Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-11 / 308. szám
Í922. november 11 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5 oldal. ba a hadifogoly transzporttal. Haza is kerüit tavaly a bonvivant törékeny szőke párjával szerencsésen. A bonvivant nagyon boldog volt, kétszeresen boldog. Először azért, hogy újra idehaza lehet, hat évi hadifogság után, aztán pedig azért, hogy vele van, biztonságban van egy egész hosszú életre együtt lehet vele az ö szerelmetes kis felesége. Úgy is látszott, hogy soha sem lesz vége a boldogságnak, különösen, hogy egy csudálkozó szemű kis jövevény is érkezett a házhoz. Legalább is igy képzelte el ezt a bonvivan. Még akkor is amikor megérkeznek az élet prózájának szürke napjai, a kenyérkeresés gondjai, az állástalanság. A bonvivant dolgozni akart, hogy eltarthassa a kicsiny családját. Megpróbálkozott mindennel, hogy pénzt szerezzen. Lemondcít színész pályájáról, mert az egykori mágnás kisasszony nem akart színész felesége lenni. Lótott-futott a kenyér után. És mert a fényhez, örömhöz, gazdagsághoz szokott szép asszony nem akarta fiatalságát szűk dvari szobában eltékozolni, hanem szép ruhát, drága cipőt, valódi prémet szeretett volna, örökös hajszában, szüntelen idegtornában teltek a férj napjai. A bonvivan lótott futott, dolgozott, keresett, hogy minden szépet és jót az otthonát sirató asszony lábai elé rakjon. , És felöltöztette, felvirágozta újra szép, elegáns igazi főúri nővé az egykori mágnás kisasszonyt. Volt már igazi prémes bundája, selyem, bársony ruhája, ékszere a bonvivantnénak. Ha megjelent a korzón, a kávéházban, a cukrászdában, megint úgy nézett ki, mint egy igazi grófnő. A bonvivant boldog volt. Fáradt volt már nagyon, de boldog. És az aszszonynak, hogy im lassankint a kínlódó vergődő, lótás-futásban verejtékező bonvivant nagy szerelme révén kezdett megint visszaalakulni valódi grófnővé, uj kívánsága támadt: lovagolni akart. Mert csak úgy grófnő a grófnő, ha lovagol. — Várjunk 1 ég egy kissé! — mondta a bonvivant. Majd megszerzem erre a mulatságodra is a pénzt. A grófnő nem tudott tovább várni. Kijelentette, hogy nem bírja ki tovább a közönséges polgári életet Most majd ö Iát hozzá a pénzszerzéshez. — Váljunk el békében! — mondta — Nem akarok szegény ember felesége lenni. Színész felesége sem lehelek. De színésznő az igen. Moziszinésznőnek megyek, pénzt, hirt és' dicsőséget szerezni. A szegény bonvivant olyan nagyon szerette a feleségét, hogy nem akarta, hogy boldogtalan legyen. Igazi bonvivanti gesztussal beleegyezett a válásba. És igazi bonvivanti gesztussal kikisérte a selyembe, prémbe burkolt grófnőt a vasúti állomásra. A barátomnak a barátja ott volt a bucsuzásnál a vasúti állomás perronián. A búcsú egészen közönséges, hétköfnapi búcsú volt. Mindaketten mosolyogtak. A bonvivant kezet csókolt a grófnőnek, a grófnő leereszkedőleg, de könnyedén biccentett a fejével. Aztán a kalauz trombitált, a vonat megindult. A grófnő nem is nézett ki a kupé ablakából a bonvivant után. Mert a grófnők ezt nem szokták tenni. A bonvivant pedig ott állt sokáig a perronon és nézte hosszasan a lassan tovagördülő vonatot. A tekintete fáradt volt és nagyon fájdalmas. Az egész dolog úgy nézett ki, hogy a bonvivant végleg megszűnt bonvivant lenni, szomorú, fáradt, letűnt, csalódott filiszter lett belőle. Vájjon lesz-e ennek' a középfaji társa dalmi drámának, ennek a félig kész regénynek, folytatása? BÜORPE5T Ull.. Dohdny-u. 42. 7P37 Töolratlcim: COHTINEHTfUHOTEÍ,. fTllnOen comforttal berenflezett TOUfiBBI 27 SZOBÖTH a t. közönség rendelkezésére áll. 5zalon- és gőzfürdő a házban. HÍREK «9» Térképről leszakadt országok Beszélgetés közben mondotta Werner Sombart, a berlini egyetem nagynevű tanára Budapesten társaságának, hogy a szép idők emlékével a lelkében tud csak örülni a mai kegyetlen időknek és nemrégen még életszükséglet volt ugyan számára minden évben az itáliai utazás, most mégis leszakadt számára Olaszország Európa térképéről. Súlyos és megdöbbentő önvallomás egy olyan reális tudományokkal foglalkozó tudós ajkáról, mint amilyen Werner Sombart. Térképről leszakadt országok... Mennyi ilyen ország válik le szinte napról-napra arról a térképről, a mely valahol lelkünk mélyén van egyre halványuló kontúrokkal megrajzolva. Mindig kisebbé lesz ez a térkép, mindjobban összezsugorodik és jaj, attól kell félni, hogy ma-holnap nem lesz már talpalattnyi terület ezen a térképen, ahová még elzarándokolhatnánk szépségeket keresve és nyugalmat találva . • . A szép idők emléke tudja csak elviselhetővé tenni Werner Somba rínak a mai kegyetlen időket és sokan vannak ilyenek, akik az e’.nult szépségek tüzénél melegednek a.ma dermesztő fagyában. De mi tehetné elviselhetővé az életet azoknak, akik e kegyetlen időkbe születtek bele, akiknek múltjuk is már csak harci zajra és vérfelhőkre emlékeztet, a kiknek nincsenek lelkűkbe zárva a szép idők emlékei? . . . Hányán vannak fiatalok, az egész mai generáció, akik nem járhattak Párisban, nem simíthatták végig tekintetükkel Itáliában a renaissance korának műemlékeit, nem voltak soha a moszkvai Kremlben és koldusszegény a lelkűk emléktára. Akiket Franciaországra legfeljebb egy félelmes internálótábor, Olaszországra a doberdói csaták pokla és Moszkvára csak halált-árasztó orosz hadifogolytáborok emlékeztetnek. Jaj, hányán vannak koldus-szegény fiatalok, akik nem ismerik Werner Sombart szép időinek emlékeit . . . Es a beteg, sorvadó Európa térképéről egyre több ország szakad le. Az országhatároknál és a különböző államok embereinek érintkezését meghiúsító intézkedéseknél még súlyosabbak talán azok a lelki demarkációs vonalak, azok az áthidalhatatlan szakadékok, amelyek megközelithetetlenné tesznek egyre nagyobb föld-területeket. Itáliában fascista forradalom dühöng, Stambul utcáin a kemalisták gyilkolják az idegeneket, Oroszországot a bolsevizmus teszi megközelithetetlenné és hány ország var. még, ahová nem lehet eljutni, csak menekülni lehet, földönfutó koldusszegényen. Mi lesz, ha a térképről minden ország leszakad és a kegyetlen időknek nem lesz egyetlen szép emlékeket adó oázisa sem? . . < (1. f.) — Sztambuiinszki a királynál. Beogradból jelentik: Sztatnbolinszki bolgár miniszterelnök pénteken délben 12 órakor Tcdowv bolgár követ kíséretében megjelent a királyi udvarban. A király, akit Nincsics külügyminiszter előzőleg tájékoztatott a Sztambulinszkival folytatott tárgyalások eddigi lefolyásáról, azonnal kihallgatáson fogadta a bolgár kormány fejét. Az audiencián, amely igen sokáig tartott, a jugoszláv kormány tagjai közül senki sem volt jelen. A délután folyamán Sztambuiinszki folytatta tanácskozásait a jugoszláv államférfiakkal, délután a bolgár követségen teára látta vendégül a kormány tagjait, este 10 órakor pedig elutazott Zürichbe, ahonnan egyenesen Lausanneba fog utazni. — A királyait a néprajzi múzeumban. Beogradból' jelentik : Manóra királynő Pavie herceg kíséretében megtekintette a szerbiai néprajzi múzeumot s a legnagyobb érdeklődéssel ment végig a kiállítás valamennyi termén. — A szimigyi bizottság ülése. A város szinügyi bizottsága Tabakovics Miklós polgármester elnökletével pénteken délben ülést tartott, a melyen a színházi szezonra vonatkozó további terveket beszélték meg és a színtársulat anyagi támogatásának kieszközlését határozták el. — A nevisadi nacionalisták a uíme£ és magyar cégfeliratok eltávolítását kívánják. Novisadró! jelentik : A nacionalista ifjúság memorandumot nyújtott át Siefanovics Zsárkó dr. polgármesternek, amelyben fölkérik, hogy a kereskedelmi és iparkamara utján hasson oda, hogy az üzletekből a magyar és német föliratokat távolítsák el és csak szerb föliratok maradjanak meg. A polgármester a memorandumot további intézkedés végett átküldte a kamarához. — A közigazgatási bizottság ülése. A város közigazgatási bizottsága szombaton délután három órakor tartja meg rendes havi ülését, amelyen a rendes jelentéseket bírálja felül a bizottság. — Heinrich Gusztáv temetése. Budapestről jelentik: Csütörtökön délután három órakor temették el Heinrich Gusztávot a Magyar Tudományos Aksdémi előcsarnokából. A temetésen a kormány képviseletében Klebersberg Kunó gróf, közoktatásügyi miniszter jelent meg. A temetésen részt vett József Ferenc főherceg, az Akadémia részéről Herceg Ferenc, továbbá a közélet több előkelő tagja. A gyászbeszédeket dr. Szegescu József, Négyesy László és Göilner Aladár tartotta. — Venizelosz Beogradba megy? A Prágai Szemle beogradi forrásból arról értesül, hogy Venizeloszt Beosradba várják, hogy ott Pasics miniszterelnökkel és Nincsics külügyminiszterrel tárgyaljon. Venizelosz Beogradból Bukarestbe utazna a balkáni szövetség propagálása céljából. — A Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület matinéja. Becskerékről jelentik: A vajdasági magyarság egyetlen kulturális egyesülete a Becskereken működő Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap • délelőtt tartja ez idei első matinéját az ottani kaszinóban. A matinén Juhász Ferenc szerkesztő tart előadást a magyar népdal fejlődéséről, Fühl Nándorné, Gilde Vendel, Láng Imre, Spira Károly és Weninger József pedig zene és énekszámokkal működnek közre. Az előadás keretében Weninger József karnagy vezetésével egy negyvenhárom tagból álló uj dalárda mutatkozik be. A matinét megelőzőleg a Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület dr. Vinczehidy Ernő elnöklésével közgyűlést tart. — Bűnügyi zárlatot rendeltek el Bán Gábor »Kalória« fatelepe ellen. Micity Vilmos suboticai füszerkereskedő ez év augusztus 20-án szerződést kötött Bán Gábor vendéglőssel, mely szerint 20 vagoon tűzifát — tölgyfát — ad át neki bizományi eladás végett, azzal, hogy, nyolc naponkint tartozik a pénzzel elszámol-) ni. Micity át is adta Bán Gábornak: a fát, 300.000 korona értékben, akii azt a »Kalória« telepén kiárusította.: A szerződésszerinti 8 naponkénti leszámolás azonban csak kétszer történt meg és Micity egyre nehezebben tudott pénzéhez jutni. Amikor látta, hogy Bán az eladott fa árát nem adja át neki, bűnügyi zárlatot kért Bán eilen, amit a vizsgálóbíró el is rendelt. A telepen azonban már alig van fa. Micity kára mintegy i 20.000 koronát tesz ki. — Nagyarányú jótékonysági ak- Ició indul meg Szuboticán. A nyugdijukat elvesztett és egyéb szerenesét; len családok nyomora a tél beálltéival egyre jobban fokozódik. Egyetlen népkonyha működik csak SuIxm ticán, a zsidó népkonyha, amely] í ugyan igen sok másvallásu szegény- I nek is ad ellátást, mégsem elég a> nagy nyomorhoz mérten. Újabb népkonyha létesítésére irányuló akció pedig ezideig lehetetlennek bizonyult és ezért özv. Czéhner Andorné kezdeményezésére most nagyarányú jótékony akció indul meg Subotican* hogy segélyhez juttathassák a nyomorgókat. Az akcióban eddig a következők vesznek részt: A Katholikus Legényegylet három előadást rendez, a Műkedvelők Köre, az evangélikus nőegylet, Kosztolányi Mária egy műkedvelő csoport élén,: Szántó Róbert evangélikus lelkész Gyóni-délutánt rendez, a suboticai jurilányok pedig Mikulás-estélyt. Azi akcióba belevonják a többi kulturális és jótékony egyesületet is, hogy an- Jnak sikere minél nagyobb legyen. 1 — Felemelték a kéményseprési di; jakat. A kéményseprők egyesülete már régebben kérte a városi tanácstól, hogy engedélyezze a seprési dijak emelését, mivel a jelenlegi alacsony árak mellett sehogysem tudnak kijönni. A városi tanács most a! november 10-ik közgyűlés határozata értelmében jóváhagyta a kéményseprők követeléseit és a következő uj árszabályt léptette életbe, amely] a novisadi iparkamara kérelme folytán a Vajdaság többi városaiban is érvényes: Egyszerű kéményseprés 2 dinár, egy emeleti kémény seprése 2 és fél dinár, két emeleti kémény; seprése 3 dinár, bárom emeleti kémény seprése 3 és fél dinár, egyszerű tűzhely seprés 2 dinár, két sütővel bíró tűzhely seprés 3 dinár, három sütővel bíró tűzhely seprés 4 dinár, kávéházak és kocsmák seprése 10 dinár, kályha egyszerű, két méteres csőg 3 dinár, további mindéit méter fél dinár, központi fűtés és fürdőszobák 10 dinár, nagyobb épületeknél 20 dinár, kéményégetés 5 dinár, kémény golyózás 10 dinár, gyárkémény 18 méterig 100 dinár, száz méteren túl méterenként 5 dinár, kazán slaggal 100 dinár, további méterenkint 5 dinár, füstölők, sorházak és pékszáritók, kéménnyel, slaggal 10 dinár. A város külterületén 6 kilométeren innen 3 dinár, 6— 12 4 dinár és 12 kim. túl 6 dinár. A munkaidő regei hattól este hatig es ünnepnap kétszeresen fizetendő. Négyezerhatszáz koronát juttatott Pietsch Ferencné úrnő a »Piros bugyelláris« előadásából jótékny célra. — Halálos villamoselgázolás. Vidakovics Jakab 56 éves gazdálkodó szerdán este az egyik második körben levő korcsmában mulatott és részeg állapotban tartott hajnaltájt hazafelé. A Segedinski-uton egy gödörben elvágódott és ott maradt fekve olyan szerencsétlenül, hogy a lábai a villamos-sineket érték. Az első reggeli villamoskocsi vezetője nem vette észre a gödörben fekvő embert és igy a villamos levágta Vidákovics lábait. Súlyos sérülésével azonnal kórházba szállították, ahol azonban pénteken meghalt. A rendőri vizsgálat eddigi megállapítása szerint a halálos szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. x,,