Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-20 / 316. szám

Ära 1 dinár. XXIII. évfolyam Szu&otića, HÉTFŐ 1922. november 20. 316. szám IliiiMiii mii ^ Üigjiieaik miacen reggel, ünnep után és hátiőa délben TELEFON SZÁK] Kiadóhivatal 8-58, Síerhesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 9® dinár SZERKESZTŐSÉG: Kraljai Älesassdra-ulka 4 ssum alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleasandra-silica 1 (Lelbach-paiola Pastes a parlamenti munka gyorsításáért A hervát blokk a parlament feloszlatásától tart Beogradból jelentik : A „Pravda“ kormánykörökből eredő értesülése Szerint a kormány tagjainak az a kívánsága, hogy a parlament meg­szakítás nélkül ülésezzen és igy a lehető leggyorsabban végezzen az egész törvényhozási programmal. Azt beszélik, hogy a parlament december 20-ig állandóan ülésezni fog, azután pedig az ünnepek miatt január 15-ig szünet lesz. Különösen Pasics miniszterelnök az, aki a parlament munkájának gyorsítását kívánja. E;t politikai körökben úgy értelmezik, hogy minden eshetőségre készen akar Pasics állani. Tekintettel arra, hogy a demo krata radikális tárgyalások kedve­zően haladnak, könnyen lehetsé­ges, hogy a horvát blokkal való tárgyalások nagyobb eredmény nél­kül fognak végzi dd. A kormány­pártok paktuma alapján ugyanis a parlament oly gyorsan fog vé gezni a sürgős és fontos javasla­tokkal, hogy mire a kormány bu­kására kerülne a sor, a parlament már végez is munkájával A „Pravda“ szerint a horvát blokk is számolt evvel a körül­ménnyel és épen ezért igyekszik i parlamentbe való megjelenésé­vel keresztezni Pasics terveit. Sőt a Pravda szerint a horvát blokk küldöttsége csak azért jött Beá­tádba, hogy megtudja: megje­lenése nem birná-e rá a kormányt a parlament felosztáséra. Tárgy megbeszéléseket nem is folytattak most azon veszekednek, hogy me­lyikük hivatott Egyiptom képvisele­tére. Arab és zsidó delegáció is ér­kezett Lausanneba. A kis delegá­ciók, úgy látszik, több munkát fog­nak adni az értekezletnek, mint a legfontosabb delegáció, a török. A A Sztojkov-per vasárnapi éjsza­kába nyúló tárgyalásáról vasárnapi számunkban részletesen beszá­molunk. Amikor elhangzott az utolsó védő beszéd is, az elnök szünetet rendelt. Szünet alatt Sztojkov oda fordul n „Bácsmegyei Napló" tudósítójához : E l az egész pert az újságok csi­nálták. Az újságok írták, hogy hat­van mi dó fürd el a somi őri me­gyeházáról. Ami1 az újságok elron­tottak, őzt majd az újságoknak kelt helyrenozrdok. Én különben rögtön belekezdek védő beszédembe s poní­­rói-pontra kimutatom, hogy jeieniék­­lelen szabálytalanságokból csupán a közönség szenzáció éhessége csináh csak monstre bűnügyet. Nagy be­szédre készültem, rögtön meg fogjál hallani. Szünet alatt a védők és vádlottak az ügyvédeknek átengedett szó kis államok olyan óriási program-, ma! jöttek Lausanneba, bogy egy, évig is eltartana az értekezlet, ha at nagyhatalmak komolyan hozzálát­nak a kis népek ügyes-bajos dől- ; gainak részletes és hosszuranyuló megtárgyalásához. . bábán értekezletet tartottak, ami­nek az volt az eredménye, hogy amikor a tárgyalás megnyitása az elnök a vádlottaknak megadta a szót, azok sorban felálltak és kijelentették, hogy több mondanivalójuk nincs, nem kívánnak lörvényadta jogukkal élni. A vádlottaknak ez a kijelentése rendkívüli feltűnést keltett és azt sokféieképen kommentálták. A bíróság erre visszavonult ta­nácskozásra. Pár pillanat múlva visszatérnek a főtárgyalási terembe és az elnök kihirdeti a bíróság végzését, mellyel ítélethirdetésre november hó 27. napjának délutáni négy órá­ját tűzi ki. Ezzel a fótárgyaiás véget ért* A letartóztatásban lévő vádlottakat visszakisérték az ügyészségi fog­Mussolini a hadseregre költi a közigazgatásban megtakarított pénzt Rómából jelentik : Mussolini par­lamenti beköszöntőjéhez még ki­egészítő kormánynyilatkozatot tettek közzé. A kormány a had ereg újjá­szervezésének dolgában kijelenti, hogy mihelyt az ország pénz­ügyeinek javulása megengedi, az egész ujonckontingens fokozot­tabb katonai kiképzésben fog része­sülni. A közigazgatási kiadásokat csökkentik, hogy ily módon több pénz maradjon a katonai oktatás javítására és a hadsereg technika fölszerelésének megújítására. A hasz­navehetetlen kis hadihajókat ki­selejtezik és csak a komolyabb eshetőségekre is alkalmasakat ertják meg. A fölösleges ha jókat adj k vagy leszerelik. A kereske­delmi tengerészet állami üzemet csak a gyarmatok felé vivő na­gyobb vonalakon tartják fönn. A többi vonalat magántársulatok kezelésébe adják. Az ál ami vas utakon uj, praktikusabb menet­rendeket dolgoznak ki. A postai szolgálat egy része magánkezekbe fog jutni. A nyilatkozat végül a törvénykezési rendtartás szigorí­tását és uj sajtó örvény kidoigo­­zésát helyezi kilátásba. házba. Á meneküli fiumei alkoiusányezé gyűlés követeli a rapalléi szerződésnek végrehajtását Zanella kormánya üdvözölte Mussolinit ■ ■■■..----------------------------------------------------------------­Á Sztojkov-perben november hó 27-én hirdetik ki az Ítéletet A vádlottak nem éltek szőíási jogukkal Poincaré megegyezett a keleti kérdésben lord Curzoimal Az antant megszállja a Dardanellákot Párásból jelentik: Lord Curzon Szombaton Párisba érkezett. Dél­előtt látogatása tett Millerand el­nöknél. Délben Poincaré miniszter­­elnök lord Curzon tiszteletére reg­gelit adott s utána a két államférfi megkezdte tanácskozását. Poincaré délelőtt és délután ta­nácskozott lord Curzon angol kül­ügyminiszterrel a keleti kérdésről. A tanácskozás teljes eredményre vezetett. A két államférfi a keleti kérdés egész komplexumára meg­állapodást létesített, úgy hogy az antánt Lausanneban egységesen fog eljárta. Franciaország abba is bele­egyezett, hogy a szövetségesek a békeföltételek végrehajtásának biz­tosítására egyidőre szállják meg a Dardanellákot és egyéb biztos téko­­kat is követeljenek a törököktől. Es­te n^olc órakor hivatalos kommüni­két adtak ki, amely hírül adja a megegyezés tényét. A párisi megegyezés eredménye­képpen Lausanneban szombaton es­te általános meglepetésre elterjedi az a hir, hogy a territeti Grand Mo­telben Poincaré, Curzon és Mussoli­ni számára rendelt szobákat lemond­ták. Mindjárt utána jött Parisból ennek az intézkedésnek a magyará­zata: a párisi megbeszélések, ame­lyeken Mussolini nevében az olasz nagykövet is résztvett, teljes meg­állapodás jött létre Anglia, Francia­­ország és Olaszország között, úgy hogy a terriíetibe tervezett élőéite­­kezlet fölöslegessé vált. Mogy a lau­­sannei értekezlet sima lefolyására számítanak, az kitűnik abból L, v jjhogy a résztvevő kormányok hozzá­járultak ahhoz, hogy a megnyitó ,ülés nyilvános legyen. Csak Anglia részéről nem jött még meg a íormá­­flis hozzájárulás, de ennek tisztára I technikai okai vannak . A különböző államok delegációi már szorgalmasan dolgoznak. A leg­nagyobb lármát az egyiptomiak csi­­tnálják, mert Egyiptomból kiilönbö­­íző delegációk érkeztek, amelyek Az elmenekült fiumei kormány sajtóirodája a következő kommüni­két adta ki: A fiumei alketmányozó gyűlés szombaton Kraljevicában ülést tar­tott, amelyen a tagoknak több mint! háromnegyed része résztvett. Az ülésen Zanella hosszabb beszédben kifejtette, hogy a fiumei nép elége­detten vette tudomásul Mussolini azon kijelentését, hogy a santa­­margaritai egyezményt pontosan be­fogja tartani. Ez a kijelentés re­ményt nyújt arra, hogy véget fog érni a fiumei nép martiromsága és határtalan szenvedése. Ezután Zanella Fiume rettenetes helyzetéről beszélt és kifejezte azt a kívánságát, hogy Mussolini kormá­nya minden lehetőt meg tegyen a fiumei helyzet javítására, amely most a világ szégyene. Kijelentette Zanella, hogy az al­­kotmányozó gyűlés azonnal vissza­tér Fiúméba, ha a városban a köz­­biztonság és a kulturális konszolidá­ció is helyreáll és ha a szabadság­­jogok védelmére megtörténik min­den intézkedés, amely a rapallói szerződésben biztosítva van. Az olasz sajtó azon vádjaira, hegy Zanella jugoszláv barát, kijelentette, hogy <5 és követői, a fiumei olaszok őszinte barátai Jugoszláviának és azok is maradnak, miután barátsá­gos viszonyban akarnak élni nem­csak Olaszországgal, hanem az SHS királysággal is. Kifejezte még Zanella azon kíván­ságát, hogy Olaszország és Jugo­szlávia között szűnjön meg az az ab­szurd és igaztalan bizalmatlanság, amely mindkét országra káros és az ő politikája őszintén és határozottan ehhez igazodik. Még több szónok felszólalása után az ülés egyhangú határozatot foga­dott el, amely szerint a fiumei alkot­­- mányozó gyűlés követeli a rapallói szerződés pontos végrehajtását és kéri Mussolini kormányát, hogy szüntesse meg a fiumei lakosság barbár üldözését. Kimondja még a határozat, hogy az alkotmányozó [gyűlés nem ismeri el törvényesnek és jogosnak a jelenlegi törvénytelen fiumei uralom poétikáját és igazga­tását és azt a törvény és a tényleges rend elleni merényletnek tekinti. A fiumei alkotmányozó gyűlés ha­tározata nagy visszhangot kelt úgy a jugoszláv, mint olasz politikai kö­­. rökben és általános az a vélemény, hogy Zanelláék állásfoglal' sa és Mussolini kormányához való kőzete» .dése csak kedvező hatással lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents