Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-06 / 331. szám
1922. december 6. Nincsics elutazott Lausannebő! A kisautaat; uj politikája a szőj vet eilen Lausanneből jelentik: Nincsics külügyminiszter hétfőn este 11 órakor elutazott Lausanne-ból, hogy .visszatérjen Beogradföä. Nincsics Velencében találkozni fog Contarini olasz külügyminiszteri államtitkárral s valószínűleg Milanóban megbeszélést folytat Mousoiiniyel, aki Londonba készül. Parisból jelentik: Francia diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy Benes a kisántántnak uj irányt adott, amely az orosz szovjettel szemben nem olyan ellenséges, mint az eddigi volt. Benes felvetette azt a kérdést is, hogy a kisantant államai ismerjék el ugyan Romániának Beszarábiára vonatkozó jogát, Beszarábia tehát maradjon Romániáé, viszont Oroszországnak .joga legyen a beszarábiaí kikötők használatára. A kisantantnak Oroszország iránti barátságos politikáját Nincsis a legteljesebb mértékben támogatja. A Reater-ügynökség lausannei jelentése szerint nincsen ok a pesszimizmusra és egyáltalában nem valószínű, hogy a konferenciát hamarosan feloszlatják. A hétfő esti ülésen éles összeütközésre került a sor Curzon és Izmot pasa között, amibe Csicserin is beavatkozott. Curzoh azt kérte Izmet pasától, hogy először is a tengerszorosokra vonatkozó török követeléseket adja elő. Izmet pasa erre kijelentette, hogy először a szövetségesek programmját akarják a törökök hallani, csak azután hajlandók nyilatkozni. Curzon válaszában hangsúlyozta, hogy először az érdekelt államoknak keli követeléseiket előterjesztem és csak azután fognak a szövetségesek nyilatkozni. Ezután Csicserin szólalt fel. aki a török követeléseknek keit védelmére. Döntésre még .nem került a sor. Nagy érdeklődés keit Stambalinszki bolgár miniszterelnök magatartása is, aki a konferencia folyamán a sikerre! meg volt elégedve, s igy szólt a doktorhoz: — Akkor hát talán helyén volna, hogy még egy regényt írjak? Volna is jó témám . . . — Ne fárassza magát vele Excelieneiád, — felelte az udvari orvos. — A dolog egyáltalában nem sürgős. A király még csak az első kötet 27-ik lapján tart. Ha igy megy, helyesebben ha a Felség igy alszik, akkor az olvasmánya még öt-hat évig eltart. Szomorúan mondta erre a Tehetséges Ember:-- Akkor már én nem leszek miniszter. — Valószínűleg nem, — felelte a doktor, — mert a kormányok változnak, mint az apály és a dagály, s az ember semmiféle hivatalban se olyan biztos, hogy nem marad meg benne, mint a miniszter állásában ... De a magánéletbe majd elviheti magával Excellenciád azt a jóleső büszke tudatot, s azt a szép emléket, hogy ha a királyt a regényével nem is mulattatta, jóltevője lett általa a nemzetének. Mert az a király, aki jól alszik, bölcsebben kormányoz, tidvösebb rendelkezéseket tesz, szociálisabb felfogást tanúsít, szelidebb, türelmesebb és — kevesebb halálos ítéletet ír alá. Most már az iró is meg volt engesztelve, s bár az orvosnak nem |e!e!t semmit magában igy szólt: — Még; se Írtam hát hiál BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldd? normájára és az Aegei tengeri kiutra vonatkozó bolgár kívánságok ügyében. Az utóbbi napokban azonban az az impresszió támadt, hogy elfordult a kisantarrttól és Törökországhoz közeledik. Megsemmisitik az összes jegyzői kinevezéseket Valamennyi pari: kívánja a kinevezések revízióját A bácskai falvak küldöttségei Somborba tárogatnak, hogy a rájuk nézve sérelmes jegyzői kinevezésekre orvoslást találjanak, a íopolaiak tnár Beogradot is megjárták, hogy dr. Tésics Demeter jegyző elmozdításé ellen tiltakozzanak. A kiddöttségjárásnak nem sok foganatja volt, a belügyminiszter fogadta s meghallgatta a deputációt, amelyet a BBB. ügyosztályhoz utasított, ahol szintén rokonszenvesen fogadták a topolaiakat, de határozott ígéretet nem tettek. A íopolaiak most újból Somborban kísérleteznek, hogy a közszeretetben álló jegyzőjüket nagyfák meg a község vezetése eien. Míg az egyre nagyobb számmal érkező küldöttségeknek úgy Somborban, mint Beogradban udvarias, de feltűnően kevés határozott ígéretet tartalmazó választ adnak, addig jó forrásból arról ér tesüiünk, hogy a küldöttségjárásnak mégis volt foganatja. A bel ügyminiszterram egyetértőleg a bácskai hivatalos körökkel, elhatározta, hogy a jegyzői kinevezéseket revízió alá veszi, az eddigi őszsees kinevezéseket megsemmisíti. A politikai pártok, különösen arra való tekintettel, hogy közeli választásokra kilátás van, nem merik vállalni a felelősséget azért, hogy a jegyzői kinevezések megbolygatták a községek nyugalmát s úgy a radikális, mint a demokrata-párt képviselői és képviselőjelöltjei követelik a kinevezések revízióját. Nincs még döntés a magyar jóvátétel kérdésében Korányi Frigyes visszatért Párisből Budapestről jelentik: Párisból most érkezett haza báró Korányi Frigyes volt magyar pénzügyminiszter, aki a magyar kormány me»izásábó! volt Parisban. A jóvátétel ügyében Korányi a következőket mondotta: A jóvátétel! bizottság osztályai a magyar jóvátétel kérdését most általánosságban tanulmányozzák. A részletekben még nincs döntés. A jóváíételi bizottság tanulmányozza a magyar kormány memorandumát és jegyzékeit, amelyeket a jóvátétel kérdésében a nagybizottághoz intézett. A bizottság most a memorandumból és a jegyzékekből akarja ellenőrizni Magyarország azdasági helyzetét, hogy tiszta képet nyerjen Magyarország teherbiróképességéről. — Megkérdezték tőlem, — mondta Korányi báró, — hogy hogyan van az, hogy egész Európában Magyarországon fizetik a legkevesebb adót? — A kérdésre azt feleltem, hogy Magyarország a háborúban a legtöbbet vesztette s ezért nem lehet az állampolgárokat teherbírásukon felül megterhelni. Korányi végül annak a reményé nek adott kifejezést, hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének megismerése döntőleg fog hatni a jóvátétel! követelés megállapítására. A végleges döntés ideje amúgy is bizonytalan. Nagy Jancsi* szuhoticai hegedümSvészi egy autó halálra gázolta Budapesten Látogatás a művész szüleinél Egész Magyarországon megrendülve gyászolnak egy suboticai fiút, akiből talán a világ legnagyobb hegedűművésze lett volna. Százszorosán sújtja ez a halálhír Subotica városát. Nagy Jancsi innen indult el, hogy csodálatos művészetével meghódítsa a világot és tizenöt éves korában fejezte be az életét a pesti aszfalton, egy autó kerekei alatt. Nagy Jancsi, Nagy János suboticai pékmester fia. Két éves korában kezdte az apja hegedülni tanítani és négy éves korában már önállóan játszott kis hegedűjén az ovódában. Öt éves volt, amikor itt szülővárosában először lépett a közönség elé egy mesedélutánou, röviddel később Palicson adott koncertet. Lányi Ernő, a kiváló zeneszerző és a városi zeneiskola akkori igazgatója hamarosan felismerte a kis Nagy Jancsiban az óriási tehetséget és ő tanította zongorára és zeneelméletre. A hegedűben apján kivül első tanára, Heinrich zeneiskolai tanár volt, aki egyben keresztapja is. Rados Dezső zeneiskolai tanár vette azután át a kis hegedüfenométt kiképzését és példátlan lelkiismeretességgel foglalkozott vele. Nagy Jancsi Suboticán magánúton végezte a négy elemit, beteges, gyönge fizikumú gyermek volt es kissé sántított is. Négy évve! ozeKHt Budapestre vitték, ahol a Zeneakadémián Kemény Rezső zeneakadémiai tanár volt a mestere és Taray Alajos is sokat foglalkozott vele. Pesten akkor ismerték fel egészében tehetségét, amikor égi' Paganini hegediikoncertjét játszotta el óriási sikerrel. Közben elvégezte a négy középiskolái is és utoljára 1919 novemberében volt itthon Suboticán és örökké emlékezetes marad az a hangverseny, amit akkor a városháza dísztermében adott. Az idén júniusban végezte el a Zeneakadémiát és ő nyerte meg a Reményidijat, egy százezer koronás értékű hegedűt. Vasárnap utazott fel édesapja Budapestre, hogy fiát meglátogassa. És hétfőn már bekövetkezett a katasztrófa. Nagy Jancsi az apjával ment a Muzeum-köruton és átvágott a Földtani Intézet felé, hogy az ott elhelyezett villanyóra szerint igazítsa meg zsebóráját. Az óra is művészi sikerének egyik emléke. Sentán ajándékozták neki az ott megtartott koncertje után. Abban a pillanatban, amikor az ut közepén volt, egy gyorsan robogó autó elütötte Nagy Jancsit, akit véresen cincitek ki a kerekek alói. Azonnal a Rókus-kórházba szállították, de eszméletét tnár nem is nyerte viszs7.v. és egy óra túrva meghalt. Apiát teljesen lesújtotta a súlyos tragédia és tanárai is zokogva fogadták halálhírét. Magyarországon mint a legnagyobb zenei íenomént gyászol« iák és a Zeneakadémiáról temetik' cl a suboticai Nagy Jancsit. Nagy Jancsi szülőházában Csak az édesanyja nem ind még semmit a szörnyű csapásról, ami őt' érte mindenkinél ezerszer súlyosabban. A Duiicseva-utca 33. szárat! házban lakik Nagy János pékmester a családjával. Egyszerű kis külvárosi ház, a nagy udvaron hátul van a pékmühely, elől laknak Nagyek. Egy kamrán és egy konyhán keresztül jutunk az egyetlen lakószobába, amelyben a hattagú család lakik. Szomorú kis petróleumlámpa pislog a falon, az ágyak nyitva és egy siló asszony körül négy gyerek. Jancsin kívül még négy gyerekük van Nagyéknak, Károly 14 éves és most végzi a harmadik gimnáziumot, Mariska 10 éves, Pistike 6 esz« tendős és a legkisebb Liiike, másféléves. Jancsi, aki tizenöt évvel ezelőtt született ebben az egyszerű, szegényes szobában, volt a család legidősebb gyermeke. Nagyné még nem kapott semmiféle értesítést Jancsi haláláról. Csak hallott valamit a szerencsétlenségről és most bennünket kérdez tétován és kétségbeesve: — Mi van a drága Jancsika fiam*: mai? Aztán mesélni kezd: — Két éves volt, amikor az apjá? először utánozta és két fadarabot vett elő, aztán az egyiket hegedűnek, a másikat vonónak használta... A régi emlékek megelevenednek és Nagy Jancsi újból itthon van, kicsi térdnadrágos sápadt fiú, aki az, öreg péktől tanulja meg először a: vonókezelést. Nagyné beszél, a zokogás íolytogatja a szavát, meséi Jancsi első sikeréről, tanárairól, kis gyermekkoráról és leveleiről, amiket minden héten küldött haza és a melyekben csak tanulmányairól és terveiről irt. Minden levelét féltve őrzik egy szekrény mélyén. A sze- I gény asszony minden szavából kiérzik, hogy ez az egyszerű iparoscsalád egész jövendő életét Jancsi karrierjére alapozta. > — Rég felköltöztünk volna mái Pestre mi is — mondja sírva —de nem volt szivem itthagyni ezt a 1 házat, amelyikben Jancsika szüle" tett. Ez az egyszerű asszony már öntudatosan érzi, hogy mit jelent ez a fház, amelyikben Nagy János a világ legelső hegedűművészévé indul* I suboticai fiú született. És az anyai * szó tovább folyik a kétségbeesett asszony ajkáról, a gyerekek megszeppenve figyelik és a feldúlt szoba, az asztalon érintetlenül heverő* vacsora, az a nagy, nagy szomorúság, ami betölt minden zugot, mind a család tragédiájáról beszél. A falon Nagy Jancsi megnagyitott fényképe, egy pálmaág övezi, amit Sentán adtak a kis művésznek rajongói, Nagyné még elmondja, hogy Jancsi magyarul, szerbül, angolul, franciául és németül beszélt tökéletesen jól és márciusban akarta Kemény zeneakadémiai tanár külföldi turnéra vinni. — De most mi lesz? — mondja a szegény asszony csüggedten és mindent sejtve tőlünk kérdi: — Az urak bizonyosan tudják is már, hogy meghalt a Jancsika . . . A fájdalmas anyai zokogást a kis hat esztendős Pistike figyeli okos szemeivel. Őt is Hegedűre akarják’ tanittatni, meg vannak Jancsi rég? hegedűi, amelyek közül az egyik vagyont ér. Mikor megkérdezzük az okos tekintetű kisfiút, hogy van-e kedve hegedülni tanulni, mintha megborzadt volna bátyja szörnyű tragédiájától, szomorúan, de határozottan rázza tagadólag a fejét... Ebben a családban összeomlott minden... (I. f.\ teljesen megváltoztatta politikáját Eleinte bukaresti és beogradi tárgyalásai alkalmával, majd a Benessel folytatott lausanuei tárgyalásokon a kisantant támogatását igyekezett elnyerni a nyugat Trácia autó-
