Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-17 / 341. szám

2. oldal. BÁCSMEGYE! NAPLÓ 1922. december 17. Dobanovacski főispán egyelőre tovább vezeti a hivatalát, való­színű azonban, hogy két-három napon belül már megtörténik az uj főispán kinevezése. A főispán nal együtt távozik a városházáról és az állami hivatalokból több más demokratapárti tisztviselő is. Egy hétre becsukták a bukaresti egyetemet A romániai antiszemita tüntetések hatása Bukarestből jelentik: Az egyeíetm ifjúság pénteken újból tüntetést ren­dezett, azonban a katonasás szét­verte a tüntetőket. Este hat óra után a tüntető tömeg a királyi palota elé akart vonulni, azonban ^katonaság újból szétkergette a tömeget. A fő­városban fokozottabb óvintézkedé­seket tettek, a lapok szerkesztősé­geit erős katonai és csendőr készült­ség őrzi. A diáktüntetések Csernovitzban is megismétlődtek. A diákok nagy tün­tető felvonulást rendeztek a letar­tóztatott diákok szabadlábrahelye­­zése érdekében. A belügyminiszter egy ujságiró lelőtt kijelentette, hogy az antisze­mita _ agitációkban idegen ketek munkáját látja, akik kompromittálni akarják az országot. A belügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a kor­mánynak eltökélt szándéka a rendet minden körülmények között fentar­­tani és sajnálkozását fejezte ki, hogv a tüntető diákok kötelességüket tel­jesítő rendőröket és katonákat meg­ütöttek. A bukaresti egyetemet egy hétre bezárták. Duka külügyminiszter értesítette a román kormányt, hogy egyes ide­gen távirati ügynökségek nagy pro­pagandát fejtenek ki Lausanneban a Romániában folyó antiszemita heccek miatt és ezzel Romániára nézve rendkívül kedvezőtlen benyo­mást keltenek a külföldön. Hagy Dános Irta : Szöilosi Zsiga' oad A tragikusságban olyan fantaszti­kus, hogy az ember egyszerűen azt mondja: Nem is igaz! — és elsöpri a gondolatából, mint egy beteg, lá­zas kieszeiést. De mégis igaz. Az élet élt a maga korlátlan tehetsége jogával és produkált valamit, amit iró kigondolni ne merjen, mert min­den hiteiét elveszti. A fantasztikum már a beállításnál kezdődik. Szinre lép egy gyermek és hozza mindazt, ami normálisan nem lehetséges, te­hát nem is hihető. Minden tanulás nélkül tudja azt, amit kivételes tehet­ségeknek is hosszú esztendők ke­mény igyekezetével kell tanulniok és tud olyat is, amit semmiféle tanu­lással megtanulni nem lehet. A genie diabolikus ereje tör ki belőle és a holt eszközökbe élet száll az érinté­séből és minden hangszer az enge­delmesség extázisos készségével ád ki magából hangokat, amelyeket a legnagyobbak is csak a művészetük teljes rafinériájával tudnak kicsalni belőle. A zene lehetőségeinek min­den titka kitárul előtte és az ötéves gyermek szeme az ítélet abszolút biztosságával és fölényességével mosoly ig le, minden megtévesztő, vagy sikertelen kísérletet, amely Csak egy zöngéssel is mást ad, mint ja legigazabbat. Észreveszik: mert lehetetlen ész­re nem venni, hogy itt valami isteni ragyog a jászolban. Még gyermek, de már számon tartják és már nem lesz többé meglepetés, iia majd a vi­lágot birtokába veszi. Az okmányai már rendben vannak és biztos, hogy megkapja a vízumot az egész kerek földön mindenhová, ahol a kultúra lés » megértés hódoló vággyal yárja Megint kémet fogott a „Novostie Becgradban állítólag magyar kémszervezetet lepleztek le Beogradból jelentik: A.»Novosti« szombat esti számában egy kém le­tartóztatásáról számol be. »Még a múlt szombaton — írja a lap — Bu­dapest felé való utazás közben letar­tóztattak egy nagyon jó házból szár­mazó urileányt, akiről kiderült, hogy a magyar kormány karina. A leány már két esztendeje teljesít kurír­szolgálatot Beograd és Budapest között. A kémkedési ügy szálai Beo­­gradban futnak össze. A női kurír táskájában talált levelezés, két do­­— Az egyik az. hogy Magyaror­­logról rántotta le a leplet — írja e jólértesült Novosti. szág ebben az országban komoly ak­ciót fejt ki azért, hogy a Vajdaság­nak azokat a részeit, ahol a magya­rok többségben vannak, erőszako­san visszacsatolhassa Magyaror­szághoz. — A második az, hogy ebbe a tervbe sok polgári és katonai sze­mély is bele van keverve. A megta­lált névjegyzékben ott szerepel töb­bek között egy főszolgabíró, ennek testvére és nehány kisebb tisztviselő neve is. a Duna és Száva mindkét oldaláról. A szerencsétlen leánynak, aki ezt a szolgálatot a rendőrség szeme láttára két éven keresztül büntetlenül végezte, két fivére van és a Száván túli városban született nagyon jó családból. Ha a vizsgálat majd véget ér — fejezi be cikkét a Novosti — még majd többet is fo­gunk hallani erről az ügyről. Erről az ügyről egyelőre csak a Novosti tud. A beogradi hivatalos körök nem tudnak még semmit sem róla. Gömbös Gyula a fajvédelemrö? A magyar nemgeígyülés szombati ülése Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szombati ülésén az indemni­­tás vitájához Gömbös Gyula szólalt fel. Reflektált Drozdynak a földbirtok­reform végrehajtásáról és az októ­bristák elleni vádakról mondott be­szédére. A Rassay-Ulain incidens fö­lött sajnálkozását fejezi ki, mert eb­ből politikai affér fejlődött ki, holott nyilvánvaló, hogy Ulaint félrevezet­ték. Ez ügyben különösen az András­­sy-párt foglalt állást Rassay mellett. A szociáldemokratáknak és András­­syéknak. — úgymond — egyformán ellenfele vagyok. Ha a szociáldemok­raták Andrássy segítségével a szer­vezett munkások bevonásával hata­lomra jutnának, ugv két hónap múl­va ismét ott tartanának, mint 1919- ben. (Zaj a szociáldemokraták pad­soraiban). Lehetséges, hogy a szo­­ciálisták Andrássy uralma alatt nem­zeti szociáldemokratákká alakulná­a nagyokat. Már mindenfelé hallot­ták a hírét, hogy itt Budapesten él valaki, aki meg fogja kapni minden világtájak virágainak koszorúját, de egyelőre még nem kapta meg az első — hosszú nadrágot. Az apja, az öreg suboticai pék mosolyogva nézi a saját lisztes kabátját és úgy viseli, mint egy tréfás álruhát. Hi­szen a fiából fejedelem lesz és már is elismert várományosa a maga nagyszerű rangjának. Még néhány kis esztendő és megy birtokba ven­ni a jussát. A dicsőséget, a diadalo­kat, az ünneplést, a gazdagságot. Mindazt a mérhetetlenséget öröm­ben és kincsben, ami az idejében megismert nagyoknak e földön ki­jár. Neki is ritka ünnep, ha látja a di­csőség ifjú hercegét, akinek megsi­mogathatja a fejét, mert az ő gyer­meke, ő adta a világnak. És a dicső­ség .‘iatal hercege szerető, jó gyer­meke az apjának. Egész éjszaka muzsikál neki, fürdeti a zengő kincs­ben, amelynek egy-egy hullámáért majd nemzetek és királyok veteked­nek és fizetnek tapssal, ‘arannyal, virággal, ordóval, hódolattal Azután reggel elmennek valamiért a városba. És kivág az utcasarkon egy autó és elkapja és szétroncsolja a tizennégy éves Nagy Jancsi gyer­mektestét. Ott fekszik már fáradtan, összetörve a csatakos kövön Vége. A dicsőség hercege meghalt, a di­csőség világa elsülyedt, a halhatat­lanság elenyészett. Elmaradnak a diadalmas nagy tournék, a tündéri fényű koncertek, a hirnév, a gaz­dagság, egy mesebeli sors minden tündöklő járuléka. Káprázat volt... * Minden szülő, akinek a gyermeke meghalt, egy világot veszített el. Ez a yilág rendesen gazdagabb, szebb, nak át. Ebben az esetben meghajtom zászlómat Andrássy előtt. A legna­gyobb feladat ma az, ho^v a szociál­demokratákat meggyőzzük, hogy he­lyezkedjenek a nemzeti királyság alapjára. A kommunizmus óta köve­iéit nemzeti irányzat az olasz, török és görögországi eseményekkel iga­zolást nyert; mindenütt faivédelmi megmozdulások vannak. Ezután a zsidókérdésről beszélve kijelentette Gömbös, hogy statiszti­kai adatok vaunak birtokában, amely szerint Magyarországon a lakosság hat százaléka zsidó. Chamberlain teóriája szerint, amely azt álitja, hogy négyszáz keresztén-/ lakos bír cl egy zsidót, ez nagyon sok. (De­rültség a baloldalon.) A zsidók a leg­fontosabb gazdasági téren praedo­­minálnak, ezért van antiszemitizmus és ezért szükséges ennek gyökeres megoldása. A magyarok kivándorol­nak, mert nem találnak megélhetést, rendkivülibb, mint amilyen a való­ságban lett volna. A szülők jobban és gavallérosabban tudják méltá­nyolni a gyermekeik kiváló tulaj­donságait, mint az élet. A suboticai pékmunkás esete azonban nem a rendesek sorából való. A pékseeéd fantáziája a kisfia bölcsőjénél aligha szárnyalt a nagy sorsok magassá­gában. Az ő fantáziájának nem volt ehhez való iskolája. Gondolhatta, remélhette, hogy de­rék, jóravaló, érdemes embert revei a fiából. Sorsában szerencsésebbet, jobban boldoguló! az édesapjánál, önálló, sőt nagy péket, akinek a sa­ját házában lesz az üzlete a piac­téren. De, hogy az egész világnak adott valakit, hogy egy nemzet büszkesége és tehetségének, kultúrá­jának bizonysága lesz az ő csene­­vész és hibástestü fiacskája, ezt se álmodni, se — az imáiban kérni nem merhette. Megadatott néki, hogy ráeszmél­jen arra, amit sejteni, sőt elképzelni se tudott. Olyan Ígéret földjét lát­hatta meg, amilyet álmodni millió szülő közül tegynek se adatott. Mi­csoda nagy. édes, mámoritó és szé­dítő rémület áradhatott szét a sze­gény pék erein, mikor tudós és hite­les emberek megmagyarázták neki: ki az ö béna fiacskája? Milyen cso­dát érezhetett és milyen csodában élhetett azóta ez az ember? Micso­da képek és látomások rajzottak a lelkében, mikor a kisfiára gondolt, a szemébe nézett és a kezét megfog­ta? Vagy, amikor újságokban a már boldog útjukon haladó nagy művé­szek diadalairól és ünnepléséről ol­vasott? Mikor a plakátokon méteres betűkkel látott híres neveket es tud­ta, hogy az ő fia nevének is ide és igy kell következnie? Micsoda mo­a zsidók azonban bevándorolnak' és elözönlik a városokat. Szatmárné­meti lakosságának 20.6 százaléka, Miskolcon 20%, Munkácson 44%, Budapesten 23.1 százaléka zsidó. Remélem, — mondja Gömbös, —-■ hogy a fajvédelmi probléma a szo­ciáldemokratákhoz is eljut. (Közbe­kiáltások a szociáldemokratáknál: Mi van a zsidó kormány főtanácso­sokkal?) Statisztikát olvas fel az el­esettekről. ahol 178.000 közül két és fél százalék zsidó. (Pikier Emil köz­­bekiált: A differenciát kiegyelitik a pogromok!) A keresztények 78 szá­zalékával szemben a háborúban a zsidók csak 1.1 Százalékot vesztet-, tek. (Folytonos zaj az ellenzéken, az elnök tiibb képviselőt rendreuta&it.Y Napközi Otthon szegény gyermekek részére A suboticai gyermekvédelmi választ­mányának akciója A pénteken délután ujjjáalakulf szuboticai gyermekvédelmi választ­mány már akcióba lépett. A választ­mány, amelynek elnöke Tabakovics Miklós polgármester, alelnökei Dam­­janovics Miloszávné és Pljukovics József, titkára Rajics Nanád és Ha­­nadarcvics Szafet, pénztárosa Vuics Radomir, felügyelő - bizottságának tagjai Proiics Márk, Spórer Mónié és Viktor Emánuelné, a húsz választ­mányi taggal együtt sürgősen meg akarja valósítani azokat a gyermek­védelmi intézkedéseket, amelyekre Szuboticán a legnagyobb szükség volna. Ezek között elsősorban a szuboti­cai jótékony egyesületek által már régebben szorgalmazott napközi gyermekotthont akarják felállítani az uj gyermekvédelmi választmány tagjai. Ennek a gyermekvédelmi in­tézménynek az volna a célja, hogy a szegény munkáscsaládoknak egész nap felügyelet nélkül álló gyerme­keit otthonhoz juttassa. A felállítandó napközi otthonban a gyermekek egész nap felügyelet r.CM!%MMM'aaa»w'»*i,aanan«inni'riHmnpMlia«'uaTiniaMin»i.-nanDnr:rcw.‘a<cxBisjfe44.iu.k soly ragyoghatott a szegény pék aj­kán és lángolhatott diadalmas tekin­tetében? . . . Hogy harsoghatott fel a szivében otthon a boldogság és hogy feszülhetett benne az extázi­sos áhítat: ‘ — Te édes, jó Istenem, hogy ezt nekem, nekem adtad! * Az autó . . . Már megkerült és . ki­derült, hogy el se szökött. Az autó megvan, de mi van meg vele abból, ami elveszett? Mit lehet ebből be­hajtani a soffőrjén, ha még úgy el­itélik, a gazdáján, ha még oly mil­liomos? A végzet ereje épp oly ha­tártalan és kimeríthetetlen a puszii' tusban, mint az alkotásban. Ahogy, világra hoz idiótát és géniét, úgy tud ölni egy síkos járdakővel, egy autóval, egy leeső téglával, egy el­­sülyedő óceán-hajóval. Es hány mil­lió embert nem gázol el a sebeseb­ben is száguldó autó és hány millió gyermek és felnőtt is van, akik kö­zül egy se genie, egy se Nagy János és ime — éppen ennek kellett len­nie, akit a balvégzet leterit. Ennek a halhatatlanságnak kel! a halálba el­vetélnie. Nem olyan eset ez, amelynek ta­nulsága van. Legfölebb tanulságai, csip-csup. apró, közönséges és je­lentéktelen tanulságai, amelyek misztériumának és tragikumának magasságát föl nem érik és ará­nyaihoz nem méltók. Egy rendkívüli sors veszett itt: máris nagyobb, semhogy csak magának és a háza­­< népének vesztesége lenne Nagy és I megrázó, mint emberi tragédia. De több is ennél. Ez a fiúcska egy ha­talmas szárny volt, amely egy ki­fosztott és legázolt nemzet geniejét röpítette volna a világ felé. Már nem repül. Összetört,

Next

/
Thumbnails
Contents