Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-10 / 307. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10

Előfizetési ár negyedévre 90 dinár

SZtRKESZTGSÉG: Kralja Aicnanára-ulica 4 szára al&ít Kiadóhivatal: Kralja Aloxandra-nlica 1 (Lelbach-palota)

A szláv „Fahsrossza“

A szuboticai szláv színházban ma és holnap a Tatárjárás-1 játszók, szombatra a „Falurossza“ van kitűzve, Legközelebb kerül sor a Molnár darabok előadására s a legsikerültebb magyar operetteket is be fogják mutatni.

Lehetetlen szó nélkül elmenni e mellett a tény mellett. Öröm mcl nyugtatunk minden olyan jelenséget, mely orra mutat, hogy a különböző kultúrák között, csak lassan, túlzott óvatossággal, határtalan érzékenységgel minden látszat akadállyal szemben, de mégis csak megindul a közeledés folyamata. Akik ma az emberi szellem kortól el nem maradt reprezentánsai, mind ennek a közeledésnek szükségességét és megváltó küldetését hirdetik. Az a feszült szembenállás, amelyikbe a különböző társadalmakban egyesült emberi közösségeket áliíják érdekeik, csak a kultúra közössé gében enyhülhet meg. Az uszító" Szavak hatástalanul hangzanak el, a gyűlöletre lázitó jelszavak elvesztik erejüket, ha egy Iculturáju embereket akarnak egymás ellen fordítani. Már a háború előtt volt olyan nemzetközi szövetség, mely az intellektuelek megszervezését tűzte ki célul, mely az emberi kultúra élő reprezentánsait és munkásait akarta a béke és haladás szolgálatéba állítani.

Ez a szövetség, mely a háború alatt megbénítva sem tudta működését folytatni, a háború uíán uj életre kelt. A hangja megerősödött, a tagjainak száma meggyarapodott s az elvetett magok a letöredezett gallyak itt is ott is gyökeret vertek. Nagyváradon alakult irodalmi társaság, melynek egyformán vannak magyar és román tagjai. Ez a társaság nyelvre való tekintet nélkül tűzte ki céljául az irodalom művelését. Kolozsváron alakult egy társaság, a melynek legelső célja a különböző kulturált közeledésének elősegítése. Egyik erdélyi újságban csak a napokban olvastunk egy felhívást, mely az intellektuelek kulturszövetségének megalakítására hívta fel a hivatottakat.

Amikor a szuboticai szláv színházban magyar darabokat játszanak, ennek a szellemnek megnyilatkozását köszöntjük, bármily kisméretű ez a megnyilatkozás azokhoz a föladatokhoz képest, amiknek betöltése komoly előhaledás lenne a különböző kultúrák közelebb hozásának munkájában. Sem Molnár Ferenc darab át, sem a Falurosszát, sem az előadásra kitűzött operetteket nem tekinthetjük a magyar irodalom méltó képviselőinek, mégis örömmel köszöntjük azt az elhatározást, mely ezeket a darabokat műsorra tűzte, mert elfogulatlanságról, bátorságról s a minden alacsony különbségtevésből ment kultúrpolitikáról tesz tanúbizonyságot. S minél ritkább ez a jelenség, annál szivesebben köszöntjük s minél régebben nem volt benne részünk, annál nagyobb örömmel fogadjuk. S bízunk benne, mert bíznunk kell benne, hogy ez a jelenség nem lesz elszigetelt s meg fogunk győződni arról, hogy nem a repertoár összeállításának könnyebbsége szerepelt ezeknek a daraboknak szinrehozásában legfőbb tényezőül.

De azt is be kell látnunk, hogy a kuiturközeledés mindaddig egy oldalú marad, amíg nem lesz a magyaroknak is módjuk arra,

hogy magyar színpadon magyar színészek előadhassanak délszláv darabokat !s. A magyar színpadi kultúra termékeivel bölcs és hálás dolog megismertetni a szláv népet, de a szláv színpadi kultúrával is meg kellene ismertetni az itt élő magyarságot.

Amíg itt magyar színház nincs, eddig ezt a munkát nem lehet teljessé tenni. Addig minden ilyen irányú közeledés csak egyoldalú lesz, amit hálával fogadunk, aminek szívesen tapsolunk, de amitől ez esti kellemes szórakozáson túl nagyobb jelentőségű és magasabbrendü teljesítményt nem várhatunk. A vajdasági magyar színházat nemcsak a magyarság kívánsága hívja életre, hanem a napipolitika alacsony szempontjaitól tiszta kultúrpolitika is.

A balkáni politika irányváltozás előtt

Sztambulinszki Beogradban — Bulgária és az SHS királyság érdekközössége — Diplomáciai vélemény a jisgoszíáv-boigár

tárgyalásokról

kalmazta, túlélte a neuíllyi béke megrázkódtatását és folytatta kifelé a békés politika hirdetését.

Sztambulinszki ellenzéke a bolgár nacionáfisták soraiból kerül ki, tulajdonképpen Sztambulinszki pártja az egyetlen, az erőtlen szocialistákat kivéve, amely a Jugoszláviával való békés együttműködés szükségességét hangsúlyozza. Sztambulinszki esetleges bukása megint Szerbia régi ellenségeit juttatná uralomra. Eddig azonban hiába dokumentálta Sztambulinszki számtalan nyilatkozatban barátságos szándékait a szomszédos szláv állam iránt, Beograd nem akart hinni neki.

i-Sztambulinszki, Bulgária miniszterelnöke Beogradban közvetlen tárgyalásokat folytat Pasicscsal és Nincsicscsel a keleti konferencián való együttműködésről.

Ennek a találkozásnak a jelentősége jóval túlhaladja a jugoszláv diplomácia számos eddigi nemzetközi tárgyalását. A szerb sajtó mind a mai napig egy sort sem tudott más képp leírni Bulgáriáról, csak mint!* a szerbség halálos ellenségéről, aki álandóan veszélyezteti az ország belbékéjét és területi épségét. A sajtó'hangját a hivatalos- diplomácia tevékenysége is igazolta, amely szintén minden kérdésben Bulgária ellen foglalt állást és a legíesztiltebb viszonyt tartotta fenn a legyőzött szomszéddal. És ezt a Bulgáriával szemben táplát ellenszenvet még fokozottabban vitték át a háború utáni Bulgária diktátorára, Sztambulinszki Sándorra.

Sztambulinszki, a parasztvezér szinte forradalmi utón került az öszszeomlás után Bulgária élére és kezdettől fogva a szomszédokkal való őszinte békés együttműködést hirdeti, Törvényszék elé álittatta a háború bűnöseit, egy sereg hatíibünős már régen börtönben ül és most is folyik tovább a háború bűnöseinek üldözése. Kifelé teljesen pacifista politikát hirdet.

A fegyverszüneti és a béketárgyálások nem vették figyelembe a Bulgáriában végbement belső változásokat és szigorúan nagy területi veszteségekkel és hadikárpótlással sújtották a legyőzött államot.

Ugyanaz az eljárás, amelyet Magyarországgal szemben követett ajz antant. De mig Magyarországon a győzők könvörtelensége megbuktatta a pacifista és a háború előidézé- • sében ártatlan Károlyi-kormányt. 4-‘ amely befelé csak a demokrácia erőire támaszkodott, addig Sztambulinszki uralma, aki belpolitikájában a parasztosztály diktatúráját a -A török veszély most erőszakosan momentán közös érdekeket teremtett a két állam között és igy a viszonyok teremtették meg Sztambulinszki részére a lehetőséget, hogy leülhessen a zöld asztalhoz tárgyalni a jugoszláv államférfiakkal. Azok a jugoszláv politikusok, akik elfogulatlanul tudják szemlélni az eseményeket, ebben a Balkán-politika uj korszaka kezdetét látják.

Beogradból jelentik: Csütörtökön reggel 6 óra 10 perckor Sztambulinszki bolgár miniszterelnök Bukarestből, a román kormány által rendelkezésére bocsátott szalonkocsiban megérkezett Beogradba. Vele jött Eodorov Koszta volt beogradi bulgár követ és a miniszterelnök titkára is. A vasútnál Sztambulinszkit Ante Gavrilovics Panta külügyminiszteri államtitkár, továbbá Ilrisztics Boskó kabinetfőnök, a beogradi bulgár ügyvezető és a bulgár kolónia több tagja várta. A miniszterelnök a pályaudvarról a Srbski Kral] szállóba hajtatott, minthogy azonban a számára itt fentartott szobákat tévedésből másnak utalták ki, Sztambulinszki a bulgár követségen szállt meg.

Délelőtt 10 órakor Sztambulinszki

a miniszterelnökségen felkereste Pasics miniszterelnököt és Nincsics külügyminisztert, akikkel egy óra hosszat tanácskozott. A tanácskozáson részt vett Rakics szófiai jugoszláv követ és Todorov beogradi bulgár követségi titkár is. Délután Nincsics külügyminiszter dinert adott Sztambulinszki tiszteletére, este pedig soupé volt a bulgár követségen, amelyen a követség személyzete és a beogradi bulgár kolónia tagjai vettek részt. Pénteken délelőtt Sándor király kihallgatáson fogadja Sztambulinszkit. Délután teauzsonna lesz a bulgár követségen, melyre a diplomáciai kar és több jugoszláv politikus hivatalos. Ugyancsak pénteken délután fogadja a bulgár miniszterelnök a sajtó képviselőit, akik előtt tárgyalásairól nyilatkozatot fog tenni. Elutazásának idejét még nem állapították meg.

Tudvalevőleg Sztambulinszki beogradi tárgyalásait közvetlenül megelőzték bukaresti tárgyalásai, ahol sikertilt neki megegyezést létrehozom a közös érdekekben való együt’ tes eljárásra a keleti konferencián. Ennek az .egyezménynek a tengelye Bulgária szabad kiútja az Égéi tengerhez, ami Bulgáriára azért bir különös fontossággal, mert igy függetlenítheti magát a tengerszorosok Ü esetleges elzárása esetén. A törökök európai befolyásának ellensúlyozása érdekében Jugoszlávia is támogatni - fogja ezt a tervet. Ezzel szemben a jugoszláv kormány a békeszerződés betartásának garanciáit és a bandabetörések megszüntetését kívánja.

Sztambulinszki a miniszterelnökségen folytatott tárgyalásairól kijelentette, hogy

megállapodás jött létre a két j ország viszonyának rendezésére,

(főleg pedig a bulgár bandák jugoszláv területre való betörésének megakadályozására nézve. A bulgár ? miniszterelnök sokat remél beogradi I tanácskozásaitól. Végül a követkeí zőket mondta az öt meginterjúvoló “újságírónak: »Terjesszen elő mindent, amivel Bulgáriát vádolják, — és is el fogom mondani önök ellen felmerült panaszaimat.«

A bulgár miniszterelnökkel folytatott tanácskozásokról egy magasállásu beogradi diplomata a következőket jelentette ki:

— Maga az a tény, hogy Sztambulinszki Beogradba jött, nagy jeli lentőséggel bir mindkét államra nézve. Ezen az összejövetelen modus vivendit fogunk teremteni Bulgária I és az S. H. S. királyság között. Részünkről / mindent elkövetünk, hogy »korrekt viszonyba kerüljünk Bulgá; riával és a szerződés végrehajtása I pontosan megtörténjen. Támogatni fogjuk Bulgáriának azt a törekvését, lhogy utat kapjon az Égéi tengerhez, — de tovább nem mehetünk. Az a bulgár kívánság, hogy Macedónia autonómiát kapjon, megvalósíthatatlan. mert az ottani lakosság, amely nemzetiségi tekintetben nagyon kevert, igen alacsony kulturfokon áll. Mi Bulgáriától csak azt követeljük, hogy a békeszerződést betartsa és határainkat respektálja.