Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-05 / 302. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ, 1922. november 5. |l^3io^ätä!äi mosí, amikor a lapok jfélFjvanh'ák nyilatkozatokkal, arae^k'arrőlíszémak, hogy a dinár kurzusát mint emelik s hogy az árakdák le kell skállniok. A falakon szigorú hangú plakátok vannak, ame- Jyek’fogházat, elzárást helyeznek kilátáspa mindenki számára, aki a közszükségleti cikkeket drágítani ^érészeli. Amikor a kormány ilyen geriete]etet ad ki, akkor minden gyű faszálat megadóztat. És éppen most, amikor a közönség már oly nagyon várja a dinár javulásának jótékony hatását. Ezt úgy, hívják: harc a drágaság ’ellen. CIRKUSZ Mussolini és a római jugoszláv követ a két ország barátságos viszonyáról tárgyaltak Mussolini békés külpolitikát hirdet — A rapaltói szerződést hatályosnak ismeri el & 0£ r Est Vilmos páríjáa vagyok Miről beszélget az ember a kávájházban, amig a teherforgalomra berendezett pincér ötszöri rendelésre és nyolcszori életveszélyes fenyegetés után végre elébed dobja azt a kávénak nevezett löttyöt? Az ember az olasz királlyal csókolózó feketuinges és véresszáju fascistákról beszél, meg a török szultánnak most hatályba lépett végleges nyugdija zásáról és egyéb ilyen aktuális külpolitikai heccekről. No meg a Vilmos császár most nyélbeütő Jő. most vasárnap lebonyolításra kerülő házasságáról. Szegény Vilmos császár, mennyi rossz viccet faragtak már eddig is róla a kávéházakban, a zsurokon és a lapok hasábjain. Min 'den kezdő krokista és minden agya lágyult vén humorista hetek óta a rokonszenves császár készülő bal sorsán köszörüli ki rozsdás elméjét. Azt mondja a barátom, hogyan merészel egy hatvan és egynéhányéves aggastyán beleházasodni egy egy harminc és egynéhány esztendős vigözvegybe? A barátomnak nincsen igaza, fia már olyan nagyon muszáj házasodnia Vilmosnak, csak nem fog egy hatvanéves idült főhercegnőbe harapni. Hiszen egy ilyen ószövetségből egyenesen unokák születnének. — így viszont nem fog születni semmi, illetve senki! — mondja a barátom. És megint nincsen igaza. Eddig ugyanis még minden olyan házasságból, amikor a vőlegény elmúlt hatvan éves, a menyasszony pedig olyan jó harminc és feles volt, no igen, az ilyen házasságokból még mindig nagyon rendes, pirospozsgás gyermekek születtek. Nem ugyan rögtön, nem az első két-hárora évben, de a házasság negvedik-ötödik esztendeiében egészen bizonyos. fiát ebben tényleg van valami. Vilmos császár egyébként is mindig rendkívüli ember volt. Tehetséges, erős, bátor ember. Mindig volt valami egészséges ötlete, jó gondolata, amely testet öltött. Hátha ez az utolsó nagy gondolata is testet fog Ölteni. De egyébként is, igy előre, az es-1 küvő előtt nem lehet azt olyan határozottan állítani, hogy Vilmos nagy fába vágta bele a fejszéjét. Először is eddig még nem is vágta bele, csak fogja, illetve fogja akarni. Mert hátha az utolsó pillanatban visszamegy a párti. Különben is a császár mindig a nagy családfákat szerette, csak nem fog most kivételt tenni. Egyébként is, ha az ember császár, akkor egészen bizonyosan van olyan jó éles fejszéje, amilyenre máskülönben a közönséges polgári halandóknak is joguk volna ja demokrácia szent elvénéi fogva. Nem kell félteni Vilmost. Eresztette a koronáját, elvesztette a népszerűségét, elvesztette a temérdek vagyonát, de nem vesztette el a bátorságát. A bátorság pedig legalább is ér annyit, mint az elveszett fejtnek a nyele.’*<*■;* < Mussolini olasz miniszterelnök és Antunijevics római jugoszláv követ találkozásáról a következő érdekes ujabb részleteket jelentik Rómából: Mussolini legclsösorban a jugoszláv kormány képviselőjével akart személyes tárgyalásokat folytatni minden más állam nagykövetének megelőzésével. A beszélgetés Mussolini és Antunijevics között barátságosan folyt le és észrevehető volt, hogy Mussolini miniszterelnök már nem gondolkodik úgy, mint azelőtt, amikor még csalt a fascisták vezére volt. Kijelentette Mussolini a jugoszláv j követ előtt, hogy nincsen szándékában megváltoztatni az olasz kiilpoli\tika irányát. Folytatni kívánja ugyan :‘a nacionalista politikát, de a nemzet - I közi helyzetre való tekintettel, fenn I akarja tartani az eddigi politikai Istatus quot. Hangsúlyozta Mussolini miniszteríerelnök a nemzetközi szerződésekkel és különösen a rapallói szerződéssel kapcsolatban, hogy elődeinek aláírását tiszteletben tartja. Respek tálja a nemzetközi szerződéseket és azt akarja, hogy az Olaszországban történt belső változás ne idézzen elő változást a Jugoszlávia és Olaszország között fennálló viszonyban. Igyekezni fog, hogy a két ország közötti kapcsolat még baráságosabb és erősebb legyen. Kijelentette végül Mussolini, hogy nem gondol a parlament feloszlatására, sőt ellenkezőleg november 16-ára akarja összehívni a parlament ülését, amelyen beszédet fog mondani és felhívja a képviselőket, mérlegeljék a rappcilói szerződés végrehajtásáról szóló konvenciók és a santa-margaritói megegyezés ratifi! káiásának fontosságát. ■I in ■■ I,IMWiiwwiii . D’Annunzio uj harcot hirdet Márciusban tartják meg a választásokat Mussolini pénteken Rómába bi-í vatta gróf Siorza párisi nagyköve-1 tét, hogy vele lemondásának visszavonásáról tárgyaljon. Gróf Sforza Párisból való elutazásakor az újságíróknak kijelentette, hogy valószinüleg visszatér Párisba és tovább folytatja működését, mert lemondása csak félreértésen alapul. D’Annunzió uj harcot hirdet [)'Annunziónak egy Mussolinihez intézett misztikus távirata ismét sok találgatásra ad okot. D’Annunzió ebben a táviratban a következőket mondja: — Bizom Mussoliniben és jószán dékában. Az épités munkája azonban nehezebb, mint a harc. Munká: ban és szenvedések közepette a jövő tavasztól várom az ideális erők viszszatérését. D’Annunzio e kijelentéseiből bizonyos körök azt magyarázzák ki, hogy a kormány balfeié való eltoló dúsát kívánja és tavaszra uj harcot hirdet. Milánói lapjeler.tések szerint egyébként az uj olasz választások márciusban, vagy legkésőbb májusiban lesznek. fejtegeti, hogy Zilahi Kiss Jenő bolsevista, kommunista agitátor volt. mint ezt nyílt levelével elárulta, de ő könnyed gesztussal napirendre tért a többi lapok felett, csak, amikor egy üldözött lapra került a sor, akkor követelt magának elégtételt. A bíróság bűnösnek mondta ki Fcleky Gézát saitó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért őt 6000 korong fő- és 1000 korona mellékbüntetésre ítélte. Az Ítélet indokolásában kifejtette az elnök, hogy a bíróság tekintetbe vette, hogy a valódiságot bizonyitani nem lehetett, mivel a vádlott annak előterjesztésével elkésett. Enyhítő körülménynek vette a bíróság azt, hogy feldúlt lelkiállapotban irta meg a vádlott cikkéi és azt, hogy a cikket közérdekből látszott megirni. A felek íelebbeztek. Feleky Géza a következő szavakkal jelentette be felebbezését: — Mivel nem az én cikkem, de Zilahi Kiss Jenőt közéleti pályáján kifejtett tevékenysége teszi ki a közmegvetésnek, ezen az alapon jelentek be én is ielebbezést. nK.asss£Sß]22M Baláss Árpád kiállítása A szuboticai Lloydban hétfőn délben nyílik meg Balázs Árpád képkiállitása. Balázs Árpád neve nem ismeretlen a »Bácsmegyei Napló« olvasóközönsége előtt. Ö rajzolta azokat az illusztrációkat, amikkel érdé-, kesébbé és értékesebbé tesszük riportjainkat. Balázs Árpád most nem, mint illusztrátor, hanem mint komoly eredményekig elért festőművész, nehéz problémákon fáradó grafikus mutatkozik be. Körülbelül százötven festmény monotipia, rézkarc, linoleumj,metszet szines rajza mutatja be íej-; Mödését, a nagybányai festőiskolában készült impresszionista tájképektől kezdve Prága nagy színfoltokban megérzett képein keresztül expreszszionista kompositiok, grafikai megoldások felé. Sok sok kis kép, egy, küzdő müvészlélek keresése, változatosságában is egységes művészi egyéniség munkája. A kiállítás legértékesebb része ä I grafikai munka. Litográfiák, natura- Hisztikus ábrázolások, portraik a ké-: jjsőbbi évekből expresszionista, simfbolikus kompositiók. Erős kézzel,, ü vázlatszerü könnyedséggel rajzol.: Rézkarcai finom, intim tónusuak, a egyszerű, mesterkéletlen, átérzeti' I apróságok. Linoleummetszetein a fény és árnyékhatás nagyon szépeit; érvényesül. Ldgujabb munkái, tollrajzok, vázlatok, leegyszerűsített, benső megérzések kifejezései. Olajfestményei legnagyobbrészt' régebbi munkái. Szép, levegős tájképek, egy-két arctanulmány mély tömör színekkel. Később szakit a kész, befejezett képekkel és szines dolgaiban is a vázlatszerübb monotipia felé hajlik. Könnyed, világos színekkel itt is szimbolikus megoldások felé halad. A kiállítás anyaga nagy 'és rendkívül érdekes. Szubotica város közönsége egy nem mindennapos művész bemutatkozását üdvözölheti. Az eddigi fejlődés nagy eredményeket ígér és a fiatal művész bizonyára be is fogja azokat váltani. Keresése még nem befejezett, forrongása most is minden munkáján észrevehető. Az ut még nem áll tisztán előtte, annál értékesebb, sokoldalúbb minden újabb munkája, annál mentesebb minden egyoldalú modorosságtól. Amit eddig elért, az már kész eredmény, s amit ezután igér, az több, mint amennyit egy rövid ismertetés nyugtathat. Mindenki a művészetnek tesz szolgálatot, aki érdeklődésével és vásárló kedvével fölkeresi a kiállítást. * ’ ' Geréb Klára, .emberre is nagyon súlyosak, még I súlyosabbak, amikor Budapest szé? kesfőváros tanügyi, tanácsnokát illetik, Budapest székesfőváros táji nácsnoka, Zilahi Jenő kommunista agitátor volt! 1 Ezt bizonyítani kívánjuk. 1921 okp lóber 6-án pedig olyan beszédet S mondott, amely Magyarország teli kintélyének nagyon ártott. I Az elnök: Miért nem kérték a törjvéuyes határidőn belül a valódiság i bizonyítását? \ Fábián Béla: Nem volt a vádlottinak akkoriban jogi képviselője, igy I történt a formahiba. Most előterijeszti a valódiság bizonyítását kérő I indítványát. Bizonyítani kívánja, shogy október 6-án Zilahi Kiss Jenő csakugyan elmondotta ezt a beszédet. Azt is mondotta, hogy az antant budapesti képviselői zsidók és ü ezekkel is le kell számolni. 1 E kitételek a valódiság esetén nemcsak közmegvetésnek tenné ki Zilahi Jenőt, de ellene bűnvádi eljárást is kellene indítani. Bizonyítani akarjuk azt js, — úgymond a védő — hogy Zlahi Kiss Jenő kommunista, az orosz Bucharin tanítványa. De nemcsak kommunista volt a kommün alatt, de a kommunizmus előhírnöke, agitátora volt. Zilahi Kiss Jenő volt az, aki Milotay Istvánnak, az »Uj Nemzedék« szerkesztőjének felküldött egy propagandairatot közlés végett, amelyben a kommun forradalmait hirdette. A vádot képviselő Lehoczky Miklós ügyészségi alelnök kéri az indítvány elutasítását. A bíróság el is utasította mint elkésettet. Feleky. Géza yidőbeszédében azt ........ ............. i'iiNMWiiWww................................ Zilahi Kiss Jenő sajtépőre Feleky Gáza ellen A vádlott bizonyítani kívánta, hogy Zilahi kommunista agitátor voij Budapestről jelentik: Zilahi Kiss Jenő, a főváros tanügyi osztályának vezetője, a leghirhedtebb purifikátor, tavaly október 6-án az egyik fővárosi iskolában az aradi vértanuk emlékére rendezett iskolai ünnepélyen beszédet mondott. Beszédével kapcsolatban a Világ cimü lapban Feleky Géza »A legnagyobb magyar« cimen cikket irt, amelyben azt állította, hogy a tanácsnok csúf gúnyt űzött abból, amiért az aradi tizenhárom vértanú harcolt és életét adta. A beszéd olyan volt, —- irta a cikk — amelynek gonáolatmenete és hangja menten elárulja a szellemi vérrokonságot a kommunista agitátorokkal. A cikk miatt Zilahi Kiss sajtópert indított Feleky Géza cliVn rágalmazás sajtóvétsége miatt. A budapesti büntetőtörvényszék Nagy Béla tanácselnök vezetésével szombatra tűzte ki a főtárgyalást. A tárgyalás Feleky Géza kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Tiltakoznia kellett Zilahi Kiss Jenő beszéde ellen, amely az egész európai közvélemény előtt súlyosan diszkrediiálta Magyarországot akkor, amikor Nyugatmagyarország sorsa forgott kockán. Védője, Fábián Béla, azzal kezdi előterjesztését, hogy meggyőződése szerint az, aki a kommun alatt vagy a diktatúrát megelőző időkben kommunista agítációt fejtett ki, annak nem jutalom, de börtön jár. Felajánlja a cikk minden szavának bizonyítását. Valóban olyanok ezek a kifejezések, amelyek egy magán-
