Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-07 / 332. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 7. CIRKUSZ • E® Saját tudósítónk jelentése a görög forr- és ellenforradalomról Szerkesztő ur kérem, tetszett mondani, írjak tudósítást a görögországi eseményekről. Itt van: Csakugyan nagy bajok vannak odalent szép Görögországban. Szinte klasszikus, hogy milyen drahmai jelenetek játszódnak le nap-nap után. A miniszterek csaknem valamennyien elvesztették a fejüket, az emberek egy részének golyó van a hasában. Nem csuda, hogy a szegény király nem tudott uralkodni magán és világrekordot állított fel a marathoni futásban. Magyarul szólva: sietett megmenteni arany és ezüst marháját, myrrháját és irháját. Rossz szél hozta oda Vénizéloszt aki mindenáron Zeusz vagyis az atyauristen akar lenni hazájában. Pedig milyen szatíra: nem egyéb mint egy vén szatir, akinek túlságosan megnőttek a szarvai, mert addig istenítették, amig.rnaga is elhitte, hogy egész és nem félisten. Az emberek ma Görögországban őrmestertől felfelé íéláru jegygyei mennek az alvilágba. Tábornokok és miniszterek, azonkívül mindenre ráfizetnek. Venizelosz a ravasz krétai korcsmáros dupla Krétával irja fel a nagy tartozást, amiért eltűrték, hogy nemzeti büszkeségüket, azt az értékes színimét Kenia! pasa kihúzza a lábok alól s amiért Számoszt és még számos szigetet a vizbe ejtettek. Bizony a balsors, illetve Lloyd George ugyancsak elbánt a szegény hellénekkel s ma már a fenének kell a régi dicsőség. Bizony, kiderült, hogy ma már nincsen Görögországban egyetlen Achilles sem, mégis, mindenkinek meg van az Achilies-sarka. Csak az érthetetlen, hogy miért vannak úgy begyulladva ezzel a mostani, legutóbbi vereségükkel, hiszen annyiszor elpotyolták már őket, az ókorban, a középkorban, az újkorban és most a legszebb férfikorban, hogy ennek a futásnak meg sem volna szabad kottyannia. Ha már futásrói beszélünk, futólagosán azt is meg kell még jegyeznünk, hogy a görögök a mese szerint mesésen verekedtek egykor az oroszlánokkal s most azonban azzal a sovány angolai macskával sem tudtak elbánni, ügy látszik a görögöket teljesen elhagyták régi isteneik. Az istennek sem akarnak segíteni rajtuk. Apolló rnozitulajdonos lett, Minervának könyvnyomdája van Szuboticán, Merkúrnak pénz- és váltóüzlete ugyanott, Aeskulapnak gyógyszertára Topolán, Herkules fürdőt nyitott Mehádián, Dianának sóshorszeszlerakata van minden nagyobb városban ... Szerkesztő ur kérem, nem tudom tovább folytatni, nem tudok több görög istent felsorolni, mert görögpótlós voltam a gimnáziumban. (g. z.) A városi tisztviselők tizenharmadik havi fizetése Hárommilliós állami adórészesedést kap Szubotica A suboticai városi tisztviseiők helyzetében csak kevés javulást jelent az a személyi- és családi pótlék felemelés, amit a városi tanács legutóbb elhatározott és amit a közgyűlés jóváhagyása után január 1-tö! kezdve fog a város folyósítani. A tisztviselőkön legalább pillanatnyilag csak úgy lehetne segíteni, ha a már régebben beígért tizenharmadik havi fizetést megkapnák. A városi alkalmazottaknak minden reményük ebben a megoldásban var:, pni eddig csak azért kfse.it, meü a város még mindig nem kapta meg az állami adórészesedés fejében járó 3,200.000 koronát. Ismeretes, hogy ennek az összegnek a folyósítása már milyen rég késik. A 3>jBácsmegyei Napló« munkatársának azonban a Suboticán időzött Konyovics Miklós dr. pénzügyminiszteri főinspektor erre vonatkozó kérdésünkre kijelentette, hogy a pénzügyi kormány feltétlenül folyósítani fogja a városnak ezt az összeget, mint azt már több más vajdasági város részére is kiutalta. Az ügy elintézésének csak formai nehézségei vannak még, azonban valószínű, hogy még december folyamán megkapja a város ezt az összeget, amelyet a tisztviselők fizetésemelésére kell fordítani, ami által lényegesen javulna helyzetük. Ebbén az esetben a városi alkalmazottak az adórészesedés összegéből, amelyet a gyorsabb elintézés kedvéért esetleg előleg formájában fognak a városnak kiutalni, feltétlenül megkapják a tizenharmadik havi fizetést. Azonban az esetben is, ha ennek az állami tartozásnak a kiegyenlítése még tovább késne, kilátás van arra. hogy a városi alkalmazottak megkapják a tizenharmadik hónpra szóló fizetést, miután szó van arról, hogy a városi tanács szükség esetén gondoskodni fog ennek költségvetési fedezetéről. Kettős gyilkosság az országúton Agyonlőttek és kiraboltak két gazdát Vakmerő rablógyilkosságot követtek el szerdán délelőtt a Novisad—Szenttamás közti országúton. Letia Milorád és Cvctanov Rádo gazdálkodók szerda hajnalban két hízott disznót vittek be a novisadi piacra eladni. A disznóvásár hamar megtörtént s a két fiatal gazda a vételárul kapott hétezer dinár készpénzzel nyomban visszafelé indultak Csemely-pusztára. Délfelé az országúton dr. Markovics Sándor szállása közelében holtan találták a két gazdát. Letia Milorádot halántékon találta a gyilkos golyó, Cvetanov Rádóuak pedig a fejébe és a szájába lőttek. A kocsiból az egyik ló ki volt fogva, a gyilkos ezen menekült ej. A kettős rablógyilkosságot Palkojev Mirkó gazdálkodó fedezte fel, aki gyalogszerrel tért vissza Novisadról Csemelyre. Nyomban fellármázta a környékbeli tanyákat s értesítették a novisadi rendőrséget is. ahonnan Gyorgyevics főkapitányhelyettes és Rákics rendőrkapitány vezetésével nagyobb rendőri bizottság ment ki a helyszínre s nyomban megkezdte a nyomozást. A kör nyékbeliek vallomásából a következő tényállást derítette ki a rendőrség: Letia és Cvetanov tizenegy óra után indultak vissza Novisadrói. Útközben egy ismeretlen fiatalember felkéredzkedett a kocsijukra. A két gazda Helyet adott az idegennek s valószínűleg elmesélték neki azt is, hogy disznót adtak el Novisadon. A Markovics-féle szállás közelében az idegen, aki hátul ült a kocsiban, revolvert rántott elő, s hátulról főbe lőtte Cvetanovot, majd amikor Letia hátrafordult, főbelőtte és a szájába lőtt. Letia nyomban meghalt, Cvetanov még néhány percig szenvedett. A gyilkos felkutatta áldozatainak zsebeit, kivette a hétezer dinár készpénzt, kifogta a kocsiból az egyik lovat s elvágtatott /(lissza puszta irányába. A tettes kilétét nem lehetett megállapítani. A rendőrség azonban már nyomában van a gyilkosnak. A környékbeliek, akiket felháborít a véres gaztett, maguk is résztvesznek a nyomozás munkájában. Menekülnek az agrárreform elöl Sáré- Hammerstein Richard eladta birtokait —- Bánáti földbirtokosból mexikói farmer Az agrárrcforinról szóló törvény végrehajtása körül elkövetett visszásságokról hiába írnak össze köteteket, az agrárreformot úgy hajtják végre, mintha ezt a nemes intencióból megalkotott törvényt csak azért hozták volna meg, hogy intézkedései segítségével kiszekirozzák a régi birtokosokat, tönkre tegyék az ország mezőgazdaságát, állandó bizonytalanságot teremtsenek, amelyben a tulajdonos nem tudja, hogy kié a föld, hogy az a birtok, amelyet neki adtak, vagy meghagytak, meddig marad az övé, s hogy így senkinek ne legyen kedve beruházásokra. A vajdasági földbirtokosok egy része már belefáradt a meddő harcba a földért. Mert sem az igazságosság, sem a többtermelés, sem az ország érdekei nem irányadók abban a tekintetben, hogy kié legyen a föld. A birtokosok, akiktől már elszedtek mindent, amit a törvény legrigorozusabb végrehajtása utján el lehet venni, még mindig nem élhetnek és nem gazdálkodhatnak nyugodtan. Az uj birtokos-szomszédok meglehetős agresszivitással teszik túl magukat a törvényen, igen sokszor erőszakkal szerzik meg maguknak azt, amit az agrárreformhivatal nem utalt ki nekik. Agrárreform alá veszik a lábasjószágokat, a gazdasági fölszerelést és a behordott termést is. Érthető ilyen körülmények közt, 'rogy a régi földbirtokosok szívesen menekülnek a földjeiktől. A bácskai földbirtokosok közüt újabban Hammerstein Richard sáripusztai földbirtokos adta el négyszáz holdas birtokát bajmoki és suboticai vevőknek. Hammerstein Richard nemcsak a vármegye politikai életének volt egyik legtiszteletreméltóbb vezéralakja, hanem mint gazda is egészen elsőrendű volt, birtoka joggal tarthatott igényt a mintagazdaság elnevezésre. A legmodernebb felszereléssel, épületekkel és gépekkel volt ellátva. Az agrárreform által teremtett helyzetre azonban annyira ráunt, hogy a forgalmi értéknek majdnem egy harmadáért adta oda az egész gazdaságot. Még radikálisabban vetett véget az agrárreformmal együtt járó vexaturáknak egy bánáti földbirtokos, Schaffer Arthur, aki eladta itteni földbirtokait s kivándorolt Mexikóba farmernek. Azt irja az útról küldött leveleiben, hogy Mexikóban már nem kell félni az agrárreíornitól. Az agrárreforni miatt azonban nemcsak a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó földbirtokosok panaszkodnak, hanem teli vannak panaszszal a szerb birtokosok is, akikkel szemben pedig némileg elnézőbbek a reform végrehajtásánál. jj Az agrárreform helytelen végrehajtása már eddig is sok bajt okozott és még temérdek gazdasági kárt jlíog előidézni mindaddig, amíg a stillyos hibákat nem orvosolják. Életbelépett a kávéházi luxusadó Szerdán este szedték először az uj városi adót A rég elfogadott kávéházi luxusadó szerdán este életbelépett Subo; ticán. A városi főszámvevői hivataií ba szerdán délelőtt berendelték va- I /amennyi kávéház és étterem fizető- I pincérét és kiosztották azokat a [blokkokat, amelyek az uj luxus-adó beszedéséhez szükségesek. Egyúttal ellátták a fizetőpincéreket a szükséges utasításokkal is. Eszerint a kávéházakban este 8 órától kezdve, az éttermekben pedig 9 órakor kezdik szedni az uj luxusadókat, még pedig 10 koronái- terjedő fogyasztás után egy ko.miás blokkot tartozik a fizetőpincér minden vendégnek adni, 10 koronán felüli fogyasztásnál pedig az árak 10 százalékáról ad utalványt. Ezeket a I blokkokat két példányban kell a fizetőpincéreknek kiállítani, az egyi,ket a megadóztatott vendégnek kell j adni, a másikat pedig meg kell őriz[niök és ezeknek a blokkoknak az [alapján minden tiz napban le kell I számolni a befolyt luxus-adóval a 1 főszámvevőségen. I Az uj luxus-adó kivetésének első S napján, szerdán este a közönség [idegenkedéssel fogadta az uj rendj szert, amely a fizetőpincéreknek is Isok munkát okoz. A román fa az SHS. királyságban Az S. H. S. királyság egyik legnagyobb exportcikke a fa, Horvátország, Szlovénia virágzó fatelepei mellett, még a régi királyságban és Montenegróban rengeteg kihaszná-Ilatlan, s a vasúti hálózat szegényessége folytán még hosszú ideig kihasználhatatlan erdőség van. Ennek ellenére az S. H. S. királyság tűzifa behozatalra szorul. Naponta érkeznek Romániából megrakott favagonok. A román fa a vám és a szállítási költségek dacára olcsóbb Jugoszláviában, mint a belföldi. Suboticán mintegy 20 százalékkal olcsóbban kínálja a fát a romániai kereskedő, aki idejön fát eladni, mint a helybeli, aki a belföldi termelőtől vásárol. Az oka ennek elsősorban az, hogy a belföldi száliitóképes fatermelők í drágák. Minthogy a munkabér és az félét Romániában sokkal olcsóbb, i mint Jugoszláviában, a romár faterfraelő a versenyben könnyen legyőzheti az S. H. S. királyságbeli ve; télytársát. De nem kevésbbé fontos ok a vasúti tarifa is. A jugoszláv •vasút a világ legdrágább vasútja. A 1 fa szállítása olcsóbb Romániából az { S. H. S. királyságba, mint a belföld- Iről való szállítás. I Ez nemcsak a belföldi fogyasztó I számára teszi drágává a fát, hanem fáz országot megfosztja jgen ielen- I tékeny exportjövedelmétől. \ Ezelőtt a horvát fa kikerült An! gliába, Olaszországba, Franciáoriszágba, innen vitték a fa egy részét fEgyptoniba is, különösen a hajó és j vasúti kocsik építéséhez való fát. A régi rezsim szállítási kedvezményekkel tette lehetővé a faexportot. Fiume felé minimális volt a fa fuvarja. A mostani vasúti politika következtében az ország kezdi elveszteni a legjobb vevőit. A külföld már csak olyan fát vásárol Jugoszláviában. amit másutt nem kap meg. A ^ román és a lengyel fa kiszorítja a I világpiacról a jugoszláv fát. 3 Horvátországnak fellendülést és [gazdagodást jelentett a faexport, az, [hogy a viszonyok kiszorítják a jufgoszláv fát a külföldi piacról, azt S jelenti, hogy ismét egész országrészekre a nyomor s a kulturázatlanság ideje tér vissza.
