Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-29 / 350. szám
Ara í dinár. Szubotisa, PÉNTEK 1922. december 29. szám Eegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben .TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-5S, Szerkesztőség 5-1-9 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZ&KKE&ZTĆSEG: Kralja Alexandra-ubca 4 £zám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alsxaadrc.-alica 1 <Lelbaeh*palo!a^ A magyarság választójoga és az opciós tárgyalások Proiics Sztoján, a Id a nagy politikusok közül az SHS. királyság magyarságának egyetlen bátor és fentartás nélküli barátja, a Rád kai tegnapi számában irt cikkében újra hatalmas argumentumokkal sürgeti a magyarok választójogát. Bármilyen súlyosak az argumen* tumok, egy leleplezése lefoglal minden érdeklődést és méltatást. Jól tudjuk, hogy az SHS. királyság és Magyarország kormányai között tárgyalások folynak az opciós határidő meghosszabbitósa tárgyában Proiics most azt írja, hogy ezekkel a tárgyalásokkal akarják meghiúsítani a magyarok választójogét, mert az SHS. királyság kormánya a tárgyalások folyamán azt az álláspontot foglalta el, hogy az opciós határidő meghosszabbításához csak akkor járul hozzá, ha viszont a magyar kormány beleegyezését adja ahhoz, hogy az opciós határidő leteltével elnyert állampolgári jogok az opciós határidő kitolásával veszendőbe menjenek. Mindenkinek, aki valaha életében foglalkozott joggal és politikával, hihetetlennek tűnik fel ez a híradás. Ha nem a nagytekintélyű Protics Sztoján irta volna meg, mi is besoroznánk azok közé a fantasztikus rémlátomások közé, a mivel a gyöngébb idegzetű politikusok, újságírók és szolgabirák szokták időnkint félreverni a „nem* zetvédelem" nagyharangját. Figyeljük csak, mi történik itt 1 A két kormány az itt élő magyaro': állampolgári jogairól tárgyéi. Olyan jog felett alkudoznak, melyek nemzetközi szerződésen alapulnak, melyeket megadott a törvényhozás és elismert az alkotmány. A nemzetközi szerződé seknek az volt az intenciója, hogy az egyes kormányoktól s uralmi csoportoktól függetlenül szabályozzák az átrendezett területek nyelvi kisebbségeinek közjogi viszonyéit A két kormány tihúí nem rendelkezik a szerződés tárgya fölött, amire nézve megá lepedást akarnak kötni. A magyar kisebbségekhez tartó zók állampolgári joga fölött nem rendelkezhetik sern a magyar, sem a jugoszláv kormány s így erre nézve szerződést sem köthetnek, megállapodást sem létesít hetnek. Ugyanilyen jogon feloszthatja egymás közt a két kormány az angol bank aranykészletét, az amerikai hadiflottát vagy a francia gyarmatokat, ezek felett ép úgy illeti meg a rendelkezési jog a két kormányt, mint az itt élő magyar;;ái? választójoga felett. Az SHS. királyság kormányának esetleges jogfosztását a magyar kormány esetleges hozzájárulása sem teszi legálissá, sem nem csökkenti annak súlyát. A nemzetközi védelmi szerződéseket — ha magánjogi formulákból indulunk ki — harmadik, a nemzeti kisebbségek javára kötött szerződéseknek kell tekinteni. A jogi dogmatika még azt sem engedi meg, hogy a szerződő fe lek módosíthassák ezt a szerződést a kedvezményezett hozzájárulása nélkül. Mivel pedig az itt élő kisebbségeknek nem a jugo szláv és magyar kormányok megegyezése adta meg az állampolgári jogokat, ezeket még ekkor sem vehetik el egymás közt történt megállapodással, ha az ellen a kisebbségek nem is tiltakoznának. Akik ehhez a jogfosztáshoz a magyar kormány hozzájárulását akarják elnyerni, azoknak figyel álét fölhívjuk egy körülményre. A jugoszláv kormány, akkor, amikor a magyar kormány beleegyezését kéti a saját állampolgáraival szemben tanúsítandó eljérásVe, olyan kompetenciát tételez föl a magyar kormány számára, ami ellen eddig — teljes loggal •>*- a legélesebben szembehelyezkedett. Ha a magyar kor meny impériuma alól elszakad tak — mlritahogy da facto elszakadtak — a magyar kisebbségek, akkor fölösleges a magyar kormány hozzájárulását kieszközölni, ha pedig nem szakadtak el — akkor a magyar kormánnyal való összeköttetés nem hűtlenség. Akkor revideálni kell a közigazgatási intézkedéseket és bírói ítéletekét. Hz az álláspont azonban nyíl vánvaló képtelenség s ilyen álláspontnak elfoglalása a legnagyobb mértékben tilalmas. De akkor miért teremt ezekkel az alkudozásokkal a kormány olyan helyzetet, mely ilyen következtetéseket — legalább akadémikus jelentőséggel — megenged. Ez a tárgyalás azonban nem csak jogi, hanem politikai ahszur ditás is. A közjog szerzett jogokat nem ismer. Ám jogokat csak az vehet el, aki jogokat adott. A magyar kisebbségeknek az állampolgári jogokat a nemzetközi szerződések és az SHS. királyság törvényhozása adta meg. Ezeket a jogokat csak a szerződő államhatalmak és az SHS. királyság törvényhozása vehetik el. De nem vehetik el kormányrendeletek és nem veheti el a két kormány megállapodása. A két kormány tárgyalhat erről, hogy a saját impériuma alá tartozó területre befogadja az optáiókat a költőzkö után is, megállapodhatnak egymással a tekintetben is, hogy az mpériumuk alá tartozóknak megadják a saját országukbeii állampolgárságot akkor is, ha azok a kellő időben nem optáltak. E tekintetben megilleti őket a rendelkezési jog s erre nézve a nemzetközi megállapodások nem állítanak fel tilalmat. De nem tárgyalhatnak és nem állapodhatnak meg abban a kérdésben, ami nemzetközi megállapodásoknak a tárgya. Az SHS. királyság kormánya a legélesebben tiltakoznék az ellen, ha a magyar kormány az itt élő magyaroknak az államhatalomhoz való viszonya kérdésében arrogálná magának a beavatkozás jogát. S az SHS. királyság kormánya mégis olyan tárgyalásokba bocsátkozik, mely elismeri a beavatkozás jogát. Ez nyilván csak erre az egyetlen esetre szói s jellemző, hegy ennek az egyetlen esetnek a célja — jogfosztás. Amikor a magunk kormányának magatartását politikai és jogi szempontból kritika alá vesszük, nem akarjuk kritizálni a magyar kormány álláspontját. Nem akarjuk azt tenni, a mi ellen hadakozunk. Az uj kormánynak most módja van tettekkel bizonyítani, hogy a jogegyenlőségnek s a demokráciának milyen híve. A belső hasábokon mér tudunk arról, hogy az uj belügyminiszter elrendelte a magyaroknak a választók névjegyzékébe való felvételét. Azt szeretnénk hinni, hogy ez n rendelkezés s a rendelkezésnek éréiyes és kibúvás nélküli végrehajtass független az opciós határidőktől, melyek lejártak és jogokat adtak s független a két kormány bármilyen tartalmú megállapodásától Az a kevés idő, arr‘ rendelkezésre áll, tiszta ! : teremteni s ki fogja jelölni gyarság útját. , r g ST fog a ma-Mem tisztül a belpolitikái keiyzet ' Pastes betegsége —- Szakadás a. klerikális pártba» A belpolitika Ibisre! Mint már jelentettük, a muzulmán Maglajlics-csoport elhatározta, hogy bizonyos feltételek mellett be lép a kormányba és Pasics ezeket a feltételeket elfogadhatóknak is találta. A megegyezés szerint Omerovics Dervis megkapta volna a kereskedelmi tárcát, Series Áhmet tárcanéiküli miniszter, Kurbegovics Fehim pedig belügyi államtitkár lett volna. A végleges megegyezés elé azonban az utolsó pillanatban aka- I dáiyok gördültek. j Mint Beogradból jelentik, a radikálispártban kedvezőtlenül fogadták a megegyezés hírét, különösen a| (boszniai radikális képviselők ellen-1 i zik erősen a muzulmánok bevoná- f j sát a kormányba. Pasics miniszter-1 elnök csütörtökön délután váratta-1 I mil beteget jelenteit, úgy hogy az | estére összehívott minisztertanácsot! j sem, lehetet emiatt megtartani. Jól I informált körökben szoros össze- I függést Iáinak Pasics váratlan megj betegedése és a muzulmánokkal való; megegyezés kérdése között. Csütörtökön egyébként megérke-3 zett a muzulmánok miniszterjelöitje i Omerovics is I cogradba és délelőtt még hosszabb tárgyalásokat folytaj tott Pasics miniszterelnökkel. Hribar Beugródban j Mint Beogradból jelentik, Sziové- j nia királyi helytartója, Hribar már két napja Beogradban tartózkodik és tárgyalásokat folytat a kormány-, nyal a szlovéniai közigazgatási méltóságok ügyében. Ilir szerint a szloj vén tartományi kormány két vezetői ! tagját, Ba'tks belügyi és Ribnikar 1 jszociálpolitika! megbízottakat, akik! mindketten jobbold&it áeaiQLkr&ták,1 fel fogják váltani. Egy másik' verzió szerint Hribárt a kormány az uj ljubljanai kerület főispánjává fogja kinevezni. Sustercsics akciója Beogradból jelentik: Sustercsics, az emigrációból visszatért klerikális vezér, Beogradba érkezett. Sustercsics Beogradban radikálispárti vezetőkkel lépett érintkezésbe, közöttük Janjics Vojával is, Sustercsics kijelentette, bogy tigs' Mariborban, mint Ljubljanában külön listával fog felépni. Valószínűnek tartják, hogy vsetleg a rudikálisokkal fog Sustercsics választási koalícióba lepni. Minthogy Sustercsics hívei elsősorban a klerikálisokból kerülnek ki, Szlovéniában 3 klerikálispárt fog egymással küzdeni, a hivatalos lista, Koroseccel az élén, a keresztényszocálisták, melyeknek vezetője Goszar és a Sustercsies-csoporí. Éppen ezért Szlovéniában elkeseredett választási küzdelemre van kilátás. Ratifikálják a Sania-Margheriic-i egyezményt • Beogradból jelentik: Római híradás szerint az olasz kormány rövidesen a parlament elé terjeszti a, Santa-Margherita-i egyezményeket. Ma a ratifikálás megtörténik, a két ország azonnal kereskedelmi tárgyalásokba fog bocsátkozni egymással. A beogradi kormány csütörtökön TSilics Ljuba tábornokot, az első hadsereg parancsnokát az olaszjtigoszláv harármegállapitó bízott;-.ívj elnökévé nevezte, ki, Politikai kö-
