Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-30 / 326. szám
1922. november 30. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A magyar himnuszt szabad Csehszlovákiában énekelni Felmentéssel vég-zcdött a kassal himnusz-por — 5zgatás-e a himnusz-éneklés, vagy imádság? izgatás-e a magyar himnusz éneklése vagy imádság? Ebben a kérdésben most úgy magyar, mint a liberális szempontból nagyjelentőségű döntést hoztak a csehszlovákiai felsőbíróságok. A kassai ítélőtábla most rövid egymásután következő két esetben arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy az utódállamok szempontjából lenét ugyan bizonyos esetekben izgatásnak minősíteni a magyar nemzeti himnusz éneklését, de lehet azt imádságnak is tekinteni. A kassai tábla szerint templomban, istentisztelet közben, magyar liivek jelenlétében izgatási szándék nélkül énekelve a himnusz: imádság. Mint Kassáról jelentik, az ottani „ Ítélőtábla e héten tárgyalta dr. jj Szarv assy László, Tar call Gusztáv, Jaczkó Margit és Böhm Rezső | ügyét. Valamennyiöket nemzetiség 1 elleni izgatással vádolta az ügyész-" ség azért, mert a múlt év Szent 1st ván napján a kassai Dombján meg tartott istentisztelet befejezéséül a »Boldogasszony Anyánk régi nagy pátronánk...« kezdetű vallásos éneket és a magyar himnuszt énekelték. A törvényszék a vádlottakat felmentette, nemcsak azért, mert Jaczkó Margit kivételével a többiekre nem tudta az ügyészség rábizonyítani, hogy az éneklésben resztvettek, de elvi alapon is megállapította a törvényszék, hogy az adott körülmények között a himnusz éneklése nem izgatás. Elrendelte azonban az iratok áttételét a rendőrigazgatósághoz annak megállapítása céljából, nem-e forog fenn tiltott politikai demonstráció esete. Az ügyész a felmentés miatt; a védők az áttételi határozat miatt éltek felebbezéssel. A felebbezési tárgyaláson az államügyész a törvényszék felmentő ítéletének megváltoztatását és a vádlottak megbüntetését kérte, mert szerinte nemcsak a csehszlovák nemzet, de az állam ellen is izgattak. Ezzel szemben dr. Fülöp Dezső, dr. Pollák Gyula és dr. Blanár Béla a vádlottak védői kifejtették, hogy a törvényszék felmentő Ítélete helyes, mert a vádlottakból hiányzott az izgatás szándéka, mert a himnusz nem minősithető izgatásra alkalmasnak és mert a tisztán magyar jellegű Szent István napi ünnep tisztán magyar közönségét nem lehetett jelen sem volt csehszlovák nemzetiségűek ellen izgatni. Nincsen sehol ok arra sem. hogy az iratokat további eljárás céljából a rendőrségre áttegyék. Az ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék felmentő ítéletét azzal a hozzáadással, hogv az iratoknak a rendőrséghez való áttételét is mellőzte. ©nagysága ruhái Harmincezer dináros télibuada Vám nélkül hozzák be a legdrágább prémeket Eddig nem is tudtuk, hogy mennyire meggazdagodtunk egy év alatt: hogy százmilliókkal szaporodott a vagyonunk tavaly óta egészen addig az időig, amíg a dohánypor és naftalin közül újra elővettük, jól kiszeüőztettük és a téli korzón megsétáltattuk szilszkin- és cobolybundáinkat, a nők kabátjaikat, boájukat és muffjukat. Egy év alatt devizarendeletek, valutahullámzások, spekulációk, csődök és újra meggazdagodások utjain keresztül veszedelmes iramban drágultak az értékek, mire pedig a téli szőrmeszezon elérkezett, a tavalyi tízezer dináros árlapot húszezer dináros cédulával cserélték ki a kirakatokban. A ruhanemüek közül ugyan is leginkább a prémek drágultak, amelyeknek értékstabilitása a béke idején is az aranyéval volt egyenlő. Egy tekintélyes szőrmekereskedő, aki Szuboticán a félmilliós Breitschwanzbundától kezdve az öívendináros r.yulszőrgallérig minden prémet ismer, már a múlt évben háromszáz millió koronára becsülte a Szuboticán viselt prémek értékét. Azóta az árak megkétszereződtek és igy, — spekulációtól mentesen is háromszáz millióval gazdagodott a város lakossága. — A legjobb tőkebefektetés — mondotta informátorunk, a szőrmekereskedő, — a prémek vásárlása, mert azoknak az értéke egyre emelkedik. Sajnálkozással állapítja azonban meg a szőrmekereskedő, hogy egyre fogy azoknak a száma, akik ilyen tőkebefektetésre szánják cl magukat. Mert valóban nagy töke kell ahhoz, hogy egy valamire való szőrmedarabot vásároljon a közönség. Szuboíica legnagyobb szőrme üzletében a téli szezon kezdete óta eddig mindössze egy szilszkin-bundát készíttettek — az se valódi szilszkin — százhúszezer koronáért. Egy ügyvéd rendelte a felesége számára, — hogy melyik kliens bőréből, arról nincs adat. Általában az ügyvédek, orvosok, íöldoirtokosok vásárolnak szőrmeárut, igen sokat vesznek a kisbirtokosok is. A kereskedők csak nagyon csekély mennyiségben és csakis a legszükségesebb esetben vásárolnak prémet, mert az általános pénzhiány miatt nem akarják a tőkét üzletüktől elvonni. A középosztály, az állami és magánhivatalnokok egyáltalán nem vásárolnak szőrméket. Az idén különösen a rövid sportkabátok divatosak, amerikai báiánybörből, a melyeknek darabja 4—6000 dinárba kerül. Sok belföldi anyagból készült női bőrkabát kerül eladásra 3000—3500 dináros áron. Divatos ezenkívül a prémmel, nutriával, szilszkinnel szegélyezett télikabát is. Boákban, muffokban a íehér- és szürkeróka és a feketeróka a divatos, de a valódi szőrméknek horribilis ára miatt alig akad, aki meg tudja ezt vásárolni. Egy három bőrből összeállított nyest-muff ma 15—20.000 koronába, a boa ugyanennyibe kerül. Nem ritkaság olyan nőket látni, akik ma nyolcvanszázezer korona értékű prémet sétáltatnak a korzón, amit azonban már évekkel ezelőtt talán tizedrész áron szereztek be és azután évről-évre a divatnak megfelelően átalakíttatták. Hermelin, csincsilla, Breilschwanz kabátokat, amelyeknek értéke ma 25— 100.000 diriár között váltakozik, csak egy-két darabot lehet látni Szuboticán. A szőrmeüzletekben ebből egyáltalán nem tartanak készleteket, mert akik ilyen drága prémet akarnak vásárolni, megkívánják, hogy nagy választékot nyújtson a kereskedő, ez pedig a százezres árak mellett ma már csaknem lehetetlen. Különben is panaszkodnak a szőrmekereskedők, hogy a legértékesebb prémeket külföldön szerzi be a közönség. A luxus-vámok ugyanis mérhetetlenül megdrágítják a külföldön beszerzett prémeket úgy, hogy tekintélyes összeget takarítanak meg azok, akik Németországban, Magyarországban, vagy Ausztriában veszik meg a prémkabátot. Ezt nagyon sokan ki is használják, annál is inkább, mert a viselt ruhát nem vámolják meg. A hölgyek tehát egyszerűen magukra veszik a Budapesten, Bécsben, vagy Berlinben megvásárolt nutria-bundái és igy mentesek a vám alól. A szőrmekereskedők emiatt panasszal akarnak I élni a pénzügy igazgatóságnál és kérni akarják a Csehszlovákiában bevezetett behozatali rendszert. Ott ugyanis a kiutazáskor pecséttel látják el az értékesebb ruhanemüeket és csakis az ilyen pecséttel ellátott darabok bevitele vámmentes. Mivel a külföldi szőrmék ára rohamosan drágul, az áremelkedést megfelelő-jj en követi a belföldi cikkek, nyest, róka, | nyúl stb. árának drágulása is. A nyes-| tét leginkább Horvátországból szállítják, de mindig kisebb mennyiségben, mert a magas árak miatt eevre intenzivebben vadásszák és igy kipusztulóban van. A magas árak ellenére is alig vannak Í olyanok, akik megválnak a szőrmétől. A középosztály már az elmúlt esztendőkben eladta prémjeit és akinek még meg- I marad, inkább a szezon végén adja el. I Egyedül az orosz menekültek kínálnak | I‘eladásra értékesebb prémeket, de a ke-1 reskedelmi áraknál is drágábban, ök I ugyanis a békeáraknak megfelelően dollárra számítják át az árakat és a napi árfolyamon átszámított dinár-értéket igényelik. Nemcsak nálunk, hanem az egész európai piacon egyre drágulnak a prémárak. Ezt különösen az okozza, hogy Oroszországból, amely a fő prémforrása volt Európának, az elmúlt években poli[tikai okokból egyáltalán semmi prémárut lsem hoztak piacra. Az első orosz prém\ ás árt a háború óta ez év szeptember 26-ikán tartották meg Lipcsében. A szovjeiko ma ív külkereskedelmi ügynöksége mintegy kétszázezer darab prémet bocsát il árverés alá hat milliárd márka értékben. Ezt azonban nagy angol, francia, svájci és német pénzcsoportok, erre a célra alakult konzorciumok vásárolták meg. A rosszvalutáju országokba, igy Jugoszláviába egyáltalán nem került ezekből az árukból. Az uj devizarendelet hírére, amely két hónapra mindennemű behozatalt megtilt és igy a téli szezon elején semmi szőrmét nem lehet behozni, — természetes, hogy a prémek ára ismét naprólnapra emelkedik. A drágulást a valuta esése is sietteti. így spekulációnak sem rossz ötlet ma prémeket vásárolni és bitzonyára jól járt az is, aki a múlt hónapban a harmincezer diliáros szilszkinjbundát megvásárolta. " — I mii — - H HÍREK \ es* háborúk lehetőségeinek véres szá- Iáit bogozza nyugtalan ujjaival. A tél pedig újra megjött, beköszöntött vele együtt a gond, baj és szomorúság. Mert már nem örül senki sem a télnek. A tél morózus, kiálhatatlan zsémbes vén zsarnok lett, a derék nagybácsi szeszélyes idegenné vedlett, aki engesztelhetetlenül haragszik az emberekre. Fehér darócát széttárta, kiteregette a mezőkre, tengerekre, falakra, városokra és a vastag, süket takaró alatt némán, fogvacogva, bűnbánó szomorúsággal, szánalmasan tehetetlenül és kétségbeesetten didereg, vergődik, reszket az Ember. (T.) t __ — Az állam egyesítésének ünnepe. December i-én, mint jelentettük, munkaszünet tesz. Az SHS. királyság ezen a napon ünnepli meg az állam egyesülését. Az ünneplésből Suboíica méltó módon ki akarja venni a részét. A rendőrség az elsejei ünnepre vonatkozólag a következő rendelkezést adta: Az állam egyesülésének ünnepe november 30-án, d. u. 5 órakor kezdődik, amikorra az összes házak fölíobogózandók. December 1-én 20 és 21 óra közt a város utcáit katonazenekar járja végig, amikor az összes ablakok kivilógitendók. — Benyújtották a rokkantíörvényt. Beogradból jelentik: A kormány legutóbbi ülésén végleg elfogadta Zserjav szociálpolitikai miniszter törvényjavaslatát a rokkantkérdésről. A javaslat szerint a rckkantsegélyek évi 310 millió dinárral fogják megterhelni az állam háztartását. A javaslatot még a szerdai nap folyamán benyújtották a törvényhozásnak. — Tavaszig nem lesznek tiszti áthelyezések. Be< gradból jelentik: A hadügyminiszter hivatalos kommünikét adott ki, mely szerint jövő , év tavaszáig katonatisztek áthelyezési kérvényeit és megüresedett helyek betöltését nem intézik el, csak nagyon sürgős és fontos esetekben. Újra a nyakunkba szakadt finom fehér pihékkel, hideg köddel, zúzmarával, gonddal és sok terhes bajjal a tél. Már napok óta itt ólálkodott, bujkált nesztelenül a város határában, fekete előőrsei, a varjak, mint megannyi játékos, furcsa kis repülőgépek keringtek a házak, tornyok és utak felett, inig aztán most, alkalmas időben lecsapott, betört, ez az idegen, mostanában igen kellemetlen, mindig visszatérő ismeretlen nagyur: a tél. Azelőtt, régi jó időkben a télnek, a hónak mindig nagyon megörültünk. Friss szívvel, nótds kedvvel köszöntöttük a tél bevonulását, aki nem kegyetlen, gyűlölt idegenként, de nyájas, barátságos nagybácsi módjára jött el látogatóba hozzánk. Mert kellemes meglepetéseket, pompás mulatságokat rejtegetett az iszákjában, mindenkinek nyújtott valami örömet, mindenkinek eltalálta a kívánságát, nem fukarkodott az ajándékokkal. Akkor mi is jobbak, összeférőbbek, mosolygók voltunk. Kevesebbek, szerényebbek voltak ugyan a kívánságaink, de amit ajándékba kaptunk az élettől, annak igazán gyermeki módra örültünk. Azóta fordult egyet a világ, nagyot és keserveset. Véres, kemény, háborús esztendők során már csak szánalmas, beteg roncs maradt meg egykori jókedvünkből. A rokkant, flastromos, sebhelyes és kiégeltlelkii ember még most is a betegágyon fekszik, az orvos még a szörnyű, nagy sebben vájkál és a konok, nyughatatlan ember ismét uj — Likvidálják a monarchia hagyatékát. Beogradbói jelentik: A minisztertanács legutóbbi ülésén aláírásra került öt konvenció, amelyeket a í Saint-Gérmain-i osztrák békeszerződés alapján kötöttek meg. Az első konvenció Németausztria és Jugoszlávia között a posta intézmények felosztásáról jött létre. A második ugyancsak a fenti államok között a volt osztrák területekre vonatkozó közigazgatási okmányok átadásáról. A harmadik Olaszország és Jugoszlávia között a volt osztrák területeken a birói eljárásra nézve. A negyedik és ötödik ugyancsak Olaszország és Jugoszlávia között a biróilag lefoglalt vagyontárgyak, illetve a bűnösök kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában. — Büntetik a gabonaeirejföket. A szociálpolitikai miniszter szeptember 16- iki rendelete szerint október 10-ig a gazdáknak is be kellett jelenteni gabonakészleteiket. Mint V.-Kikinaáról jelenti tudósítónk, a gazdák legtöbbje nem nagyon sietett ennek a rendelkezésnek eleget tenni. Jakovlyevits Milorád kikindai rendőrkapitány utasítására Drázsity Sándor fogalmazó egy bizottsággal helyszíni vizsgálatokat tartott s több földbirtokos és kereskedő ellen följelentést tett gabonaeltitkolás miatt. Most volt a tárgyalás Joanovics György, Szimics Láza, Sibal György, Telbisz Artur, Sző lossy Béla földbirtokosok s Langsfelder Ármin kereskedő ellen a kikindai jdrásb íróságon. A bíróság Langsfeldert és Joanovicsot fölmentette, a többi vádlottat egyenként 2000 dinár énzbüntetésre ítélte. Az elítéltek fölebeztek.
