Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-13 / 337. szám

4. olđaf. 5ACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 13. teással és volt még 3 vörheny, 1 teta­­nus-eset és 5 ebmarás. A kórháznak 286 ápoltja volt és a születések szá­ma 179 ,a halálozásoké 139, úgy hogy a szaporulat novemberben 40. A kedvezőtlen egészségügyi viszo­nyoknak nagyrészt a rossz és egész ségtelen ivóvíz az oka. Ezért a tiszti főorvosi hivatal megint sürgeti a vízvezeték felépítését. Két évre Ítélték Markovics Szimat Áz ítéletet a vukovéri pártprogrammal indokolta a bíróság CIRKUSZ OB« Kimaradási adó —* Levél a szerkesztőhöz — Vrsacon egy dinár adót szed­nek mindenkitől, aki este tiz óra után a kdvéhdzben, vagy korcsmában van. Tisztelt Szerkesztő Ur. fogadják első sorban is rosszaláso­­mat. Minek azt megimi, hogy Vrsa­con adót vetnek ki arra, aki este nem megy haza? Az ilyen híreknek majd­nem az a hatásuk, mint azoknak a felháborodástól lihegő cikkeknek, a melyek megírják, hogy oda át a ha­táron túl, hogy ütik a zsidókat. Ezek­től tanulnak az itteniek s szintén ked­vük kerekedik egy kis zsidóüldözés­re. így vagyunk ennek a vrsaci adó­nak a hírével is. Ma már láttam a pénzügyi tanácsnokot, aki jókedvűen} mosolygott. Bizonyára arra gondolt, hogy ime egy uj adó, amit még be lehet hozni, illetve amivel be lehet hozni a város deficitjének egy ré­szét. Mielőtt tehát még nem késő fel­emelem tiltakozó szavam a kimara­dási adó ellen, s a következőkben rá akarok mutatni annak hátrányos mivoltára. A város nemes vezetőségét figyel­meztetni akarom, hogy a kimaradási adó behozatalával rettenetes kocká­zatot vállal magára. Minden lumpnak meg kell adni a suboticai illetőséget. Az illetőség megállapításával, sze­gény velünk, másodosztályú állam­polgárokkal meglehetősen szigorúan bánnak. Igazolnunk kell, hogy a vá­rosi közterhekhez is hozzájárulunk. No most már ha egyszer-másszor megfizetjük akár a kimaradási, akár a luxusadót, ami a város házipénztá­rába folyik, hozzájárulván a közter­hekhez, joggal követelhetünk illető­ségi bizonyítványt is. Emellett a mindenképpen megfon­tolandó szempont mellett elhalvá­nyul a mi saját külön magánérde­künk ,ami pedig ránk nézve szintén nem közömbös. Ezután ha este ki akarunk menni egv kis csendes kva­terkázás végett, kedves nőd őnagy sága. joggal tesz szemrehányást, hogy könnyelműek vagyunk, gyér mekeinknek nem lesz betevő falatja, mert minden áron, adót akarunk fi­zetni. Régi tulajdonságunk, hogy adót nem szívesen fizetünk, s inkább ott­hon maradunk. Ha már a nemes város minden áron kirnaradási adót akar szedni, —­­mert hogy akar láttam a pénzügyi szenátor arcán. — sokkal igazsága sabb volna, ha azokat adóztatná meg, akik este otthon maradnak. Mert ki marad otthon? Akinek rendes otthona, boldog családi élete van. Nem méltányos-e, hogy ennyi boldogságért adót fizessen az illető... Es ha a családi élet boldogságát az adószedők ellenőriznék, talán kedvet kapnának ezek is a nősülésre. Min­den esetre kedvező hatása volna az otthonmaradási adónak a népmoz­galmi adatokra. Milyen jó volna, ha az otthonülésre, a tyúkokkal való le­fekvésre adót vetnének ki. Akkor harmincadika táján, ha nincs egy va­sunk se, kényteleek volnánk lumpolni menni.,. Szerkesztő ar, ha ezen le­velem az alsósból kimarad, ki fizeti meg a kknaradésl ffdótZ Qniat. Beogradból jelentik: A beograli elsőíoku törvényszék egynapos tár­gyalás után, amelyen tanúkihallga­tásokra egyáltalában nem került a sor, kedden délután három órakor hirdették ki az Ítéletet Markovics Szima kommunista képviselő ügyé­ben. Markovicsot. mint ismeretes, ez­előtt 2 hónappal tartóztatta le a ljubljanai rendőrség, egy héttel Ausztriából való önként visszatéré­se után. Az ügyész a btk. 87. §-a alapján felségárulással vádolta Markovi­csot, a biróság azonban csak a btk. 90. §-a szerinti izgatásban mondotta ki bűnösnek a jugoszláv kommunis­ták vezérét, akár csak a merénylet­­per alkalmával a többi kommunista ■■■KHHMaBHi A bánáti gyáriparosok szervezkedése Becskereken ’esz ar uj alakuló gyűlés A múlt héten küldte szét a becs­­kereki kereskedelmi grémium gyár­ipari szekciója a bánsági gyáriparo­soknak. a bánáti gyáripari egyesü­letbe való belépésre szóló felhívást. A felhívás a .gyáriparosok köré­ben a legteljesebb megértésre és méltánylásra talált, úgy. hogy már eddig hetven tagsági bejelentés tör­tént Az uj egyesület a Bánát minden számottevő gyártelepének képvise­lőjét magában fogja foglalni. Az egyesület még ebben az évben megtartja alakuló gyűlését, amelyen kimondják a »Bdnáti Gyáriparosok Szövetsége« megalakulását. Az alakuló gyűlés, a vezetőség megválasztásán kivül delegálni fog­ja a megfelelő száma tagokat a beo­­gradt központba, ahol most a bán­sági gyáriparosokat Georgievics Jócó vrsaci gyáriparos képviseli. Az alakítandó szövetségbe való­színűleg tagokul fogják fölvenni a kisebb gyártelepek képviselőit is. Magyar álmérnök szélhámosságai Beogradbaa Politikai bűnügyet gyanít a rendőrség A Politika cimü beogradi lap »Egy titokzatos magyar« címmel közli a következőket: Még két-három nappal ezelőtt le­tartóztatott a beogradi rendőrség egy veszedelmes szélhámost, egy íiata! magyart, alig 23 évest, aki számtalan csalást követett el Beo­­gradban és Zomunban. A rendőrség széleskörű nyomo­zást folytat, de az eredményt a leg­nagyobb titokban tartja, különösen a letartóztatott nevét, mert azt hi­szik, hogy az ügy komoly jellegű politikai ügyekkel is összefüggésben van. Azonban a rendőri nyomozást vezetőiének minden titkolózást mel­lett is — aki szerint a dologból egy szenzációs politikai bünügy fog ki­fejlődni — sikerült néhány részletet megtudnunk. Eszerint a fiatal szélhámos külön­böző hamis okmányokkal volt ellát­va, amelyeknek a segítségével könnyen tudott sikereket elérni. Ha­mis útlevélen kivül a budapesti egyetemről műépítész! oklevele is volt. Ezzel a diplomával Beogradba érkezése után rögtön néhány kisebb csalást követett el és ezekben úgy látszik cseppet sem akadályozta az. hogy egy szót sem tud szerbül. Az álépitész valamennyi csalását ugyanazon a módon követte el. Kü­lönböző megrendeléseket fogadott el tervrajzok készítésére vagy kész tervek módosítására, sőt annyira [képviselőket és Markovics Szhnót két évi fog­házra ítélte. Ebből 2 hónapot a vizsgálati fog [ Sággal kitöltöttnek vett a biróság. I Az indokolás szerint Markovics Irésztvett a vukovári pártkongresz­­[szus határozatainak létrehozásában. F amelyek a forradalmat teszik a párt feladatának. Beigazoltnak vette a biróság. bogy a pártprogramra a ta­gokat forradalmi tanokra tanítja és hogy annak hatása alatt merényié teket követtek el. mint Draskovics belügyminiszter ellen is. A nagyszámú közönség csendben hallgatta végig az ítéletet. Úgy az ügyész, mint a vádlott feiebbezést jelentettek be. ment merészségében, hogy épülete­ken is vállait építésvezetői munkát. A megrendelt terveket természete­sen sohasem készítette el, beléjük se kezdett. Viszont á conto mindenütt vett fel kisebb előlegeket. Az épít­kezéseknél még sokkal vakmerőbb volt Egész nap bátran ott állt az épületnél és »ellenőrizte« a kőműve­sek munkáját, nagylelkűen megen­gedve, hogy a munkások egymás közt megbeszéljék a tervet vagy hogy maga a vállalkozó is beleszól­jon. Egyszer, mikor már megelégelte Beogradot, átment Zemunba. Itt is szerencséje volt, már néhány nap múlva, megint diplomája segítségé­vel, egy nagy zemuni vállalatnál ál­landó épitészi állást kapott, lakás­sal és 3000 dinár havi fizetéssel, ek­kor valaki felismerte és feljelentette a rendőrségen, amely sok terhelő adat beszerzése után letartóztatta.-------- I ———- ---------­KiieneveEmillio márkás lóverseny veszteség Szenzációs hair&nypor Bei [Ináén Berlin, december 9. Ma kezdődött a berlini törvény­szék előtt annak a szenzációs bot­ránynak a tárgyalása, amely a múlt esztendőben hónapokon keresztül t egész Németországot izgalomban - tartotta. Egy 30 esztendős fiatalem­ber ül a vádlottak padján. 1919-ben még szegény fényképész segéd volt, aki minden szabad idejét a lóverse­nyen töltötte és minden felesleges garasát a totaiizatorhöz vitte. Ahhoz a típushoz tartozott, amelyet a ló­verseny humor általában »sport­­jmann«-nak nevez, — a régi har­­minckrajcáros hely törzsközönsége belőlük került ki. Klante fantáziáját a folytonos szerencsejáték, a »nagy pénz- állandó közelsége nagyon fel­csigázta, ugyannyira, hogy minden játékos titkos bensejében élő milliós nyereségek reményét egy hirtelen merész elhatározással realizálni akarta. Fogadó koncemt alapított. A könnyelmű és könnyen rábeszél­hető emberek ezreitől sikerült pénzt kicsikarnia, azzal az Ígérettel, hogy az ő fogadó koncernje a befizetett összeg száz százalékát fizeti kétha­­vonként nyereség részesedés fejé­ben. A merész tervet azzal igyeke­zett plauzibilissé tenni, hogy kifej­tette a tőkései előtt, hogy a lóver­seny az a terület, ahol paplrszámi­­tással, jó összeköttetésekkel, biztos információkkal — úgynevezett »jó« tippekkel, igen nagy összegeket le­het nyerni. A fanatikus játékosok vakon biz­­tak a biztos fellépésű Klanteban. Ömlött a pénz feléje, a kis emberek Utolsó garasaikat is hozzá vitték s annyira népszerű volt a versenyté­ren, hogy amikor csak megjelent, harsány éljenzéssel fogadták a hí­vei. A szegény fényképész segéd hamarosan yiliatulajdonos lett, is-» táliót tartott" és a saját autóján uta­zott. A fogado-koncern előkelőén berendezett irodája állandóan zsúfo­lásig megtelt az újabb és újabb tő­késekkel. Húsz hivatalnokkal dolgo­zott A nagy íogadóváiialat az első .időkben igen jól operált. Mindenki ‘ megkapta a száz százalékos hasz­not. Ennek a hire futótűzként ter­jedt ei a játékosok között. Klante híveinek a száma gyarapodott és az alaptőke már tiz milliókra rúgott. Egy-egy osztalék-kifizetés után hí­vei Állósággal ovációban részesí­tették őt, amikor betért hozzájuk a törzskávéházba. ■ A Max Klante-féle fogadókoncern hire és eredménye számos hasonló kaliberű ember fantáziáját is izgatni kezdte. Egymás után alakultak meg az ilyen fogadóirodák, öles hirdeté­­! sek jelentek meg az újságokban, száz és kétszáz százalékos hasznot Ígérve azoknak, akik a pénzüket ná­luk elhelyezik. A szerencse azonban nem mindig szegődött Klante mellé. Az információk lassanként hamis­nak bizonyultak, a biztos tippek le­maradtak, úgy, hogy Klante bejelen­tette a híveinek, hogy a százszáza­lékos részesedést, a beállott lconjuk­­tura változásra való tekintettel 50 százalékra redukálja. A hivei ekkor sem hagyták cserben. A többi foga­dó irodák lassanként tönkre mentek jjs Klante is fizetési zavarokkal küz- I dött. Amint aztán ilyenkor szokás, \ úgy segített magán, hogy a nyereség I részesedéseket az újabb tőkebefek­­ítetésekből fedezte. Ez az ugyneve­­, zett »loch auf loch zu« rendszer nem I tarthatott sokáig. Az osztalékok el- 5 maradoztak s a rendőrség végre ér­­\ deklődni kezdett az ügy iránt, mert !a tőkések a pénzüket követelték. Végre Klante egy utolsó kísérletet tett. Népgyülést hívott egybe a Busch-cirkuszban és egy hatalmas szónoklatban biztosította a híveit, lidgy a pénzüket nem fenyegeti ve­szély s az osztalékokat továbbra is fizetni fogja. A híveinek a bizalma még mindig nem rendült meg, újabb és újabb pénzek folytak be a. Klante­­féle fogadókoncern pénztárába. Az ; összeomlást azonban még sem lehe­tett e’keriilni. Hamarosan összedőlt a gyönyörű kártyavár és Klanteii kivül maga alá temette a hiszékeny hívők ezreit, akik legtöbbnyire utol­só pfennigjüket vitték oda Kiante­­nak, ennek a zseniális és hóbortos fantasztának. Egy évig tartó vizsgálat után a törvényszék előtt fekszenek a Mas Klante-féle fogadókoncernre vonat­kozó összes adatok. A feljelentők kára túlhaladja a 90 millió márkát (1921-es valutában). Klante aktívái pedig — a karlshorsti villa, az autó és a versenyistálló — 10—15 milliót tesznek ki. A törvényszéki tárgyalás iránt igen nagy az érdeklődés. A tárgyalás anyaga valóságos regény, hü korkép, mely a forradalom utáni Németországot mutatja be. Bakonvl György. Hasfüzőket orvosi re nyelésre, flizrt­l-fi, ^vomorsz^r; rii, mell— 8 terv t, hnlc ont n■■'■'Hl Mv»­! btij s fiizö'tei 'nimmival és eryenestar»'1)! (Or?*d-I halter, lei?? ez ’ b ki-vitf ’hen ’ és? t, szín­ije lisr es ■ ■ vit 81 _______e for fid_______ virág leontin Aleksandrova-ulica 11 az.

Next

/
Thumbnails
Contents