Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-30 / 351. szám
Ara 1 dinár. XXIIL évfolyam Szubotíca, SZOMBAT 1922. december 30. 351. szánt Key jelenik minden reggel, ünnep utén és héttőn délben TELEFON SZÁM: Kiadókivatai 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 50 dinár EZLIiKESZTŐSÉG: Kralja MzxanArn-iúka 4 ssám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulsca 1 (Lelbach-palota) Ä magyarság és a vezető pártok írta: ér. Várady Imre A nemzetgyűlést feloszlatták, a választásokat kiirták. Az uj évvel tehát politikailag is uj világba lépünk s úgy tudtuk, hogy ezzel a nemzeti kisebbségekre is reá hárul az aktivitás minden munkája, annak minden súlyos felelősségével együtt. A Magyar Párt e felelőssége teljes tudatában szintén munkába állt. De ime hirek ütik fel fejüket. Eleinte elszórtan, burkolva, inkább csak példálódzva, most mindsürübben, mind nyíltabban. Hírlik, hogy a nemzeti kisebbségeket nem veszik be a választók névjegyzékébe, sőt hírlik oly formában is, hogy közülök egyedül a magyarok nem kapnák meg a választójogot. Ma minden politikai felelősség a radikális párté s itt is főleg azon árnyalaté, amely kizárólag ragadta kezébe a hatalmat. Ezért, amíg az ily híresztelések magyar újságjainkban megjelenve, legfeljebb rejtett aggályt jelenthettek, avagy a hirtelen ellenzékivé vedlett demokrata sajtóban elhintve, talán a kivetett csalétek jellegével hatnak, — már a hata:maí kezelők soraiban hangoztatva: ez a valóra válhatás fenyegetése. Nem lehet tehát felettük simán elsiklani. Nem akarunk ugyan ily eshetőségekkel, mint befejezett tényr.yel számolni, nemcsak azért, mert ez nyíltan törvénybe ütköző, nemcsak azért, mert ez az alkotmány flagráns megsértése, de fő leg azért, mert ily merénylet, félő, hogy gyökerestől tépné ki a radikális párt hagyományos szabad ság tiszteletébe, demokratikus jog érzékébe vetett azon hitünket, a mely pedig már a múltban is együttműködő közéleti fegyverbarátságra vezetett e párttel. Ily közös emlékű múlt után, épen a radikális pártnak a magyarság ellen fordulása teljesen érthetetlen volna. Nem találunk reá sem politikai, célszerűségi, sem alkotmányos, avagy személyi megokolást, de még csak valószínű ürügyet sem. Hogy az ily eljárás az élő jog rendelkezéseibe ütköznék, ezt a törvénynek a nemzetközi szerződéseknek, az alkotmánynak szinte unalomig idézett helyei elég -világosan kimutatják. És ennyire világos axióma az is, hogy ez állam konszolidációjának nagy érdekét nem lehet jogtipró, hatalmaskodó, az állampolgárok nagy zömét lélekben elkeserítő, egyenesen megbélyegző intézkedésekkel szolgálni. A valódi konszolidáció csakis a teljes jogyenlöség alapján, az összes állampolgárok összefogó munkájának lehet eredménye. De hogyan volna elképzelhető közös célra összefogni azokkal, akik az együttműködésnek még csak lehetőségéből is ridegen *kitaszitanak ? De elfogadható személyi okokkal sem állhatnának elő. Hisz a vajdaságban visszamaradt magyarságnak egész zöme éppúgy, mint teljes vezetősége azon szabad, jogegyenlőségért viaskodó, tisztán demokratikus elemekből rekrutáiódik, akikkel a megértő közéleti együttműködés közös történelmi hagyomány. Az ittmaradt magyarság soraiból, de különösen annak éléről végkép eltűntek a régi idők kiskirályai. Orvosok, kisgazdák, kereskedők, iparosok, munkások, ügyvédek, azon intellektus! honoracierek állanak a vezetés élén, akik az európai értelemben vett demokrácia szellemének nemzedékeken át voltak itt hü zászlóvivői- Ezernyi humánus, alkotmányos demokrata vívmány fűződik a régi honorácior nevéhez. E hagyományhoz nem lehet hűtlen a magyarságnak iiy gárdából előállott mai vezetősége sem. Ezért véltük azt, hogy a megértő együttműködés lehetőségének keresése e szempontból is önmagétól adódott. Az, hogy a volt koalíció két vezető pártja a radikálisok és demokraták között a végsőig menő politikai élethalálharc indul meg, az előzmények után várható és teljesen érthető. Csakhogy ott s nagy viaskodás a jogegyenlőség alapján, e politikai hatalom teljes birtokáért folyik. Magyarázatra lel tehát a iegeikeseredettebb harc, a legsúlyosabb politikai ágyuk egymásnak szegezése. De velünk kisebbségekkel szemben csak nem lehet szó a hatalom birtoka nak féltéséről. Ott is, itt is világos a tudat, hogy ez csakis a nemzet alkotó elemeit illeti meg. Azt pedig csak nem szabad feltételeznünk, hogy amikor nagy, eminens állami érdekekről, az állam, az alkotmány megszilárdításáról, az ország konszolidációjának révbe vezetéséről van szó, akkor egyesek, kicsinyes, önző mandátum féltése essék a latba. Bizonyára nem lehetne senkivei sem elhitetni, hogy Jugoszláviának konszolidációját, alkotmányi, avagy bármiféle közerősségét a kisebbségnek jutható néhány mandátum a legtávolabbról csak érinthetné is, legfeljebb e néhány számmal kevesebb demokrata, avagy radikális képviselőt küldene a Vajdaság a parlamentbe. De vájjon szabad-e épen a megerősödés, a hatalom szüárdulás, a konszolidáció jegyében élő nagy államérdekkel ily kicsinyes személyes érdeket szembeállítani ? Vállalhatná-e akár az állam kormánya, akár mögötte álló pártja ez országban és annak határain messze túl, a figyelő világ előtt is, azt a politikai és erkölcsi felelősséget, hogy néhány személyi aspiráció kielégithetéseért, ez ifjú állam több százezernyi polgárát legelemibb jogaitól megfosztva, egy egész országrészt a békétlenségnek, a végtelen elkeseredésnek, a nyugtot nem lelhető háborgásnak dobjon oda ? A politikai előrelátás, a politikai erkölcs mérlegén szabad-e egyáltalán csak szembeállítani is ily két eshetőséget ? Ifjú államunknak különösen most amikor körülöttünk még minden háborog, mindenekelőtt és mmdenekfölött belső nyugalomra, összes polgárai békés munkájára, alkotó, megértő együttműködésre van égető szüksége. Ebben nem nélkülözhet egyetlen elemet sem. Mi készen vagyunk e teljes jogegyenlőségen alapuló, kölcsönös megértést kereső, az «Siam igaz nagy céljait szolgáló együttes alkotó munkára. Ebből kérjük részünket. Nem könyörögve, nem kunyerálva : értékért, értékét szol gáltatva. Sorsdöntő órák előtt állunk mi is, de úgy lehet a vezető pártok sorsa is döntés előtt áll. Az egymásra utaltság a legjobb uda őz egymásra találásnak. C :ak ne tovább : de nobis, sine r.ob;>. Megkezdődik az országos agitáciés hadjárat A demokraták kijelölik a listavezetőket — MisdecMt he pokat alapítanak a pártok •— A muzulmánok és a kormány Szarajevóból jelentik: Boszniai radikális körökben nagy örömet keltett az a hir, hogy a muzulmánokat nem veszik fel a kormányba. A boszniai radikálisok egy csoportja pénteken Beogradba akart utazni, hogy Parias miniszterelnöknél, erélyesen tiltakozzanak a muzulmánokkal való megegyezés ellen. Tekintette! azonban arra, hogy időközben értesültek a megegyezés meghiúsulásáról, eladottak utazási tervüktől. A beogradi Tribune szerint a red káli sok többsége nagy ardipa fiával fog d a a muzulmánok közeedését. F !cg azt nehezményelik, hogy a Maglajücs csoport ugyanakkor, amikor a kormánnyal tárgyalásokat folytatott, érintkezésbe lépett az ellenzéki Spaho-csoporttai is, hogy a kettészakadt pártot ismét egyesítse. Egyébként a muzulmánok miniszterjelöltjei: Omerovics és Sétics megérkeztek Beogradba. Lapokat alapit a radikális-párt Beogredból jelentik : A radikális párt főbizottsága tegnapi üié sén a bánáti radikálisok kizárásának kérdésével foglalkozott és elhatározta, hogy a kizártakat, ha maguk kérik, vissza kell venni a pártba. Ugyanezt az álláspontot foglalják el a párt régebbi diszszidenseivel szemben is. Ezután a választási agitációval kapcsolatban a sajtó agitáció kérdésével foglalkoztak és elhatározták, hogy a Vajdaságban, Boszniában és Délszerbiában uj lapokat fognak alapítani. Az ülés után, mint már jelentettük, Pasics miniszterelnök könynyebben megbetegedett, amiért a péntek délelőtti minisztertanácsot is estére halasztották. A minisztertanács ülése lapzártakor még tart. É.dekes, hogy Pasics lapja, a Tribune, amely vezetöheiyén maga is közli Pasics megbetegedését, a személyi hírek között cáfolja Pasics betegségének hírét és azt egyes lapok tendenciózus közleményének nevezi. Ugyanezen hír szerint Pasics pénteken délelőtt el is látta hivatalát. A demokraták előkészületei Bcogradbó! jelentik : A demokratapórt főbizottsága pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen a párt proklamáciojáról tárgyaltak. A felhívás megszerkesztésére kiküldött bizottság már elkészült munkájával, de a kibocsájtást mégis elhalasztották, minthogy a radikális párt nem adott rnég ki felhívást. Elhatározta a főbizottság, hogy rövidesen kijelöli az összes" kerületekben a listavezetőket, okik azután azonnal a választókcriilciükbe fognak utazni az agitáció megkezdésére. Ezután a pórt hervátorsarági helyzetéről tanácskoztak, kapcsolatban a vasárnap Zsgrebban megtartandó gyűléssel. Foglalkoztak a demokrata sajtó kérdésével is és í'öbb uj lap kiadását határozta el. A főbizottság végül jóváhagyta a képviselő-klub határozatát, a mellyel Davidovics Ljubát ismét a párt elnökévé választották. Demokrata naggyülések Beogradból jelentik : Pénteken este elutaztak Zaprebba « demokratapá-t volt miniszterei közül Pribicsevics, Timotijevics, Kumanudi és Marinkovics, akik a zagrebi demokratapérc vasárnapi naggyülésének szónokai lesznek. Ezen a gyűlésen a párt horvát-
