Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-27 / 323. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. november 27. Az erdélyi pártok nem ismerik el Románia készülő alkotmányát Kolozsvári tudósitónk jelenti: A kormány az utolsó előkészületeket teszi meg a parlament megnyitására. Bukaresti jelentés szerint minisztertanács vo'r, amely megszövegezte a trónbeszédet, mellyel a király november 28-án a parlamentet megnyitja. A trónbeszéd foglalkozik a koronázással, majd a külpolitikai helyzetre tér át hangsúlyozva, hogy a hadsereg minden eshetőségre készen áll. Azután az alkotmányreformról, majd a pénzügyi törvényekről szól. Bukaresti jelentés számol be a nemzeti pártnak a kormány ellen megkezdődő offenzivájáról. E sze rint a nemzeti párt az alkotmányreform benyújtásának napján hir szerint nagy népgyüiéseket fog tartani Bukarestben, Kolozsvárt, Csernovitzban és Kisenewben és a csatolt területek egy küldöttsége fog menni Ferdinánd királyhoz, aki előtt ki fogják jelenteni, hogy a párt az uj alkotmányt nem tekinti törvényesnek és mihely módja lesz rá, meg fogja azt változtatni. Ugyanily deklarációt fog tenni a párt a parlamenti két házban is. A párt tehát tiltakozás céljából megfog jelenni a parlamentben. A lengyelek leverték a keletgaliciai felkelést Az ukránok kiáltványa a müveit világhoz — Kegyetlen megtorlás Az ukrajnai helyzet tisztulni kezd. Megbízható jelentések érkeznek a felkelés okáról, melyek bői azt is meg lehet állapítani, hogy bár a felkelést még nem sikerült teljesen elfojtani, mégis a lengyel kormány erőfeszítései többé kevésbé rendet teremtettek. A felkelésre az adott okot, hogy a lengyel kormány a tartomány lakosságát, mely még nincsen végérvényesen Lengyelországhoz csatolva, erőszakkal a választáson való részvételre akarta kényszeríteni. A varsói kormány most megtorlásra gondol, a galicia börtönök ukránok ezr ívd vannak tömve. A letartóztatottak között sok nő és gyermek is van. A letartóztatott ukránok heí«k óta kihallgatás nélkül vannak a börtönben, hol alig élelmezik őket és gyakran vé resre verik. Az egész országban még a falvakban is, haditörvényszékek működnek, melyek könyörtelenül és érdemleges bizonyítóeljárás nélkül ítélik el a védtelen lakosságot. Ezen helyzet hatása alatt a ga liciai ukrán nép vezetői elhatározták, hogy az egész világ segítségét kérik nemzetük szörnyű helyzetének megszüntetésére. Kiáltványt jntéztek az összes müveit nemzetekhez, mely igy kezdődik: — Megrendítve azon üldözések által, melyek az ukránokat saját országukban érték, az egész kuitur Világhoz fordulunk abban a Terményben, hogy nem fogja nyugodtan végignézni az ukrán nép megsemmisítését, melynek még az sincsen megengedve, hogy a lengyelek eljárására passzivitással feleljen. A kiáltványt a következők Írták alá: Romanezuk, a volt osztrák képviselőház alelnöke, Borwinszky udvari tanácsos, Bacsinszky Vladimir, ez ukrán nemzeti tanács elnöke, Bacsinszky Leó, az ukrán radikális párnak az elnöke, Chomysczyn, Kotzylowszky DÜspökök és Bacsinszky Sándor f vikárius. A horvát blokk a nemzetgyűlés ellen A blokk az aj ellenzéki pártoknak a parlamesfoői való kilépését követeli A Pravda a horvát blokk akciójával kapcsolatban azt Írja, hogy Radics véiemeoy változtatásai még sok meglepetést hozhatnak a politikusok számára. Radics párthívei elsősorban azt fogják megkísérelni, hogy a Frank-pártot Horvátországban megsemmisítsék cs azt kívánják a beogradi ellenzéki blokktól, hogy a blokk nyíltan foglaljon állást az alkotmány revíziója mellett. Ily módon a horvát blokk az ellenzéki pártok erőteljesebb akcióját fogja kikényszeríteni és nincs kizárva, hegy követelni fogja az ellenzéki pártoknak a parlamentből való kilépéséi, hogy ilyen lódon lehetetlenné tegye a kormé'-yzópárír' munkáját. Parlamenti körökben úgy hírlik, hogy Redicsot Jel fogják szólítani, hogy szolgáltasson bizonyító anyagot a Frank-párthoz tartozó képviselők ellen, amelynek alapján e képviselőkkel szemben megindíthatják a bírói eljárást. A beogradi iepok jelentése szerint dr. Ivanics Momcsillót, aki Zagrebba utazott, hogy Protics pártja nevében Radicsékkal és a Frank-párttal tárgyaljon, nagyon hűvösen fogadták és akciója sikertelenül végződött. A radikális-párt lovisadi értekezlete A párt egy réssé Pastes és Protíss megegyezéséi kívánja — A Báesmeggei Napló novisadi munkatársának jelentése — A radikális párt novisadi bizalmas értekezlete, amely vasárnap a hajnali órákig tartott, igen izgalmas lefolyású és szenvedélyes hangú volt. A vitára leginkább ér. Oavrilla Emil volt torontáli főispán és dr. Mihajlovics János torontáli alispán beszéde adott alkalmat, akik támadták a mai rezsimet és a kormányt, követelték, hogy a koalíciót bontsák fői és rendeljék ei az uj válaszlásokal. Azt mondották, hogy az elégedetlenségeknek elsősorban Pribics^vies közoktatásügyi miniszter az oka és hevesen támadták Pribicsevicset. Hangsúlyozták, hogy a radikális párt egy része szükségesnek tartja Pastes és Protics ki békülését. A támadásokra dr. Markovics Lázár igazságügyminiszter, Miladdovics Zsarkó postaügyi miniszter és dr. Prcd ii ovics Zsarkó képviselő válaszoltak, akik kijelentették, hogy Pasics és Protics kibékülése egyáltalán nem képezi tárgyát ennek a bizalmas értekezletnek. Hosszabb vita fejlődött ki a végrehajtó bizottság megalakítása körül, amely bizottságnak az a célja, hogy a part agitáciéját a Vajdaságban megszervezze és a választásokat előkészítse. Az agitációs bizottságba végül a párt vajdasági képviselőit, valamint a vidéki pártszervezetek elnökeit és aielnökeit választották meg. Ez a bizottság fogja intézni a párt ügyeit a Vajdaságban, Szerénységben és Szerbiében is és meg fogja állapítani a gyűlések színhelyét, időpontját és a szónokok személyét is. Vasárnap delel" tt a képviselők nagyrésze a Vajdaság különböző városaiba utazott, hogy érintke zésbe lépjenek a radikális párt helyi szervezeteivel. Amerika belessél a keleti kérdésbe Részt vesz tt lansaanei konferencián —■ N’ncsici sikere A lausannei konferencia szombati ülésének legfeltűnőbb eseménye az amerikai kormány képviselőjének. Child római követnek a felszólalása volt. Child római nagykövet, aki a washingtoni kormány megbízásából mint megfigyelő vesz részt a keleti békekonferencián, első ízben szólalt fel hivatalosan a szombati ülésen. Child felszólalása tárgyánál fogva is nagy jelentőségű és nincs kizárva, hogy az ő kijelentései egészen uj irányt adnak a békekonferencia lefolyásának. Az Unió képviselője a szombati ülésen közölte a washingtoni kormánynak a keleti kérdésben elfoglalt álláspontját és ebből a céiból felolvasta azt a jegyzéket, melyet kormánya október 30-ikán a nagyhatalmakhoz intézett. Eszerint a washingtoni kormány nem ismer el semmiféle temleti. vagy gazdasági külön szerződést Törökországban, vagy Törökországgal. A memorandum szerint az amerikai kormány nem akarja megsérteni más állam érdekeit, de megkívánja védeni a saját érdekeit és fentartja magának a nyitott ajtó politikáját. Az amerikai megbízott a konferencia alkalmával figye'messé tette Mussolini olasz miniszterelnököt, hogy Amerika nem szívesen látja Olaszországnak azt az adriai politikáját, mely a szomszédos államok, különösen Jugoszlávia érdekeibe ütí közik. Figyelmeztette Mussolinit, hogy ha Itália adriai politikája nem változik meg, úgy az Unió Olaszország adósságainak azonnali megfizetését fogja követelni. A Daily Herald ezzel kapcsolatban megjegyzn, hogy az Egyesült Államoknak ez az \ állásfoglalása összefügg a Standard í Oil Company ama törekvésével, mely a balkáni petróleumpiac megszerzésére irányul. A nagyhatalmak delegátusai köréiben nagy feltűnést keltett az. hogy Amerika ismét beleavatkozik az európai ügyekbe. Az angol kormányhoz közelálló körökben az a felfogás uralkodik, hogy ezekután az Unió a jövőben nem vonhatja, ki magát a többi európai kérdések tárgyalásából sem. Bulgária nem lép be a kisantantba Lausanneból jelentik: Sztambulinszki hosszabb tárgyalást folytatott Vorovszkival, Szovjetoroszország római kereskedelmi megbízottjával, aki egyelőre a Szovjetköztársaságot a lausannei konferencián képviseli. E tárgyaláson Sztambulinszki megcáfolta azt a hirt, hogy Bulgária be akar lépni a kisantantba Egyiptom a volt szultán elten : Konstantinápolyból jelentik: Az egyiptomi mohamedánok táviratilag üdvözölték Kemal pasát VI. Mohamed szultán detronizálása alkalmával és közölték, hogy elismerik az juj kalifa egyházi uralmát. Egyiptomban elitélik Angliát amiattimért, I védelmében részesítette Mohamedet' és elősegítette szökését. Nincsics sikere, Lausanneba», Beogradból jelentik: A kormány sajtója megállapítja, hogy Nincsics nagy sikert ért el megint a lausannei konferencián és hogy politikája eddig mindig párhuzamosan haladt Curzon lord politikájával, aki őt 'minden akciójában támogatja. Izmet pasának azt a kívánságát, hogy ÍNyugattráciában népszavazást rendeljenek el, elvetették. Ezt általában' Nincsics sikerének tulajdonítják. A végleges eredmény azonban a törö-Ikök merev magatartása miatt még mindig bizonytalan. A milánói Corriera della Sera í közli Nincsics külügyminiszter nyi-Ilatkozatát a tráciai kérdésről. Nincsics kijelentette, hogy Jugoszlávia Nyugattráciában sem területi, sem politikai változáshoz nem járul hoz- Š zá. Ezzel szemben azonban tárnof gatja Bulgáriának azt a törekvését, r, hogy kijáratot nyerjen az Egei ten( gerhez. A legfelsőbb számvevőszék I elnökeinek és tagjainak megválasztása Beogradból jelentik: Az államtanács kedden délelőtt teljes ülést tart, amelyen a legfelsőbb szám-, vevőszék elnökségének és tagjainak megválasztásával fognak foglalkozni, A számvevőszéknek 2 elnöke és 14 tagja lesz. Hogy a politikai nézeteltéréseket elkerülje, az államtanács azt fogja javasolni, hogy úgy a radikális, mint a demokratapart klub üléseiken jelöljenek ki 1 — 1 elnököt, és 7—7 tagot és igy a választások politikai ódiumát Hárítsák e! a pártatlan államtanácstól. i Ä jugoszláv vasutakat ' a német jóvátételből állitják talpra jj Nyolcezernél több vagont szállít Né-, metorsz g 1 Beogradból jelentik' A párisi jóilvátételi bizottság jóváhagyta az SHS l királyság kérését, hogy a jóvátétel! I számla terhére Németország 90 millió aranymárka értékben három teljesen felszerelt vasúti javítóműhelyt I szállítson a közlekedési miniszteí Huninak. s Ezenkívül a jóvátéteii bizottság ij 1923. évre a következő természet-Ibeni. szolgáltatásokat ítélte meg az SHS. királyság javára. 5200 rendes nyomtávú mozdony, 70 keskenyvágányu mozdony, 2670 \ rendes és 1000 keskeny nyomtávú a teherkocsi. Ezek a szállítmányok 1 nagyban emelni fogják a jugoszláv I vasutak teherbíró képességét.
