Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-17 / 284. szám
aroMär. Negyezer ellátatlan Szerdára befejezik Suboticán az ellátatlanok összeírását A szuboticai nyomorenyhitő akció előkészületei most már gyors tempóban haladnak a befejezés felé. A megtartott ankéten annak idején egy szőkébb bizottságot küldtek ki az akció előkészítésére amelynek feladata lett volna ellenőrizni, hogy az összeirt ellátatlanok jogosultak-e a segélyre. Időközben azonban odamódosult az ellátatlanok összeírásának technikai keresztülvitele, hogy a kerületi rendőrbiztosok helyett maga ez a szükebb bizottság vette a kezébe az ellátatlanok összeírásának munkáját. Már néhány napja folyik a városházán az összeírás. A segélyre igényt tartó ellátatlanok az ankét által_ kiküldött bizottságtól kérték az ellátatlanok jegyzékébe való felvételüket. Az összeírás körültekintő munkát igényelt, miután a bizottságnak minden egyes jelentkező személyi viszonyai után érdeklődnie kellett, hogy megállapítsa csakugyan rá vannak-e szorulva a hatósági ellátásra. Hétfőn a VII. körben lakó ellátatlanokat Írták össze, kedden még a VIII. körre kerül a sor, szerdán pedig még azok jelentkezhetnek, akik az eddigi terminusokat bármilyen okból elmulasztották. Ezzel az összeírás befejeződik és pontosan meg lehet állapítani, hogy mennyi ellátatlan van a városban. Az eddig jelentkezettek számából ítélve mintegy négyezer ellátatlan van Sznhoticán. Ez a nagy szám bizonyítja, hogy milyen szükséges volt a nyomorakció, mert ennek a rengeteg kereset és támasz nélküli embernek hatósági ellátása elsőrendű szociális kötelesség. Az ellátatlanok összeírásának befejezése után azonnal megállapítja a városi tanács a segélyezés módját. Az eddigi tervek szerint az ellátatlanokat a város egyelőre csak liszttel látja el, ami maga is már óriási kiadást jelent. A segélyezéshez szükséges összeget azonban a város az uj pótadóból fogja fedezni, aminek a kivetése legközelebb megtörténik. A temesvári püspök támadása a román agrárreform ellen A román agrárreform tudvalévőén érzékeny, sőt végzetes károkat okozott az erdélyi magyar egyházaknak főképpen pedig a felekezeti iskoláknak, amelyeket úgyszólván létalapjaiban támadott meg a célzatosan végrehajtott földosztás. A romániai magyar egyházak és iskolák földbirtokait most a legnagyobb szigorúsággal sajátítják ki az erre a célra kiküldött bizottságok és eddigi működésűk a sérelmek, a nyilvánvaló igazságtalanságok egész láncolatát eredményezte. Az erdélyrészi katolikus, református és unitárius iskolák fenntartása ily módon szinte lehetetlenné válik. Az agrárhivatali közegek túlkapása és áltaában a földosztás egész rendszere ellen most éleshangu tiltakozást jelentett be dr. Glatifelder Gyula temesvári püspök, aki pásztorlevelében behatóan foglalkozik a szerencsétlen és igazságtalan román agrárreformmal. A temesvári püspök pásztorlevele kellő módon rávilágít arra a nemzeti kisebbségek kulturális és gazdasági elnyomatását célzó káros rendszerre, amelyet az agrárreform örve alatt követnek el a román hatóságok. Képtelenség föltételezni — igy szól a pásztorlevél — hogy akadt legyen a magántulaidon elvi alapján álló törvényhozó, a ki azt rendelje, hogy a kisajátítási ár ugyanaz a pénzösszeg 913-han, de psak BACSMEGYEÍ NAPLÓ 1922. október 17. quantitative*«, nem qualitative. Erkölcsi lehetetlenség azt állítani, hogy két métermázsa búzával ki van fizetve egy hold föld ára. A magántulajdon tagadása s 97 százalékos vagyonelkobzás, ha valakinek jószágát elveszem s őt három centimos leuval fizetem ki. Ezt törvény nem akarhatta s azért ez előtt az eljárás előtt az igazságosságnak kijáró hódolattal meghajolni nem lehet. A temesvári püspök azzal a figyelmeztetéssel végzi, pásztorlevelét, hogy a napok tagadják meg a törvénytelenül végrehajtott földosztások alkalmával rendezett egyházi ünnepségeknél való közreműködést. Ennek a tilalomnak az a gyakorlati jelentősége van, hogy Romániában az agrárreform utján elvett földek átadása misével, miniszteri szónoklatokkal, bandériumokkal van összekapcsolva. A pásztorlcvél következtében a katolkus papok nem misézhetnek az ilyen aktusoknál. Államcsínyre készülnek a magyar fascisták A kormány katonaságot és csendőrséget koncentrált Budapesten A zagrebi „Vecser“ közli budapesti jelentés alapján: A magyar kormány tagjai körében a legutóbbi napokban egyre nagyobb izgalmat kelt a nemrégiben megszervezett magyar fascisták ' őrében egyre nyíltabban megfigyelhető mozgolódás, amely szemmelláthatóan a kormány ellen irányul. Az akció élén Friedrich István, Wolff Gyula és Gömbös Gyula állanak, akiknek az a tervük, hogy a fascisták segítségével puccsszerűen megbuktatják a kormányt és ők veszik át az ország vezetését. A föl kellőst a közel napokra várják. Hir szerin a magyar fascistáknak 12.000 felfegy vérzett ember, egyetemi hallgatók és az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai, áll rendelkezésükre és ágyúval is fel vannak szerelve. Tervük keresztülvitelére az olasz fascistáktól egy millió Urát kaptak. A magyar kormány a fascisía puccs megakadályozása végett nagyobb számú katonaságot és csendörséget koncentrált Budapesten. A hadkötelesek jelentkezési kötelezettsége Jelentkezni kell az idegeneknek is Néhány hónappal ezelőtt már irtunk arról, hogy a szuboticai városi hatóság megszigorítja a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségét. A katonai ügyosztályt ebben az intézkedésben az a cél vez<Xe, hogy a katonai nyilvántartás mindenkor a legpontosabb adagokat tartalmazza a Szuboticán tartózkodó hadkötelesekről, mert sok kellemetlenséget okozott már, hogy a tartózkodási helyüket megváltoztató hadkötelesek nem voltak feltalálhatok. A városi hatóság megszigorított rendszabályai azonban most sem felelnek meg az érdekelteknek. Ezért a város tanácsa most újabb' figyelmeztetést intézett a hadkötelesekhez, falragaszok utján is, hogy mindazok a 18—50 év közötti hadkötelesek, a kik 15 napnál hosszabb időre távoznak el a városból ezt jelenteni tartoznak a katonái ügyosztálynál. Ugyancsak jelentkezni tartoznak úgy az idegenek, mint más községekből Szuboticára érkezők, ha öt napon túl időznek a városban. A jelentkezési kötelezettség betartásáért nemcsak az érdekeltek, hanem lakásadóik is felelősek és a jelentkezés elmulasztása esetén szigorú büntetésben részesülnek. Szénhiány fenyegeti a Vajdaságot A szénhiány fokozza a drágaságot \ Borús október. Ma már senki sem hisz abban, hogy az olcsósági hullám végre bekövetkezik, s mindenkit az a gond gyötör, hogy. mi lesz a télen a fűtéssel? Lesz-e szén, lesz-e fa?! Nem állnak-e meg az üzemek? Szakemberek információi szerint a Vajdaság még nincs tüzelőanyaggal ellátva, különösen a szénhiány érezhető erősen a Vajdaságban. A szénhiánynak és a szén drágaságnak legfőbb oka a vagonhiány, amit főleg inkább az okoz, hogy a vagonok hetekig feküsznek az állomásokon. A szállítás rettenetesen lassú. A belföldi bányákból 6—8 hétig tart, mig a Vajdaságba ér a szén — s ez okozza, hogy annyira drága s a drága szénnel nem dolgozhatnak az ipartelepek sem olcsón. A gyárakat nem lehet állandóan szénnel ellátni s igy ott szerzik be a fűtőanyagot, fát stb., ahol tudják és amilyen áron kapják — ami természetesen az árakat növeli. A szállítás lassúságára jellemző, hogy egy novisadi nagy cég 1500 vagon belföldi szenet kötött le, s eddig 300 vagont kapott, 500 vagon külföldi szénből pedig 60 vagont. Csehországból 30 vagon szenet adtak fel augusztus 3-án ugyanezen cég részére s megjött belőle három, noha a határon még augusztus közepe táján áthaladtak a vagonok. A zagrebi vonalon ismét beszüntették a teheráruforgalmat, még a szénszállitást is. Pedig más lenne az ipar helyzete, olcsóbb lenne a liszt, a tégla, ha 8—10 nap alatt le lehetne a szénszállítást borryolitanL A jobbminőségü belföldi s külföldi szenet a magánfogyasztás elől a vidéki malmok vonják el, pedig a gépékén eszközlendő kis átalakítással a jugoszláviai barnaszenet nagyon jól lehetne használni malomfütésre. A vajdasági legnagyobb gyár a novivrbaszi cukorgyár is barnaszenet haszná}. A szénárak egyre emelkednek. Az árdrágításban az állami bányák járnak elől. A boszniai szénbányák ok tóber 1-én húsz százalékkal emelték az árakat. A ženicei szén métermázsája 20 dinárról 24-re, a kákányi kockaszén 21-ről 25 dinárra emelkedett. Ezekhez az árakhoz ipég a va gon megszerzés és a fuvar költsége járul. A külföldi szén ára a valutától függ. Most, hogy a dinár javult, a cseh szén olcsóbb volna a belföldi nél, ha meg lehetne kapni. Megvenni is nagyon nehéz azonban s a megvett szén sem érkezik meg. A helyzet olyan, hogy a Vajdaságot a télen formális szénhiány fenyegeti. Ha az állam a szállítás meggyorsítására nézve nem tesz valamit, akkor a télen egészen biztosan még rosszabb helyzetben leszünk, mint tavaly voltunk. • FkP ETITÖ Rí U M a legkellemesebb, ízű étvágy- és gjonvorjavltö. Kapható egyedül PINTÉR FERENC Szt. József gyógyszertárában ;a nagytemplom mellett. Szétvertek egy gyűlést! Berlinben a kommunisták Berlinből jelentik: A »Szabadság és Közrend Szövetsége« vasárnap) délutánra gyűlést hivott össze a; Busch cirkuszba. A kommunisták) lapja, a Rothe Fahne íelhivá'st közölt, melyben felszólította a kommu-j nista párt tagjait, hogy verjék szét) a gyűlést. A föihivásnak meg is lett az ered-: ménye. A kivonult kommunisták áj cirkuszban gyülekezőkre rárohantakj s botokkal és késekkel bántalmazták: őket. A gyűlésen megjelent rendőrség; nem tudott véget vetni a verekedés-, nek s mire r.endőri erősítés érkezett,' utcai csatává fejlődött a verekedés./ A gyűlés összehívóit a kommunis-; ták bedobták a Spreebe. A rendőrség) csak nehezen tudta őket kimenteni.; A kommunisták ezután a rendőrök/ ellen fordultak. Közben besötétedett,: ami nagyon megnehezítette a rend-j őrség munkáját. A kommunisták ól-: mos botokkal támadtak a rendőrök-! re. Egy rendőr meghalt, meghalt) ezenkívül egy kommunista és egy, uj-i ságárus. A könnyen sebesültek számát nerrtj lehetett megállapítani. A súlyosan) sebesültek száma huszonhárom, köztűk két rendőr. A rendőri nyomozás megállapított ta, hogy a verekedésben résztvevők; közt a Rothe Fahne szerkesztőségé-; ben előzetesen pénzt osztottak ki.; Csak késő estére sikerült a rendef helyreállítani. ■ ■ ■■ ------Folyik a harc az állam és Novisád közt a fogyasztási adó miatt A fogyasztási adók beszedési jogát Novisad területére a város vette-: bérbe az államtól. A bérlet most van) lejáróban, s a meghosszabbítása körül súlyos pénzügyi ellentétek merültek fel az állam és Novisad közt.) Novisad a borfogyasztási adóért! eddig évi 375.000 dinárt fizetett, míg; az állam most 633.312 dinárt kér. Aj .városnak pénzköltség címén hajlandó 80.000 dinárt megtéríteni, úgy,, hogy a városnak 178.312 dinárral) kellene többet fizetni a következő) három évre, mint amennyit az el-j múlt évekre fizetett. A város álláspontja szerint nem fizethet többet*) mert a jövedelem nem emelkedik. Az állam számításai alapjául a bejelentett bormennyiséget vette, mig; az adót az elfogyasztott után fizetik. Most a tárgyalások félbeszakadtak* mindkét fél uj számításokat csinál.) A városnál remélik, hogy sikerül az; állammal megegyezni. Ä horvát szokolisták üdvözölték a bolgárokat Hogy mennyire az ország érdekében állana a horvát-szerb ellentéteket minél hamarabb elsimítani, ezt) igazolja az az epizódszerü esemény is, amely legutóbb a bolgár és a horvát szokolisták között lefolyt. Aniig a beogradi hivatalos politika és a sajtó hangja erősen bolgár ellenes, addig vagy talán éppen azért, Zag rebbpl egyengetik az utat a két rokonnemzet megértése felé. Bizonyos,) hogy ha a horvát álláspont ma jobban érvényesülhetne Beogradban, az ország külpolitikájában is, Bulgária felé, irányváltozás állana be. A horvát szokolisták legutóbb üdvözlő iratot juttattak el a bolgár tor-, naegylethez, melyben a szláv test-) vériség hangsúlyozásával, baráti kezet nyújtottak Bulgária felé. A bolgárok erre igen meleghangú válasziratban feleltek, amelyben ők is hangsúlyoznak, a minél hamarabb való megértés szükségességét.; -
