Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-30 / 351. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1922. december 30.

CIRKUSZ

Sí

Egg szilveszteri malac

előzetes feljegyzései

December 30, reggel 8 óra.

Rossz sejtésekkel ébredtem. Családunk könyvtárában egy feljegyzést találtam, amely arról szól, hogy a rokonságunk közül számosán hunytak el ezen a napon.

9 óra.

Sejtelmem úgy látszik kezd valóra válni. Elegánsan megfiirösztöttek, megetettek és kihajtottak egy térre, ahol rajtam kívül még számos malac sétált. Első pillanatban, úgy látszik, hogy itt tartják meg a malacok nagy téli kongresszusát. Egyik lábamra spárgát kötöttek s volt gazdáim nagyon furcsán bánnak velem. El akarnak adni. Megfelejtkeznek arról, hogy a civilizáció korszakában élünk, amikor már nem lehet áruba bocsátani alkalmazottainkat. Szerencsére 500 dinárt kérnek értem. Ez olyan óriási összeg, hogy remélhetőleg senki se akad, aki enynyit megadjon.

9 óra 30.

Tévedtem. Egy kövér ur megvásárolt. Mikor hazaszállított, hangosan sikítani kezdtem. Rámförmedt:

— Mit sikitsz!? — mondta. Még nincs éjfél! Majd ráérsz holnap éjfélkor sikítani.

Balga ember. Azt hiszi, hogy én maid éjfélkor, mikor legjobban alszom, felkelek sikitani.

Délután 4 óra.

Abszolút gyanúsan viselkednek velem szemben nj otthonomban. Egy kövér nőszemély, akit szakácsnénak szólítanak, erélyesen megfürösztött és egy piros szalagot kötött a nyakamba. Ez utóbbi különösen gondolkodásra késztet. A leggyanusabb, hogy egy urinő külsejű nagysága, aki meg van élő súlyban 90 kiló, folyton simogat és ilyesmit mond:

— Nagyszerű lesz! Milyen pompás malac! Kitünően fognak szórakozni a vendégeink.

Nem tudom minek néz engem ez a nagysága. Úgy látszik azt hiszi, hogy én a vendégei tiszteletére és szórakoztatására kuplékat fogok énekelni, vagy balettet táncolni.

Este 10 óra.

Nagy izgalom az egész házban. Folyton jönnek vendégek, urak és hölgyek vegyesen. A hölgyeken bunda van és a lábukon egy-egy vakondok. Ezeket úgy hivják, ho"" hócipő. En az előszobából szemlélem az eseményeket. Ide zártak be egy ládába.

— Mi van ebben a ládában? — kérdik a vendégek.

—Ja, az titok — felel háziasszonyom, az élő súlyban 90 kilós. — Ez a meglepetés!

Fogalmam sincs, miért nevez engem meglepetésnek.

12 óra 30.

Disznóság, hogy miket csináltak velem és milyen jeleneteknek voltam tanúja. Éjfélkor bevittek egy nagy szobába, ahol az összes vendégek már rám vártak. Erre vall legalább, hogy kitörő örömmel fogadtak. A háziasszony karjaiba vett és igy szólt a vendégekhez: i

— Hölgyeim és uraim, ime a sze- 3 rencsemalac. aki ezt megfogja, az szerencsés lesz. Rögtön elengedem, méltóztassanak megfogni,

Ebben a pillanatban eloltották a csillárokat s engem futni engedtek. A sötétben féltem és síkon gani kezdettem. A vendégek még jobban sikongattak, Mindenki nekiszaladt, ? hogy engem megfogjon, én azonban elbújtam s igy az urak többnyire a nőket fögdosták. bizonyára abban a hiszemben, hogy engem fognak. Erre vall egy nőnek az izgatott felkiáltásai

— Ne malackodjon — mondta — mert szólok a feleségének.

Miután egy félóráig sötét volt. ismét felgyújtották a villanyt s a

háziasszony igy szólt a vendégekhez:

—No, mindenki megfogta a szerencsemalacot?

Igen — felelték kórusban a vendégek.

Pedig, becsületemre, hozzám se nyúlt senki. Igazán nem tudom, mit neveznek ezek szerencsemalacnak.

— Akkor hát két óra múlva malacpecsenyét eszünk — folytatta a háziasszonyom.

Reszketni kezdtem, mint a ko :sonya, mert megértettem ezt a célzást, öt perc múlva a konyhába kerültem és én éreztem, hogy ütött az utolsó ;órám. Na ez az év is jól kezdődik — “sóhajtottam fel és átadtam magam a háziszolgának, aki megfogott. Komolyan mondom, hogy ő volt az egyetlen férfi az egész házban, aki szerencse-kabalából engem fogott |meg. Úgy látszik a többieknek más kabalájuk van.

(Stella.)

Veszélyben a lantsaiméi konferencia sikere

Eles ellentétek a törökök és a szövetségesek között a kapitulációk mialt

Lausanne! jelentés szerint a kapitulációk kérdését tárgyaló albizottság csütörtöki ülésén a bizottság elnöke Garoni olasz megbízott kijelentette, hogy a gazdasági és pénzügyi kapitulációk kérdésében sikerült megegyezést létrehozni, a jogi kapitulációkba azonban a törökök nem akarnak belemenni, A törökök hallani se akarnak arról, hogy idegen államok alattvalóit török biróság ne ítélhesse el, miért is azt javasolja, hogy a török bitó súgok éiére európai bírákat állítsa-Izmet pasa csodálkozásának adott kifejezést, hogy a szövetségesek ilyen javaslatot terjesztenek elő és hangsúlyozta, kogy a török bíróságok modem szervezetüek és a kor mány nem befolyásolja a bíróságok Ítéletét. Kijelentette, hogy a javaslatot a török delegáció nem fogadja el és ha a szövetségesek rá akarnák kényszeríteni, úgy tiltakozási fognak intézni a törökök a világhoz.

Bűnére francia és Hayasi japán delegált a törökök magatartása ellen szólaltak fel és kijelentették, hogyha a törökök a szövetségesek

minden javaslatát visszautasítják, úgy nem lehet megegyezésről szó. Child amerikai delegált haugsulyozta, hogy a törökök szabadságharca ugyan rokonszenves, azonban nyakasságvk minden megegyezést megakcdílyoz Curzon lord kijelentette, hogy Izrael pasa uqylátszik nem kívánja őszin tén a békéi és még a bizottságok munkáját is megakadályozza a békekonferencián. Más állam is büszke szuverénitására, de Törökország ezt túlzásba viszi. Szavait a következőképpen fejezte be: „Senkit se fenyegetünk meg, de viszont nern engedjük magunkat sem megfélemliteei semmiféle fenyegetés által.“

Izmet pasa Curzon beszéde után halasztást kért a válaszadásra, anélkül, hogy erre határidőt jelölt volna ki, mire a bizottság ülése barátságtalan hangulatban véget ért.

Az angorai kormány egyébként nem bizik saját delegáltjaiban sem. Erre vall az az utasítás, amit az angorai kormány intézett a tőrök delegátushoz arra vonatkozólag, hogy ne írjak alá addig a békeszerződés!, ómig az angorai parlament hozzájárulását nem adja.

A vármegye a nemzetiségek egyenjogúsításáé*í

A tisztviselők se politizáljanak

Bácsmegye törvényhatósági bizottsága pénteken dr. Bugarszky Lázár főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen megjelent bizottsági tagok nagy megelégedéssel kolöortálták azt a hirt, hogy dr. Radisics alispán, akinek eddigi működése egy tisztultabb közigazgatás Ígérete, megmarad hivatalában s a íőispáni teendők végzésével is őt bízták meg.

A közgyűlésen jelen volt Aiexijevics Mita, a B. B. B. osztály főnöke, a volt képviselők közül pedig Evetovics János dr., Lalosevics János és Marinkovics Pavle.

Dr. Radisics terjedelmes alispáni jelentése megemlékezik a közigazgatás egész menetéről, a megtartott hivataivizsgálatokró!. Megelégedéssel konstatálja, hogy a közigazgatási ügymenet egészében megfelelő, aminek jele az is, hogy hosszú idő óta ez az első eset, hogy a jövő évi költségvetés elkészült s a közgyűlésnek alkalma van letárgyalni.

Az alispáni jelentéshez elsőnek Evetovics János szólt hozzá. Húsz év óta bizottsági tag — mondja — mindig az igazság barátja volt. Ezen a jogon konstatálja, hogy az iskoláztatás terén milyen visszásságok vannak. A tanulókat nem anyanyelvükön oktatják. Követeli, hogy a tanulókat azon a nyelven tanítsák, a melyet azok megértenek. Követeli, hogy íz Iskolák között ne tegyenek különbséget, az állam minden iskoláról egyformán gondoskodjék.

Konstatáljuk, hogy Evetovics felszólalását a közgyűlés helyesléssel

kisérte. a felszólalás azonban hivatalos részről minden válasz nélkül maradt.

Damjatiov Száva gör. kel. esperes kifogásolja, hogy a községi jegyzői tisztségeket kinevezés, nem pedig választás utján töltik be, holott a községi jegyzőket a községek fizetik. Ezt a rendszert még az Is súlyosítja, hogy a kinevezésekkel kortes-I szolgálatokat akarnak jutalmazni s ‘ azok ellenében kortesszolgáiatokat ■ várnak el. Követeli, hogy a törvényhatósági tisztviselőket és a jegyzőket tiltsák el a politikai agitációtól. . Követeli, hogy a magyar és német \ anyanyelvű állampolgárokat vegyék tel a választók névjegyzékébe. Meg f keli szüntetni azt a rendszert, mely !az önkormányzati tisztségeket kinefvezés utján tölti be. Követeli továb\ bei, hogy adják meg a magyar és j német nemzetiségű állampolgárokénak is a választói jogot, minthogy az állampolgárok között azoknak I nemzetisége szerint nem lehet különbséget tenni. A választói névjegyzéket olyképpen kell helyesbbiteni, hogy a kihagyottaknak ne kelljen tömegesen jogorvoslatot követeim, hanem a községi tisztviselők házról-házra járva írják össze a választókat és a jegyzéket függesszék ki a községházán.

Radisics alispán válaszában hivatkozott arra, hogy amikor hivatalát elfoglalta, Ígéretet tett arra, hogy mint hivatalnok, minden politikától mentesen fogja a vármeg-' ügyelt intézni, amit eddig meg is tartott és ezt megköveteli a tisztviselőktől Is.

Damjanov esperes választ kér a főispántól a nemzetiségek választójoga ügyében.

Bugarszky Lázár főispán kijelenti, hogy a minisztertanács éppen most foglalkozik a nemzetiségek választójogának kérdésével és ez ügyben minden napra várja az újabb utasítást, miért is egyelőre érdemleges nyilatkozatot nem adhat.

A megyegyülés ezután a jegyzői tanfolyamok ügyével foglalkozott Radisics alispán közölte, hogy 1923 január 1 -tő! kezdve jegyzői tanfolyamot létesítenek, amit minden szombaton délután és vasárnap délelőtt, amikor a jegyzők ráérnek, a vármegyeházán tartanak meg. A tanfolyamon, amely hat hónapig tart, minden jegyző tartozik résztvenni. A tanfolyam előadói a megyei központi tisztviselők, továbbá dr. Lalosevics János, dr. Krecsárovics Sándor sombori ügyvédek és Zsupanszki Ljuba lesznek, a katonai ügyekről a sombori katonai pa«< rancsnok tart előadást.

A megyegyülés egyhangúlag elfogadta az alispán javaslatát, hogy a megyei tisztviselők illetményeit a városi tisztviselőkével egyforma összegre emeljék fel. A községi és megyei nyugdíjasok drágasági pótlékát 200 százalékkal felemelték.

A Magyarországra szóló útlevelek diját kétszeresére emelték, a többi országokba szóló útlevelek illetéke változatlan marad. A marhalevelek illetékét is száz százalékkal felemelték. Az ingatlanok átirátási illetékét az eladási ár két százalékában szabja meg a megyegyülés.^ Az igy befolyó összeget a megyei és községi tisztviselők fizetésének javítására fordítják.

Az állandó választmányba öt aj tagot választottak Protics Sztanko, Kátics Milos, dr. Krecsárovics Sándor, Vucserics Jován és Bogdánovics Nikola személyében.

Végül , a megyegyülés örömet fejezte ki, hogy Radisics alispán továbbra is megmarad hivatalában és ilyen értelemben feliratot is intéz a belügyminiszterhez.

A közgyűlés előtt Wamoscher; Ervin megyebizottsági tag engedélyt kért Bugarszky főispántól arra, hogy napirend előtt magyar nyelven felszólalhasson a magyarok választójoga tárgyában. Bugarszky főispán az engedélyt nem adta meg azzal az indokolással, hogy a magyarnyelvű felszólalás könnyen vihart támaszthatna a gyűlésen. A főispán kijelentette, hogy a felszólalás amúgy is céltalan lenne, mert a választói jog ügyében mindaddig nem adhat érdemleges választ, _ míg a kormánytól erre vonatkozólag a2 újabb utasításokat meg nem kapja.

No visad város közgyűlése

Tomícs Jása emléke

Novisadról jelentik: Novisad város törvényhatósága pénteken délután közgyűlést tartott dr. Stefanovics Zsarko polgármester elnöklésével.

Á közgyűlés tárgysorozatának letárgválása előtt Popovics Daka emlékbeszédet mondott Tomics Jásáról, akinek a várossal szemben megszerzett elvitathatatlan érdemeit hangoztatta. A polgármester indítványára az emlékbeszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvileg megörökitették. Az ünnepélyes aktus után Stefanovics Zsarkó polgármester terjesztette elő beszámolóját, amihez elsőnek Mardkics bizottsági tag szólt hozzá, aki az utcák hiányos világítását tette szóvá, Dr. Csivics a fürdőben előforduló hiányokra hivta fel a figyelmet. Konyovics Mi iád in az ellen tiltakozott, hogy a kormány a tanács meghallgatása nélkül eszközölt kinevezéseket a városnál, egyben bírálta a rendőrség működését, amely szerinte nem áll hivatása magaslatán. Tatics Pavle szóvá tette, hogy a városi alkalmazottak fizetési pót-