Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-03 / 300. szám

Ara 1 dinár, 2 Sei, 8 márka, 1 soke!.

XXIII. évfolyam

Szubotica, PÉNTEK 1922. november 3.

300. szám

Megjelenik minden reggel, ünnep u'.én és hétfőn délben TLLEFOM SZÁM: Kiadőkivatal 8-58, Szerkesztősé? S-i)

Előfizetési ár negyedévre 90 dinár

SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aieaandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alezandra-ulica 1 (Lcibach-palota)

A jog és a csendőr

Irta: Végüs Lajos dr.

Egy állam kultúrája sok tényezőből áll. A hiánytalan taxatio majdnem lehetetlen. Tömöríteni lehetne három osztályba : Politikai, gazdasági és szellemi. Az államok politikai kultúrájának egyik legkifejezőbb fokmérője annak büntetőtörvénye, illetve még inkább a büntető eljárás törvénye. Évszázados fejlődés és kemény küzdelem teremtette a nyugati államok büntetőjogi törvénykönyveit. A modern európai büntetőtörvényekre nem egész alaptalanul mondták, hogy azok a bűnözők magna kartája. Ennek a pandanja a büntető eljárás törvénye, amelynek jogalapja, hogy inkább meneküljön kilencvenkilenc bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan. Óriási kulturfokot jelent az a tény, amidőn a jogfilozófusok folyamatos és kitartó irodalmi harca folytán a hivatásos politikusok törvénybe vésték az imént idézett jogfelfogást,

A magyar büntető eljárás ezen az alapon épült. És mégis hosszú idő, két évtized kellett, mig en nek a törvénynek a szelleme áttörte magát a szűk rendőri koponyákon. A rendőrhatóságok és ezek közegei a minden áron sikeres nyomosatok számában látták és keresték előmenetelüket mindaddig, mig ennek az ügyészi és a bírói gyakorlat véget vetett. A zsandári Ć3 rendőri „vallatások“ mindinkább szükebb körre szorultak.

A Vajdaságban ma is élő törvény a magvar büntető perrend. És mégis mit tapasztalunk ? Alig van e törvény nyomozati fejezetének olyan szakasza, amelyet egyes túlbuzgó rendőri közegek lábba! nem taposnának. A tanuknak fegyveres őrökkel való előállítása, éjjeli kihallgatása, a gyanúsítottaknak hetekig való fogvatartósa, középkori spanyol rendszer szerinti vallatása stb. nem tartoznak a ritkaságok közé.

A bűnvádi perrendtartás a királyi ügyésznek messzevágó jogokat biztosit. Ö a nyemozat ural Élsősorban neki kellene figyelmét ezekre, az emberi szabadságjogokat sértő jelenségekre fordítani. Mert hiába! minden visszaélés, a mely a nyomozat terén lábra kap, az ő presztízsét érinti. Sajnos, egy esetről sincs tudomásunk, hogy a királyi ügyészek ilyen, már nem is szórványos jelenségekkel szemben, erélyesen felléptek volna. Pedig csak egy példa kellene és a jótékony hatás nem sokára jelentkeznék. Másodsorban a bírói gyakorlat tudna alkalmas irányító s kijózanító hatást szabni. Mihelyest a bíróságok negligáljak és a tárgyi bizonyítékokkal nem ámogslott és kierőszakolt beismerő vallomásokat: ismét szünetelni fog a hajsza a beismerő vallomások után.

A régi királyság területén más a büntető eljárás. És talán emiatt nem fordítanak kellő figyelmet mireánk. De el kellene várnunk az igazságügy minisztériumban szervezett BBB. osztálytól, hogy féltékenyen ügyeljen arra, hogy ezek az értékes törvények végre legyenek hajtva. Legalább is olyan mértékben, mint azelőtt voltak. Mert sokkal nehezebben viseli ei az ember a nélkülözést ha egyszer gazdag volt, mint megfordítva. És itt főleg azért hivatkozunk az igazságügy legfőbb őrére, mert más téren is, például a köztartozások és bírságok be hajtása körül krudélis gyakorlat kapott lábra. Nem jogerős köztartozásnak, az elsőfokú forum által

ma kirótt birságnak még az nap brachiummal való beszedése olyan színezetet ad az ügynek, mintha az illető szerencsétlen adóalany ellen büntető expedíció hajtatnék végre. Ezek a ténykedések bizonyára egyes túlbuzgó hivatalnokok hiányos törvényismeretére vezethetők vissza és dacára ennek, az a nagy hiba, hogy az ilyen erős jogsérelmek ellen nincs védelem. A fülek süketek, vagy legalább is közönyösek maradnak.

Valaminek pedig ezen a téren okvetlen történni kell. A sajtónak és a jogászoknak össze kel! fogni, hogy a régi jogi birtokállományunkat visszaszerezzük és hogy megszűnjön ez a középkori jogfelfogás, hogy inkább kilencvenkilenc ártatlan szenvedjen, mint egy bűnös meneküljön.

zalékkal a bírák fizetését és mindjárt lesz elég biró.

Arra a kérdésre, hogy a nemzetiségek kephamak-e földet, kijelentette dr. Mihajlovics, hogy a vidovdúni alkotmány nemcsak hogy nem tesz különbséget a polgárok között, hanem ki fejezet len kizárja azt, hogy valamilyen különbséget iegyenek. Hogy eddig a nemzetiségek még sem kai tak földet, azért a mai rezsimet terheli a felelősség. A kormánynak az optélésra való hivatkozása csak részben voit indokolt. A jövőben a nemzetiségeknek is éppen úgy kell jóidét adni, mint a szlávoknak.

Torosstálmegye a bíróságra akarja bizni as agrárreforfö vé&rdiiajiátfát

A vármegyei közgyűlés egyhasgu határozata — Mihajlovics János dr. nyilatkozata — Á nemzetiségeknek is kell földet adni

Torontál vármegye már régei) - ben feliratot intézett a kormányhoz és a parlamenthez és kérte, hogy az agrárreform kérdését a rendes bíróságra bízzák. Az október 3i-én megtartott megyei közgyűlésen dr. Mihajlovics János bizottsági tag indítványt terjesztett elő arra nézve, hogy

1) minden agrárkérdésben rendes bíróság döntsön, épugy, mint a közönséges polgári perekben, nyilvános tárgyaláson, az érdekeli felek meghallgatása után ítélettel állapítsa meg o bíróság azt, hogy mit lehet agrárcélokra a nagybirtokból elvonni, hogy az elvett területet hogyan kell felosztani és az agrárreform alá tartozó vagyontalan földművesek közül kit menynyi illet meg a felosztott földből, végül a bíróság állapítsa meg a nagybirtoktól elvont föld értékét és évi bérét.

2) az agrárhivatalokat csak a bírói ítéletek végrehajtásával bízzák meg;

3) a parlament hozzon azonnal megfelelő törvényt, hogy a földosztást végleg és tula jdon jogilag a bírói ítélet jogerőre emelkedése után azonnal hajtsák végre.

A „Bácsmegyei Napló“ becskereki munkatársa kérdést intézett dr. Mihajlovics Jánoshoz, a becskereki radikális-párt vezéréhez arra nézve, hogy mi indította a közgyűlés állal egyhangúlag elfogadott nagyjelentőségű javaslat beterjesztésére. Mihajlovics dr. munkatársunknak a következőket mondotta :

— Hasonló indítványt mér a tavalyi országos radikális kongresszus elé is terjesztettem és|

erre a rezoíucióra a sombor! kongresszus rezoluciója is hivatkozik. Ugyanezeket az alapelvejiet később a Magyar Párt scntai alakuló nagygyűlése is elfogadta.

— Az agrárreform valóban ideális és szociális alapokon nyugszik. Mindenki azt remélte, hogy az agrárreform a vagyontalan föld müvesosztály jólétéi biztosítani fogja és a föld átlagos termésének az eddiginél többszörösére való emelésével a többi néposztályok jólétét is fokozni fogja.

— Az agrárreform jelenlegi keresztülvitele éppen ennek az ellenkezőjét eredményezi. Ma nincsenek megelégedve sem azok, akiktől a főidet elveszik, sem pedis-, akiknek kiosztják és ez az elégi d élen ség teljesen jogos is. Az oka mindennek : a korrupció és n demagógia. Arról talán nem is kell beszélni, hogy mennyi visszaélés történik az agrárreform végrehajtásánál, ami csak a bíróság által volna megaka d llyózható.

— Ha közönséges becsüietsértési ügyekkel foglalkozik a bíróság, nyilvánvaló, hogy az államérdek követeli, hogy ilyen fontos ügyekben, mint az agrárreform, a bíróság döntsön. Csak igy lehet a korrupciót megszüntetni és eképpen lehet azokat a lelketlen agitátorokat megfékezni, akik azzal dicsekednek, hogy ők adnak földet a szegényeknek. A Bánátban három1 ilyen agitátort választottak meg képviselőnek és igy az agitátorok jobb talajt találtak az agrárreformban, mint a földnélküliek.

— Igaz, hogy a mai bíróságot az agrárreform munkálatai túlterhelné!^ de emeljék föl száz szá-Ä külügyminiszter

az olaszországi eseuiéiiyek?6'i

Nincsen ok az aggodalomra — mondja Nincsics

Beogradból jelentik: Nincsics kül. ügyminiszter a sajtó képviselői előtt nyilatkozott az Olaszországhoz való külpolitikai viszonyról, a fascisták forradalma után.

— Eddig semmi okunk sem volt ; arra, mondotta Nincsics, hogy az olasz belügyekbe avatkozzunk és kilépjünk a hideg, rezervált szemlélő szerepéből. A fascisták eddig még tartózkodó magatartást tanúsítottak velünk szemben. Eddig egy hivatalos kijelentés, vagy képviselőinknek egyetlen olyan lépése sem történt, amiből arra lehetne következtetni, hogy a fascisták politikája velünk szemben eltérne az eddigi hivatalos politikától.

A külügyminiszter véleménye szerint a jugoszláv sajtó eddigi magatartása az olasz eseményekkel szemben nem volt megfelelő. Csakhogy szenzációs híreket hozhassanak, a lapok sok olyan eseményt Írtak meg, 1 amelyek meg sem történtek. Tekintettel az ország hangulatának izgulékony voltára, jelentéktelen kicsinységgel is könnyű azt felvillanyozni. Ezért könnyen terjednek el hamis hírek. Eddig, állapította meg Nincsics

a határon semmiféle incidens sem történt, kivéve egy zászló incidens, amikor egzaltált olasz polgárok letépték egy hajóról a jugoszláv zászlót A karabinieriek azonban már viszszaadták a zászlót és teljes elégtételt adtak. így nincs ok arra, hogy ezért szükségtelen lármát csináljunk, Kormányunknak — mondotta Nincsics — teljesen békés szándékai vannak és energikusan fog elnyomni minden kihivási kísérletet, amelyet részünkről felelőtlen személyek vagy egyesületek kísérelnének meg. Reméljük, hogy az olasz kormány, ugyanígy fog eljárni.

A fascisták most felelős faktorok Itáliában és mindenesetre jobban fognak vigyázni lépéseikre és nem fogják magukat jóvátehetetlen cse-. lekMetekre ragadtam. ...........