Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-17 / 341. szám
?922. decémer !7. BACSMEGYE! tfÁPLO nyájas olvasó haiiucinál-e már füledben az angyalok karácsonyi kórusa, vannak-e szent látomásaid, melyek gyertyák ragyogásába öltöztetik a parkok fenyőfáit s az éjféli mise misztikuma a világos értelem érthetetlónségeitöl a szent titkok világosságai közé vonszolták-e elzsibbadt lelkedet? Nézz ki az ablakon meglátod-e nyomát annak, hogy karácsony szent estéjével mesgyések már a napjaink? Láiod-e a tekintetek sugárzásából. érzed-e a kézfogás melegéből, az ölelés szorításából, a kisgyerekek türelmtelenségéböl, a na.'7vök fáradt csittitásaiból? Látsz-e apákat apró csomagokkal a karjuk alatt hazafelé sietni, látod-e a fenyők birmani erdejének bevonulását a piacra, észreveszed-e, hogy a postásod pontosabb lett, c pincéred elözékenvebb s hogy a kéményseprő is előre köszön, örvend-e asszonyod, hogy a mészáros több húst ad és kevesebb csontot, hogy a tejeskofa tejet is önt már a vízbe, nemcsak vizet a tejbe, hogy házad úrnője: a háztartási alkalmazott már korábban kel és későbben ^zik s hangos kezltcsókolommai kiált redd az utcán is. Valamikor ezek voltak a karácsonyi hangulat szálláscsinálói, ezek voltak az ünnepre készülődés látható és érezhető jelei, nem is beszélve a disznótorokról, melyek örvendetes számban elszaporodtak ez időtájt. kitűnő alkalmakat szolgálván az ujbor felpróbálására. Mi maradi ebből a karácsonyi készülődésből, ami tisztábbá tette vala mikor a lelket és melegebbé a szavakat. A kereskedő most devizáén gedélyt kér karácsonyra, a munkásindexet, a tisztviselő a tizenharmadik fizetést, az iparos bankhitelt, a földbirtokos jobb agrárreformot, a iöldnélküli is jobb c.grárreiormot, a feleségem hócipőt, én pedig — óh drága kis Jézus — én csak egy lakást kérek. A karácsonyi ajándéknak az adta meg varázsát., hogy mindig volt benne valami fölösleges, valami szükségtelen, valami a játék öröméből. Most egy fél kiló húst is elfogadunk karácsonyi ajándékba, egy darab szalonnái vagy eay kancsuk gallért is, ami mind kell, de amiben nincs semmi örömünk, mert ügyi:; | megszereztük volna. Az ajándéknak pedig azért örültünk, mert azt amit kaptunk, sohasem vettük volna meg. Csak az ilyen ajándék hozott örömet s csak ilyen holmit szabad ajándékba adnunk. Ajándékozz engem is meg elnézéseddel, óh nyájas olvasó, hogy valami olyant kapjak tőled, amit sohasem kaptam. S legalább ne mondhassam el. hogy ezekben az örömben fogant s meddőségre Satnyuli időkben nincs semmi, amit tőled kaptam, óh nyájas olvasó, akié nappalaim munkája, éjszakáim gondjai, a kinek tépést szaggatok az álmaim selyméből. (J. 3.) A Az A Madách - cen íennárium előtt alsósztregovai ősi kastélyban — Beszélgetés a költő leányával Száz évvel ezelőtt rövid egymásutánban két olyan tündöklő üstökös jelent meg a ködös magyar égen, kiknek fénye évszázadok távolán is beragyogja majd a magyar horizontot. Ez a két üstökös: Petőfi és Madách. Mindenütt, ahol magyarok élnek, a nemzet e két halhatatlanjának százezesztendös születési évfordulóját ünneppé fogják avatni. Alsósztregováíi. Nógrádvánnegye délnyugati részén, Csehszlovákiában, közel a magyar határhoz fekszik Aisósztregova. Madách Imre szülőfaluja. Vasúton nern közelíthető meg, jó két órába került, amig a kocsink a gondozatlan, sáros utón Alsósztregová ra éri. Ami legelőször megragadja a figyelmünket, egy ősrégi várromra emlékeztető épület. A roskadozó, törésekkel ellátott falakat két hatalmas bástya támogatja. Ez a régi kastély, ahogyan a sztregovaiak nevezik. Valamikor hajdanában a Madáchcsaiád ősi fészke volt. ügy mondják, hogy 700 évvel ezelőtt épitette a Madáchok Őse, aki a Radon de Oszlán nemzetségéből származott, hogy védelmin szolgáljon a környék lakosságának a rablólovagok s később a törökök ellen. A régi kastély kőfalához építve emelkedik az évszázados evangélikus templom. Ez a templom valami * S za-1 m-V kor a Madách-család temetkezési helyéül is szolgált. Több őse a családnak nyugszik ma is a templom kőpadozata alatt s emléktáblák őrzik az elhunyt ősök neveit. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Madáchcsalád a reformáció után az evangélikus hitvallást vette fel. Sokan, sőt maga a család is, kétségtelennek tartják, hogy az ősök az evangélikus hitet követték s csupán Sándor nevű ősük, aki a vári püspök udvarában nevelkedett, tért újra vissza a kaíholikus vallásra. Ma a régi várkastélyban magtárak vannak, a használhatóbb részéi pedig a postahivatal foglalja el. A falu túlsó részén, egy óriási kiterjedésű park közepén, emelkedik az uj kastély. így nevezik, bár ez is több mint 200 évvel ezelőtt épült. Impozáns, bárok stilü, földszintes épület, amelynek homlokzati részén két hatalmas torony büszkélkedik. Elvben a kastélyban született a nagy Madách Imre 1823 január hó 21-ik napján. Itt töltötte életének javarészét, itt itta meg örökszép drámáját, az »Ember tragédiájáét és itt fejezte be életét is 1864 október hó 5-én. Ma a költő unokája, Flóra lakik benne férjével, Lázár Pál dr. földbirtokossal. Készséggel vezetnek körül a hatalmas, termeknek is beillő szobákon s szívesen mutogatnak meg mindent, ami a nagy költő hagyatékából még megmaradt. Mert a Ma-Az orvos prakszisá Irta: Baedeker Elza 'és Ödön évek óia éltek úgynevezett boldog házasságban és komolyan még sose veszekedtek. Való' szinüleg azért, mert ellentétes jellemek voltak s mert Oscar Wilde szc' vint azok a legjobb házasságok, ahol a házasfelek nem pászolnak össze... A legnagyobb ellentét köztük abban a fölfogásban nyilvánult meg, amelyet az egészségükről tápláltak. Elza minduntalan valami bajt állapított meg magán s a közvélemény azt állította róla, hogy képzelt beteg. Ödön ellenben azt állította, hogy ő a század legegészségesebb embere, aminek bizonyítására olyan hatalmasakat ütött öklével a domború- mellére, hogy a szomszédos házak lakói is meghallották s a zajra aggodalommal figyeltek, mert azt hitték: lőttek. Az ismerősei körében az a vélemény terjedt el róla, hogy képzeli egészséges. A minap azt kérdezte Elza az urától: — Látod ezeket a kékes karikákat itt a szemem alatt? Ödön hosszan nézte a feleségét s aztán egy nemével a sajnálkozásnak felelte: — Nem látok kékes karikákat a szemed alatt. S a szokott iróniás hangján hozzátette: — Talán valahol másutt vannak És úgy tett, mintha keresné azokat "' szobában szanaszéjjel. Más asszony ilyenkor görcsös sírásra fakad és »jelenet«-tel bizonyltja az urának, hogy hisztériás. Elza ellenben, aki ugyancsak ennek a bizonyításán fáradozott, kételkedve rázta a fejét és így szólt: Különös . . . Pedig ott kellene nekik lenni. Ödön, aki teljesen tudatlan volt a női bajokban s mint minden javíthatatlan egészséges, nem igen hitte, hogy hideglelésen meg tüdőgyulladáson kívül is vannak betegségek, Ödön csak bámult e kijelentésre és nem felelt rá semmit, mig Elza mintegy önmagának, ismételte: —• Ott kellene nekik lenni! S kis vártáivá föikiálíott: — Csodálatos! A férj érdeklődéssel, tanulmányozó arccal nézte az asszonyt s végül így szólt hozzá: — Ha szabad tudnom, mi az, ami olyan csodálatos? — Az, hogy nincsenek kékes karikák a szemem alatt. — Ez talán most a legújabb divat? — tréfálkozott Ödön. — Ha kedved telik 'benne, olyanokat festek neked oda, hogy megirigyelnek értük. — Uraságod viccelni méltóztaíik, mint rendesen, ha az egészségi állapotomról van szó ... De engem irritál a dolog... Szeretnék tisztán látni a betegségemben, amelynek már megvan minden szimptomája, csak még a kékes karikák hiányoznám Mondd csak, EV/.?, — kérdezte! Ödön. — Okvetetlenül szükségesek ezek karikák az emberi boldogsághoz? — Ahhoz nem — felelte az aszszony. — De a bajom konstatálásához föltétlenül szükségesek. — Hát beteg vagy? — kérdezte komikus részvéttel a férj. — igen, beteg, — felelte szomorúan Elza, — s ha megvolnának még a keresett karikák, akkor, azt is tudnám, hogy mi a bajom. így csak annyit tudok, hogy idegbetegségben szenvedek, amelynek már nyolc kétségtelen tünetét megtaláltam: 3Z ingerültséget, íázékonyságot, hangyamászást, álmatlanságot, étvágynélküliséget, ideges reszketőst, féloldali fejfájást és lélekzési nehézséget. Ha még a kékes karikák meglennének, akkor bizton tudnám, hogy a központi idegrendszernek általános züllése állott be nálam, amely ellen csak az északi tenger valamelyik erősebb huilámverésü fürdője segit. —Eizám, édes — mondta erre Ödön. — Nem figyelmeztettelek számtalanszor, hogy ne olvasgass orvosi könyveket? Most, tessék, itt van az eredmény: züllésnek indult az idegrendszered! — Könnyű neked gúnyolódni, — sóhajtott föl Elza. — Könnyű neked, aki egészséges vagy mint a makk! — Mint a makk-király! — egészítette ki tréfásan a férj, egy atlétntermetü, szélcsvállu íérii, aki mellett a különben szintén-egészséges külsejű asszonyka úgy festett, mint egy gyermek. 9. ofđa’. dách-relikviák* javarészét még 1914- ben átadták a magyar nemzeti múzeumnak. A maguknak megtartót! emlékek közül pedig sokat tönkre tett a vörös invázió, de még többe! a csehszlovák katonaság pusztítása. Felbecsülhetetlen az a kár, amelyet a megszálló csapatok a kastély épületében és a berendezésben okoztak. Különösen a családi könyvtár és levéltár esett áldozatul a katonaság vandalizmusának. A vagyont érő könyvek nagyrészét kiszórták az uccára. vagy felégették. A falu népe! hónapokon keresztül árusitgatta Losoncon az értékes könyveket. Szerencsére a Madách Imre könyvel, széljegyzetekkel ellátott olvasmányai, kéziratai, levelezése már akkor, nem volt a kastélyban. Kilenc ládába becsomagolva még a háború előtti beszállították a budapesti Nemzeti Múzeumba. A hilliárd-.szöbábatí A kastély udvari részében, ott, ahol az építkezés a talaj alakulat folytán magasabb, található a billiárd-szoba. Ez a kastély legnevezetesebb része, mert itt tartózkodott d költő a legszívesebben s itt rendezte be dolgozó-szobáját. A tágas terem egyik sarkában üvegfallal elkerített kis fülke látható, amely a költő hálószobájául szolgált. A terem másik sarkában állóit a dolgozó asztala, egy vörös mahagóni fából készült, födéllel elzárható íróasztal. A család előadása szerint a költő nem* az íróasztalánál ülve dolgozott, hanem fel és alá sétálgatott a tágas billiardteremben s az íróasztal födelére ráhajolva rögzitetie meg gondolatait. Ez az íróasztal, amelyen az Ember tragédiáját is irta Madách, mai napig is a család birtokában van. Hasonlóképpen megtartotta a család azt ä gyönyörű müvii szekrényt is, amelyben a nagy költő az értéktárgyait, fontos okiratait és ékszereit őrizte. A kincseket érő fegyvergyűjtemény! és a kis szalon berendezése szintét? a család tulajdonában maradt. A sirbolífaaö Elzarándokoltunk a temetőbe is, a családi sírbolthoz, ahol a nagy költő örök álmát alussza. A Madách-család temetkezési helyét egy düledezö kápolna takarja. A tervbe vett díszes mauzóleum építését a hábpru . . . A, vita azzal végződött, hogy fölkerestek egy ismert orvosprofeszszort, a legkitűnőbb belgyógyászok’ egyikét, aki azonkívül jeles idegspecialista hírében is állott. Mikor a lépcsőt mászták, amely ä tudós lakásához vezetett, Elza kétszer is megállóit a szívdobogás folytán, amely elfogta. — Újabb! tünet, újabb tünet, —. konstatálta Ödön részvéttel. — Ne felejtsd el megemlíteni a konzultációnál. A várószobában, ahol a sorukat és a sorsukat várták, megkérdezte a férj: — Biztos vagy abban, hogy a ke-*' kés karikák hozzátartoznak ahhoz a bajhoz, amely miatt idejöttünk? — Egészen biztos. Az Egészséges és a Beteg Ember cimü jeles könyvben olvastam. — Szívdobogásról ott nincs szó? — Óh, igen, de nern az én betegségemnél . . . — ügy beszélsz róla, mintha az a te saját külön betegséged volna, d kizárólagos tulajdonod . . . — Nem hiányzik hozzá semmi, csak az a két karika! — ismételte meggyőződéssel Elza. — S nélkülük vájjon mi lehet a betegség neve? — Azt a tanár fogja megmondani .. . Hiszen azért vagyunk itten. — Gondoltam, azért, hogy megmondja. milyen fürdőre kell menned? — No meg ezért is, — hagyta helyben az asszony. Együtt mentek be a professzorhoz,
