Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-23 / 347. szám
XXIII. évfolyam Szabótica, SZOMBAT 1922. december 23. 347. szám ft.cgjeíecik minden reggel, ücnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SXLRKESITÉSÉG: Kralja Alexánál e-uíica i s*ám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lclbaeh-palota) Igazolás A Bácsinegyci Napló moi száma ismerteti azt a cikket, amit Protics Sztoján a Radikal pénteki számában irt, leleplezvén benne azt a kulissza mögötti harcot, amivei a letűnt rezsi:n a kisebbségek választójogát igyekezett elgáncsolni. Ennek a leleplezésnek adatai és következteíései a magyarság választójogi küzdelmének komoly sikerét jelentik. A Magyar Párt elvégezvén a párttá szervezkedés nagy és felelősségteljes munkáját, a választójogi küzdelmet jelölte meg első feiadetául. Felismerte, hogy politikai jogok nélkül élhet Önképzőkör, élhet önsegélyző egylet, de nerr. élhet politikai párt. Minden pártnak annyi politikai súlya van, mint amennyi választójogosultság felett rendelkezik. Ha a Magyar Párt azt akarja, hogy tényező legyen az aktiv politikában, ha azt akarja, hogy nemzeti és állampolgári kívánságaik teljesítésénél mérlegeljék azt a súlyt is, amit a magyar tömegek szavazataikkal reprezentálni tudnak, akkor első kötelessége az, hogy kiküzdje a magyarság részére a választójogot. Senki sem mondhatja, hogy az iskolaügy rendezése nem életbevágóan fontos, senki sem állíthatja. hogy a magyar r.yeiv jo gainak az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való elismerése nem vitális érdeke a magyar népkisebbségnek, mindenki tudja, hogy az agrárreform becsületes végrehajtása a nemzeti kisebbségek legfőbb érdekében volna s mégis az volt taktikailag az egyetlen helyes álláspont, ha legelőször annak a jognak kivivására fordítja erejét, amelyik módot ad arra, hogy fölemelje szavát, hogy súlyt szerezzen akaratának és tekintélyt állásfoglalásának. Ámde nemcsak a Magyar Párt ismerte fel a választói jognak nagy jelentőségét, hanem azok is, akiket a magyar tömegek választójoggal való fölruházása mandátumuk elvesztésével fenyegetett. Összefogtak ezek az érdé kék, hogy elgáncsolják azt a jogot, amit a nemzetközi szerződések biztosítottak, amit az alkotmány megadott s a törvények elismertek. A letűnt rezsim, amelyik az uralmi érdekeket mindig fölébe helyezte az alkotmány követeléseinek, talált arra is módot, hegy bizalmas rendeletekkel, diszkrét utasításokkal hiúsítsa azt meg, amit nyilvánosan megtagadni ethikei okokból sem lehetett. A Magyar Párt mindent elkövetett, hogy legyőzze az intrikák jogfosztó sikerét. Lépásről-lépésre haladt előre ez a küzdelem, s talán még most is csak az előkészítés stádiumában lenne, ha a jog és igazság álláspontjának nem akadtak volna a szláv politikusok sorában is védelmezői. Elsősorban Protics Sztojánra kell hálával gondolnunk, aki a szláv közvélemény eiőtt legelőször ismertette a Magyar Párt választójogi memorandumát s legelőször helyezkedett a jogegyenlőség álláspont jéra, amiért a memorandum harcolt. Protics Sztoján most megint megszólal s az ő kivételes tekintélyének súlyával s messze hangzó szavának erejével igazolja a Magyar Párt álláspontját s leplezi le azt az aknamunkát, amely eddig elütötte a magyarságot választó jogától és követeli azt, amit a Magyar Párt minapi vezérlő bi-Proties Sztoján a Radili a l pénteki számában »Választói névjegyzékek« címen feltűnést kellő cikket közöl, amit az alábbiakban egy-két lényegtelen rési kihagyásával teljes egészében közlünk: A „Radikal“ december 13-iki számában leközöltem egy átiratot, melyet Timotijevics volt belügyminisztertől kaptam a választói névjegyzékek ügyében. Ez az átirat egy rat és ostoba titkos rendeletre vagy titkos utasításokra vonatico zott, amelyekkel az alárendelt szerveket és önkormányzati hatóságokat a törvény ellenére arra kötelezték, hogy ne vezessék be e választói névjegyzékbe azokat az állampolgárainkat, akiknek mint végső határidőig, ez év júliusáig nemzeti államunk javára opciós joguk volt. Az ebben az ügyben Timotijevics akkori belügyminiszterhez in tézett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy az ö megállapítási, szerint ilyen titkos rende et nem voll és épen ezért emiatt sem lehet felelősségre vonni, azonban ekkor az én kérdésem folytán, kiadott egy nyilvános és számmal ellátott rerdeletet, hogy az alárendelt hatóságok járjanak el a törvény szerint és mindazokat, akiknek arra a törvény szerint joguk van, hivatalból vegyék fel a választól névjegyzékekbe. És amikor magam láttam, hogy a belügyminiszter urnák ilyen rendeleté nem elég. mert egy szóval sem érinti azt az ügyet, amiről tuiajdonképen szó van, mert semmiféle utasítást sem ad arra nézve, zottsági ülésén hozott határozatában követelt, hogy a belügyminiszter rendelettel orvosolja a jogfosztást s félreérthetetetientíi tegye kötelességévé a közigazgatási tisztviselőknek, hogy hivatalból vegyék fel a választók névjegy zékébe azokat, akiknek az alkotmány a választó jogot megadta. Hálával és köszönettel fogadja a magyarság Radics Sztoiánnak bátor helytállását és siető segítségét. S ha majd egyszer, s remélhetőleg egész rövid időn belül, a magyarság kifejezheti politikai akaratát, nem fog megfeledkezni azokról, akik politikai jogaiknak legnagyobb ellenségei voltak de nem felejti el azokat sem, a kik védelmébe vették és segítségére siettek c jogfosztot»ság szegénységében. lasztoi névjegyzékekről szótő törvény 9. szakasza és a választói névjegyzékekről szóló törvény 1. szakasza tekintetében, amikor a polgárok egész sorát szándékosan kihagyták a választói névjegyzékekből, — ekkor, semmi további lépést nem tettem. Vártam, milyen hatása lesz a miniszteri rendeletnek, viszont a miniszterhez november 20-ón intézett levelemben azt mondottam: „azt hiszem, kötelességem az Ön figyelmét arra felhívni, hogy úgy érzem, félrevevezelték Önt abban a tekintetben, hogy az alárendelt tisztviselők kÖ2ül senki sem adott ki rendeletet vagy utasításokat arra, hogy említett polgárainkat ne vegyék föl a választói névjegyzékbe. Erről kétségtelenül szavahihető szerbektől értesültem ... és igyekezni fogok, hopy közelebbi adatokat is nyújtsak Önnek.* Timotijevics mór nem belügyminiszter többé és ez az ügyre azt hiszem jobb is. Vujicsicsröí azt hiszem, hogy ilyen törvénytelenségeket nem fog elkövetni és őszintén és loyalisan a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy azokat megszüntesse. De azért lerovom itt korábban, még Timotijevicsnek tett ígéretemet 'és előterjesztem bizonyítékaimat ennek a titkos rendeletnek a létezéséről, amely a belügyminiszter umból került ki és "fölhívom Vujicsics uj belügyminiszter figyelmét annak a szükségességére, hogy adjon ki egy uj, lojálisán megszövegezett rendeletét, amely kifejezetten utasítani fogja az alárendelt hatóságokat, hegy vegyék föl a választói névjegyzékekbe mindázoki'l a polgárokat, akiknek erre az alkotminy 70. és 71. §-a szerint joguk van.és amely megállapítja, hogy azok a kitételek, amelyek a választói törvény 9. szakaszában azokra a polgárokra vonatkoznak, akiknek opciójoguk van, többé nem ér vényesek, mert a hatandó már Julius havában lejárt. Még csak azt akarom megemlíteni, hogy ugyanebben az ügyben a jugoszláv Népszövetségi / iga is a belügyminiszterhez fordult, ugyanabban ez értelemben, mint én október 30-iki leve'en.ben. * ■ ' Azt a titkos rendeletet, hogy azok a polgárok, akiknek még juiius havában opciójoguk volt, nem veendő!: föl a névjegyzékekbe, hittak a torontáli alispán asztalán. Meg is jelent az egy némer újságban. Annak a nex t is tudom, aki ezt a rendeletét látta és leírta és hajlandó vagyok azt a .miniszter urnák személyesen*megmondani. Egyetlen illetékes község serrt cáfolta meg a titkos rendeletről szóió közleményeket. Dobanovocskt Pál suboticai főispán sem cáfolta meg w Dobanovacskl, Bugáiszki, Lázár és- a rosszhirü Szíojkov Mózes nyíltan is kijelentették suboticai magyar újságok tudósítói élőit, hogy ilyen rend?ist van és az ellen semmit sem tehetnek. Mellékesen megjegyzendő, hogy Dobanovacski, Bngarszki és Sztoj- KOV urak fölfogása téves. Ők pent voltak arra kötelezve, hogy egy ilyen törvénytelen és még hozzá tűnő s rendeletre reagáljanak. Őket a törvényes felelősség alól semmiféle titkos rendelet nem mentesítheti. Igaz ügyen, hogy Dobanovacskl emiatt be is adta lemondását, de visszavonta azt, amikor Timotijevics megígérte neki, hegy a dolgot jóváteszi. Becskerek város tanácsa a belügyminiszter legutóbbi rendeletét áttanulmányozva, úgy találta, hegy kérdést kel! intézni a belügyminiszterhez : vajon ennek a rendeletnek alapján felvekeiők-e a választói névjegyzékbe a nemzeti kisebbségek is a kiigazítás alkalmával? Dobanovacskl Pál kijelentette néhány nappal ezelőtt, hogy ezt a rendeletét meg sem kapta, tehát nem is csinálhat semmit, mert a nemzeti kisebbségek tekintetében különös direktívái vannak a minisztertől. Mint mindebből látható: !) az a titkos rendelet, amely miatt kérdést intéztem Timotijevics miniszterhez, valóban megvan ; 2) a hatóságok még ma is alkalmazzák azt, rnég Timotijevics múlt hó I-i nyilvános rendeieíe után is; 3) a rendeletet Timotijevics belügyminiszter is ismerte ős 4) eszerint Timotijevics nem járt el Korrektül Protlc leleplezte a jogfosztás aknamunkáját Magáévá teszi a Magyar Párt álláspontját — Rendelettel kötelezzék a hatóságokat a magyaroknak a választói lisztára való felvételére hogy mi a teendő különösen a vđ-
