Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-30 / 351. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. december 30. CIRKUSZ Sí Egg szilveszteri malac előzetes feljegyzései December 30, reggel 8 óra. Rossz sejtésekkel ébredtem. Csa­ládunk könyvtárában egy feljegy­zést találtam, amely arról szól, hogy a rokonságunk közül számosán hunytak el ezen a napon. 9 óra. Sejtelmem úgy látszik kezd való­ra válni. Elegánsan megfiirösztöttek, megetettek és kihajtottak egy térre, ahol rajtam kívül még számos ma­lac sétált. Első pillanatban, úgy lát­szik, hogy itt tartják meg a malacok nagy téli kongresszusát. Egyik lá­bamra spárgát kötöttek s volt gaz­dáim nagyon furcsán bánnak velem. El akarnak adni. Megfelejtkeznek arról, hogy a civilizáció korszaká­ban élünk, amikor már nem lehet áruba bocsátani alkalmazottainkat. Szerencsére 500 dinárt kérnek ér­tem. Ez olyan óriási összeg, hogy remélhetőleg senki se akad, aki eny­­nyit megadjon. 9 óra 30. Tévedtem. Egy kövér ur megvá­sárolt. Mikor hazaszállított, hango­san sikítani kezdtem. Rámförmedt: — Mit sikitsz!? — mondta. Még nincs éjfél! Majd ráérsz holnap éj­félkor sikítani. Balga ember. Azt hiszi, hogy én maid éjfélkor, mikor legjobban al­szom, felkelek sikitani. Délután 4 óra. Abszolút gyanúsan viselkednek velem szemben nj otthonomban. Egy kövér nőszemély, akit szakácsnénak szólítanak, erélyesen megfürösztött és egy piros szalagot kötött a nya­kamba. Ez utóbbi különösen gondol­kodásra késztet. A leggyanusabb, hogy egy urinő külsejű nagysága, aki meg van élő súlyban 90 kiló, folyton simogat és ilyesmit mond: — Nagyszerű lesz! Milyen pom­pás malac! Kitünően fognak szóra­kozni a vendégeink. Nem tudom minek néz engem ez a nagysága. Úgy látszik azt hiszi, hogy én a vendégei tiszteletére és szórakoztatására kuplékat fogok énekelni, vagy balettet táncolni. Este 10 óra. Nagy izgalom az egész házban. Folyton jönnek vendégek, urak és hölgyek vegyesen. A hölgyeken bunda van és a lábukon egy-egy vakondok. Ezeket úgy hivják, ho"" hócipő. En az előszobából szemlélem az eseményeket. Ide zártak be egy ládába. — Mi van ebben a ládában? — kérdik a vendégek. —Ja, az titok — felel háziasszo­nyom, az élő súlyban 90 kilós. — Ez a meglepetés! Fogalmam sincs, miért nevez en­gem meglepetésnek. 12 óra 30. Disznóság, hogy miket csináltak velem és milyen jeleneteknek voltam tanúja. Éjfélkor bevittek egy nagy szobába, ahol az összes vendégek már rám vártak. Erre vall legalább, hogy kitörő örömmel fogadtak. A háziasszony karjaiba vett és igy szólt a vendégekhez: i — Hölgyeim és uraim, ime a sze- 3 rencsemalac. aki ezt megfogja, az szerencsés lesz. Rögtön elengedem, méltóztassanak megfogni, Ebben a pillanatban eloltották a csillárokat s engem futni engedtek. A sötétben féltem és síkon gani kez­dettem. A vendégek még jobban si­kongattak, Mindenki nekiszaladt, ? hogy engem megfogjon, én azonban elbújtam s igy az urak többnyire a nőket fögdosták. bizonyára abban a hiszemben, hogy engem fognak. Er­re vall egy nőnek az izgatott felkiál­tásai — Ne malackodjon — mondta — mert szólok a feleségének. Miután egy félóráig sötét volt. ismét felgyújtották a villanyt s a háziasszony igy szólt a vendégek­hez: —No, mindenki megfogta a sze­rencsemalacot? Igen — felelték kórusban a vendégek. Pedig, becsületemre, hozzám se nyúlt senki. Igazán nem tudom, mit neveznek ezek szerencsemalacnak. — Akkor hát két óra múlva ma­lacpecsenyét eszünk — folytatta a háziasszonyom. Reszketni kezdtem, mint a ko :so­­nya, mert megértettem ezt a célzást, öt perc múlva a konyhába kerültem és én éreztem, hogy ütött az utolsó ;órám. Na ez az év is jól kezdődik — “sóhajtottam fel és átadtam magam a háziszolgának, aki megfogott. Ko­molyan mondom, hogy ő volt az egyetlen férfi az egész házban, aki szerencse-kabalából engem fogott |meg. Úgy látszik a többieknek más kabalájuk van. (Stella.) Veszélyben a lantsaiméi konferencia sikere Eles ellentétek a törökök és a szövetségesek között a kapitulációk mialt Lausanne! jelentés szerint a ka­pitulációk kérdését tárgyaló albi­zottság csütörtöki ülésén a bizott­ság elnöke Garoni olasz megbízott kijelentette, hogy a gazdasági és pénzügyi kapitulációk kérdésében sikerült megegyezést létrehozni, a jogi kapitulációkba azonban a tö­rökök nem akarnak belemenni, A törökök hallani se akarnak arról, hogy idegen államok alattvalóit tö­rök biróság ne ítélhesse el, miért is azt javasolja, hogy a török bitó súgok éiére európai bírákat állítsa-Izmet pasa csodálkozásának adott kifejezést, hogy a szövetségesek ilyen javaslatot terjesztenek elő és hangsúlyozta, kogy a török bírósá­gok modem szervezetüek és a kor mány nem befolyásolja a bíróságok Ítéletét. Kijelentette, hogy a javas­latot a török delegáció nem fogadja el és ha a szövetségesek rá akar­nák kényszeríteni, úgy tiltakozási fognak intézni a törökök a világ­hoz. Bűnére francia és Hayasi japán delegált a törökök magatartása el­len szólaltak fel és kijelentették, hogyha a törökök a szövetségesek minden javaslatát visszautasítják, úgy nem lehet megegyezésről szó. Child amerikai delegált haugsulyozta, hogy a törökök szabadságharca ugyan rokonszenves, azonban nyakasságvk minden megegyezést megakcdílyoz Curzon lord kijelentette, hogy Izrael pasa uqylátszik nem kívánja őszin tén a békéi és még a bizottságok munkáját is megakadályozza a bé­kekonferencián. Más állam is büszke szuverénitására, de Törökország ezt túlzásba viszi. Szavait a következő­képpen fejezte be: „Senkit se fe­nyegetünk meg, de viszont nern en­gedjük magunkat sem megfélemli­­teei semmiféle fenyegetés által.“ Izmet pasa Curzon beszéde után halasztást kért a válaszadásra, anél­kül, hogy erre határidőt jelölt volna ki, mire a bizottság ülése barátság­talan hangulatban véget ért. Az angorai kormány egyébként nem bizik saját delegáltjaiban sem. Erre vall az az utasítás, amit az an­gorai kormány intézett a tőrök de­legátushoz arra vonatkozólag, hogy ne írjak alá addig a békeszerződés!, ómig az angorai parlament hozzá­járulását nem adja. A vármegye a nemzetiségek egyenjogúsításáé*í A tisztviselők se politizáljanak Bácsmegye törvényhatósági bi­zottsága pénteken dr. Bugarszky Lázár főispán elnöklete alatt köz­gyűlést tartott. A közgyűlésen meg­jelent bizottsági tagok nagy meg­elégedéssel kolöortálták azt a hirt, hogy dr. Radisics alispán, akinek eddigi működése egy tisztultabb közigazgatás Ígérete, megmarad hi­vatalában s a íőispáni teendők vég­zésével is őt bízták meg. A közgyűlésen jelen volt Aiexije­­vics Mita, a B. B. B. osztály főnöke, a volt képviselők közül pedig Eveto­­vics János dr., Lalosevics János és Marinkovics Pavle. Dr. Radisics terjedelmes alispáni jelentése megemlékezik a közigaz­gatás egész menetéről, a megtartott hivataivizsgálatokró!. Megelégedés­sel konstatálja, hogy a közigazga­tási ügymenet egészében megfelelő, aminek jele az is, hogy hosszú idő óta ez az első eset, hogy a jövő évi költségvetés elkészült s a közgyű­lésnek alkalma van letárgyalni. Az alispáni jelentéshez elsőnek Evetovics János szólt hozzá. Húsz év óta bizottsági tag — mondja — mindig az igazság barátja volt. Ezen a jogon konstatálja, hogy az isko­láztatás terén milyen visszásságok vannak. A tanulókat nem anyanyel­vükön oktatják. Követeli, hogy a ta­nulókat azon a nyelven tanítsák, a melyet azok megértenek. Követeli, hogy íz Iskolák között ne tegyenek különbséget, az állam minden isko­láról egyformán gondoskodjék. Konstatáljuk, hogy Evetovics fel­szólalását a közgyűlés helyesléssel kisérte. a felszólalás azonban hiva­talos részről minden válasz nélkül maradt. Damjatiov Száva gör. kel. esperes kifogásolja, hogy a községi jegyzői tisztségeket kinevezés, nem pedig választás utján töltik be, holott a községi jegyzőket a községek fize­tik. Ezt a rendszert még az Is súlyo­sítja, hogy a kinevezésekkel kortes-I szolgálatokat akarnak jutalmazni s ‘ azok ellenében kortesszolgáiatokat ■ várnak el. Követeli, hogy a törvény­­hatósági tisztviselőket és a jegyző­ket tiltsák el a politikai agitációtól. . Követeli, hogy a magyar és német \ anyanyelvű állampolgárokat vegyék tel a választók névjegyzékébe. Meg f keli szüntetni azt a rendszert, mely !az önkormányzati tisztségeket kine­­fvezés utján tölti be. Követeli továb­­\ bei, hogy adják meg a magyar és j német nemzetiségű állampolgárok­énak is a választói jogot, minthogy az állampolgárok között azoknak I nemzetisége szerint nem lehet kü­lönbséget tenni. A választói név­jegyzéket olyképpen kell helyesbbi­­teni, hogy a kihagyottaknak ne kell­jen tömegesen jogorvoslatot köve­teim, hanem a községi tisztviselők házról-házra járva írják össze a vá­lasztókat és a jegyzéket függesszék ki a községházán. Radisics alispán válaszában hi­vatkozott arra, hogy amikor hivata­lát elfoglalta, Ígéretet tett arra, hogy mint hivatalnok, minden politikától mentesen fogja a vármeg-' ügyelt intézni, amit eddig meg is tartott és ezt megköveteli a tisztviselőktől Is. Damjanov esperes választ kér a főispántól a nemzetiségek választó­joga ügyében. Bugarszky Lázár főispán kije­lenti, hogy a minisztertanács éppen most foglalkozik a nemzetiségek vá­lasztójogának kérdésével és ez ügy­ben minden napra várja az újabb utasítást, miért is egyelőre érdemle­ges nyilatkozatot nem adhat. A megyegyülés ezután a jegyzői tanfolyamok ügyével foglalkozott Radisics alispán közölte, hogy 1923 január 1 -tő! kezdve jegyzői tanfo­lyamot létesítenek, amit minden szombaton délután és vasárnap dél­előtt, amikor a jegyzők ráérnek, a vármegyeházán tartanak meg. A tanfolyamon, amely hat hónapig tart, minden jegyző tartozik részt­­venni. A tanfolyam előadói a me­gyei központi tisztviselők, továbbá dr. Lalosevics János, dr. Krecsáro­­vics Sándor sombori ügyvédek és Zsupanszki Ljuba lesznek, a katonai ügyekről a sombori katonai pa«< rancsnok tart előadást. A megyegyülés egyhangúlag elfo­gadta az alispán javaslatát, hogy a megyei tisztviselők illetményeit a városi tisztviselőkével egyforma összegre emeljék fel. A községi és megyei nyugdíjasok drágasági pót­lékát 200 százalékkal felemelték. A Magyarországra szóló útleve­lek diját kétszeresére emelték, a többi országokba szóló útlevelek ille­téke változatlan marad. A marhale­velek illetékét is száz százalékkal felemelték. Az ingatlanok átirátási illetékét az eladási ár két százaléká­ban szabja meg a megyegyülés.^ Az igy befolyó összeget a megyei és községi tisztviselők fizetésének javí­tására fordítják. Az állandó választmányba öt aj tagot választottak Protics Sztanko, Kátics Milos, dr. Krecsárovics Sán­dor, Vucserics Jován és Bogdáno­­vics Nikola személyében. Végül , a megyegyülés örömet fe­jezte ki, hogy Radisics alispán to­vábbra is megmarad hivatalában és ilyen értelemben feliratot is intéz a belügyminiszterhez. A közgyűlés előtt Wamoscher; Ervin megyebizottsági tag enge­délyt kért Bugarszky főispántól ar­ra, hogy napirend előtt magyar nyelven felszólalhasson a magyarok választójoga tárgyában. Bugarszky főispán az engedélyt nem adta meg azzal az indokolással, hogy a ma­gyarnyelvű felszólalás könnyen vi­hart támaszthatna a gyűlésen. A fő­ispán kijelentette, hogy a felszólalás amúgy is céltalan lenne, mert a vá­lasztói jog ügyében mindaddig nem adhat érdemleges választ, _ míg a kormánytól erre vonatkozólag a2 újabb utasításokat meg nem kapja. No visad város közgyűlése Tomícs Jása emléke Novisadról jelentik: Novisad város törvényhatósága pénteken délután köz­gyűlést tartott dr. Stefanovics Zsarko polgármester elnöklésével. Á közgyűlés tárgysorozatának letár­­gválása előtt Popovics Daka emlékbe­szédet mondott Tomics Jásáról, akinek a várossal szemben megszerzett elvitat­hatatlan érdemeit hangoztatta. A pol­gármester indítványára az emlékbeszé­det egész terjedelmében jegyzőkönyvi­leg megörökitették. Az ünnepélyes ak­tus után Stefanovics Zsarkó polgármes­ter terjesztette elő beszámolóját, amihez elsőnek Mardkics bizottsági tag szólt hozzá, aki az utcák hiányos világítását tette szóvá, Dr. Csivics a fürdőben elő­forduló hiányokra hivta fel a figyelmet. Konyovics Mi iád in az ellen tiltakozott, hogy a kormány a tanács meghallgatása nélkül eszközölt kinevezéseket a város­nál, egyben bírálta a rendőrség műkö­dését, amely szerinte nem áll hivatása magaslatán. Tatics Pavle szóvá tette, hogy a városi alkalmazottak fizetési pót-

Next

/
Thumbnails
Contents