Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-20 / 19. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. jancár 20. hogy ő csak felolvasásokra adott min" den csütörtökre engedélyt, mig a mos tani ünnepség túlmegy a fölolvasás ke­retén, mert a műsoron ünnepi beszéd, vers és ének is szerepe! és az estélyen egynél több személy szerepel. Verbaszon érthető fölháborodást kel­tett a jegyző ur betiltó rendelkezése, amely lehetetlenné tette az iinnepsé megtartását. A Suboticáról érkezett szereplők még az esti vonattal vissza­utaztak. Kívánatos volna, ha a felsőbb ható­ságok megvizsgálnák az ügyet és föl­világosítanák Ivanity jegyzet az alkot­mány világos és félremagyarázhata lan rendelkezéséről, mely megengedi, hogy zárt helyiségben gyűlések" hatósági en­gedély nélkül tarthatók és azokat, be­tiltani nem lehet. A verbászi Kas:; inó betiltott előadása még bejelentési köte lezettség alá sem esett. A cseh korona védelmében vérzik el a dinár 3*60 centimes a dinár Zürichben Pénteken Zürichben folytatódott a dinár fekete napja és 4 centimes nyitás után 3.60 centimes árfolyam­mal zárták a beogradi deviza jegy­zését. A jugo-korona, mely három hónappal ezelőtt még, ha pillanat­nyilag is, 3.10-es kurzuson állt és 2.50—2.60 körül tartotta magát na­pokig, ma 1 centime, tehát békeérté­kének századrésze alá siilyedt. A szerdai és csütörtöki dinárzuha­nás után már nem keit nagy meg­lepetést a zürichi táviró mai jelentése a beogradi deviza 3.60 centimesre sülyedt árfolyamáról. A szédítő ira­mot, amelyben Szíojadinovics pénz­ügyminiszterségének negyedik hete alatt 2.20 centimestől 0.90 centime-ig a jugo-korona befutott., rezignációval fogadja a pénzpiac és a tőzsdék a külföldi valuták árfolyamában azon­nal eszkomptálja a dinárnak Zürich­ből diktált értéktelenedését. Pénte­ken az ünnep miatt Beogradban és Zagrebban nem volt tőzsdei forga­lom, — a magánforgalomban azon­ban ugrásszerűen emelkedtek az ér­tékek és a dollárt, — amelynek ér­téke két héttel ezelőtt, már a hausse megindulása után 90—92 dinár kö­zött mozgott, — ma már 140—145 dináros árfolyamon fizették. A dollár zürichi paritása a pénteki jegyzéssel 148.80 dinárra emelke­dett. A ruhrvidéki francia bevonulás óta, amely a. középeurópai valuták esését idézte elő, — a német márka katasztrofális zuhanásának tempó­ját csak a jugoszláv valuta közelíti meg, amely keddtől péntekig 36 százalékot vesztett értékéből. En­nek a nagyfokú áresésnek speciális okai vannak, amelyek a jól informált pénzügyi körök szerint még mindig összefüggésben vannak Plavsics Dusán valutajavitó akciójával. Ismeretes, hogy a jugoszláv­­csehszlovák pénzügyi megállapodá­sok alapján a Rasin-Kumanudi- Plavsics trió Csehszlovákia közben­­jöttével indította meg a dinár felja­vítására irányuló akciót. Október és jim’-mKAr hónanban Csehszlovákia pénzfölöslegéből a külföldön piacra Kciuic uinart intervenciós vételek formájában összevásárolta és nosz­­szu ideig a nyugati értékek helyett dinárt tezaurált. A csehszlovák részről megnyilvánult kereslet okozta akkor nagyrészben a dinár ugrásszerű emelkedését. A jó va­luta miatt Csehországban beállott gazdasági válság folytán azonban ebben a hónapban tudvalevőleg egészen 14.70-ig sülyed Zürichben a cseh valuta, ami arra bírta rá a prágai pénzügyi köröket, hogy a tezaurált valuták piacravetésével megállítsa a cseh-kornna esését. Megindították tehát Zürichben a fseh-korom visszavásárlási akció­ját. amire elsősorban a dinárt hasz­nálták fel, mig a nyugati jó valutákat továbbra is fedezetül tartották. Az intervenció eredményeképpen sike­rült is a cseh-korona további esését meggátolni, —• ezzel szemben a piacra dobott dinár értéke kataszt­­rófálisan lezuhant. A dinár értékcsökkenése annál könnyebben következett be, mert kivitelünk úgyszólván teljesen szü­netel és igy a külföldön valutánk iránt semmi kereslet nem mutatko­zik. A zürichi dinár-jegyzés is csak a »kínálat« kurzusát mutatja. — mig a kereslet-jegyzés teljesen hiány- I zik. A mostani zuhanás tehát böjtje a Plavsics-akció ünnepeinek, amely­nek vége, ha Csehszlovákia tovább­ra is a dinár terhére javítja valutá­ját, — egyelőre teljesen beláthatat­lan. , •Baranyai magyarok közi Vasárnap Belláén — A Bácsmegyei Napló munkatársától — Nem iehet Baranyáról; a baranyai ma­gyarságról eleget írni, nem lehet kime­ríteni a szavak kincsestárából azt a sok értéket, szépséget és emberi megnyilat­kozást, amit ez az ősi, hamisítatlan nép őriz magában. Az utas megközelíti Osiiek felől a csöndes magában és magának élő Hellyé községet. Vasárnap van éppen és a ra­gyogó januári nap, aminek foga van, megfürdeti csodás sugaraiban a tem­plomba siető csoportokat. Festői látvá­nyosságot nyújtó népviseletben vonul­nak fel a kálvinisták az Isten házába, ahol Kemenszky Lajos tiszteletes meg­vigasztalja őket a hét minden szenve­déséért, ő, aki szintén osztályosa min­den bajuknak. Ott a falu központjában van az egy­szerű fehérre meszelt tempiom, körü­lötte egy hatalmas uradalmi épület és a szerényen meghúzódó pap és kántor­iak. . Ráérünk körülnézni az ősi vendégsze­retet, a hagyományos tisztaság és a nagyszerű erények diadalmaskodó kál­vinista tömegei közt. Katolikusok is vannak Bellyén, ezek németek, akik azonban jól megférnek a keményvágásu, józaniejü, békés termé­szetű magyarokkal. Otf élnek egymással és egymásközt. S a sok nemzedéket végignevelt derék mesterek Csépán bácsi az ősz hajú és hajlott derekú kántöttanitó csak köny­­nyes szemmel tud emlékezni szeretett szülőföldjének, hívogató Baranyának minden magyarjáról. Alighogy a tízórai harangszó utolsó kongása is elhangzik, fölhangzik az »Erős várunk nekünk az Isién« gyönyö­rű és kifejező zsoltára, a falu apraja­­nagyja énekli s az ének száll és a sze­mekben régi pogány tüzek égnek., A baranyai magyarok, a magyar kál­vinisták, a faji jellegét híven őrző nép, amely nem ismer kétszínűséget, nem is­mer ravaszságot, benne még a sátor­­lakó ősök remek tulajdonságai domi­nálnak. Csekély földjüket művelik, te­kintélyes részük halászattal is foglalko­zik. Úgy élnek itt, mint az idecseppent vándorlók, a földet keresők, mint az ázsiai puszták kóborló fiai. Nem korcsmáznak, pusztán erkölcsök élnek bennük, legfeljebb odahaza kva­­terkáznak el meghitt körben, mialatt az asszonyok a padkán ülve a bibliát ol. vasgatják. A külvilág eseményeiről vagy egyál­talán nem értesülnek, vagy ha igen, csak nagyon későn. Ott ülök velük együtt és mesélek ne­kik és szeretettel nézem a kéményre mintázott profiljukat s odaképzeiem a friss agyuk, afe éles eszük röpködő gon­dolatait: a bánatukat, a fájdalmukat, a panaszukat. Mert nehezen nyitják fel panaszra a szájukat, nehezen lehet belőlük kiszed­ni a sérelmeiket. A magyar ember nem siránkozott soha. Magyarok ők hiába, a baranyai föld s a faj magyarjai a véfünk és a tes­tünk és a gondolatunk magyarjai. Hom­lokukon a magyar bélyeggel s a ma­gyarsággal járó minden tragédiával. S ezért szeretjük őket, ezért nem tu­­tunk megválni tőlük, ezért térünk visz­­sza mindig és újra hozzájuk. Mert az övék a szivünk dobbanása, a lelkünk melege és az agyunk szikrája. Az övék a megálmodott álmok az új­raéledő hitek hites magyarjaié. Mesterházy Ambras magyar kormánypárt Gömbös ellen Vihar a pártonkivfiit képviselők programúja körűi Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén foly­tatták az indemnitás vitáját. Az első szónok Mártríy Samu bírálja az adó­törvényeket. főképpen agrárszem­pontokból. Kijelenti, hogy ki kell küldeni egy szervet, amely kérlel­hetetlenül törli a költségvetésből a fölösleges kiadásokat. Hosszasan foglalkozik Gömbös Gyula beszédé­vel és megállapítja, hogy az asszi­miláló kérdést nem lehet kikapcsol­ni. Jobb szerette volna, ha nem Gömbös mondotta volna el ezt a be­szédet, mint a kormánypárt vezére, mert ez a beszéd nagy kárára lehet az egységes pártnak, amelynek az ország minden rétegére kell támasz­kodnia. Utána Szilágyi Lajos beszédében először a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kijelenti, hogy a beteg parlamenti helyzet az oka, hogy a magyarság nem tud összefogni. A kormány magatartásában van vala­mi. ami zsarnoki befelé és rémlátó kifelé. A többség, amely bűnökben fogant a választásokon, emiatt erőre capni nem tud, ezért ideges és kö­­ekedő. A detronizációs törvényt sok párt és képviselő nem teszi ma­gáévá és ez is sok ellentétet okoz. Az ellenzéken köztársasági hango­kat hallunk, sőt forradalmi hangok is hallhatók. Felkiáltások a szociáldemokraták­nál: Ez már rémlátás! Szilágyi Lajos: Az ellenzék hosz­­szu idő óta tiem posszibilis és igy a parlamenti váltógazdaság szem­pontjából figyelembe nem jöhet. Ez­ért törekedtem én, mint pártonki­­vüli, az ellenzék szervezésére. Ke­vés kérdés volt, amelyben nem ér­tettünk egyet, sajnos azonban, még­sem egyezhettünk mesr. A választójogi javaslat benyújtá­sánál végleg elváltak útjaink. A vá­lasztások alatt nem lehetett meg az együttműködés, mert a keresztény nemzeti egység pártja féltette a li­berálisokkal való együtmüködósíől a keresztény nők szavazatait, Ras­­sayék pedig attól féltek, hogy elve­szítik szavazataikat, hogyha a legi­timistákkal működnek együtt. Rassay Károly: Ez a tévedés! Szilágyi Lajos: A választások után megpróbáltuk létrehozni az egysé­get. Megjelentek a parlament po­rondján a nemzetközi szociálisták. Az ellenzék egyrésze azon az állás­ponton volt, hogy a polgári ellenzé­ket kell tömöríteni, a szociáldemok­ratákkal csak taktikai együttműkö­dést kell néha létesíteni. Rassay Károly: ön nem akart a szocialistákkal egyáltalán menni. Szilágyi Lajos: Ezzel szemben állt az a felfogás, hogy a keresztény. I ellenzék őfelsége a király halála után elernyedt és inkább kereste az egyetértést a szociáldemokrata­­párttal. Rassay Károly: (feláll.) Ez kérem tudatos elferdítése a tényeknek. (Ki­megy a teremből.) Szilágyi Lajos: Az a nemzeti ala­pon álló képviselő, aki a nemzetközi szocialistákkal szövetkezik, árulója a polgári társadalomnak. Horváth Zoltán: Bethlen is paktu­mot kötött velük, pedig ez. úgyneve­zett keresztény kormány. Szilágyi: A reakciós kormány a leghasznosabb kommunista agitátor és viszont. Mi, akik most tömörül­tünk, megállapítottuk, hogy a dol­gok igy nem mehetnek tovább, ősz­­szejöttiink először tizenegyen, az­után tizenhatan. Rassay Károly: Az már baj, mert annyi tárca nincs. Szilágyi Lajos: Ez a csoport egy­­től-egyig nemzeti alapon áll, ellen­sége minden diktatúrának, a nem­zeti demokrácia híve. Megállapítot­tuk, hogy a nemzetgyűlés nem áll feladata magaslatán. Semmi fontosságot nem tulajdo­nítunk a pártprogramomat Mi a po­litikai pártviszonyokat egészségte­leneknek tartjuk és egyáltalában úgy látjuk, hogy az összes pártok népszerűtlenek ma az ország előtt. Épp ez vezetett bennünket arra, hogy egy parlamenti csoport meg­alkotására gondoljunk. Szilágyi az ellenzék állandó köz­beszólása közt fejezi be beszédét. Szabad devizaforgalom — késedelmes vámkezelés A devizaforgalom szabaddátételét a kereskedők és általában a gazda­sági körök a legnagyobb örömmel fogadták. Úgy üdvözölte mindenki az uj rendeletet, mint a kereskede­lem érdekében tett első komoly lé­pést. Az azóta elmúlt hetek azonban már megmutatták, hogy a kereske­dők és gazdasági körök csalódtak reményeikben, miután a késedelmes vámkezelés elrontja azt, amit a de­vizaforgalom szabaddátétele a helyzet javítására ígért. A suboticai kereskedők részéről újabban ismét sok panasz hallható a vámeljárással kapcsolatos nehézségekről. Gyakran előfordul az az eset, hogy a szabad devizaforgalom elle­nére sem vámolnak el bizonyos áru­­szállitmányokat, mintán a számlá­kat a kereskedők nem tudják beter­jeszteni, tekintettel arra, hogy még a devizaforgalom szabaddátétele előtt a deviza-bizottsághoz küldték be azokat a devizaengedély kérvé­nyéhez mellékelve és ezideig még nem tudták visszaszerezni. A vám­kezelést viszont a vámhivatal most is csak a számlák beterjesztése után eszközölheti. Bár egy külön rendelet van arra, hogy a gyógyszerárukat soronkivü! kell elvámolni, mégis több panasz hangzik el a gyógyszerészek részé­ről arra nézve, hogy a legsürgő­sebb gyógyszerszállitmányok is sokszor hetekig feküsznek a vámhi­vatalban, amíg végre sor kerül a vámolásra és a csomag kiadására. Ezek az állapotok súlyos hatással vannak a kereskedelemre és az amugyis rossz gazdasági viszonyo­kat nagyon kedvezőtlenül befolyá­solják. Feltétlenül szükséges lenne ezeken az anomáliákon végre eré­lyes intézkedéssel segiteni. annál is inkább, mert az most már nem is okozna különösebb nehézségeket. Hiszen ezeknek a bajoknak az az oka. hogy a vámhivatal nem rendel­kezik elegendő tisztviselővel, nincs megfelelő helyisége. Akkor, amikor az államnak több millióra rug a ; vámbevétele, aligha lehet nehézsége I annak, hogy fedezetet találjanak a ' hiányosságok pótlására,

Next

/
Thumbnails
Contents