Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-31 / 352. szám
1922. december 31 BÄCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldat : A magyarság választójoga az Állami Bizottság előtt A bizottság nem tudja még biztosan, hogy a magyarok jugoszláviai, vagy külföldi állampolgárok s hogy lejárt-e már az opciós idejük? Ä választói törvény a választásokkal összefüggő, bizonyos tech nikai funkciók legfőbb ellenőrzésévé egy Állami Bizottság (Drzsavni Odbor)-nak nevezett szervet állított fel. A bizottság elnöke a nemzetgyűlés mindenkori elnöke, tagjai pedig a legfőbb bíróságok vezetői közül kerülnék ki. A képviselőház feloszlatása után 'december 29-én tartotta meg első ülését ez a bizottság Lukinics Edo elnöklete alatt. Ezen az ülésen elhatározták, hogy a választó kerületek, választói járások és szavazókörök pontos és végleges megállapítása végett sürgősen beszerzik a belügyminisztérium utján a szükséges adatokat. Elhatározták, hogy Beograd és Zagreb városokat is 2— 2 választási járásra osztják a beszerzendő adatok alapján. . Különösen a Vajdaságból érkezett sok kérdés a bizottsághoz, mert jtt a választási és közigazgatási já lások tekintetében teljes bizonyta. lanság uralkodik. Mindezekben a kérdésekben véglegesen a bizottság január 10-i ülésén fognak dönteni. A vajdasági ügyekkel kapcsolatban felmerült a bizottságban az a kérdés Is, hogy a magyarokat fel kell-e venni a választói név■ . jegyzékbe. Megállapították, hogy a választói névjegyzékről szóló törvény értelmében minden év január 1. és február 25-e között hivatalból ki kell egészíteni. A választói törvény szerint pedig a képviselőház feloszlatásától számított 15 napon belül, a jelen esetben január 5-ig el kell végezni a névjegyzékek kiigazítását. A bizottság úgy találta, hogy ez nem világos és a törvények ellentmondásban vannak egymással. olvassa): Potage ä la Marie Stuart, veufs á la Rossini, rajnai lazac... A második: Idegen, idegen, idegen. Az első:... angol bélszín, bécsi szelet, Eszterházy rostélyos, prulets ä la ViÚeezve, saladé italienne, sáncé jaux sigurus... A második: Csak tovább, eddig még minden idegen. Az első... omelette a la Stefanie tiroli rétes, svuffe aux abricot, stájer alma, nápolyi narancs, egyiptomi datolya. Tovább nincs. A második: Akkor hát... (lassan felkelnek és kimennek.) A fő az elvhüség és a következetesség. Ki kell tépni, ki kell irtani, ki kell égetni minden idegen hajtást! Az első: Most mit csináljunk? Menjünk talán moziba. A második: Hova gondolsz?! Hát nem tudod, hogy a mozi egy Edison nevezetű idegen találmánya? És hozzá még dán színészek egy orosz drámát adnak Németországban gyártott filmeken! Az első: Tökéletesen igazad van. Nézzünk hát végig egy-két kirakatot. A második: Te talán elfelejtetted, hogy a kirakatüvegek belga gyártmányok? És t, aki ki akarsz irtani minden idegen befolyást, idegen üvegen akarsz keresztül nézni?! Na hallod?! Az első (akinek különben van némi érzéke a fascismushoz): Akkor hát beverünk néhányat. (Botjával beüti a kirakatokat. Csődület. Rendőrök mosolyognak, majd sietve menekülnek. A két barát nyugodtan tovább sétál.) A második (aki mindent komolyan vesz.) Egyébként azt sem értem hogy te, aki azt vallód elvedül, hogy minden idegen befolyást !e kell vetnünk magunkról, miért viselsz Borsalino ksüa-Az is kérdésesnek tűnt fel a bizottság eiött, hogy a magyarok külföldi vagy saját állampolgároknak tekintendök-e, illetőleg, hogy lejárt-e már opciós határidejük? A németekre nézve megállapították, hogy az opciós határidő lejárt A törvény kétértelműsége miatt azonban sok ezer magyar kimaradt a névjegyzékekből. A bizottság ezekben a kérdésekben elhalasztotta a döntést, bár megállapították, hogy akkor esetleg már késő is lesz a döntés, mert január 5-én lezárják a névjegyzékeket. A kérdés tanulmányozásával Popovicsot, a novisadi ítélőtábla alelnökét bízták meg, aki január 10-én fogja jelentését előterjeszteni. Nem haladhatunk el szó nélkül az Állami Bizottság határozatai mellett. Nem akarunk a bizottság jóhiszeműségének vizsgálatába bocsájtkozni, de csodálatosnak tartjuk, hogy egy testület, amely majdnem kizárólag magasrangu birákból alakult, egy ügv tárgyalása előtt nem vizsgálja meg még saját hatáskörét sem. Ha megvizsgálta volna, rájött volna, hogy a választói törvény 5. és 8. szakaszai pontosan körülírj ák kötelességeit, amelyek a választókerületek megállapítására vonatkoznak és amelyek szerint, mig a választói névjegyzékek sem kerülnek felülbírálás végett elébe, csupán a megfelelő statisztikai adatokat kérheti be a hatóságoktól. A választói névjegyzékeket a közigazgatási hatóságok kötelesek öszszeállitani és onnan a bíróság elé kerülnek, amely véglegesen törvényesíti őket. Ebbe az eljárásba az Állami Bizottságnak semmi beleszólása sincs. Még kevésbé ismerhetjük el az pót, angol szövetből készült ruhát és amerikai cipőt? Az első (aki mindent lelkesen vesz.) Igazad van. (Kalapját, ruháját, cipőjét leveti és az utca közepére dobja.) A második (aki mindent komolyan vesz): Az istenért, most látom csak, hogy a fehérneműd rumburgi, meg szepesi vászonból készült! Idegen dolgot viselsz a testeden! És a harisnyádon német márka van, gallérod pedig a fiumei keményítőgyárból készült keményítővel lett keményítve! Borzasztó és rettenetes! Hát ez az elvhüség?! Az első (aki mindent lelkesen vesz, mindent ledob magáról és lelkesen, meg meztelenül áll az utca közepén. Dideregve hull a hó.) Remélem most már semmi idegen sincs rajtam! A második (aki mindent komolyan vesz és mindent észrevesz.) Az istenért, az angol bajusz! (A tömegből előlép egy borbély és leborotválja az angol bajuszt.) Az első (aki mindent lelkesen vesz): Hát most? Van rajtam még valami idegen? A második (aki mindent komolyan vesz): Csupán még a, ttrmeted idegen, egészen olyan, mint a görög szobroké. Az első (aki mindent lelkesen vesz, felmegy a harmadik emeletre, leugrik, kitöri lábát és gerincét, hogy ne hasonlítson idegen szobrokhoz. Halkan hörögve): Van még valami idegen rajtam? A második (aki mindent komolyan vesz, némi biztatással): Csak előre, barátom, csak előre a purifikáló elvekkel, a kijelölt egyenes utón! Ugylátom, hogy te kezded már kissé komolyan venni a jelszavakat, csak igy jpvább, csak legyél következetes jés foü az elveidhez! Csak igy tovább! : ; , „ . Állami bizottság kompetenciáját a magyarság választó jogának megállapítására. Ezt a kérdést az alkotmány 70. és 71. szakaszai végleg eldöntötték. Arra sem illetékes a bizottság, hogy a magyarság állampolgársága felöl döntsön. Az alkotmány és a békeszerződések ezt a kérdést is végkép elintézték. De még abban a kérdésben sem lehet megérteni a magasnngu jogászokból álló bizottság kételyeit, ahol a. választói névjegyzékek lezárásáról van szó. A két törvény között felfedezett ellentmondások enyhén I szólva erőszakoltnak nevezhetők. AJ választói névjegyzékekről szóló tör-1 vény világosan előírja: az išvenfcžn!? hivatalból kötelező kiigazítást február 25-ig. Az csak abban az ésef-‘ ben halasztható el, ha (13. §.) a választások január 1. és február 25-e' közt folynának le. Miután pedig á választások március 18-án fognak lefolyni, semmi törvényes akadálya nincs a választói névjegyzékek hivatalból történő kiigazításának és nem lehet kétséges, hogy az uj választásokat csak ezeknek a kiigazított névjegyzékeknek alapján lehet majd lefolytatni. i Mindennek eldöntésére azonban az Állami Bizottság nem is illetékes, hanem a törvények értelmében a hatóságok kötelesek igy eljárni. , A magyar kormány nem kérte az opciós határidő meghosszabbítását A magyar kormány cáfolata A beogradi sajtóban az utóbbi napokban mindgyekrabban jelentek meg olyan hírek, melyek a jugoszláv és a magyar kormány között az opciós tárgyalások meghosszabbítása érdekében kezdődő tárgyalásokról számoltak be. A beogradi politikai körök is élénken kommentálták ezeket a híreket s a meginduló tárgyalásokhoz jelentős közjogi konzekvenciákat fűztek. Ezek a tárgyalások — a beogradi politikai körök megítélése szerint — lehetetlenné teszik azt, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok választójoghoz jussanak, mert ha az opciós idő nem tekinthető lejártnak, az itt lakó magyar nemzetiségűek az SHS. királyság állampolgárainak nem tekinthetők s igy az állampolgári jogokkal sem ruházhatók fel. Ezeket a híreket a legnagyobb kétkedéssel kellett fogadni. Az opciós időt a békeszerződés szabta meg s a békeszerződés állapította meg azok állampolgári jogainak teljességét, akiket az opciós jog megilletett, de azzal nem éltek. Mér pedig a békeszerződést csak a szerződő felek módosíthatják s igy a jugoszláv és magyar kormányt nem illeti meg még egyetértés esetén sem az a jog, hogy az itt élő kisebbségektől olyan jogokat vegyenek el, amiket nemzetközi megállapodások adtak nekik. De hihetetlen volt ez a hír azért is, mert a magyar kormányról nem volt föltételezhető, hogy olyan tárgyalásokat folytatna, melyek eredményeképpen a magyar kisebbségekhez tartozók elveszítik a már megszerzett és alkotmányba foglalt állampolgári jogaikat. Mint a Torontói budapesti tudósítója jelenti, a magyar kormány félhivatalos kőnyomatosa utján most megcáfolja ezeket a híreket. A magyar kormánytól eredő közlés szerint a magyar kormány nem folytát tárgyalásokat az S. H. S. királyság kormányával az S. li. S. királyságban élő magyar nemzetiségűek opciós jogának meghosszabbítása iránt s nem intézett olyan jegyzéket a beogradi kormányhoz, melynek célja az opciós határidő meghoszszabbitása lenne. Erről a cáfolatról már szombat délután érkezett privát-távirat Suboticára. A magyar kormány cáfolatával elvesztette alapját a legújabb ürügy, amivel az utolsó órákban akadályokat gördítettek a magyarok választójoga elé. A francia mohóság lehetetlenné teszi a német moratóriumot Mértéktelen követelések a német jóvátétel számlájára Római jelentés szerint az olasz hivatalos körök értesítést kaptak arról, hogy a párisi jóvátételi konferenciát az angol kormány kívánságára 4-ig elhalasztották. Poincaré levélben arra kérte fel Mussolinit, hogy világítsa fel Olaszországnak a párisi konferencián követendő politikájáról. Mussolini azt válaszolta Poincarénak, hogy az olasz Programm elsősorban a már Londonban átnyújtott memorandumon alapul, másrészt Olaszország semmiesetre se vesz részt német területek megszállásában, gazdasági rendszabályokhoz azonban hozzájárul. Berlini politikai körök véleménye szerint a jóvátételi bizottságnak Németország mulasztását megállapító határozata a válságos helyzet elmérgesítését eredményezte. Más vélemény szerint azonban a jóvátételi bizottság határozata csak a nagy konferenciákat megelőző robbantási kísérletek egyike; ami, > a szállítások teljesítésével egész csekély jelentőségűvé válik. V A »Daily NewS« szerint Bonar Law uj jóvátételi tervében uj fizetési módozatokat ajánl Németországnak, ezenkívül 3—4 évi moratóriumot és a jóvátétel teljes összegének 50 milliárd aranymárkában való megállapítását fogja javasolni. A »Petit Párisién« jelentése szerint a szakértő-bizottság pénteki ülésén kiválasztották azokat a zálogokat, amelyeket Franciaország a moratórium ellenében követel Németországtól : 1. a szénadó kirovását, amelyet a szövetségesek polgári tisztviselői szednének és amelyből 470 millió aranymárka jövedelem származna, 2. a vámok, valamint bizonyos bányák és földbirtokok lefoglalását, 3. a megszállt területeken levő devizák zár alá vételét. Foch marsallt egyidejűleg megbízták, tegye meg az esetleg szükségessé váló katonai intézkedéseket. A touloni prefektus pedig felszólítást kapott a tengerészeti minisztériumtól, hogy szemelje ki az alkalmas mérnököket, akiknek munkájára a Ruhr-vidék niegszállása esetén szükség volna.
