Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-18 / 285. szám

& mu.

192& október 18.

Jh. a postazsáknak és a hétfőn a noyisadi postaigazgatóság által kiküldött dr. Mlklídn igazgatósági titkár vizsgálata sem járt eredménnyel. -Kedden végre váratlan fordulat állt "he az ügyben: a postazsákot a vaskiti állomás közelében egy árokban sértetlenül megtalálták és a harmincezer dinár értékű pénzküldemény 'érintetlenül meg volt benne. Még nem sikerült megállapítani, higy ki vitte el a sinek közül a postazsákot, anélkül, hogy azt értékes tartalmától megfosztotta volna.

Interjúm a

Önagyságával

drágasággal

a vasúti állomáson

találkoztam. A jegye már meg volt váltva. Gyermekei a Nyomor, a fiatal és mozgékony Csempészet udvariasan kikisérték. Az agg dáma, Drágaság, még igen jó kondícióban volt, bár szemmel láthatólag izgatta az utazás. Nagy bőröndöket cipelt, amelyekbe könny, elkeseredés, sóhaj volt csomagolva.

— Nagyságodat kiutasították? kérdeztem tőle.

— Engem? — szisszent fel haragosan. Hiszen én idevaló illetőségű vagyok.

— Hiszen csak a háború után jött ide lakni, ha jól emlékszem.

— Az igaz ... De letelepülési engedélyem van, ide optáltam, állampolgárságot nyertem . . . Nagyon meg vagyok itt mindenkivel elégedve. Ez az ország valóban a szabadság országa. Engem itt senki nem bántott, sőt mindenki becézgetett. A kormánnyal nagy üzleteket csináltunk közösben. Engem gyarapitott az agrárreform s a tarifapolitikán is kerestem valamit, most, hogy eluta zom, már elmondhatom.

— Miért utazik hát akkor, el? — kérdeztem könnyelműen.

— Pihenni megyek, össze vagyok törve . . . Zürich megtört. Pedig mondhatom, mindent megtettek ittmaradásom érdekében. Még az árdrágítókat is felmentették. De Zürich az nagyon meg fekszi a gyomromat. Két hét alatt húsz percentet fogytam.

— Mi lesz velünk . . . elpusztulunk, zokogtak a gyerekek, a Nyomor, meg a Csempészet és szivettépő hangon kérték a mániát, hogy maradjon.

— És most hova megy? — kér deztem gyorsan, nehogy a gyerme kék könnyei más elhatározásra bírják.

— Még magam sem tudom. Lehet, hogy Csehországba, lehet, hogy csak a szomszédba, de legyenek nyugodtak, nemsokára visszajövök. Visszajövök frissen, megelégedve. És már be is akart szál/ni a vonatba. A csendőr azonban erélyesen figyelmeztette, hogy előbb vámvizsgálat következik. Ónagysága mosolyogva ment a vámhivatalba.

— Szeretem ezt az intézményt, mondotta bucsuzáskor. A vámhivatalnak sokat köszönhetek.

Elhatároltam, hogy meglesem, csakugyan elutazik-e. Legnagyobb meglepetésemre a vonat nélküle robogott ki az állomásról, öt perc múlva újból ott láttam a perronon, terebélyesen, vidáman.

— Nem utazom el, nevetett felém már messziről. Mégis csak itt maradok, ha már olyan szívesen marasztalnak. Értesültem, hogy elutazás előtt most a katonai hatóságnál is jelentkezni kell. Ha olyan nehéz elutazni, mégis jobb, ha itt maradok. Nem komoly dolog az a Zürich, s nem lesz tartós. Barátom és üzlettársam, az állam majd hoz rendeleteket, amellyel ellensúlyozza. Nem utazom, itt az én helyem, hiszen Kumanudi a pénzügyminiszter.

Szólt és valóban itt maradt.

* * ^ '' '• - —... Quint

A Radics-párt disszidenseiisek szóbeszéde

A paríament Qlése

A képviselőház keddi ülése délelőtt 11 órakor kezdődött Vujicsics alelnök elnöklésédt}]. Meglehetős sok képviselő van jelen, a karzatok is tömve vannak. Az újságírók Karzatján helyet foklal Lovrenkovics Radics-párti képviselő is, mig Heusler Károly, a disszidens Radics-párti a íöldmivespárt padsoraiban foglal helyet.

Az ülés elején az elnök az elhunyt Ribarac képviselőt parentálja el, majd Sztankovics Cseda földmivespárti a dalmáciai pártgyülés betiltását teszi szóvá. Erre Timotije- Vics belügyminiszter kijelenti, hogy éppen most kapott távirati jelentést arról, hogy a földmivespárti képviselők Dalmáciában a kormány, a parlament és a rezsimről gyalázkodó kifejezéseket használtak, tehát inkább a parlamentnek volna joga a képviselők ellen panaszra. A miniszter kijelentéseit az ellenzék nagy izgalommal fogadta.

Ezután Heusler Károly, volt Radics-párti képviselő emelkedik szólásra és az ellenzék padsoraiban yiharos tapssal fogadják. Heusler kijelenti, boldog, hogy innen üdvözölheti kollégáit a parlamentben, ahol rá is rész vár a felelősségből. Úgy érzi, hogy a képviselőnek a parlamentben van a helye. (Nagy taps.) Későn jött ugyan Beogradba, de a hiba csak kis részben az övé, mert csak abban hibás, hogy követte Ra-, dics taktikáját.

Radics távolmaradásának azonban elsősorban a kormány működése az oka. Amikor a parlament szuverénitását megsértették, a Radics-párt elhatározta az abszinen-A cár csodaíésüje

Az emlékiratok és visszaemlékezések idejét éljük. Az angol birodalom bukottnak hirdetett premierje, Lloyd George most alkudott ki százezer font sterling írói honoráriumot, azaz harmincmillió dinárt, emlékiratainak közrebocsátásáért. Igaz, hogy nemes gesztussal jótékonycélra ajánlotta fel az egész .összeget azzal, hogy »méltatlannak találná egyéni hasznot huzni abból a tevékenységből, amelynek nyomába háború és szenvedés járt«, kissé oldaltütve ezzel II. Vilmos császárra, meg a német trónörökösre s Hindenburgra és Ludendorífra, akik bizony örömmel könyvelték el bevétel gyanánt a milliós honoráriumokat.

E nagy és fejedelmi Írói díjazások közben megjelent egy emlékirat, mely a legdebbenetesebb emberi dokumentum valamennyi között s amelyért nem is kellett egyetlen szovjetrubel honoráriumot sem fizetni Írójának, mert nincs már az élők sorában. A meggyilkolt cárnénak, Alexandra Feodorownának cári urához írott leveleit adta ki a berlini Ullsiein- Verlag. Ennél a könyvnél élesebb reflektorral még nem világítottak be a párnázott ajtók mögé, hol a verejtékező és vérző emberiség sorsát intézik.

Nincs a levelek közt egy sein, melyben a cárné csupán szerelmi érzéseiről akarta volna biztosítani felséges urát, de mindegyikben az utasításoknak és parancsoknak egész garmada van, amelyeknek a gyönge, rettegő és rosszvérii cár nem mert ellenszegülni. »Kergesd szét a parlamentet«, hangzik majdnem mindegyik levélben s a nőies, kékszemü, elábrándozó cárné nem riad vissz?, olyan tanácsoktól se, hogy az utolsó miniszterelnökét, Gucskovot a legmagasabb fára akasztassa fel. Mintha csak megérezte volna, hogy Gucskov lesz az, ki a nagy összeomláskor a lemondási okmányt a cár elé terjeszti.

S a levelek között feltűnik egy ijesztő Svengáli-arc: a Raspntiné. Minden levélben szó van róla, csak ezzel a megjelöléssel: a mi barátunk. Ez a kicsiny, zömök, rendesen írni és olvasni sem

Ciát. A választások után keletkezett ezen elhatározást kezdetben ö is helyeselte. Nem ért egyet az alkotmány meghozatalának a módjával és általában nem helyesli az egész alkotmányt. Radicsnak később azonban sikerült úgyszólván hipnotizálni híveit a parlamentből való távolmaradás fentartására és ezért ő kilépett a pártból.

Hosszasan fejtegeti ezután az alkotmányról való felfogását és hangsúlyozza, hogy különösen az alkotmány 95. és 96. szakaszát kell megváltoztatni. Megem'ékezik néhai Péter királyról is és beszédének ez a része még a kormánypárton is jó hatást vált ki. Azzal fejezi be beszédét, hogy nem csupán a nacionalista idealizmus és az egység melletti tüntetés miatt • jött ide, de vonzotta Beograd város szépsége is és tudja, hegy ez a város a szerbek, horvátok és szlovének minden ellenségével szembeszáll.

Ezután áttértek a napirendre, az általános közigazgatási törvény módosítására. Timotijevics belügyminiszter ismerteti a módosításokat, majd

Szusnik klerikális pártja nevében kijelenti, hogy a javaslat ellen fognak szavazni. A szavazásnál általánosságban 130—25 szavazat arányban, részleteiben 119 szavazattal 28 ellen elfogadják a javaslatot.

A legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor lesz, napirendjén a hazafias kitüntetésekről szóló javaslat tárgyalására kiküldendő albizottság választása és a Benin-féle vesztegetési ügy szerepel.

tudó barát, Grigori Efimoviísch Novy (Rasputin csak a gúnyneve volt, szoknyavadászt jelent) teljesen hatalmában tartotta a beteges, degenerált cári családot. A levelekben sokszor inti a cárné férjét, hogy használja a fésiit, amit a »mi barátunk« adott, mert csodatevő ereje van. »Amikor a duma ülésén leszel, menj végig a hajadon párszor a fésűvel és kergesd szét a dumát« — igy Írja ez a démoni hatalom bűvkörében senyvedő szegény beteg asszony férjének — s a csodatevő fésű intézte sokmillió embernek sorsát és végzetét.

Megborzadó mélysége tárult itt fel az emberi élet misztikumának és véletleneken igazodó végzetének. Rasputin ereje abban volt, hogy a nyomorék, vérbajt örökölt cárevicsnek, a trón örökösének a gyógyulását ígérte, noha Európa legjelesebb orvosprofesszorai lemondtak róla. Rasputint végül is az egyik királyi herceg szúrta ie, de akkor inár a cári család sorsa fölött is megkondult a vészharang. Egy kis alacsony falusi szobában étt még pár hónapig a cárnő fiával, leányaival és a csenevész, nyomorék trónörökössel, ekkor már nem irt leveleket, de naplót vezetett. És megtudjuk, hogy egy tavaszi napon egy öregember ment az ablakhoz, az egyetlen helyhez mely az ég kékjét és a külvilág levegőjét közvetítette a foglyokhoz és bemeszelte azt is fehérre, átláthatatlanná és soha többé nem látták az égnek kékjét és tovasuhanó felhőit.

Ennek a tragédiának őszinte emberei és mesterkéletlen dokumentuma a meggyilkolt szegény cárnő vivódó sorai.

L FXLÁ1A3 I*> «ZÓ&iit

ISZAPKEZEtpeiC, SÓSTfeínc. K/Bftf}» TMERAP!*/ cqsrciM - M.£íií>*r: VM, CV4M.IAMPA, H/THtSKA ÉS „ VILLAMOS KEmÉSÉId. ■4U.a:w»® ffifacóoscy©*. W'ffsnv,* JE©fcSZ

V Ttai 9CW1P.M* -Dlaz nyilatkozata a Károlyi-féle vagyonelkobzás! perben

Budapest. A gróf Károbd Mihály,; ellen indított vagyonelkobzást por-* ben a védők kedden beadványt adtak be az itélőtanácshoz, amelyhez; mellékelték Diaz tábornoknak, az olasz hadsereg volt főparancsnokának egy nyilatkozatát. Ezzel a nyilatkozattal bizonyítják a védők, hogy . a beogradi fegyverszüneti szerződés megvédte a magyar érdekeket és i nem igaz az, hogy volt egy Magyarországra kiterjedő Ikiilön Diaz-féie szerződés. A védők kérték Diaz tábornok előzetes kihallgatását.

Az olasz kormányválság

Factát Giolitti buktatta meg

Róma. Az olasz kormányválság tovább tart. De Nikta a íascisták főtitkára a kamara elnökével tárgyalt,! hogy közvetítsen a fescisták és. a! kormány közt.

Factát Giolitti buktatta meg. A’: Giolitti-csoport két vezető tagjai megjelent Factánál és felszólította, hogy rögtön mondjon le, mert annak! idején Giolitti megbízásából vette átj a kormány vezetését s csak addig1 vállalta a megbízást, amíg Giolitti; számára lehetővé válik a visszatérés,! ez most megtörténhet. A Facta kormány lemondását valószínűleg holnap publikálják hivatalosan.

Visszarendelik a Rajna-melléki

amerikai megszálló csapatokat

Pár is. Az Exchange Telegrapff washingtoni képviselője jó forrásból1- szerezte azt az értesülést, hogy; Harding elnök, a hadügyi államíit-j kár és Pershing tábornok között teg-| nap tanácskozás volt a Rajna mentén lévő amerikai csapatok vissza-! rendeléséről. A konferencia után aj kormány egy magasrangu tisztvise-l lője úgy nyilatkozott, hogy már napokban haza fogják szálitanr aj megszállott területről az amerikai1 katonákat.

Előadás a dohányzásról

Egy orvos, aki ellensége volt a dohányzásnak, a Szabad Lyceumban népi szerű fölolvasást tartott a pipázás és szlvarozás káros hatásáról s előadását ezekkel a szavakkal fejezte bej

— Végre is: az ember életének a tartama attól is függ, hogy hány szivart szf el naponta!

A hallgatóság egy tagja, úgy látszik, nem egészen értette meg az előadót, mert a fölolvasás után ezt a kérdést intézte hozzá:

— Kérem, tanár ur, hány szivart keli naponkint elszívnom, ha kilencven esztendeig akarok élni?

De az az ur se értette meg sokkal jobban, aki másnap a kaszinóban az »első osztás« előtt igy szólt a kártyapajtásalhoz:

— Voltatok tegnap a fölolvasáson?, Nagyon érdekes volt. Egy tudós doktor! azt bizonyította, hogy mentül tovább dohányzik, annál tovább él az ember.

Legjobban talán mégis az figyelt az, előadásra, aki hazamenet igy szólt a feleségéhez:

— Most igazán nem tudom, hagyj«m-e abba a dohányzást, vagy szivarozzak tovább?

*

A legőszintébb pedig a hallgatóságból kétségkívül az volt, aki igy nyilatkozott az előadás után:

— Nagyon jó fölolvasás volt, s az érvel a dohányzás ellen Igazán meggyőzőn hatottak. Hiba csak az volt, hogy

az előadás alatt a teremben nem volt szabad szivarozni,

Baedeker,