Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-07 / 274. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 7. kompakt marad, a krízis nehéz és súlyos lesz. Semmiféle uj kombinációt kormány alakításra, mint a jelenlegi radikális-demokrata koalíciót, nem tartok lehetségesnek. A viszonyok még nem érettek meg radikális politikai változásra. Azt hiszem, ebben a tekintetben nem is lesznek nehézségek. Három momentumnak mégis súlyos befolyása lesz a krízisre. Az első, hogy a koalíciót teljesen uj alapokra kell fektetni. A második, hogy valószinüleg a tárcák másféle felosztását fogják követelni. A harmadik főnehézség az alkalmas személyek kiválasztása lesz az uj kormány tárcáira. A pénzügyminiszter kijelentései mindenesetre nagyon érdekesek, azonban a legközelebbi eseményeket, éppen a helyzet bonyolult volta miatt és a válság elmérgesedése következtében még olyan tájékozott politikus, mint Kumanudi sem tudja pontosan megjósolni. Olcsóbb lesz az elvámolás A vámolási a határállomásokon a vasút végzi A kereskedelmi forgalom gyors, sima és minden fölösleges költség elkerülésével való lebonyolításának egyik lényeges akadálya a vámkezelés nehézkessége, a mi ellen a kereskedők szüntelenül keresnek minden képzelhető hivatalos fórumnál orvoslatot, de eredménytelenül, sőta már meglévő nehézségek még újakkal szaporodtak. Nem lehet elvitatni a kereskedők igazát, s meg lehet érteni, hogy a drágaságot sem lehet enyhíteni mindaddig, amíg a vámkezelés módja nem változik. A mai vámeljárás minden szükség nélkül s anélkül, hogy az államnak direkt haszna volna belőle, koioszszális költséget — és legtöbbször fölösleges költséget — okoz a kereskedőnek s ezenfelül a nehézkes és hosszadalmas procedúrák egész sorozatával hetekbe kerül, amig a kereskedő árujához jut — ha hozzájut. A' vámkezelés hosszadalmassága a íekbért szaporítja, amit megint csak a kereskedőnek kell, — aranyvalutában. — megfizetni, holott ő a legkevésbbé oka annak, hogy az áruja fekbérbe esett. Az esetek egész légióját tudjuk felsorolni, amelyekben a fölmerült szükségtelen költség és fekbér jóval meghaladja magának az árunak az értékét, amiből az következik, hogy a vevőnek háromszoros árat kell fizetni az áruért. Ki lehet mutatni, hogy a vámkezelés nehézkessége egyik főforrása a drágaságnak. Belátták ezt az illetékes tényezők is, belátta első sorban a novisadi kereskedelmi és iparkamara s belátta a szuboticai vasütigazgatóság, de belátták magasabb hivatali fórumok is. Bizonysága ennek az a hivatalos hirdetmény, amelyet áz Államvasutak szuboticai igazgatósága adott ki. Ä hirdetmény szerint a vasutigaz'gatóság a vámszdllitást maga fogja végezni és pályázatot hirdet, hogy Szubotica, Novlsad, V. Kikinda, Žombolya, Vrsac és Bela-Crkva állomásokon a betöltendő vámspedijtöri állásokra. Ennek az újításnak a gyakorlati előnye a kereskedőkre nézve abban nyilvánul, hogy ezentúl minden átmenő, — írausitó — amit elvámolnak azon a vámhatárállomáson, a melyen az áru átmegy. A félnek semmi dolga sem lesz az árujával, hanem a vasút saját kezelésében, illetve saját külön vámspeditőrjével, putomatice fogja elvámoltatni. Ilyen módon mindazok a kereskedők, a kiknek áruja a vámhatáron, mint transitóáru átfut, megszabadulnak az eddigi nehézkes, költséges és hosszadalmas elvámolási procedúrától, amelyet szintén vámspeditőtök végeztek, de a fél megbízása alapján. Az eddigi vám speditőrök megmaradnak, mert a helybe, — Idcó — érkező áruk vámkezelését ők végzik úgy, mint eddig. Ebben az irányban nem történik semmi változás. Mindenesetre nagyon biztató jel, hogy megtörtént az első lépés a bajok orvoslására, hogy intézkedést látunk, amely azt mutatja, hogy illetékes helyeken is kezdenek komolyan foglalkozni. A kereskedelmi körök egyre megújuló, soha el nem némuló és — mint a tapasztalat igazolja, — mindig indokolt panaszaival. Nagyon helyes, nagyon szükséges a hatósági közbelépés az árak letörésére. De eddig rendőri intézkedés még sehol olcsóbbodást nem idézett elő és nem is fog előidézni. Sokkal célravezetőbb és sokkal szükségesebb megszüntetni olyan rendelkezéseket, 'amelyek fokozzák a drágaságot, minden ésszerű ok és parancsoló szükség nélkül. Példa rá a vasütigazgatóság intézkedése, amely — első eset, — nem drágítani, hanem olcsóbbá fogja tenni az árut, mert csökkenti a fölösleges költségeket. Jön az agglegény adó Uj egészségügyi intézmény a Vajdaságban A közelmúltban zajlott le Zagrebben az egészségügyi intézmények vezetőinek a tanácskozása, a jövő évi egészségügyi minisztérium költségvetését is megállapították. Most tért haza a kongresszusról Markovics Lázár dr. a novisadi egészségügyi osztály főnöke, aki a Vajdaságot érintő ügyekről a következőket mondotta munkatársunknak: — A konferencián megállapítottuk a jövő évi költségvetést; ami az ideinél jóval nagyobb összeget tesz ki. De hogy a miniszter mit hagy meg belőle, azt előre nem tudhatni. Mi a miniszternek javaslatokat tettünk, hogy az egészségügyi célokra újabb forrásokat nyissanak meg. így kértük, hogy a betegápolási pótadót, melyet csupán a Vajdaságban szednek, az egész országban léptesse életbe. Javasoltuk, hogy a 30 évnél idősebb nőtlen férfiakra 25 %, a terméketlen házaspárokra 15% pótadót vessenek ki. Javasoltuk a dohány s a szesz megadóztatását is az egészségügyi célokra. Ha ezeket a javaslatokat elfogadják, a Vajdaság közegészségügyi intézményeire többet lehet áldozni. De addig is az idén ujabbi intézményeket létesítünk. így a gyermekhalandóság csökkentésére újabb csecsemő gondozókat állítunk fel. Suboticán, Versecen és Nagykikindán még ez évben megkezdik a csecsemőgondozók a működésűket. Suboticán élelmiszervizsgáló állomást létesítünk még ez évben. A veliki-becskereki venerikus ambuláns intézetet uj íelszereléssal látjuk el, úgyszintén a novisadi bakterológiai intézetet is. A kórházak az államsegélyt most már rendszeresen megkapják, úgy hogy azok is jobb s intenzivebb működést fejthetnek ki. A fantáziát, különösen a férjhez menendő lányok fantáziáját ezek közül a tervek közül természetesen az agglegényadó behozatala érdekli legjobban. A fiatalemberek, ha nem akarják, hogy garzon-lakásuk berendezését ellicitáltassa az állam, siessenek tehát minél előbb megnősülni, figyelembe véve azt is, hogy ha az uj adók életbe lépnek adó terheli a — gyermektelen házasságokat is. Baranya az ismeretlen magyar-sziget Jugoszlávia legforgalmasabb őrs Osijekről indult ki és húzódik végig az egész Baranyán Jugoszlávia legforgalmasabb országutja. A legkülönbözőbb falusi népviseletben, gyümölccsel megrakott kocsikon igyekszik a gazdaközönség Ősijeiére : Baranya piacára. A Dráva hidját elhagyva, az utszélen feltűnik a leszerelt Mária Terézia emlék maradványa és már látható a távolban Bellye nagyközség két tornya. Ez a község volt ezelőtt Frigyes főherceg uradalomnak központja. Végig a községen uradalmi épületek húzódnak, mig a község közepét ez elhanyagoltságában is gyönyörű park és kastély foglalja le. A régente csendes vadászkastélyt most vidám, gondtalan kacagás tölti meg, szülőiktől elhagyatott, meleg családi fészket nélkülözni kénytelen kis árvák találtak itt otthont. Itt van az ország egyik legmodernebbül berendezett lelencháza. A község lakossága vegyesen magyar és német, kik a határukat elfoglaló nagybirtok ellenére is, meglehetősen jómódban, megelégedetten élnek. Az utón következő két község lakossága kálvinista magyar. Az első Vardarac, a régi Várdaróc. Ha más nevezetessége nem volna, mint az, hogy itt vaiósitiágatja — Ahol még van cenzúra ják meg legtökéletesebben az egykét, — akkor is érdemes volna itt megállnij A lakosság jólétének alapja a községtől körülbelül húsz kilométerre a hegyekben fekvő szőlőbirtokok. A vagyonuk a bor s ez meg is látszik a községen. Hangos, mulatozásoktól zajos esténkint a község egyetlen korcsmája. De csak esténket, mert napközben a lakosság szorgalmas munkával gyarapítja a vagyonát. A legfurcsább falu azonban mégis csak Laskó, most Lúg község. Itt még azok az állapotok vannak, amilyenek nemrégiben Bácskában és Bánátban sem voltak ismeretlenek, de amelyeket az okosabb belátás már megszüntetett. A község lakossága kivétel nélkül állandóan rendőri fölügyelet alatt áll. A falu éber jegyzője, aki féltő gonddal őrködik a lakosság felett, postacenzurát tart fönn. Vallanjac községi jegyző minden, bárhonnan érkező postai küldeményt átvizsgáltat. Minden levelet fölbontva kézbesítenek. A postai küldemények cenzúrázásáért vagy kézbesítéséért egy ismeretlen helyen megállapított tarifa szerint dijat kell fizetni és nem is keveset. Levelezőlapért féldinért, levélért egy dinárt, ajánlott küldeményért két dinárt, csomag- és pénzküldeményért öt dinárt szednek. Még szerencse, hogy a falubeliek címére nem érkeznek tömegesen posta küldemények, de a posta kézbesítése Lúg községben igy is egyik legjövedelmezőbb iparág. A község lakossága józan gon-, dolkozásu, újságolvasó, haladni! szerető, kemény kálvinista. Érdekes, hogy ez a jómódú, tekintélyes gazdákból éllő község,; amely értékes és megbecsülendő anyaga a jugoszláviai magyarságé nak, teljesen elszigetelten él és csak újságcikkekből későn érte-; sült arról, hogy Jugoszláviába^ Magyar Párt alakult. A hirt igy is lelkesedéssel fogadta. A Magyar Párt működése elé különben Baranya minden mási magyar-lakta pontján a legteljesebb reménykedéssel tekintenek. A baranyai magyar falvak jó-, létben és megelégedettségben élik eseménytelen, csöndes életüket. Három napos lakodalmak, hosszú szüretek tarkítják az élet mono-í ton egyhangúságát. A baranyai nép a maga hami-j sitatlan egyszerűségében, érdek-i lődő figyelmességével — értékes és megbecsülendő, kitűnő és kiválóképen reprezentáns része a magyarságnak. Megérdemli, hogy az állam is figyelemmel kisérje a baranyai állapotokat s az apró bosáskodásoknak véget vessen. Éjjel a határon Az ide-oda járókelők földjén Apró fénypontok világítanak belei, az utunkba. Trappos lovak Hátán' csillogó hab ül a hám szijján, mintha mennyegzői virág volna. Szófián; barna arcú paraszt ül mellettem., A pipája kurta szára az ing nyakába dugva és a pipa feje, mint egy fekete üstök lóg a tarkójára, a hajnatba úszó éjszakában. A kocsi zaját messziről visszhangozza az előttünk kergetett csönd A lovak horpasza futjtatósan torpad és emelkedik a sietős trappból álmosan lépés-, be lassulnak. A kocsis gyöngéd biztatással megsimitja fáradságukért,, de a pejkó meg a fekete, mintha néni hallanák, ives nyakukat mind mélyebbre sülyesztik a rúd mellé. Nagyot kanyarodik az országút egy keskeny 'düllő fut ki a hajtásából, ahol a lovak ösztönösen balra rántják a kocsit. A saroglyábán meghúzódó két ember a felhorkan; az álmából a rántásra csontos öklükkel kitörlik az álmot szemükből. — Mi erre megyünk, mondja az egyik és ráüt a hajtó vállára, hogy álljon meg. A kocsi megáll. Ök ketten felkelnek és összegörnyedt csontjaikból kitornásszák egy lökéssel a zsibbat. Ságot. Kis rejtett utak keskeny vágásán, a lopva rezzenve, a saját lépéseiktől megijedve megindulnak a határ felé. A kocsis legalább igy mondja: — fczek biztosan átszöknek. Úgy kérezkedtek fel a kocsira. Láttam én mingyár, hogy tisztességes emberek, csak az írást nem győzik kivárni. Az országút elkanyarodik faldszerűen tágas udvarok közepére épített zsellér viskók alszanak sok jajt, panaszt hallgattató mozdulatlanság gukban. De bent már a földes szobában nyugtalan parasztok a szájukba vett néhány korty vízzel éberségre csiholják szemgolyójukat. Még mindig bizonytalan, de hajnalbahajló az éjszaka. Vörös kövekből felrakott az oligarchiák várát, mitnelő nagy épület teríti ki a kenyérmagvat adó táblák felett vi-
