Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-23 / 319. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. novemöer 2J. ködéséve! értékesítette a forgalomból kivont bélyegeket. Mindenki tudja már azt, hogy a postabélyegeknek forgalmi értékük van, a használatlanoknak éppen úgy, mint a használtaknak. A bélyeggyűjtők száma oly nagy mértékben szaporodott, hogy állandóan növekszik a bélyegek iránti kereslet. Több újonnan alakult kisebb állam, mint pld. Danzig, úgyszólván a bélyegeiből tartja fönn magát. Ma már nyugodtan azt lehet mondani, hogy a postabélyeget a gyűjtési szenvedély az egyik legkeresettebb cikké léptette elő, a legszélesebb körök érdeklődnek iránta és igy éppen nem helyeselhető a postaügyi miniszter eljárása, amellyel egy céget monopolisztikus kedvezményben részesít. Ha ezekre a bélyegekre is nyilvános árverést írtak volna ki, úgy nagyon sok vevő és érdeklődő jelentkezett volna, akik bizonyára sokkal nagyobb árat kínáltak volna a kincstárnak a nemzetközi bélyegpiacon is értékes szerb és jugoszláv bélyegekért. .... I I, -----Megszakadtak a tárgyalások a vasmunkások és a munkaadókközt A suüoticai vasmunkások egy része napok óta sztrájkban áll. Szünetel az üzem Rotmann Imre, Vasbutorgyár r.-t. és a Seidner-féle vasbutorgyár üzemeiben. Sezrdán délután a vasiparosok és a vasmunkások kiküldöttei közt tárgyalás volt, amely azonban megegyezésre nem vezetett. A legnagyobb ellentét az, hogy a munkások határozata szerint abérleszáilitás csak akkor eszközölhető, ha a szükségleti cikkek árai huszonöt százalékkal esnek, ez esetben a bérlcszállitás a huszonhatodik százaléktól kezdve kezdődik, a béreket azonban a drágulás arányában emelni kívánják, ha a drágulás kisebb is huszonöt százaléknál. A munkaadók igy interpretálják a munkások kívánságait s hallani sem akarnak annak teljesítéséről, csupán abba egyeznének beie, hogy huszonöt százalék árcsökkenés, vagy emelkedés a munkabérek leszállítására, vagy emelésére ne legyen kihatással, csak az ennél magasabb árdifferencia. Minthogy a munkások megbizottainak nem volt mandátumuk, hogy a memorandumban foglalt kívánságokon változtassanak, a mai tárgyalás eredménytelenül oszlott szét. A munkaadók arra készülnek, hogv a sztrájkoló munkásokat elbocsátják, s vagy idegenből hozatnak munkasokat, vagy beszüntetik az üzemeiket. .— ... .......... — Sertések a nagy politikában A levegőben lógó miaiszterválság Beogradbóljelentik : Pucelj föidmivelési miniszter uj jegyzéket fldott út a minisztereknek, amelyben azt javasolja, hogy az élősertés kiviteli vámját a következőképen állapítsák meg : 60 kg.-ig darabonként 100 dinár, 60—100 kg.-ig 150 dinár, 100 kg.-on felül 250 dinár. A minisztertanács szerdai ülésén az ügyben a döntést a leg-S közelebbi ülésre halasztotta. Nagyon valószínű, hogy a kormány evvel a javaslattal szemben a pénzügyminisztérium által javasolt magosabb vámtételeket fogja elfogadni, úgy, hogy Pucelj lemondása biztosra várható. Pucelj egy nyilatkozatéban cáfolja a lemondásáról elterjedt hi-1 reket és azt állítja, hogy az ügy-1 ben előbb pártjának, a kmet pártnak instrukcióit fogja bevárni. A párt tagjai azonban nincsenek BeogradLan és igy csak néhány nap múlva dönthet. Nagyon jellemző karrikatura jelent meg a Puceij-Zserjav afférról a Novi List kedet esti számában. A rajz „Le Zserjavval" felírás alatt a következő : Pucelj feltartott karokkal ál! egy sereg hizott disznó között, amelyek könnyeznek. A kép aláírása pedig ez: „Mi nem vagyunk államellenes elemek, még sem kapunk útlevelet a külföldre." A szövetségesek kosaiméi békefeltételei Nem akarják teljesíteni Törökország követeléseit Lausannei jelentés szerint a szövetségesek békeföltételei Törökországra nézve nagyon kedvezőtlenek. A szövetségesek a tengerszorosok és a Dardanellák teljes szabadságát követelik még háború esetére is, azt kívánják, hogy a törökök csak önkéntes hadsereget tarthassanak fenn európai területen, továbbá követelik, hogy a törökök mondjanak le a Görögországtól kért hadikárpótlásról s ragaszkodnak hozzá, hogy Konstantinápoly és a semleges zóna a békeszerződés ratifikálásáig a szövetségesek megszállása alatt maradjon. A lausannei konferencia keddi első ülésén a különböző bizottságok alakultak meg és arról tárgyaltak, hogy a konferencia ülései nyilvánosak legyenek-e, vagy pedig zártak. Lord Curzon és Poincaré, valamint az olasz delegáció vezetője. Garoni a titkos ülések mellett foglaltak állást, inig a török delegáció tiltakozott ezen terv ellen és kijelentette, hogy hivatalos kommünikéket akar kiadni a békekonferencia üléseiről. A török delegáció Oroszországnak a konferencián való részvételét illetőleg is kérdést intézett a szövetségesekhez, akik azt válaszolták, hogy « szovjet nem vehet részt a béketárgyalásokon, mert nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Poincaré egyébként kedden délután Lausanneból visszautazott Párisba. Athénből jelentik: A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a bolgároknak tráciai igényeivel. Az ülés után táviratot küldtek Venizetosznak Lausanneba, melyben meghízzák, hogy Sztambolinszkivel közvetlen tárgyalásokat folytasson a Bulgáriának adandó kereskedelmi zóna alapján. Az olasz lapok azt követelik, hogy abban az esetben, ha Jugoszlávia Szalonikiban kikötőt kap, Olaszország követeljen északi Dalmáciában és a Qnarneróban rekompenzációt. Beogradi jelentések szerint politikai körökben nem bíznak a Lausanneből érkező kedvező hírekben. Az ellenzéki pártok azt követelik, hogy a külpolitika ellenőrzése végett ismét alakítsák meg a szkupstina külügyi bizottságát, amely a jövőben állandóan működnék. békés éveivel összehasonlítani. írásomat azért irtani, mert bántó éket, oktalan ellentétet láttam a két nemzetiség között és semmiesetre sem azért, hogy kcdvtelcnséget okozzanak vele a németek körében, írásom célja éppen megértetése volt a békés együitélés és együttdolgozás szükségességének. Fájlalom, hegy Koréi! ezt félreértette, hogy] nyugodt, tárgyilagosságra törekvő megállapításaimban ismételt (?), harcos lándzsatörést iát. En komolyan, vágyóan, őszintén szeretném, ha megtalálnék egymás kezét kínokon, szépségeken, álmokon keresztül, ha megtalálnék egymás lelkét Goethe gondolataiban, Kant bölcseletében vagy Beethoven hatalmas hangja között, ha megtalálnék egymást abban, ami szép, emberi é$ örök. Szentelcky Kornél A Deutsches Volksblattuak Nem óhajtok hosszas, kicsinyes, töviskarcolásos vitatkozásokba kezdeni, csupán néhány széljegyzetre, néhány tollba kívánkozó megállapításra szorítkozom Korell Eülöp, a Deutsches Volksblattban megjelent cikkével kapcsolatosan, mely védekező-vádoló válasz volt november 17-én megjelent »Müller Guttenbrunn« című Írásomra. Sajnálom, hogy a Deutsches Volksblatt szerkesztője részben félreérti, részben figyelmen kívül hagyja megállapításaimat. írásomban többször hangsúlyoztam, hogy a svábság ne tagadja meg bölcsőjét, nyelvét, kultúráját, mégis Korell szerint azt kívánom, hogy a németek egymás között magyarul beszéljenek. Ilyesmit sohasem írtam, hanem csak azt. hogy a svábság »talán még nem vét faja és származása ellen, ha más nyelven is beszél«. A kultúrának nincsenek nyelvi korlátái, csak nyelvi jellegzetességei. Az ember sokszor szegénynek, szomjasnak, megszoritottnak, ki nem elégitettnek érzi magát, ha nem ezekén a nyelvi jellegzetességeken keresztül élvezi és keresi a szépet és a nemest. Úgy gondolom — lehet, hogy rosszul gondolom — hogy az még nem német kultúra, ha az ember máról-holnapra elfelejti a magyar szót, ha a megfordított köpenyegek a magyarokat szidják és gyalázzák hibás, ízetlenül rossz németséggel. Német kultúrát más irányban, más szellemeknél kell keresni. Ó, értem a metsző gúnyt, nagyon jól tudom, hogy az említett német nagyságokon kívül, még elég számos nemes germán van s éppen ezért érthetetlennek találom, miért unalomig azt az egyetlen egyet ülnepelni, aki a magyarokat gyűlölte és rágalmazta. Müller-Gutíenbninn a svábság öntudatra ébresztője, ezért kell őt ünnepelni — olvasóm a német újságban. Nem akarok a megokolás helyessége felett vitatkozni, csupán azt találom furcsának, miért nem választják sohasem külön az öntudatra ébresztőt az igaztalan magyargyülölőtől, miért nem olvastunk vagy hallottunk Müller-Guttenbrunn ismertetése és dicsőítése közben sohasem arról, hogy többször, igaztalanul, tájékozatlanul vádolt és tényeket hamisított. A Deutsches Volksblatt szerkesztője azzal hizeíeg önmagának, hogy ő jobban meg tudja érteni más nép gondolat- és érzésvilágát, mint én. Ha ez igy van, úgy Korell ur — a magyar nép látószögéből szemlélődve — meg fogja érteni a Miiller-Guttenbrunn tömjéne?és sértő és időszerűtlen voltát. Mert a magyarság (azt hiszem ezt fölösleges ismételni is, véres, fájdalmas példákkal illusztrálni) igazán nem érdemel német részről ilyen sérelmes bánásmódot. Hu nem tartom Müller-Guttenbrunnt nagy Írónak. Ez kritikai jogom, ilyen a szépérzésem, ezt állapítja meg az »esprit de disccrncment«-om. Ahogy Schopenhauer kifejti esztétikájában a szemlélő, a »reines Subjekt des Erkennens« kritikája csupán alanyi lehet. Ezen fölösleges és céltalan hosszasabban vitatkozni. Abban azonban tökéletesen igaza van a cikkirónak. hogy Müller-Guttcnbrunn helyét és értékét pontosan az utókor fogja meghatározni. De szerény véleményem szerint az eddig elfogyasztott könyvek számát nem lehet zsinórmértékül alkalmazni, mert akkor Courths Mahler az első német író helyén állna és a nagyszerű gyémántköszörüs: Stefan George az utolsók között ácsorogna. Még csak azt, hogy Petőfi sehogyan sem illik bele Korell ur revaus-hasonlatába. A tisztán klaszszikus Petőfi nemcsak a magyaroké, Petőfi az egész világé, mig Müller - Guttenbrunn előreláthatólag csak a németeké marad. Aztán meg nem lehet a szabadságért vérző magyarságot s azt a forradalmi, lángoló hangulatot, az önként magyarosodó svábsággnl s a feudalizmus, a kapitalizmus kényelmes, lomha. A magyar nemzetgyűlés szerdai ülése ■í Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén huszonkilenc interpellációt jelentettek be. Ar. ülés megnyitása után Vass József népjóléti miniszter a lakásügy rendezéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette be a nemzetgyűlés elé, Eörffy, a gazdasági bizottság előadója két jelentést terjeszt elő, amelyekre kimondják a sürgősséget Lerch, a közgazdasági és munkaügyi bizottság előadója az éjszakai munka eltiltásáról tesz jeleníést. a mire szintén kimondják a sürgősséget. A megyei és községi tisztviselők létszámcsökkentésének szabályozásáról és a városfejlesztésről szóló javaslatok tárgyalásának első felszólalója, Nagy Ernő, hosszú beszédet tart a javaslatok ellen. A hiba — úgymond — nem az emberekben, hanem a rendszerben van. Az egyes I kormányok a klikkrendszert honosi- I tották meg és a kiváltságokat a csa- Iládok érdekszövetségévé sülyesztet|ték. Ha a megye nem választana j| megyei képviselőket, erős lenne az j ország és jobb lenne a közigazgaitás. Törvényt kellene hozni arról, hogy a megyei tisztviselőknek tilos, a politizálás. ; j, A felesége és leánya meggyilkolt egy ófeébai gazdát Becskerekről jelentik: A torontálmegyei Óbéba község lakosságát rejtélyes gyilkosság tartja izgalomban, amelynek körülményeit eddig még nem sikerült kideríteni. Szerdára virradóra óbéba közelében levő tanyája mellett átlőtt szívvel meggyilkolva találták Rista Tanasije gazdálkodót. A gyilkossággal Tanasije feleségét és leányát gyanúsítják. RisíaTanasije óbébai gazdálkodó kedden este 7 órakor kiment közeli tanyájára, hogy az ott folyó építkezések ügyében intézkedjék. Másnap reggel a tanya mellett meggyilkolva találták Tanasijet, átlőtt szívvel, egyik kezében vasvillát szorongatott. Az óbébai csendörőrs azonnal értesitette az esetről a veliki-kikindai törvényszéket, ahonnan Kupka Bogoszláv helyettes vizsgálóbíró, Mándics jegyző és dr. Rancslcs Csedo törvényszéki orvos azonnal kiszállt a helyszínére. A megejtett nyomozás során a vizsgáló bizottság olyan adatoknak jutott birtokába, amelyek valószínűvé tették, hogy a gyilkosságban nagy szerepe van a meggyilkolt feleségének és 17 éves leányának is. Megállapították, hogy Tanasije rosszul élt családjával, a civakodás napirenden volt közöttük. különösen azért, mert az I asszony más férfiak barátságát kereste. Az asszonyt és leányát letartóztatták.
