalat megmutatta, hogy ennek csak egy útja van. Jó lapot kell adni az olvasónak a pénzéért. Jó újságot, amely­nek értesülései frissek, megbízhatók, cikkei okosak, élvezetesek, amelynek ál­láspontja becsületes. Megdobálták ezt az óhajtott célt másképp is elérni. Hazug szenzációkkal, botrányok hajszolásával, izgatással, nagyhangú kiabálással, »tiszi­­tás«-sai. A gyakorlat megmutatta, hogy a tömeg fejletlen ízlésének hízelgő, szenzációhajhászó és uszító lapok nem élhettek soká. Az üzletes sajtó, hogy megélhessen és fenmaradhasson, nívós és jó lapot ad az olvasónak. Ez az ő üzlete. Van aztán másfajta sajtó is. Van olyan is, amely szeretné ugyan, ha az olvasó tartaná el, de mert ezt nem reméli, ki­­tartaíja magát. Ez a kitartott sajtó egy párt, vagy pár ember szolgálatában áll s pénzt, anyagi támogatást fogad el azoktól, akiket kiszolgál. Ez a sajtó, enyhén szólva, becsapja az olvasót, amely azt hiheti, hogy az újságban be­csületes, független véleményt talál, holott csak azt olvassa benne, amit meg­fizetnek. A kitartott sajtó nem lehet jó. A kitartott újság nem Írhatja meg azt, amit akar, ha ez árt gazdáinak, a kitar­tóknak. így esik meg aztán, hogy az az újságíró, aki például Pécsett a saját ne­vével szignál olyan lapot, amely an­­íiexiót követel, akinek denunciáló cikke alapján ártatlanul becsuknak újságíró­kat és beszüntetnek újságokat, mert azt hazudja róluk, hogy Budapesttel össze­köttetést tartanak fenn, aki a Baranya cimü magyargyalázó pamflettet irta meg, — kénytelen cikket Írni például a Délbácskába s megírni, hogy magyarok adjatok pénzt, mert a Délbácska a ma­gyar gondolatot szólaltatja meg. Mi csak egyfajta megkülönböztetést ismerünk sajtótermék és sajtótermék közt Mi csak tisztességes és nem tisz­tességes újságot és tisztességes és tisz­— Na látod, külföldit is. tességtelen újságírót ismerünk. Nem tartjuk tisztességes újságírónak például azt, aki. ha, tegyük fel. Geiger Testvérek üzletében tűz üt ki. olyan modorban ér­deklődik a tüzvizsgálat eredménye iránt, hogy zsarolás kisérlete miatt eljárást kell indítani ellene, s azt sem, aki harc­ban áll a Vidovdánnal, de egy olyan je­lentős kulíuresemény hírére, mint egy szappanosbolt szépségversenye, kibékül vele s együtt foglal helyet a Vidovdán szerkesztőjével a szépségverseny bíráló­bizottságában. Tisztességtelen újság az, amely becsapja az olvasót, aki azért ad pénzt az újságért, hogy abból megtulja, mi történt, de többnyire csak azt olvas­hatja el, aminek megírásáért megfizet­ték, vagy aminek elhallgatásáért nem honorálták a szerkesztőt vagy a lapot, Ezek után véleményt alkothat magá­nak, hogy milyen az üzletes sajtó, a vaj­dasági magyai ság pedig megértheti, hogy melyik a tisztességes lap s melyik nem az. , S. Antal. Topofa. A Magyar Párt, tud­­tunkkal. még nem alakult meg Topolán. A választási agitáció során minden bi­zonnyal megtartja ott is gyűlését G. Károly. Pancsevó. Egyiket megraj­zoltatjuk. Debeljácsa. Hasonló természetű debel. jácsai panaszokkal már egv ízben fog­lalkoztunk. Akkor Torontál vármegye alispánja el is rendelte a vizsgálatot, de a panaszttevők nem igazolták vádjaikat, hanem bocsánatot kértek. 2. Az esetről tudomása van a Magyar Párt vezető­ségének is, amely bizonyára foglalkozik is majd vele. Szigorló. 1. Tudtunkkal nem kellnostri­­fikálni. ellenben csak a közegészségügyi minisztérium engedélye a'apján lehet orvosnak gyakorlatot folytatni, vagy letelepedni a Vajdaságban. Szó van ar­ról, hogy a nostrifikálás kérdésében legközelebb rendeletet hoznak s nem lehetetlen, hogy a budapesti diplomákat egyáltalán nem nostrifikálják. 2. A pá­lyázati hirdetmények a hivatalos lapban jelennek meg. Hogy van-e üresedés, erről a vármegyei alispáni hivatal Is felvilágosítást ad. 3. Ilyen rendelet nincs, de hasonló panaszokat máshon­nan is hallunk. Ilyen rendelet kiadása alkotmányellenes volna. M. Sch. D.. Mihaliác. önnek nem kell optálni, ha 30 éve lakik a községben, SHS alattvaló. Nézzen utánna. hogy fel van.e véve a községi névjegyzékbe s ezen az alapon kérjen, illetőségi bizo­nyítványt. Emlékek. Szépirodalmi lapba való, minthogy Jugoszláviában nincs ilyen, a kézirat rendelkezésére áll. Küldje el ta­lán a Tűz szerkesztőségének Becsbe, Mariahilíerstrasse 95. Bcdenicskal magyarok. A Magyar Párt még nem foglalkozott a jelölésekkel. Ha ez megtörténik, bizonyára gondoskodik arról is. hogy azokban a kerületekben, ahol nem állít jelölteket, a magyar vá­lasztókat tájékoztassa, melyik párt vagy

Next

/
Thumbnails
Contents