Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-12 / 336. szám

Ara 1 dinár. XXIII. évfolyam Szubotica, KEDD 1922. december 12. 336. szám Megjelenik minden reggel, ilnnsp sstán é* hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 e Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alesasdra-nlica 4 szóm alett Kiadóhivatal: Kralja Alesandra-nlica 1 (Lsluach-palota) A Bdcsmegyei Napló vasárnapi szántában ismertette, azt a me­morandumot, amelyet Olaszország szláv kisebbségének parlamenti képviselői intéztek Mussolinihoz, as olasz miniszterei nőkhöz. Csodálatos megegyezésekre mu­tatna!; rá a jelenségek. Aki maga elé teszi ez SBS. királyságbeli Magyar Párt prog­ramját s az olaszországi szláv ki­sebbség memorandumát, ez kény­telen lesz megállapítani bármilyen ellenséges is a hangulata s bár’ milyen irányban preokuppált is e meggyőződése, hogy a magyarok azt követelik itt, emit a jugoszió­­vok követelnek ott, hogy a szláv többségtől ugyanezt akarja a ki­sebbség kiharcolni, amiért a szláv kisebbség harcol az olasz araicin alatt. Kincs ketíele igazság. Ami igaz­ság a szláv kisebbség szájában, az nem lehet hűtlenség a magyar kisebbség törekvéseiben. Ha a szláv kisebbség küzdelme jogos, nem lehet jogtalan a szláv urffc lem kisebbségeinek küzdelme is. És ven-e valaki az SHS. király­ságban, aki nem a legmelegebb együttérzéssel, a legtisztább szán déku segíteni akarással, a helyes lés bátorításával és kitartásra ösz­tönzésével nézné azt a küzdelmet, amit Olaszország szláv kisebb­sége folytat kulturális, politikai, gazdasági és szociális jogaiért. Nem lehet itt senki, aki nem a legmelegebb szívvel akarná, hogy az olaszországidélszlávnépkisebb­­tégnek legyenek iskolái, ahol anyanyelvén íanitjéle gyermekei­ket, hogy nyelvüket szabadon használhassák a bírósagok s a közigazgatási hatóságok előtt s hogy állempolgári jogukat ne csökkentse az a tény, hogy nem ők az uralmon lévő nemzet. A szláv kisebbségnek ezt a jogát elismerik a nemzetközi szerződé­sek, elismerik Olaszország alap­törvényei e jog megvalósulásáért hirdetett alkotmányos harcot nem Ítélheti tehát el a iegelfogultabb nemzeti érzés sem. De ha az itt élő magyarság ugyanazt akarja és ugyanúgy akarja, mint az ott élő szláv ki­sebbség, ha sem céljuk kitűzésé­ben, sem eszközeik megválasztó sában nincs különbség, lehet-s a magyarság mozgalmában mást látni, mint a szláv kisebbség tö rekvéseiben s meg lehet-e a ms­­gyarságpolitikai küzdelmétől vonni azt a helyeslést, bátorítást, segí­tést és igazolást, amivel kivétel s fentartés nélkül adóznunk kell r szláv k sebbségek öntudatos, bá tor, faji különbségűket és nemzeti különállásukat védő politikai »har­cukkal szemben. és felelősség rettenetes terhét hordozzák, meg kell gondolniok: az olaszországi szlávok kisebbségi harcát semmivel sem segíthetik hathatósabban, mintha arról gon­doskodnak, hogy legyenek olyan példák, amikre precedensül, igazolá­sul bizonyítékul a szláv népki­sebbség hivalkozhassék. Ha a szlávok Olaszországban rá tudná­nak mutatni arra, hogy íme: ahol a mi fajtestvéreink uralmon van­nak, ott a kisebbségeknek nyel­vükhöz, kultúrájukhoz, polgári egyenlőséghez vaíó jogukat elis­merik, ekkor mindennél erősebb Beogradból jelentik : A kormány válság megoldása a vasárnapi és hétfői napokon nem sokkal ha­ladt előre. Pasics első megbízása egy munkakormány megalakitá" sara kudarccal járt és mint előre­látható volt, Pasics le is vonta ennek konzekvenciáit és vissza­adta mandátumát a királynak. Bár Pasics még vasárnap dél­ben megtette ezt a lépést, a köz­vélemény csak hétfőn délelőtt ér­tesült arról. Pasics kifejtette a ki­rály előtt azokat a nehézségeket, amelyek egy munkaképes koalí­ciós kormány összeállításénak út­jában állanak. A fő nehézség ab­ban volt, hogy ez uj kormánynak nemcsak a tisztviselő-, rokkant- és agrárreform törvényt kellene tető alá kozni, hanem a mindezeknek pénz­ügyi alapfái képező egyenes adók­ról szóló törvényi is. Minthogy azonban arra, hogy ennek a tör­vénynek megszavazására a par­lamentben többséget biztosítson, semmi kilátás sem volt, Pasics víszzacd'a megbízását a királynak. A király nem fogadta el Pasics visszalépését, hanem uj mandá­tumot adott egy koalíciós kor­mány megalakítására. Az aj megbízás szélesebb körű, mint az eiső volt és hír szerint a kor­mány-koalícióba több parlamenti csoport bevonására vonatkozik. Pasics ígéretet tett a királynak, hogy az uj megbízás alapján meg­kísérli a válság megoldását, poli­tikai körökben azonban az a véle­mény uralkodik, hogy ily módon sem lesz lehetséges Pasicsnak sem munkakormányt, sem választási kor­mányt alakítania. Pasics visszavonulására a lökést D vidovics Ljuba vélasztávirata adta meg, amelyben megköszöni a blokk bizalmi nyilatkozetát é­­hangsúlyozza, hegy a szerb-hor vát megegyezést csak kölcsöne: ildoza'ok árán lehet létrehozni. Davidovics válasza a blokk körei­bizonyítékot, mindennél hatályo­sabb jogcímet kapnának nehéz küzdelmükben. De ha az elnyomó olasz uralom rámutathat a kisebb­ségi törekvésekkel szemben arra, hogy ahol a szlévság az államot alkotó nemzet, ott sem valósítják meg a kisebbségi jogokat, akkor hasztalan lesz minden önfeláldozó küzdelem és minden heroikus ellenállás, harcuk nem érhet el a jogok győzelméig. Mert mindent lehet. Lehet sze­­retetet prédikálni és gyűlöletet cselekedni. De egy szájjal egyszerre nem lehet hideget és meleget fújni. ben bizakodó hangulatot váltott ki. A radikálisok a koalíció ellen Radikális körökben is az a vé­lemény kezd kialakulni, hogy a deftiükiüiékkal nem ajánlatos újabb koalícióba lépni, mert Davidovics csoportjára már semmiesetre sem lehet számítani, legfeljebb Pribi­­csevics csoportjára. R.donics-nak, a demokratapért alelnökónek nyi­latkozatai, aki a párt nevében a kiegyezési tárgyalásokat folytatja, semmiféle hiteire sem találnak a radikálisoknál, elsősorban azért, mert mindig a demokratapárt osz­tatlan egységére kivatkozik. Emellett azért sem látnák szí­vesen maguk a radikálisok sem, hogy Pasics akciója sikerrel jár­jon, mert kedvetlenül fogadják, hogy Pasics az utolsó pillanat­ban erősen lekötötte magát az uj adótörvények mellé. Bármilyen fontosak is ezek az államháztar­tás szempontjából, a radikális kép­viselők nem tartják célszerűnek, hogy ezért a népszerűtlen javas­latért közvetlenül a választások előtt a felelősséget vállalják. Tanácskozások a demokrata pártban A demokrata pártban is meg­lehetősen nyomott a hangulat, mert teljesen bizonytalan, hogy abban az esetben, ha a hivatalos pártvezeiősóg meg is egyeznék Pa­si scsal uj koalíciós kormányra nézve, Davidovics és hívei milyen állás­pontot foglalnának el. Valószínű, hogy ebben az esetben a párt fele bizalmatlanságot szavazna. A párt nevében Radonics alel­­nök hosszabban tárgyalt Pasicscsal aki közölte vele feltételeit és 24 órán belül félre nem érthető választ kért. Ezért a pért azonnal össze­ült és Radonics beszámolt Pasics kívánságairól. A kérdéshez Divi­­dovics Ljuba, Pribicsevics s Krsztelj is hozzá szóltak, a vita hétfőn délelőtt és délután tovább folyt és lapzártakor még tart. Az ellen­tétek a két csoport között igen nagyok. A kmet-párt is követelódzik Radonics után a szlovén kmet part elnökével, dr. Rajarral talál­kozott Pasics, aki oz uj kormányba való belépést különböző feltéte­lekhez kötötte. Különböző földmi­­velésügyi törvényeket, a hadsereg szervezetében változtatásokat és az egyenes adóknál is könnyíté­seket követelnek. Emellett a koa­líció kiszélesítését is kivánjék. Ezek nagyrészt régi követelései a pártnak, amelyek teljesítését a koalícióba való belépésükkor is megígérték nekik, de eddig nem teljesítették. Most a kormány tá­mogatás sine qua non-jénak te­kintik. Arra a kérdésre, hogy egy tisz­tén választási kormányban részt vennének-e, Rajar azt válaszolta Pasicsnak, hogy ezt még pártjá­val meg keli tanácskoznia. Laginja Beogradban A kibontakozási tárgyalásokra hétfőn Beogradba érkezett Laginja dr., volt horvát bán is, aki eddig is nagyon élénk szerepét játszott úgy a zagrebi konferencia, mint a blokkal folytatott tárgyalások létrehozása körül. Laginja több politikussal mór érintkezésbe is lépett. Munkakormányt választási kormány helyeit Mátics képviselő a politikai helyzetről A Szuboticán időző Matics Ivó de­mokratapárti képviselő a politikai helyzetről a következő felvilágosí­tást adta a Bácsmegyei Napló mun­katársának: — A kormányválsággal kapcso­latban a többségi pártokban az a kí­vánság uralkodik, hogy a sürgős törvényjavaslatokat, mint a rokkan­takról, a tisztviselőkről, a földre­formról szóló javaslatokat és ezek­kel kapcsolatban az uj adótörvényt is mielőbb, még énnek a parlament­nek meg kell oldani. A király és a kormánypártok plénuma is emiatt azt kívánja, hogy az uj kormány ne választási, hanem munkakormány legyen, amely niég ezeket a törvé­nyeket a parlamenttel együtt létre­hozza és csak azután rendelné el a választásokat. A kormányzópártok­nak azok a frakciói is, amelyek ed­dig a koalició ellen foglaltak állást, szintén hajlandók e törvények meg­alkotásáig a koaiiciós kormányzás­hoz hozzájárulni, mert e javaslatok elodázásáért, a rokkant és tisztvise­lőkérdés elintézésének a választások utánra való halasztásáért nem akar­ják a felelősséget vállalni. A hely­zet megoldása ma a demokratapárt­­tói függ, amelynek tagjai között egy­séges politika mellett csak a kétféle taktika miatt áll fenn nézeteltérés. Tudomásom szerint maga Davido­vics Ljuba is a munkakormány mel­lűit yaíu A radikáiisnárt többsén Pasics visszaadta megbízatását k király ajabfe mandátumot adott Pasicsnak — Bonyodalmak az egyenes adók miatt

Next

/
Thumbnails
Contents