Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-10 / 334. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 10. Ezután Jandrik válópört indított eiső felesége. Geller Zsuzsanna el­len, akivel még 1912-ben kötött há­zasságot és ennek a házasságnak a felbontása után Cserveni Máriát Vette feleségül. Az elkeseredett prosz asszony eközben Zagrebban, inaid Novisadon a legnagyobb nyo­morban élt. Mikor Novisadra került az asszony, Lemaics államügyész értesült az esetről és bigámia miatt vádat emelt Jandrik Mihály ellen. A szombati tárgyaláson Jandrik azzal védekezett, hogy az Oroszor­szágban bolseviki uralom alatt kö­tött, házasság Jugoszláviában nem érvényes. Miután azonban kiderült, hogy Omszkban egyházilag meees­küdtek, a törvényszék Jandrikot bi­gámiában bűnösnek mondotta ki és ezért kétévi börtönre ítélte. A vád­lott az Ítélet ellen felebbezett. Nagy Jancsi és a senlaiak Had’ szóljunk még egyszer a pesti kövezet müvészhalottjáról, a suboti­­tai származású Nagy Jancsiról. Az egész világsajtó eiparentálta a ma­gyar művészi éiet ígéretét, a kis csoda hegedűst. De elmúlásának gondolatába nehezen tudnak bele­nyugodni azok, akik valaha hallot­ták, vagy akik közelebbről ismerték. A legközelebbi hozzátartozók mély­séges fájdalmával fájlalják Nagy Jancsi halálát Sentán, ahol Nagy Jancsi néha hetekig vendégeskedett Hergel Leóéknál, Fekete Gézáéknál. Legnagyobb sikereiről, országos­­hírű diadalairól gyermeki ragaszko­dással mindig értesítette c két ven­dégszerető, áldozatkész családot. Deutsch Vilmosné gyönyörű téli bundával lepte meg. Singer Mátyás­­né naponta teletömködte Jancsi zse­beit datolyával, fügével, mazsolával, cukorral. Dr. Salamon Imre ropogó százdinárosokkal jutalmazta minden darabját. Ormaiéktól hegedükottá- Kat, Hackeréktól gyűrűt, könyveket kapott. Pólyák mérnök, Prekajszky Deszárka, Kikirics Ignác, Spitzer Ancsi csónakáztatták egész nyáron át. Egyszer intim családi körben Lá­nyi zongorázott, Reiter Ilonka éne­kelt, Nagy Jancsi hegedűit. Hegedű­­lése közben egy hatéves kis lány el­ragadtatásában zokogni kezd és utána zokog az egész vendégsereg és zokog Reiter Ilonka is. Lányi Er­­pő is. Ezt a meghatóan gyönyörű emléket is boldogan vitte magá­val Sentáról. Sentán szerették Nagy Jancsit legjobban, a sentaiakhoz vonzódott legerősebben. Sentán gyászolják a legmélyebb részvéttel. És Sentának lesz legelőször Nagy Jancsi utcája. Szuboticai ügyek A színház fenntartásának ügyében a város most tárgyalásokat folytat a közoktatásügyi minisztériummal, miután a tanácsnak aggodalmai vannak az irányban, hogy a szin-j háznak folyósított szubvenció eile-! r.ére sem tudja a színtársulat a sze- j eont egész éven át fentartani. A ta- j nács túlságosan magasnak találja a j színház üzemi és személyzeti költ- i régeit. Először tisztázni akarják azt a kérdést, kinek az ellenőrzése alá tartozik tulajdonképpen a színház, hogy az illetékes fórum azután meg­tehesse a szükséges intézkedéseket a színház fentartásának a biztosítá­sára. Valószínűleg a szin ügyi bizott­ság fogja gyakorolni az anyagi el­lenőrzés jogát is a színtársulattal szemben, épp a színház érdekében. A városi földeladások végleges jó­váhagyása is megtörtént az által, hogy az erdő- és bányaügyi minisz­térium is jóváhagyta a nagyfényi földek eladására vonatkozó köz­gyűlési, határozatot. !gy most más a városi takarékpénztár alaptőkéjéül szolgáló földek eladásának nincs semmi akadálya, az árverés meg­tartását csupán még az késlelteti, hogy a beállott kedvezőtlen időjárás miatt nem lehet a földek parcellá­zási munkálatait gyorsan befejezni. Mihelyt ez készen lesz, kiirják az árverés napját és a földeiadásokból befolyt vételárnak alaptőkéül való felhasználásával újév után a városi takarékpénztár megkezdheti műkö­dését A csütörtöki piac - szétkergetés ügyében a rendőrség szigorú nyo­mozást indított és megállapította, hogy az afférért Putriik rendőrőr­mestert terheli felelősség, aki a piac feloszlatására vonatkozó rendelke­zést a rendőrlegénységnek kiadta. Tillinger György főkapitány-helyet­tes kijelentése szerint a rendőrség a legerélyesebben el fogja fojtani egyes alárendelt közegek minden olyan törekvését, amely a társadal­mi béke megzavarására irányul. Putnik rendőrőrmester ellen már megindították a fegyelmi eljárást. A törökök eiöteijesztették követeléseivel Lausaimebaa December 23-án megszakítják a konferencia tárgyalásait A nagyhatalmak miniszterelnökei, Poincaré, Mussolini és Bonar Law szombaton ismét konferenciára ül­tek össze Londonban, hogy a brüsz­­szeli konferencián felmerülő • problé­mákat, a német jóvátétel és a szö­vetségesek kölcsönánek kérdését előzetesen megvitassák. Mindegyik miniszterelnök uj javaslatot visz a tárgyalásokra, amelynek alapján a legjobban meg lehetne oldani a bé­kekötés óta még mindig függőben levő reparációs kérdést — és mind­egyik kormányfő bízik abban, hogy sikerülni fog a szövetséges kormá­nyokat saját Javaslatának elfogadá­sára rábírnia. A párisi sajtó egyrésze azt köve­teli Poincarétóí, hogy Londonban erélyes magatartást tanúsítson. Az Echo Nationale megfenyegeti Poin­­carét, hogy abban az esetben, ha eddigi intranzigens politikáját ku­darc éri, a jobboldali pártok döntő rohamot fognak ellene intézni, Poincaré a következőket fogja a konferencián követelni: 1. Németország csak megfelelő zálogok és pedig bányák és erdők átengedése fejében kaphat morató­riumot. 2. A német jóvátételi tartozások csak a franciák és a többi szövetsé­ges államok adósságaink megfelelő mértékben szállíthatók le. 3. A szövetséges hatalmak jóváté­teli részesedésének revíziója. Fran­ciaország az eddigi 52 százaléknál magasabb részesedésre tart igényt. 4. Ha Németország megtagadja fi­zetési kötelezettségének teljesítését, vagy a pénzügyi reformok végre­hajtását, úgy a szankciókat kei! elle­ne igénybe venni. Ilyen szankció volna a szövetségesek által meg-| szállott területek kiterjesztése, a J megszállási idő meghosszabbítása, vámsorompó felállítása a Ruhr-vi­­dék körül, valamint a rajnai tarto­mány gazdasági és adminisztratív szervezetének a szövetségesek által való átvétele. Bonar Law angol miniszterelnök [szintén két tervezetet dolgozott ki a i jóvátétel megoldásáról, de a terve- I két csak Poincaré javaslatának be­terjesztése után akarja benyújtani, minthogy e kérdésben Franciaor­szág a legérdekeitebb fél. Mussolini Párison való átutazása alkalmával kijelentette, hogy ő is kidolgozott egy jóvátételi tervezetet és reméli, hogy azt a többi szövet­séges kormányok is magukévá fog­ják tenni. Az olasz miniszterelnök optimisztikusan fogja fel a helyzetet és Londonban teljes megegyezést remél. Kijelentette továbbá, hogy el­lenez a jövőben minden titkos diplo­máciai tárgyalást és titkos szerző­dést. A londoni konferencia eredmé­nyétől függ, hogy Amerika is részt vesz-e Európa gazdasági válságá­nak elintézésében. Amerika európai nagykövetei azt a kérelmet terjesz­tették elő a londoni külügyi hivatal­ban Harvey londoni nagykövet ut­ján, hogy az Unió, mint érdeklődő fél szintén részt vehessen a londoni tanácskozásokon. Harvey kijelen­tette, hogy Amerikának nem áll módjában és nem szándéka, hogy a londoni határozatokat befolyásolja, de azoknak végrehajtását nem néz­heti tétlenül. A jóvátételi kérdés ügyében Amerika brüsszeli, párisi, londoni és berlini nagykövetei állan­dó kontaktust tartanak fenn egy­mással. A Times jelentése szerint a jóyá­­tételi kérdést és a szövetségesek tar­tozásainak ügyét a londoni előérte­­kezlet befejezése után csütörtökön tárgyalni fogja az angol alsóház, a hol előzetesen bírálatot mondanak afölött a Programm fölött, melyet Bonar Law az értekezleten a brüsz­­jj szeli konferencia számára elfogad, jj A német birodalmi kormány is ál­landóan megbeszéléseket folytat egy r uj jóvátételi javaslatról. A legújabb i terv szerint Németország külföldi kölcsönt vesz föl, a lakosságot pe­dig belföldi kölcsön jegyzésére szó­lítja fel. A külföldi kölcsönt a jóvá­tételre, a belföldit pedig a márka stabilizálására fogják felhasználni. Megkezdődött a londoni konferencia Ahány tanácskozó, annyi kibontakozási * terv Li-tai-Pe és a fcosvaj — ÄSese — Litai-Pe a költő olyan gyönyörű­en énekelt, hogy dalától a felső iste­nek megittasodván gyakran lehullot­tak a felhőkből, mint alvó madárfió­kák, ha a fészekből kiesnek. Ezért is Li-tai-Pet igen tisztelték életében. Templomokat építettek hegytetőkön dicséretére, a császár legszebb ru­háit ajándékozta neki s legszebb csá­szárné oldozta me?;. Ha pedig vala­mely városban volt akkor ama város férfijai minden reggel elindultak ag­godalmas arccal, hogy megkeressék öt az utca valamely árkában, mint az anyák, akik eltévedt gyermekükért aggódnak, mert Li-tai-Pe felette sze­rette a bort és minden éjszaka ré­szegre itta macát, mivel hogy meg­szállta a lelkesedés és nem adatott neki más szárny, hogy a földről el­­í épüljön. Ezért ivott ő mig feje előre hanyatlott és a kehely karimája pi­ros gyűrűt nyomott sápadt homlo­kára. Egyszer Li-tai-Pe száz aranyat kapott a császártól valamelyik dal­ért, melyben hadiménjét énekelte meg, Akkor Li-tai-Pe megint elcsa­­vargott az országban és Tsian-Hu városához érkezett. Ott ült este a csillagos ég alatt és ivott, szivét fáj­dalom marta, mert arra gondolt, hogy mégis hiába a lelkesedés, hiá­ba daJ és hiába a bor, mégsem röpíti egyik se egészen a földről. Mégis visszahúzza mindig valami fájdal­mak és bosszúságok horgával, te­szem elesik és kimarju! a lába, más­szor meg egyik rég elhagyott ked­vesét látja valamely durva harcos­nak karjában. Avagy rosszul vannak kifestve császárnő szemöldökei. Mindig jön valami ami mámorának szárnyait megbénítja. — De máma olyan mámort iszom — kiáltott a költő, hogy azt semmi­féle földi bosszúság meg nem zavar­hatja. S Li-tai-Pe Tsian-Hu városában a csillagos ég alatt ivott, egyik po­hár t a másik után hajtogatva. A lel­kesedés megszállotta és énekelt: P.n vetettem a csillagokat az égbe És a holdnak ezüst sarlója enyém És az arany csülagmagvak kalászt hánynak Hullámzó arannyá érnek, húszszoros csillagaranyat adnak És én fogom kaszálni a holdnak ezüst sarlójával Miközben Li-Tai-Pe igy énekelt, hátulról egy tolvaj lopódzkodott hoz­zá és ki akarta lopni erszényét a zsebéből. De Li-Tai-Pe észrevette, visszaforditotta fejét, mire a tolvaj el akart futni. — Ne fuss el, legmélyebben tisz­telt tolvaj, kiáltotta utána a lelke­sült költő. A boldog mámor elröni­­tett engem a földről, jövendő meny­­nyeknek minden aranya az enyém. terv Lausannei jelentés szerint a törö­kök végre előterjesztették követelé­seiket a lausannei békekonferencián. Kezdetben ugyan az volt a látszat, hogy a török delegáció mestersége­sen el akarja nyújtani a vitát a ten­gerszorosok kérdésében és Izmet tpasa hosszabb memorandumot inté­zett a szövetségesekhez, amelyben a török ellenjavaslatok foglaltattak és amelyben határozottan kijelenti, hogy a törökök nincsenek megelé­gedve a szövetségesek leltételeivel, mégis a helyzet némileg tisztultnak tekinthető a török követelések is­meretessé válása által. Izmet pasa a konferencia pénteki ülésén terjesztette elő a török köve­teléseket a következőkben: Biztosíték a tengerszorosok sza­badságára egész a Fekete-tenge­rig. A tengeri haderő korlátozása. A Fekete-tengeren semmiféle tengeri haderő nem tartózkodha­tó. A kereskedelmi hajók a tenger­szorosokban úgy békében, mint háború idején teljesen szabadon közlekedhessenek. A törökök Konstantinápolyban bizony mondom neked, hogy nem törődöm evvel a száz arannyal a zsebemben. — Legmélyebben tisztelt költő — szólt akkor a tolvaj, — ugyan igy beszélsz te most lelkesültségedben, de ha kilopnám az aranyakat zsebed­ből elszállna mámorod és mégis át­adnál a poroszlóknak. Mikor pedig Li-Tai-Pe ezt halfát­­ta, könnyek gyűltek a szemébe és igy kiáltott: — Nem, legmélyebben tiszteit tol­vaj, nem. Könyörgöm, gyeie és lopd ki az aranyakat zsebemből. Mert különben soha sem lesz bizo­nyítékom arra, hogy ez a mámor valóban elröpitett a földről. Kérlek, kedves tolvaj kérlek, legmélyebben tisztelt kedves tolvaj, testvérem! gyere és lopd ki az aranyakat zse­bemből. Mikor pedig a tolvaj látta hogyan csurognak le a könnyek a költő sá­padt arcán, akkor hitt neki. Oda­ment hát és a zsebébe nyúlt, kihúzta az erszényt és elment. Li-Tai-Pc pedig boldog volt es még sokkal mámorosabb lett. mert hogy ez igy sikerült neki és még százszor szebben énekelte tovább dalát, hogy a fölső istenek megitta­­sodtak tőle és lehullottak a felhők­ből a földre, mint ahogy a kis alvó , madárfiókák hullanak ki a íészek­­) bő!. Balázs Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents