Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-14 / 338. szám
Ara 1 áisár* XXIII. évfolyam Szisliotica, CSÜTÖRTÖK 1922. december 14. szám Keg jelenik aáadea reggel» ünxep titán ég hétien délben TELEFQN SZÁK: Kiadóhivatal S-S8, Sierkearíő-á- S-í í Előfizetési ár negyedévre Sö dinár í,2LkUé.áZTÍ>&ÉG; Kralja Alesandra-ulica 4 síita alatt Kiadóhivatal t Kralja Alexasd-a-aiica 1 (Leiaach^aleta) saí^aiaassi Az első ezer dinár Jámbor szándékkal, teremtő kedvvei, inkább csak a magunk * biztatására, mint komoly eredmények elérésére gondolva, kezdettünk egy vitát a B.csmegyei N :p libán arról az örökszent és messze feladatról, hogy lehetne vajdasági irodalmat teremteni a vágyakból, az akaratból, a jószándékbói, ami ma itt a — magyar irodalom. A tegnap reggeli tárcánk is ezekkel a gondolatokkal babrált. Fáj dalmasan állapította meg, hogy melyek azok a tényezők, amiket meg kellene teremteni, amiket ki kellene tenyészteni ahhoz, hogy megteremtődjék a magyar iroda lom. Nem az az irodalom, amelyik Íróasztalok rejtett fiókjaiban szendereg, nem az, arai zsuroko« és Rsztaitársasági összejöveteleken mond aforizmákat, rigmusos fel köszöntőt és disznótoros toasstot, hanem amelyik méltó a magyar irodalom glóriás tradícióihoz, a magyar faj teremtő erejéhez, a magyarság kultúrájának múltjához és jövőiéhez. Ez a hozzászólás azzal végződött : nem lehet addig életre hívni a magyar irodalmat, amíg nem teremtünk fórumot, nyilvánosságot, levegői. Irodalmi folyóiratra van szükség, könyvkiadó vállalatra van szükség, mely a nyomtatott betű büszke boldogságát adhassa a tehetség bélyegeseinek. Aitruisztikus részvénytársaságot kell alapítani — csak akad száz ember, aki nem sajnál a vajdasági magyar kultúrától ezer dinárt — s ezzel a százezer dinárral meg lehetne teremteni azokat az anyagi előfeltételeket, amelyek ehhez a nagy célhoz elengedhetetlenek. Meghatott örömmel jelentjük: nem a pusztába kiáltottuk szavunkat. Ma délelőtt a B csmegyti N plö szerkesztőségében megjelent egy suboticai kereskedő s a maga és egy pár barátai nevében kijelentette, hogy szives örömmel vesznek részt ebben az akcióban, nem kérnek semmit, csak irányítást várnak. S letette a szerkesztőség asztalára a maga ezer dinárját. Mindig meghatva szoktuk emlegetni annak a Lukács Györgynek példáját, aki szegényül és félénken odament, ahol grófok és nagyurak a pesti Nemzeti Színház céljára adakoztak s fölajánlotta, hogy ö ingyen hordozza majd a téglákat a magyar színjáték első kőépületének fölépítéséhez. Úgy érezzük, ez az ezerdináros ís azokhoz a téglákhoz hasonló, amiket a magyar áldozatkészség hordott össze az első pesti színház fölépítéséhez. Itt sem történik más, itt sem készülődünk másra, hajlékot akarunk teremteni a magyar kultúrának, papirosból és nyomdafestékből, de örökéletűt. Nem szabad kételkedni abban, hogy ennek az ezerdinárnak nem lesznek követői. A magyar áldó zatkészségnek magába kell szállnia s ahol komoly célokról, egyetemes érdekekről, a magyar kultúra életéről, a magyar nyelv ápoiáséról van szó, meg kell dobbanni annak a magyar szív nek s meg kell mozdulni annak a magyar kéznek, amelyik sötét időkben, megpróbáltatások viha rai közben mindig tudott magyarul érezni és férfiul cselekedni. Az első ezer dinárost meghatva köszöntjük, mint első hírnökét annak a vigasztalásos időnek, a melyben nem kell majd a harangokat félreverni s a sziveken végig dobolni ha magyar ügy áldozatokat fog kívánni. Nem zárkózhatnak el most sem a szivek és erszények. A karácsony elé megyünk s gyermeki tiszta örömmel készülünk megajándékozni azokat, akiket szeretünk. Fajunk kultúrája nyelvünk irodalma nem állhat majd szegényen a fölgyujtott karácsonyfa alatt. Akinek módja van hozzá, cselekedjék. Csak száz embertől kérünk, csak ezer dinárt szivenkint. Akad talán száz ma gyár ember Jugoszláviában, aki karácsonyi ajándékul tud és fog adni ezer dinért — a magyar kultúrának. (d.) Passes harmadszor is megbízást kapott kormányalakításra A harmadik kísérlet is sikertelen — Ellenzéki vezérek a királynál — Holtpontra jutott a válság Tegnap jelentettük, hogy Pastes miniszterelnök másodszor is viszszaadta megbízatását a királynak. Mint Beogradbó! jelentik, Pasics megint a demokraták bizonytalan magatartásával és a horvát blokkal folytatott tárgyalásaival indokolta vállalkozása sikertelenségét a király előtt. A demokrata sajtó ezért éles támadásban részesíti Pasicsot és rámutat arra, hogy Pasics a demokrata pártot erőnek-erejével szét akarja ugrasztani, hogy igy a radikális párt egyedül maradjon a helyzet ura és kiírhassa a választásokat. A „Pravda" tudni véli, hogy Pasics már a kedd kihallgatáson tiszta radikális választási kormány megalakítására kért mandátumot, a király azonban ezt a kívánságát elutasította. Általában megállapítható, hogy a demokraták köreiben nem szívesen hallják emlegetni a választásokat és minden képen azt igyekeznek bizonyítani, hogy fontos államérdekek a szőnyegen fekvő törvények sürgős megszavazását kívánják még a mai parlamenttel. Pasics harmadszor is megbízási kapott a királytól koalíciós munkakormány megalakítására. Pasics nagyon kellemetlenül fogadta a megbízást és kérte a királyt, mentse fel az amúgy is hiábavaló kísérlet alól, őfelsége azonban ragaszkodott hozzá, hogy mégegyszer kiséreltessék meg a békés kibontakozás a mostani parlamenti pártokkal. Pasics tárgyalásai Mint Beogradbó! jelentik, Pasics folytatta tanácskozásait saját párthíveivel és a többi pártok képviselőivel. Hosszasabban tárgyalt Maglajlicscs&\, a jobboldali muzulmánok vezérével, majd o demokrata páu aielnökével Rado vicscsal is. Úgy radikális, mint demokrata körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy Pasics még a szerdai nap folyamán, de legkésőbb csütörtök délig harmadszor is visszaadja mandátumát a királynak. A szerda esti demokrata lapok, igy a Pribicsevícs-hez közelálló „Növi List" is ezt írják, hogy Pasicsnak semmi kilátása sincs arra, hogy tárgyalásai sikerrel járjanak és még ma vissza fogja adni megbízatását. A demokraták Pasics ellen Beogradból jelentik : A demokratapárt szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen Radovics Ante és Pribicsevics Szvetozér beszámoltak Pasicscsal folytatott tárgyalásaikról. Az ülés nagyon izgatott hangulatban folyt le és a legtöbb szónok élesen támadta Pasics miniszterelnököt. TiltakoztakPasics beavatkozása ollen a párt beiügyeibe és két nap előtt hozott határozataik mellett továbbra is kitartanak. A radikális „Tribuna" szerint a demokraták közt az a vélemény uralkodik, hogy most nem lehet választásokat tartani. A király meghallgatja az ellenzék vezéreit Beogradból jelentik: A demokraták balszárnyát támogató „Novosti" azt a hirt közli, hogy Alexander király csütörtökön, függetlenül a Pasics-nak adott kormányalakítási mandátumtól, meg fogja hallgatni az ellenzék vezéreit is a kibontakozás módozatairól. Először Davidovics, Protics Sztoján, Lázics, a foldmüvespárt vezére, Korosec, a klerikálisok vezére és a Spaho-csoporc valamelyik tagja kap meghívást a királyhoz. A királynak az u kívánsága, hogy minden esetre olyan kormány alakuljon, amely a mar parlamenttel megszavaztatja a legfontosabb törvényjavaslatokat, elsősorban a rokkant-, tisztviselő' és agrártörvényt. Görögország belép a kisantantba Beogradban találkozik Veaizclo« a kisaaiaat külügyminisztereivel Beogradbó! jelentik: A régi Szerbia és Görögország között 1913-ban kötött szerződés rövidesen lejár. Evvel kapcsolatban a „Tribuna" azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a SHS. és görög kormányok ennek az 1913. évi szerződésnek a meghosszabbítására, illetve álszövegezésére készülnek. N'ncsics külügyminiszter már Polities beogfűdi látogatása alfcalmával be charta vonni Görögországot a kisantantha és ebbén az irányban —• noha a hivatalos kommünikék erről hallgattak tanácskozott is egymással a két külügyminiszter. A megbeszélések alapján Nncsics Lausanneban is~ mét hosszabb tanácskozásokat folytatott a görög delegáció elnökével, Venizelosz-szál, amelyen létre is jött a megegyezés. Ezután Nincsics a kisantant többi külügyminisztereit, Bmest és Dukát is beavatta a megegyezés részleteibe, akik, mint jói informált körökben tudják, beleegyeztek a kisantant tervezett kibővítésébe. Valószínű, hogy a kisantant összes államai rövidesen az 1915. évi szerb-görög szerződéshez hasonló szerződéseket fognak kötni Görögországgal. A kisantant külügyminiszterei ebben az ügyben a legközelebbi jövőben találkozni is fognak egymással és pedig Beogradban. A találkozáson Görögország is képviselve lesz, állítólag mags Venizelosz is Beogradba jön. A „Tribuna" híre politikai diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett, különösen azért, mert Benes cseh miniszterelnök nem régen egy hírlapi nyilatkozatában a leghatározottabban cáfolja a kisantant kibővítésének hírét és a külügyminiszterek újabb találkozását is feleslegesnek mondotta Politikai körökben a Görögországgal való szorosabb szövetséget örömmel üdvözölnék, de olyan hangok is hallatszanak, hogy mindaddig, míg a görög-torok háború teljesen Iiquidáiva nincsen nagy óvatosságot kell tanúsítani ebben a kérdésben és csak a lau« sannei békekötés ratifikálása után állana be ez az alkalmas időpont
