Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-21 / 345. szám

1922. december 21 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. állapotok radikális orvoslására azt az egyetlen megoldási módot tarta­ná helyesnek, hogy a vajdasági püs­pökség sürgős felállításával szakít­sák el a vajdasági papságot mielőbb a kalocsai érsekségtől. A »Vreme« cikke csak úgy hem­zseg a valótlan és téves állításoktól. A vajdasági püspökség felállítása folyamatban van ugyan, de függet­lenül a »Vreme« által felsorolt poli­tikai okoktól. Igazságtalan támadás az. hogy a katholikus papság poli­tikai célokra használja fel lelkipász­tori tekintélyét és mindenképpen kárhoztatandó, hogy a katholikus egyházat a napi politika fertőjébe akarják bevonszolni.------------I I Kiutasít) ák a magyarokat Horvátországból Viroviticái ál nyolcvan magyar családot utasítottak ki Még alig néhány hónapja, hogy az országban élő magyarság köré­ben tömeges kiutasításokkal keltet­tek elkeseredést. — máris újabb ha­sonló kiutasítások történnek. A drávamenti magyar határ men­tén fekvő horvátországi Virovitica községben néhány nappal ezelőtt körülbelül nyolcvan ottani magyar lakost behívtak a főszolgabírói hiva­talba és közölték velük, hogy két napon belül tartoznak elhagyni az ország területét. A kiutasítás érthető konsternációt keltett a viroviticái és környékbeli magyarság körében, annál is inkább mert a kiutasítottak legnagyobb ré­sze tiz-tizenkét év óta lakik mos­tani tartózkodási helyén. Legna­gyobb részben gazdák, iparosok, munkások és kereskedők, de van­nak közöttük helyi na'TTr iparválla­latok vezetői is. A nagy kiutasitási akció során azonban több magyar nemzetiségű jugoszláv és csehszlo­vák állampolgárt is felszólítottak az ország elhagyására, ezenkívül több emigránst is, holott éppen néhány nappal ezelőtt jelent meg a belügy­miniszter rendelete, amely biztosít­ja a. politikai menekülteknek az or­szágban való szabad tartózkodási és letelepedési jogát. Magát a kiutasítást a viroviticái helyi hatóságok semmivel sem indo­kolják, annál kevésbbé. mert meg­állapítható, hogy a rendelkezés a felsőbb hatóságok tudta nélkül tör­tént. Az intézkedés értelmi szerző­je szemmelláthatólag Vulics határ­rendőrségi biztos, akit rövid idővel ezelőtt helyeztek Viroviticára és aki a magyarok kiutasításával kezdte meg működését. A kiutasítottak a viroviticái fő­­szolgabiróság határozata ellep fele­­bezést nyújtottak be az alispani hi­vatalhoz, amely remélhetőleg meg fogja semmisíteni a kiutasításokat. Ellopott pinkapéraekj A bocsári kaszinó szenzációja A torontálmegyei kis Bocsár köz­ség intelligenciáját kínos szenzáció tartja izgalomban. A kincs ese­ményt, amely a kikindai büntető­­járásbiróságot is foglalkoztatta, a | benne' szereplő szeménye teszi szén- j zációssá. A bocsári intelligencia évek óta tart fent egy kaszinót, amelynek he­lyiségében esténként össze jönnek a kaszinó tagjai. Néhány héttel ezelőtt a kaszinó választmánya furcsa ••bünügy«-nek jött a nyomára. Rá­jött. hogy a pinkapénzt állandóan dézsmálják. A pir.kapénzt, amely a legtöbb kaszinó íöbevételi fonása, Bocsárou egy asztalfiókban gyűjtik. Mikor a lopásra rájöttek, a választ­mány megbízta Weber tanítót, hogy íesse ki, ki a tolvaj. A tanító lesbe i állt, s egyik délután, — olyan idő- f tájban, amikor a kaszinó üres szo­kott lenni, — tetten érte G. F. szőlő­­birtokost, a kaszinó egyik tagját, a mint az e célra megszerkesztett kis pálcikával ügyesen szedegette ki a bezárt fiókból a dinárokat. G. F. hetven hold föld, s nagyobb szőlőbirtok boldog tulajdonosa, egyike a falu leggazdagabb embe­reinek. aki milliomos számba megy. Természetes tehát, hogy a pinka­­pénz história megzavarta a község Lausanneból jelentik : A keleti békekonferencia a tengerszorosok ügyében intézkedő albizottsága nak keddi ülésén Curzon lord visz­­sza utasította az orosz és török ja­vaslatokat a tengerszorosok kér­désébén. Hangsúlyozta Curzon, hogy a fölajánlott garancia-szer­ződés a törököket is erélyesen védi, azonban, ha a törökök úgy kívánják, a szövetségesek hajlandók :zt visszavonni. További kedvezmé­nyeket azonban semmissetre se haj­landók a szövetségesek a törökök­nek nyújtani. Izmet pasa válaszában sajnálat­tal emlékezett meg arról, hogy a szövetséges hatalmak olyan ke­vés előzékenységet tanúsítanak a törökökkel szemben. Csicserin méltatlannak jelentette ki, hogy Curzon lord az oroszo­kat ki akarja zárni a tengerszoro­sok kérdésének tárgyalásából. Spalajkovics párisi követ, a jugo­szláv delegáció vezetője kérte a Zagrebből jelentik: A zagrebi ér­téktőzsde főtitkára Perusics szer­dán délelőtt a tőzsdén felolvasta Sztojadinovics pénzügyminiszter táviratát a tőzsdei forgalom uj sza­bályozására vonatkozólag. A pénzügyminiszter közölte, hogy a beogradi és zagrebi tőzsdéken a clearing-fongaimat további intézke­désig beszünteti. Megszünteti továbbá a pénzügy­­miniszter az árfolyamoknak a pénz­ügyminisztérium áital eddig történt hivatalos megállapítását A pénzügyminiszter az 1922. évi szeptember hó 29-ki deviza-rende­­letet hatályon kivül helyezi, ami a valuta és deviza-forgalom visszaál­lítását jelenti és elrendeli, hogy a bankok, és pedig azok is, amelyek a tőzsdén nincsenek bevezetve sza­badon foglalkozhatnak valuták és devizák eladásával és vételével. A zagrebi tőzsdetanács szerdán délelőtt ülést tartott és elhatározta, hogy a szerdai tőzsdén a valuta- és devizaforgalmat már a pénzügymi­niszter uj rendelete szerint fogják lebonyolítani. A tőzsdén iiágv volt az élénkség és erős forgalom fejlődött ki valu­tákban. A külföldi értékek árfolyama a szerdai tőzsdenap majdnem kivétel nélkül rendkívüli értékben emelke­dett. A tőzsde a következő kurzu­sokkal zárult: Ma Tegnap Dollár 90.95 (74.50—75.50) Becs 0.13 (0.13.75) Berlin 1.375 (1.55) Budapest .}.— (3.65) Prága 300.— (228) Milánó 4.50 (378 Zürich 17.255 (14.75) nyugalmát. A bocsári kaszinó felje­lentést tett lopás miatt G. F. ellen, akit a kikindai biintetójárásbiróság lopás miatt hét napi fogházra és 300 di­nár pénzbüntetésre ítélt. Az Ítéletben Glumatz ügyészi megbízott és dr. Erős, a kaszinó képviselőié megnyugodott, G. F. vé­dőié azonban felebbezéssel élt el­lene. berekesztését és indítványozta, hogy a törökökhöz szerda délelőtt tiz órai lejárattal intézzenek ultimá­tumot. Izmet pasa erre az ultimá­tum határidejének szerda délután 4 óráig való meghosszabbítását kérte, amit a bizottság engedé­lyezett is. Élesebb konfliktusra került sor a kisebbségi kérdés tárgyalásánál ;s a Balkán-államok delegáltjai és a törökök között. A török dele­gáció ebben a kérdésben a mo­hamedán vallésu kisebbségek vé­delmét követelte minden államban amire Spalajkovics követ, a jugo­szláv delegáció vezetője kijelen­tette, hogy a Jugoszláviában élő muzulmánokat nem lehet nemzeti kisebbségeknek tekinteni. Diplomáciai körök reméiik, hogy a törökök el fogják fogadni a szövetségesek feltételeit és Csi­cserin mór maga is kijelentette, hogy a tengerszorosok biztositá-A pénzügyminiszter a mester­séges valuta javítás ellen A devizaforgalom szabaddátéte­­léről dr. Sztojadinovics pénzügymi­niszter a »Zagraber Tagblatt« mun­katársának szerdán a következőké­pen nyilatkozott: — Minden eddigi cikkemben és beszédemben a szabad devizafor­galom alapján állottam, miután az a szilárd meggyőződésem, hogy a va-I lutát nem lehet mesterséges és tech­­htikai eszközökkel javítani, hanem I csak a kereskedelmi és államháztcir- Itási egyensúly helyreállítása által. I Minden olyan pénzügyminiszteri 9 intézkedést, amely a kereskedelem lés a közgazdaság fejlődését károsan befolyásolja, mindenkor határozót-1 tan elleneztem és az a főtörekvé- j sem, hogy a külfölddel való keres- S kedelmi érintkezést, elsősorban uj kivitelt ne nehezítsük meg semmi- f télé korlátozó intézkedéssel, — Azt is hangsúlyoztam minden­kor, hogy a takarékosság elvét csak a fölösleges hivatalok feloszlatásá­val és a tisztviselői létszám csök­kentésével lehet a legjobban szol­gálni. Egyrészt az állami gazdálko­dás reformja, amely már lényege­sen csökkenti a kiadásokat, más­részt a direkt adók felemelése, azoknak az egyes társadalmi osztá­lyok között való méltányos felosz­tása és az adóbeszedés rendszeré­nek javítása, ezek azok az alapcl­­vek, amelyeken a pénzügyi politiká­nak nyugodnia kell. — A szabad devizaforgalom bizo­nyos gazdasági körök véleménye szerint a dinár értékének romlásá­ra vezet. Köztudomású azonban épp a gazdasági körökben, hogy a dinár­­kurzusa az utóbbi időben csak fik­tív: volt és valódi értéke nem telelt. meg a tőzsdei jegyzéseknek. — A tőzsdei jegyzés szerint 100 francia frankot például 540 dinárért lehetne beszerezni. Ezért az összeg­ért a gyakorlatban azonban egyál­talán nem lehet frankot kapni. A jugoszláv tőzsdéken tiz millió fran­‘cia frank iránt van kereslet, de lég­ii jobb esetben csak 200.000 frank napi eladás történt. így is csak hosszas intervenciók után lehetett frankot kapni és a bankok természetesen nem a tőzsdei kurzusokon kötötték le az eladást. Miután a pénzügymi­niszter diktatúrája a külföldi tőzs­déken már nem éreztetheti hatását, a valóságban 540 helyett 740 dinár, volt 100 francia frank ára. — Ennek az egészségtelen álla­poknak meg kell szűnnie, elsősorban a kereskedelem érdekében, mert az eddigi rendelkezések következtében a kereskedők nem tudtak a szüksé­ges devizához jutni. Az egész vilá­gon meg kell ismerni a dinár igazi értékét és nem szabad tovább a fik­tiv értékkel dolgozni. — Ez a pénzügyi politika nem árthat valutánknak és nem eredmé­nyezheti a dinár további esését. Az uj devizarendelet Beogradból jelentik: A pénzügy­minisztérium főfelügyelősége szer­dán a következő rendeletet bocsá­totta ki: 1. Az úgynevezett clearing-forga­­lom a beogradi és zagrebi tőzsdé­ken megszűnik. Ennek folytán az idegen fizetési eszközök, valuták és devizák árfolyamának a pénzügy­minisztérium részéről történő hiva­talos megállapítása szintén megszű­nik. A tőzsdék munkájukat a tőzs­dei törvények, szabályok és szok­"•nk alapján folytatják. 2. Az 1922-ik évi szeptember 29« ikén kiadót rendelet, amely a ban­koknak megtiltja a tőzsdén kivülf valutaüzleteket, hatályát veszti. 3. A pénzügyi főfelügyelőségnek és a Narodna Banka minden bizott­ságának meghagyjuk, hogy a devi­zák behozatalára és minden az ide­gen devizákkal összefüggésben le­vő árubehozatalra vonatkozó kér­vényt a leggyorsabban intézzenek* el és a bizottságok minden kérvényt azoknak szükségességére való te­kintettel bíráljanak felül. Ennek a munkának legkésőbbi öt napon be­lül meg kell történnie. A,z 1922. ok­tóber 14-ikén és november 23-ikán megjelent rendeletek érvényüket evsztik. 4. A deviza- és valutaforgalom sza-' bályozásáról szóló 1921. szeptember; 25-ikén és 1922. íebruár 25-ikétí megjelent rendeletek, amennyiben a fenti intézkedéssel nincsenek ellen­tétben, továbbra is érvényben ma­radnak. Az uj rendelet alapján a komán# megkönnyíti az árubehozatalt és a beérkezett áruk elvámolását is. Ä vámhivatalok már szerdán távirati utasítást kaptak, hogy a Plavstcs­­féle korlátozó rendeletek hatályu­kat vesztették és a külföldről érte­kezett áruk az eddig megkövetelt devizaengedélyek bemutatása nél-. kill is elvámolhatók. Az uj rendelet itatása a becgrac ’i tőzsdén A beogradi tőzsdén is erős ár­emelkedésben nyilvánult meg a sza­bad valuta- é s devizaforgalom ha* tása. Szerdán a kurzusok a követ­kézéképp alakultak: Ma Tegnaö Pdrís 605 (550) London 425 1347) Milánó 460 (376) Genf ’ Í700 (1415) Newyork 90—91 (74.50)’ Berlin 130—140 (1.75)’ Prága 275—230 (240) Becs 0.13—0.15 (0.145) 1 Bukarest 502 (52.-)’ I Budapest 4—41H (4.—) 1 Varsó 0.55 (0.55) A 20%-os drágulás a tőzsdék tört ténetében majdnem egyedülálló, Ultimátumot a török kormányhoz! A Lausanne-i konferencia jugoszláv tagjának indítványa sarol szóló szerződést nemi mo­íengerszorosokról folytatott vita ‘ őositássai hajlandó aláirni. A pénzügyminiszter hatályon kivül helyezte a devizarendeletet Szabaddá tették a devizaforgalmat — A pénzügyminiszter nyilatkozata a devizarendelet felfüggesztéséről

Next

/
Thumbnails
Contents