Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-12 / 279. szám
2» oldal. NAPLÓ 1922. október 12. Leégett egy szufeoticai bútorgyár A tűz teljesen elpmiHtolta a Kaics•és Ztegfer-fsis na*y Ipartelepei Szerdán este nyolc óra tájban veszedelmes tűz pusztított a Bene Szudarevics- és a Jelacsicseva-utca sarka között beékelt mély udvarban. A Kaics és Ziegler Bene Szuđarevics-utca 4-ik szám alatti bútorgyár műhely és raktárhelyisége gyulladt ki este fél 8 óra tájban. Az épület Mutter Árpád tulajdonát képezi. Az emeletes épület, amelynek padlásán a tűz keletkezett, a ház második udvarában áll, amelynek közvetlen szomszédságában van a Jelacsicseva-utca felől a Hungáriaépiiletben levő Lifka-mozi, továbbá a Horvátzky-féle ház, a Bene Szudarevics-utca felől a Klein Géza-féíe hatalmas üzleti telep és az Éder és Erdélyi-féle ipartelep. A tűz, bő táplálékot találva könynyen éghető anyagokban, gyorsan terjedt, bár a házbeliek rögtön észrevették és megkísérelték eloltását, de ez nem sikerült. Telefonon értesítették a tűzoltóságot — a hozzánk érkezett jelentés szerint 7 óra 40 perckor és pedig az első telefonhívás szerint állítólag azzal, hogy kéménytüz van, de aztán több oldalról jelentették a nagy tüzet és a tűzoltóság teljes készültsége — hat szerrel — vágtatva vonult ki a tűzhöz, amely oly hatalmas lánggal égett, hogy a nagy, széles útvonalat egész a Halasi-ut végéig bevilágította. Úgy látszott, mintha az egész háztömb égne. A Szent Teréz-templom két karcsú tornya, tövétől a csúcsáig lángvörös volt, megkapóan frappáns látványt nyújtva. A hatalmas lánggal égő tűz ezernyi szikrát ontott magából, bár — szerencsére — nem volt szél, ami lényegesen csökkentette a tűz tovaterjedésének veszedelmét, de azért erősen fenyegette az egész környéket. A messze világitó tűz óriási közönséget vonzott. A város minden részéből özönlöttek az emberek a tűzhöz, ahol a rendőrség kordont vont és mindenképp elősegítette a tűzoltóság önfeláldozó, haláltmegvető, fáradságos, nehéz munkáját. A tűznél megjelent Karakasevics Gábor főkapitány és maga is intézkedett a rend íentartása iránt. A katonaság tüzkészültsége is gyorsan megjelent a tűznél és segédkezett a veszedelem elhárításán. Együttes, önfeláldozó munkával sikerült a tűzoltóságnak, amely Milassin Andor főparancsnok erélyes vezetésével dolgozott, a tüzet lokalizálni és a fenyegetett, : nagy veszélyben forgó szomszédságot megmenteni, a műhely és raktár-épület teteje, ahol a tűz kigyulladt, csaknem teljesen leégett. A Liíka-moziban a tűz kitörése után -azonnal beszüntették ,az előadást és a közönség rendben távozott. A kár jelentékeny. Fél millióról beszélnek. De ezt majd a tüzvizsgálat után lehet csak megállá itani, valamint a tiiz okát is. Válságban az igazságszolgáltatás A bíróságok bíró nélkül működnek Az államnak tisztviselői iránt tanúsított szükkeblüségét az- igazságszolgáltatás érzi meg legjobban. Közismertek azok a mizériák amelyeket a szuboticai törvényszéken és az egyes járásbíróságokon a biróhiány okoz. A vajdasági bíróságok közül úgyszólván a novisadi volt az egyetlen, akol a birák száma megfelelt a béke létszámnak. A közel jövőben azonban itt is nagy változások lesznek. A novisadi törvényszék három fiatal bírója megelégelte az állami szolgálatot s búcsút mond a bírói pályának, hogy mint ügyvéd szolgálja a peres felek érdekeit. Milavanovics Milan dr. Popovics Dusán dr. és Kavegyigy Péter dr. novisadi törvényszéki birák mondtak most le bírói állásukról. Mind a három ügyvédi irodát nyit No« visadon. Munkatársunk ez alkalommal felkereste a novisadi törvényszék elnökét, aki a következőket mondotta a birák távozásáról : — Sajnos igaz a hír, hogy a birák tömegesen mondanak le. Eddig 15 bíróval dolgozott a törvényszék, mig most összesen nyolcán leszünk. A többiek leköszöntek, A fiatalabbja elment vagy bankba vagy pedig ügyvédi irodát nyitott. A törvényszéknél csak az idősebbek maradtak meg, akik nem Két közlemény I. Öt év múlva négyszáz esztendeje lesz, hogy Machiavelli, a firenzei köztársaság egykori hires államtitkára, az II principe sokat kárhoztatott szerzője küzdelmes élet után, nyomorúságban, örök álomra hunyta le fáradt szemeit. Megtörve szállott sírjába, amely fölé a SantaCroce egyházban egy dúsgazdag angol gyönyörű emléket állíttatott a sokat mondó felirattal: Tanto nomini nullum par elogium. Valóban nagy és hosszú életű nevet szerzett magának. mely a századok folyamában — ma is — mint nyugtalan vándorszellem az emberiség életében megmegjelenik s hatalmába ejti azokat, akik embertársaikat kormányozzák és azokat is, akiket kormányoznak és akik emberi hivatásukat betöltvén, névtelenül olvadnak bele a történelmi halhatatlanságba. A machiavellizmus, a Machiavelli vészes öröksége: a haszon, a célszerűség elvére s a fejedelmi abszolutizmus önérdekeire alapított politikai gyakorlat, mindig elárasztja a világot, amikor trónok omlanak össze, fejedelmi házak mennek tönkre, államok semmisülnek meg. A korlátlan önérdek, a végtelen önzés szívós és erős karjai minden erkölcsi hatalmat összetörnek, s határtalanul érvényesül az elv: a cél szentesíti az eszközt. A nagy hatalmak vészthozó harca a győzelemért; a hitványság diadala az erkölcsi tisztaság fölött, a kizsákmányolás, amely magasabb érdekek akarják a hosszú szolgálati idő alatt szerzett nyugdijukat veszélyeztetni. — A biró hiányt az igazságszolgáltatás természetesen megérzi. Mig eddig naponta 4 bírói tanács működött, addig most örülök, ha egyet ki tudunk állítani. — Nálunk nem volt restancia. Tavaly 700 büntető fötárgyalást tartottunk s igy az összes büntető ügyeket letárgyaltuk. Most azonban csak azokban a büntető ügyekben tartunk fötárgyalást, hol a vádlóit fogva van. A polgári ügyekben sincs hátraléka a törvényszéknek. A magyar érából ittmaradt ügyekből csak 20—30 nincs elintézve. Az uj ügyeket pádig 500.000 korona értékig egyes biró tárgyalja s igy azokat is a lehető leggyorsabban befejezzük. De ismétlem, hogy a jövőre mint lesz, azt nem tudom. Tettünk fölterjesztést, kértünk bírákat, de eddig egy kinevezés sem történt. A novisadihoz hasonló a helyzet majdnem valamennyi vajdasági törvényszéknél és járásbiróságnál. A magyar bírákat • elbocsátották, még mielőtt pótlásukról gondoskodtak volna. Azok a bírák pedig, akik tökéletesen tudják az államnyelvet, sokkal jobban boldogulnak, akár az ügyvédi, akár kommerciális pályán, semhogy a tisztviselő-nyomort kellene válialniok. Az igazságszolgáltatás súlyos válsággal küzd; az egész Vajdaságban. A polgári pereket csak különös ügyességgel lehet elintéztetni, bár azok a fontos érdekek, amelyek egy-egy, perhez fűződnek, csak a legritkább esetben várhatják meg, amíg a politikai és pártharcok közben ráér a kormány az igazságszolgáltatás rendbehozásával törődni. Közvetlen vasúti összeköttetés Bácska és a Bánság közti Illetékes körök már évek óta fog-, lalkoztak azzal a tervvel, bogy a Bánság déli részén a Bácskával köz-; veden vasúti összeköttetést létesítsenek. A kereskedők és iparosok*; valamint a bánsági és bácskai nagy vállalatok és gyárak sürgetésére végre a kormány is hajlandóságot mutatott a terv keresztülvitelére. A tervek még a múlt éy nyarán; elkészültek, melyek szerint Or lovát és Titel között rendes nyomtávú vasútvonalat építenek. Ez a vonal 18 kilométer hosszúságú volna. AÍ vonat a titeli átjáró vashid előttmegállna, mert a vonat a gyenge hídon nem mehet át. A közönség az utat innen gyalog tenné meg. Titel állomásig, a honnan közveden vonat visz Novisad és Subotica fejé. Ennek csatlakozása lesz a Becskerekről Pancsevóra vezető vonathoz is. Ha a terv megvalósul, akkor .«! Bácska és Bánság szorosabb esi gyorsabb kapcsolatot nyer egy»-; mással. Az is igaz, hogy ez a megoldási csak félmunka volna, mert sok az átszállás, a liidon át való gyalogólás kényszere nagyon csökkentené' a személyforgalmat. A teherforgalom lebonyolításáról pedig ezen a vonalon szó sem lehetne. címén foly s elnézésre talál . . . ime a megszokott történelmi tünemények, amelyek mindig emlékeztetnek a merev tartásu, titokzatos' jellemű firenzeire. Kiváló ember volt. Nagy elme, elsőrangú gondolkodó. Az olaszok úgy tekintenek rá, mint az irodalmak egyik legnagyobb alakjára. Beiktatják kora nagyságai közé, egy sorba Tassával és Ariastóval, a hírneves költőkkel; sőt még tovább mennek s úgy tekintik, mint Dante után az olasz nemzetnek legnagyobb gondolkodóját, aki a politikai tudományban, a történetírásban s a hadi tudományokban első rangú tudós s még azonfelül kiváló költő is. Világhírét azonban az II principenek (1513) köszönheti. amellyel belépett a renaissance nagy reformátorai közé. Neki az európai gondolkodás történetében olyan nagy feladat jutott, mint a többi nagyságnak, akik az uj korszakot megteremtették: Kolumbusnak Luthernek. Kálvinnak, Copernicusnak, Kepplenek, Galileinek, Baconnak és Descartesnak, akik más-más irányban és területen dolgoztak ugyan, de ugyanazon cél felé haladtak s e cél volt: az emberi eszmék jogaiba helyezése a mindent átfogó, mindent lenyűgöző tekintéllyel szeriben. Niccolo Machiavelli is azi tette, amit nagy kortársai: szakított a múlttal, a középkori eszmevilággal s uj irányba iparkodott terelni az emberi elméket MegaEpiíott.i a gyakorlati politika tudományát, amelynek tantélelcit nem az egyházi tanokból, hanem a történelemből vonía l.et uj történetírás i kezdett, s alkotott olyan vígjátékot, amellyel Moliére elődei sorába lépett. Legfontosabb újítása, hogy az egyházat elküiönitctte az államtól, a politikát a vaUástudománytóI, s a politikát nemzeti alapra helyezte. Machiavelli erősen szabadgondolkodó volt. Az. egyház iránt ellenséges magatartást tanúsított, sőt megtámadta magát a vallást, amelyben csak puszta kormányzati eszközt látott; az egyházról pedig azt állította, hogy Olaszországot anarchiába az egyházi állam és politikája döntötte. Az II principe, amelynek tartalma a történelem válságos időiben mindig aktuális szokott lenni, arra tanítja a fejedelmeket, hogy miként kormányozzanak, ha újonnan szerzett birtokaikat meg akarják tartani. A korában szokásos birtokszerzés módozatai. álapján rettentő logikával állapítja meg a sikeres eszközöket, amelyek között ott szerepelnek a következők; a lakosság kiirtása, a lekenyerezés, a politikai gyilkosság, a bebörtönzés, a vagyon elkobzás, a jogfosztás, az erkölcstelenség. E gonosz eszközök hosszú sora valósággal megdöbbentő hatást gyakorol reánk, egy más korszak embereire, s iszonyodva kérdezzük: lehetett-e idő, amikor ilyen eszközökkel éltek s amelyben ezeket az eszközöket és módokat szabad volt alkalmazásra ajánlani? Még visszataszitóbbak azok az erkölcsi elvek, amelyekben a fejedelmeknek tanácsul adja, hogy szükség esetén szabad kapzsinak, kegyetlennek, gyilkosnak, hűtlennek, hazugnak lenniük, csakhogy, célju-. kát elérhessék. Machiavellinek ezek a tanai aj kényurakhoz szokott s megromlott! erkölcsű olaszokat megdöbbentették.’ Haraggal, gyűlölettel, megvetéssel! sutjották s az aljas Mediciek is ellenszenvvel voltak iránta. A századok folyamában pedig Machiavellij neve lett a politikai hazugság, csalás, a lelketlen, a gonosz cselszövés] jelképe. Államférfiak az ő nevében; voltak gonosztevők s társadalmak' megrontói. E hagyomány még ma is! fennáll s legújabban az angolok ki-! váló írója EI. G. Wells Az uj Machiavelli c. alatt terjedelmes regényt irt,, amelyben a mai modern társadalom; gazdasági machiavellizmusát osto-i rozza s mutatja be katasztrofális következményeiben. A firenzei államtitkár rejtélyest alaknak látszik. Egyfelől igazi nagy-j ság, sőt lángelme, aki századának! politikai szellemét röviden, plasztikus vonásokban remekül megrajzol-! ja, másfelől erkölcstelen kormányzati tanok tudományos hirdetője ,sj amellett a magánéletben kifogástalan’ polgár. Magasztalásra érdemes nagyi név és gonosztevő politikusok inspi-’ rátora? E szélső ellentétekben mi az; igazság? Csakugyan megmagyaráz-; hatatlan rejtély-e, aminőnek mutat-j ja Santa Croce-ban felállított emlékszobra merev magatartásával, beesett orcájával, rideg vonásaival, messzi-távolba tekintésével, avagy esendő ember, gyarló földi halandó, tragikus sorsú lángelme, akit a súlyos életkörülmények vittek rá yég«, zetes tanainak hirdetésére? * - ' ' Jones Gusztáv,
