Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-16 / 312. szám

Ára 1 dinár. XXIII. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1922. november 16. SÍ 2. szám Kegjeiemís műiden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁIH: Kiadóhivatal 8-5P Szerkesztősé" 5-1J SZERKESZTŐSÉG s Kralja Aicxaaüra-alita 4 ua alatt Kiadóhivaíaí: Kralja Alezandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Előfizetési ár negyedévre 90 dinár Lojalitás Irta: Végh Lajos dr. Amióta a Magyar Párt megala kult és amióta a magyar sajtó egy árnyalattal önérzetesebb lett, ezt a hangot kiengesztelő prelú­diumként kisérte ez a szó: loya­­liiás. Pedig mineK azt hangoztatni, a mi természetes, a mi a [élalap. Ez méltán gyanút kelthet külö­nösen azokkal szemközt, akik a Habsburg-uralom idején szintén tulon-tul sokszor hangoztatták. És úgy sem az a fontos, a mit mon dunk, hanem, a mit teszünk. A politikában többféle értelme lehet és szoktak is tulajdonítani a loyaiitás szónak. Iia azt akar jak vele kifejezni, hogy ép olyan hazafiak vagyunk, hogy ép oly kevéssé vannak áliamelíenes, sze paratisztikus törekvéseink, mint a hegemóniát gyakorló szlávoknak, akkor felesleges. Mert, ugyebár, furcsán hangzanék, ha akár a de­mokrata, akár a radikális-párt a loyaiitás szóval akarná alátámasz­tani politikai programmját. Ha jiedig őzt az értelmet tulaj­donítják neki, a mire a hajlandó­ság ugylátszik megvan, hogy a Magyar Párt a szlávságot, amely , ez országban a hatalmat bírja, azt erre egyedül és kizárólag hiva­tottnak elismeri: akkor immár nem felesleges, hanem káros. Akkor megszűnt a Magyar Pártnak a létjogosultsága. A Magyar Párt ilyen értelemben nem akar loyaüs lenni. A Ma­gyar Pártnak épen az a célja, hogy a Királyság területén élő min­den falu és rendű honfitársával egyenlő politikai jogokat harcoljon ki magának. Ne áltassa senki ma­gát azzal, hogy politikai jogokat kikönyörögni lehet. Ennek küz­delem az ára. Da a pártpolitikai elhelyezkedés szempontjából zavarólag hathat a loyaiitás, mint pártjelszó. Az uralkodó fajhoz tartozó po­litikus lehet királyság ellenes, vagyis köztársasági párti; lehet revizionista. És mégis hazafi. Sőt, nincs kizárva, hogy ezzel a poli­tikai programmal a hatalomhoz jut. Ez a joga minden demokra­tikus és szabad államban meg kell, hogy legyen a kisebbségi pártoknak is. így ál! ez a tiszta jog szem­pontjából. E jogot egy politikai pártnak a limine föladni nem sza­bad. A devalvált értékű és rosz­­szu! értelmezett loyaiitás csak békó lehet bármely politikai párt programjában. Minden pártnak, de különösen a politikai küzdő­térre épp kilépő pártnak első­rangú érdeke, hogy akciószabad Ságát egyik vagy másik irányban ne korlátozza. A íviagyar Pártnak, mint kisebb­ségi pártnak, fontos érdeke az őszinteség. A minden hátsógon dolattói mentes őszinteség, mert nagyrészt olyan politikai ellenfe­lekkel áll szemközt, akik az egyenjogus^tásukert vívott har­cokban nőttek fel. És a Magyar Pártnak nincs szüksége, hogy ioyalitásának hangsúlyozásával leplezzen valamit, mert — értsük meg jól — nincs mii lepleznie! Csak a mezítelen igazságnak vai ereje. Ráhelyezkedett arra a ..dóit politikai jogalapra, amelye minden tisztességes állampolgárnak el kell foglalnia, ha életre való pc­­•itikdt akar folytatni. Tehá~ ne a ioyalitás az ajkakon, hanem a tisztesség, az igazság, a gerinces józanság a tettekben! A Magyar Párt programja meg­van. De a mód, amellyel azt el­érni akarja, a közel jövő kérdése. Es ez legalább oly fontos, mint maga a program. Ettől függ el siker. Amiben loyális a Jovan, nem lehet illoyális a János vagy a Johann. A horvát blokk bevonul a parlamentbe Az ellenzéki pártok vezetői megegyeztek a blokk kiküldötteivel Beogradbói jelentik : A horvát blokk háromtagú küldöttsége Drin­­kovics Mátéval az élén, szerdán délelőtt nagyon fontos konferen­ciát tartott, amelyen az egyes par­lamenti csoportok képviseletében a következő politikusok vettek részt: D:\djvics Ljuba, Angyelics Pavk- (demokraták), Bartes (kle­rikális), Avramovics (föidm.), Hrasz­­nie i (Spahó-p.) és PrctiCS Sztoján volt miniszterelnök. Evvel a konferenciával be is fejezték Drinkovicsék beogradi ta­nácskozásaikat és este 7 óra 45 nerckor visszautaztak Zagrebba. D nkovics Máté kijelentette, hogy a dkü dőltek az end vénnyel meg vj n na k elép, edveés hogy ennek folytán nagyon valószínű, hogy a hor­vát blokk képviselői a legrövi­debb idő alatt Beogradfca érkez­nek. A végső döntés ebben a kér­désben a horvát blokk zagrebi központi intézőbizottságát illeti, de minden jel arra mutat, hogy az az előreküldött bizottság je lentése alapján fog határozni. Mar az a tény, hogy az egyes ellen­zéki csoportok képviselői közös tárgyalásra ültek Össze a blokk kiküldötteivel, amellett bizonyít, hogy Drinkovicséknak teljes fel­hatalmazásuk volt kötelező erejű megá lepodásokat kötni. Sok po Htikus enélkü! nem is ült le volna velük tárgyalni, mert a múltban már több Ízben előfordult, hogy egyes blokkista képviselők kellő felhatalmazás nélkül tárgyaltak és politikai megállapodásokat kötöt­tek, melyeket később nem tartot­tak meg. Hogy mi a lényege az ellenzék (beleértve a demokraták balszár­nyát is) és blokk megállapodá­sénak, ez még nem került nyil­vánosságra és sokféle kombiná­ció forog róla politikai körökben, a tanácskozásokon résztvett poli­tikusok azonban egyelőre diszkré' ciót tartanak. A törvényhozás munkája A nemzetgyűlés ülése — Dolgoznak a bizottságok Beogradból jelentik: A parlament szerdai ülését délután 5 órakor nyi­totta meg Lukinics elnök 168 képvi­selő jelenlétében. A formalitások elintézése után Kumanudi pénzügyminiszter vála­szolt Ivanics Momcsilló egy kérdésé­re, azután Mihajlovics Sz., a mentelmi bizott­ság előadója beterjesztette a men­telmi bizottság jelentését. A jelentés kizárólag 1919. és 1920-ból szárma­zó, elavult kiadatási kérelmekre vo­natkozott. Barics (klerikális) ezért azt java­solja, hogy a jelentést adják vissza a mentelmi bizottságnak és hívják fel arra, hogy ezekről a régi ügyek-§ ről csak rövid összefoglaló jelentést tegyen és az ujnbb kiadatási kérel­mekről is terjessze be jelentését. Barics indítványát rövid vita után elfogadták és a jelentést visszautal­ják a mentelmi bizottsághoz. Az ülés fél hétkor evvel véget is ért, a legközelebbi ülés csütörtök délután négyre van összehiva. Az agrárbizottság ülése Szerdán délelőtt a parlament ag­rárbizottsága is ülést tartott, ame­lyen két albizottságot választottak. Egyet a nagybirtokok kisajátításáról és felosztásáról szóló törvényjavas­lat, egy másikat pedig a dalmáciai agrárviszonyok rendezéséről szóló javaslat letárgyalására. Ezenkívül elhatározták, hogy a plénum 17-én, pénteken ismét ülést tart, amelyre az igazságügy- és bel­ügyminisztert is meghívják, mert ■meg akarják hallgatni véleményüket a földmivespárt ismert törvényja­vaslatáról a dalmát agrárviszonyok rendezése ügyében. A törvényhozó bizottság szintén ülést tartott délelőtt és foly­tatta a tisztviselőtörvény; megkez­dett vitáját. Az ülés a szokástól elté­rően minden zavaró incidens nélkül folyt le. Ezúttal a 2. szakaszt tár­gyalták paragrafusonként, amely a szolgálati beosztásról és a tisztvise­lők beosztásáról intézkedik. Minden egyes ponthoz sok szónok szólt hoz­zá és kisebb-nagyobb módosiusokat ajánlottak. Az 5—12. §-okat csekély, módosításokkal, melyeket Reisner. előadó is magáévá tett, elfogadták.; Az ülés fél egykor ért véget A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz, napirendje: 1. Mnrko­­vics igazságügyminiszter nyilatko­zata a visszautasított bírói és ügy­védi törvényről; 2. az albizottság je­lentése a bírói és ügyvédi törvény­­javaslat visszautasításáról; 3. a tiszt­viselő törvény vitájának folytatása. \ csütörtöki ülés viharosnak ígérke­zik. r" Vajdasági képviselők a vajdasági uj állami tisztviselőkért Be fogják Ezámitaui nyugdijukba korábbi szolgálati idejüket Beogradból jelentik: A vajda­sági és szerémségi képviselők, számszerint harminchatén, párt különbségre való tekintet nélkül közös indítványt adtak he a tiszt­viselő törvény módosítására. Az indítvány szerint az azelőtt Ma­gyarországhoz tartozott területen (Bánság, Bácska és Baranya) mindazoknak a tisztviselőknek, a kik állami szolgálatba lépésük előtt önkormányzati, egyházi vagy iskolai szolgálatban voltak, vagy pedig mint ügyvédek, mérnökök, újságírók szabad pályán működ­tek, vagy bejegyzett cégeknél magántisztviselők voltak és sem mint tisztviselők, sem mint sza­bad foglalkozásúak nem vétettek nemzeti kötelességük ellen, — szolgálati és nyugdíj éveikbe ko­rábbi foglalkozásuk ideje is be­­számitassék bizonyos magas ha­tárig, ha már több mint egy évvel a törvény életbelépése előtt ál­lami szolgálatba voltak. Ezeknek a tisztviselőknek utó­lag meg kell fizetni majd a kü­­iönbözetet a nyugdíjalapba, ha erre a kedvezményre igényt tar­tanak és ha nem áll fenn viszo­nosság a nyugdíjigény tekinteté­ben az állam és a között a hiva­tal között, melyben azelőtt mű­ködtek. Minden az erre vonatkozó kérvényeket 6 hónapon belül kell beterjeszteni a királyi kormánynak amely az indítvány szerint azok­ról a parlamentnek is jelentést köteles tenni. Az indítvány tárgyalására már a legközelebbi napokban rá kerül a sor, ha törvényhozó bizottság a tisztviselő törvény részletes vi­tájában a nyugdíjról szóló fejeze­tig eljut.

Next

/
Thumbnails
Contents