Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-18 / 17. szám

Ara 1 dinár. XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. január 18. 17. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éa héíf5a délben TELEFON SZÁM: Kiaađhavatal £-58, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre SO dinár SZERktSZlCSÉG: Kralja A kuMira-níica 4 szám alatt Kiadóhivatal s Kralja Alexandra-uliea 3 (Lelbach-pa’otsj jogot, földet, kultúrát! A szerb politika hagyományai­hoz turtozik az, hogy választás előtt minden polhikai párt kiált vénnyal fordul a választókhoz, a melyben beszámol a végzett mun káról s megjelöli a jövő utait. E kiáltványok pár pregnánsan meg­­formulázott, csengővéfkalapáit szó­ban sűrítik össze a párt prog­ramját. Ha most, választások előtt az Országos Magyar Párt is kiáltvány­nyal fordulna a választókhoz, nem kellene sokáig tépeiődnie afölött, hogy mi legyen a választási jc! szava, az izborna parola. A többi párt mér hetek óta tanácskozik, tárgyal, szövegez, albizottságokat küld ki, hogy megállapítsa a prok­lamáció szövegét s fcikalapálja a választási jelszót. A Magyar Párt­nak nem lenne arra szüksége, hogy nappalokat és éjtszakákat töltsön ei ebben a munkában. A Magyar Párt programját a tények és adottságok jelölik meg s ez a kész helyzet szövegezi meg a ma­gyarság választási jelszavát a kö vetkező szavakban •' jogot, földel, kultúrát! Jogot kivárt a magyarság! Jogot, amelyik biztosítja állampolgári egyenlőségét, amelyik az állam­élet megnyilatkozásában, a köz hatóságok működésében soha nem érezteti vele, hogy nem tartozik az államalkotó népfajhoz. Jogot kivan, amelyik nemcsak a törvény tételeiben, hanem az életben is biztosítja mindazt a kiváltságot, kedvezményt, szabadságot és vé­delmet, amit az államhatalom ál­lampolgárainak megad. Követeli a politikai jogot, a választás és megválasztás jogát, hogy szava, képviselete és védelme legyen a törvényhozásban. Követeli, hogy az aktiv közigazgatásban része­sedjék számaránya szerint, nem­zetisége miatt ne zárassák ki a közigazgatási egységek önigazga­tásából. Követeli a gazdasági élet szabadságát, hogy a gazdasági versenyben is részesedjék az ál­lampolgároknak biztosított csorbí­tatlan jogban. Ne legyen külön jogterület a nemzeti kisebbségek­hez tartozók vállalata, sem a fel­ügyelet, sem az ellenőrzés, sem az engedélyezés, sem az adózta tás szempontjából. A Magyar Párt­nak ez a küzdelme: a legitimitás harca. Azt akarja, hogy testet ölt­sön minden elhatározás, amit a nemzet szuverenitásának akarata helyeselt s a nemzetgyűlés tör­vénybe foglalt. Azt akarja, hogy az alkotmánynak, az alkotmány értelmében meghozott külön tör vényeknek mindazon rendelkezé­sei, amelyek a polgári egyenlőséget konstituálják, valóra váljanak. Egyenlő akar lenni a jogokban, de egyenlő a közterhekben is. Az ellen küzd, hogy kevesebb jogért több terhet kelljen viselnie. A jogért való küzdelem még sokáig nem lesz más, mint harc az a! kotmányért í Földet kivan a magyarság! A világháború tanulságai összetörték mindenütt a nagybirtokot. Össze­törték ebben az országban is, ahol a régi Szerbiában, amely köré az uj államalakulás végbement, nem volt és nincs egyetlen nagybirtok sem. Ám ha az agrárreform nem tesz különbséget a földbirtokosok nemzetisége között, amikolr a föl­det elveszi, ne tegyen különbséget akkor sem, amikor a fö'det szét­osztja. Az itt lévő földet osszák ki az itt élők között — nemzetiségre való tekintet nélkül. Ez a föld külön megmunkálást kivan, évti­zedek tapasztalatain szűrődtek le azok az ismeretek, melyek en­nek a földnek nagyszerű tér mőképességét elővarázsolták. Az nem lehet jó és bölcs agrár reform, amelyik elveszi a földet, d’ rnegbénilja a termelést. A ter­melés föntartásának az az első föltétele, hogy olyan munkások kezére adják a földet, akik azt meg tudják művelni. Akik isme­rik a földet, akik apáiktól ismer­ték meg a föld természetét, akik olvasni tudnak a szelek járásá­ból, az ég színéből, a hajnal bí­borából. Mert századok óta él­nek itt apái, ezen a földön, ez­alatt az ég a’att s századok ro­botja és öröme teremtette meg szent testvériségüket ezzel az ál­dott földdel. Ne törje meg most törvény ezt az áldott viszonyt. A föld legyen azé, aki megmun­kálja. Ne más égitájak alól hoz­zanak ide olyanokat, akiknek ide­gen ennek a földnek lelke s ne vigyék más égitájak alá ennek a földnek szerelmes gyermekeit. Ha a búzának nincs vallása, a nap melegének nincs nemzetisége, ne legyen nemzetisége a rögnek sem, mely kenyeret ad. A fűid legyen azé, aki megmunkálja — hirdette a korfui kiáltvány is s a magyarság sem kér mást, mint amit a királyi Ígéret biztositott. Ha a magyar munkás jó volt arra, hogy a szláv munkással testvéri egyetértésben, munkájá­val, verejtékével, szorgalmával s a földnek csodálatos szerelmével porhanyóvá, áldottá, termővé va­rázsolja ezt a földet, jó legyen arra is, hogy tulajdonosa legyen annak a földnek, amit az ő mun­kája hódított meg a kultúrának. Kultúrát kíván a magyarság! A magyarság magyar akar maradni. Hűséges polgára uj hazájának, de hűséges fia régi fajtájának. A magyarság hiven meg akarja őrizni nyelvét és kultúráját s szent szándéka, hogy nemcsak csorbi­tatlanul, de gazdagabban, virág zobban adja át az utána követ­kező nemzedéknek. A magyarság azért harcol, hogy az aisófoku igazságszolgáltatásban, az alsó­­fokú közigazgatásban ne legyen korlátja nyelve használatának, hogy nemzetiségi türelmetlensé­gek ne zárják be a magyar isko­lákat s ne teremtsenek olyan helyzetet, hogy államnyelven nem értő kisgyerekeket államnyelven nem beszélő tanítók államnyel­ven tanítsanak ismeretekre. Nyelv; nehézségek n.iatt ne zárják ei a magyar szülők gyermekeit a kul­túrától. A sajtószabadság terjed­jen ki a magyar lapokra is, az egyesülési jog a magyar egye­sülésekre is. Lrgyen szabad a kultúra propagandája, ne legyen akadálya a kuituregyesületek mű­ködésének, ne legyenek halálra Ítélve a magyar színház, a ma­­gyár nyelvű előadások. Mit taván az S'iS. királyság ma­gyarsága ? jogot, földel, ku’turát! Helyzetjelentés a választási harcról Pasics a zsidókkal tárgyal — Á lakék is szervezkednek A politikai közvéleményt inkább a demokratapárt kedden megje­lent kiáltványa foglalkoztatja. A radikális estilapok hosszasan kom­mentálják a kiáltványt és megál­lapítják, hogy az első részében nem egyéb, mint a demekratap irt fellengzős dicsérete, második részé­ben pedig a radikális pártot ócsá­rolja olyan tényékért, amelyeket a iflemokratopártía! koalícióban kö­vettek el. Érdekes, hogy az ellen zéki Novosti is ilyen értelemben ir a kiáltványról. A demokratapárt hosszú kiált­ványa a pártnak a nemzetiségekkel szemben követendő magatartás it egy nagyon általánosságban tartott ki­jelentéssel intézi el: „A d mokra­­tapárt őrt áll, hogy megvédje az or­szág minden polgárának szabadsá­gát és jogait vallási és nemzetiségi különbség nélkül. “ A radikálisok Protics ellen Beogradból jelentik : A minisz­terelnökségen szerdán délelőtt Pasics, Jovanovics Ljuba, Markovié. Laza és Miletics Szlavko minisz­terek megbeszélést tartottak, mely­nek tárgya Protics akciójának e! iensulyozása volt. A megbeszélés eredményéről semmi sem került nyilvánosságra. A jugoszláv muzulmán szervezet más néven Spaho-párt január 25 én Szarajevóban fübizottségi ülést fog tartani. Ugyanezen a napon a Radics­­párt is konferenciára gyűl össze. Nmcsen kizárva, hogy Boszniában Radicsék választási paktumot köt­nek a klerikálisokkal, hogy a hor­­vót szavazatok ne oszoljanak meg több lista között. Az agrárminiszter kortesufja Beogradból jelentik: Mile ic Koszta agrérreform miniszter visz­­szaérkezett a timoki kerületből, ahol ő lesz a radikálispárt lista­vezetője. Demokrata lapok avval vádolják Miieíicset, hogy az agrérreform minisztériumtól függő telepesek között az agrárhivatalok tisztvise­lőivel erőszakos agitációt folytat. A radikális párt és a zsidóság Beogradból jelentik : Szerdán délelőtt Pasics miniszterelnök hosszú konferenciát tartott a zsi­dóság vezetőivel. A konferencián leginkább a beogradi, skopljei és szarajevói zsidók voltak képvi­­a résztvevők hajlandóknak mutatkoztak a választásokon a ra­dikális pártot támogatni. A konfe­rencián a magyar anyanyelvű zsidók megbízottai r.em veitek reszt. Az ülés fél egykor ért véget. Mandátum biztosítás a Vajdaságban Beogradból jelentik: Pecsics Dragutin demokrata képviselő, a ki Csuprijában akart fellépni, na­gyon rossz fogadtatásra talált régi kerületében. Mai inkovics Pavle sem remélhet mandátumot szer­biai kerületében. Ezért Marinko­­' ics a sombori kerületben, Pecsics pedig Novisad környékén akar magának mandátumot biztosítani. Susztercsics és a klerikálisok Ljubljanából jelentik : a demo­krata és a többi haladó irányú ‘lapok egyértelműen megállapítják hogy Suszieicsics akciójának nagy kilátásai vannak a sikerre és Ko* rosecnek nem fog sikerülni együt­­tartani a klerikálisokat. A klerikálisokkal szemben ter­vezett egységes progresszív blokk eszméjét nem lehetett megvaló­sítani, ezért a kmet-pórt önállóan fog a választásokon részt yenni. A lakók politikai szervezkedése Beogradból jelentik : A beo­gradi lakók szövetsége akciót kezdett, hogy a lakásbérlőket kü­lön politikai pártba tömörítse, amely részt venne a választáso­kon is. Politikai körökben az ak­ciónak nem tulajdonítanak jelen­tőséget. A dalmáciai egyezmények ügye. Beogradból jelentik: Ribarg meghatalmazott miniszter elnök-

Next

/
Thumbnails
Contents