Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-23 / 347. szám

XXIII. évfolyam Szabótica, SZOMBAT 1922. december 23. 347. szám ft.cgjeíecik minden reggel, ücnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SXLRKESITÉSÉG: Kralja Alexánál e-uíica i s*ám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lclbaeh-palota) Igazolás A Bácsinegyci Napló moi száma ismerteti azt a cikket, amit Protics Sztoján a Radikal pénteki számá­ban irt, leleplezvén benne azt a kulissza mögötti harcot, amivei a letűnt rezsi:n a kisebbségek vá­lasztójogát igyekezett elgáncsolni. Ennek a leleplezésnek adatai és következteíései a magyarság választójogi küzdelmének komoly sikerét jelentik. A Magyar Párt elvégezvén a párttá szervezkedés nagy és fele­lősségteljes munkáját, a választó­­jogi küzdelmet jelölte meg első feiadetául. Felismerte, hogy poli­tikai jogok nélkül élhet Önképző­kör, élhet önsegélyző egylet, de nerr. élhet politikai párt. Minden pártnak annyi politikai súlya van, mint amennyi választójogosultság felett rendelkezik. Ha a Magyar Párt azt akarja, hogy tényező le­gyen az aktiv politikában, ha azt akarja, hogy nemzeti és állampol­gári kívánságaik teljesítésénél mér­legeljék azt a súlyt is, amit a ma­gyar tömegek szavazataikkal rep­rezentálni tudnak, akkor első kö­telessége az, hogy kiküzdje a magyarság részére a választójo­got. Senki sem mondhatja, hogy az iskolaügy rendezése nem élet­bevágóan fontos, senki sem állít­hatja. hogy a magyar r.yeiv jo gainak az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való elis­merése nem vitális érdeke a ma­gyar népkisebbségnek, mindenki tudja, hogy az agrárreform becsü­letes végrehajtása a nemzeti ki­sebbségek legfőbb érdekében volna s mégis az volt taktikailag az egyetlen helyes álláspont, ha leg­először annak a jognak kivivására fordítja erejét, amelyik módot ad arra, hogy fölemelje szavát, hogy súlyt szerezzen akaratának és te­kintélyt állásfoglalásának. Ámde nemcsak a Magyar Párt ismerte fel a választói jognak nagy jelentőségét, hanem azok is, akiket a magyar tömegek vá­lasztójoggal való fölruházása man­dátumuk elvesztésével fenyege­tett. Összefogtak ezek az érdé kék, hogy elgáncsolják azt a jo­got, amit a nemzetközi szerződé­sek biztosítottak, amit az alkot­mány megadott s a törvények el­ismertek. A letűnt rezsim, ame­lyik az uralmi érdekeket mindig fölébe helyezte az alkotmány kö­veteléseinek, talált arra is módot, hegy bizalmas rendeletekkel, disz­krét utasításokkal hiúsítsa azt meg, amit nyilvánosan megta­gadni ethikei okokból sem le­hetett. A Magyar Párt mindent elkö­vetett, hogy legyőzze az intrikák jogfosztó sikerét. Lépásről-lépésre haladt előre ez a küzdelem, s ta­lán még most is csak az előké­szítés stádiumában lenne, ha a jog és igazság álláspontjának nem akadtak volna a szláv politikusok sorában is védelmezői. Elsősor­ban Protics Sztojánra kell hálával gondolnunk, aki a szláv közvéle­mény eiőtt legelőször ismertette a Magyar Párt választójogi me­morandumát s legelőször helyez­kedett a jogegyenlőség álláspont jéra, amiért a memorandum har­colt. Protics Sztoján most megint megszólal s az ő kivételes tekin­télyének súlyával s messze hangzó szavának erejével igazolja a Ma­gyar Párt álláspontját s leplezi le azt az aknamunkát, amely eddig elütötte a magyarságot választó jogától és követeli azt, amit a Magyar Párt minapi vezérlő bi-Proties Sztoján a Radi­li a l pénteki számában »Választói névjegyzékek« címen feltűnést kellő cikket közöl, amit az alábbiakban egy-két lényegtelen rési kihagyásával teljes egészé­ben közlünk: A „Radikal“ december 13-iki számában leközöltem egy átiratot, melyet Timotijevics volt belügy­minisztertől kaptam a választói névjegyzékek ügyében. Ez az át­irat egy rat és ostoba titkos rendeletre vagy titkos utasításokra vonatico zott, amelyekkel az alárendelt szerveket és önkormányzati ható­ságokat a törvény ellenére arra kö­telezték, hogy ne vezessék be e választói névjegyzékbe azokat az állampolgárainkat, akiknek mint végső határidőig, ez év júliusáig nemzeti államunk javára opciós joguk volt. Az ebben az ügyben Timotije­vics akkori belügyminiszterhez in tézett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy az ö megállapítási, szerint ilyen titkos rende et nem voll és épen ezért emiatt sem lehet felelősségre vonni, azonban ekkor az én kérdésem folytán, kiadott egy nyilvános és számmal ellátott rerdeletet, hogy az alárendelt ható­ságok járjanak el a törvény szerint és mindazokat, akiknek arra a tör­vény szerint joguk van, hivatalból vegyék fel a választól névjegyzé­kekbe. És amikor magam láttam, hogy a belügyminiszter urnák ilyen ren­deleté nem elég. mert egy szóval sem érinti azt az ügyet, amiről tuiajdonképen szó van, mert sem­miféle utasítást sem ad arra nézve, zottsági ülésén hozott határoza­tában követelt, hogy a belügymi­niszter rendelettel orvosolja a jog­fosztást s félreérthetetetientíi tegye kötelességévé a közigazgatási tisztviselőknek, hogy hivatalból vegyék fel a választók névjegy ­zékébe azokat, akiknek az alkot­mány a választó jogot megadta. Hálával és köszönettel fogadja a magyarság Radics Sztoiánnak bátor helytállását és siető segít­ségét. S ha majd egyszer, s re­mélhetőleg egész rövid időn be­lül, a magyarság kifejezheti poli­tikai akaratát, nem fog megfeled­kezni azokról, akik politikai joga­iknak legnagyobb ellenségei voltak de nem felejti el azokat sem, a kik védelmébe vették és segítsé­gére siettek c jogfosztot»ság sze­génységében. lasztoi névjegyzékekről szótő törvény 9. szakasza és a választói névjegy­zékekről szóló törvény 1. szakasza tekintetében, amikor a polgárok egész sorát szándékosan kihagy­ták a választói névjegyzékekből, — ekkor, semmi további lépést nem tettem. Vártam, milyen ha­tása lesz a miniszteri rendeletnek, viszont a miniszterhez november 20-ón intézett levelemben azt mondottam: „azt hiszem, köte­lességem az Ön figyelmét arra felhívni, hogy úgy érzem, félreve­­vezelték Önt abban a tekintetben, hogy az alárendelt tisztviselők kÖ2ül senki sem adott ki rende­letet vagy utasításokat arra, hogy említett polgárainkat ne vegyék föl a választói névjegyzékbe. Er­ről kétségtelenül szavahihető szer­­bektől értesültem ... és igyekezni fogok, hopy közelebbi adatokat is nyújtsak Önnek.* Timotijevics mór nem belügy­miniszter többé és ez az ügyre azt hiszem jobb is. Vujicsicsröí azt hiszem, hogy ilyen törvényte­lenségeket nem fog elkövetni és őszintén és loyalisan a maga ré­széről mindent meg fog tenni, hogy azokat megszüntesse. De azért lerovom itt korábban, még Timotijevicsnek tett ígérete­met 'és előterjesztem bizonyítékai­mat ennek a titkos rendeletnek a létezéséről, amely a belügyminisz­ter umból került ki és "fölhívom Vujicsics uj belügyminiszter figyel­mét annak a szükségességére, hogy adjon ki egy uj, lojálisán megszövegezett rendeletét, amely ki­fejezetten utasítani fogja az aláren­delt hatóságokat, hegy vegyék föl a választói névjegyzékekbe mindázo­ki'l a polgárokat, akiknek erre az alkotminy 70. és 71. §-a szerint joguk van.és amely megállapítja, hogy azok a kitételek, amelyek a választói törvény 9. szakaszában azokra a polgárokra vonatkoznak, akiknek opciójoguk van, többé nem ér vényesek, mert a hatandó már Ju­lius havában lejárt. Még csak azt akarom megem­líteni, hogy ugyanebben az ügy­ben a jugoszláv Népszövetségi / iga is a belügyminiszterhez fordult, ugyanabban ez értelemben, mint én október 30-iki leve'en.ben. * ■ ' Azt a titkos rendeletet, hogy azok a polgárok, akiknek még juiius havában opciójoguk volt, nem veendő!: föl a névjegyzé­kekbe, hittak a torontáli alispán asztalán. Meg is jelent az egy némer újságban. Annak a nex t is tudom, aki ezt a rendeletét látta és leírta és hajlandó vagyok azt a .miniszter urnák személyesen*meg­mondani. Egyetlen illetékes község serrt cáfolta meg a titkos rendeletről szóió közleményeket. Dobanovocskt Pál suboticai főispán sem cáfolta meg w Dobanovacskl, Bugáiszki, Lázár és- a rosszhirü Szíojkov Mózes nyíltan is kijelentették suboticai magyar újságok tudósítói élőit, hogy ilyen rend?ist van és az el­len semmit sem tehetnek. Mellékesen megjegyzendő, hogy Dobanovacski, Bngarszki és Sztoj- KOV urak fölfogása téves. Ők pent voltak arra kötelezve, hogy egy ilyen törvénytelen és még hozzá tű­nő s rendeletre reagáljanak. Őket a törvényes felelősség alól semmiféle titkos rendelet nem mentesítheti. Igaz ügyen, hogy Dobanovacskl emiatt be is adta lemondását, de visszavonta azt, amikor Timoti­jevics megígérte neki, hegy a dolgot jóváteszi. Becskerek város tanácsa a bel­ügyminiszter legutóbbi rendeletét áttanulmányozva, úgy találta, hegy kérdést kel! intézni a belügymi­niszterhez : vajon ennek a rende­letnek alapján felvekeiők-e a válasz­tói névjegyzékbe a nemzeti kisebb­ségek is a kiigazítás alkalmával? Dobanovacskl Pál kijelentette né­hány nappal ezelőtt, hogy ezt a rendeletét meg sem kapta, tehát nem is csinálhat semmit, mert a nemzeti kisebbségek tekintetében különös di­rektívái vannak a minisztertől. Mint mindebből látható: !) az a titkos rendelet, amely miatt kér­dést intéztem Timotijevics minisz­terhez, valóban megvan ; 2) a ha­tóságok még ma is alkalmazzák azt, rnég Timotijevics múlt hó I-i nyilvános rendeieíe után is; 3) a rendeletet Timotijevics belügymi­niszter is ismerte ős 4) eszerint Timotijevics nem járt el Korrektül Protlc leleplezte a jogfosztás aknamunkáját Magáévá teszi a Magyar Párt álláspontját — Rendelettel kötelezzék a hatóságokat a magyaroknak a választói lisztára való felvételére hogy mi a teendő különösen a vđ-

Next

/
Thumbnails
Contents