Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-07 / 274. szám

2.-oldal. BACSMEGYEI Natiaj 1922. október 7. Olcsősági hullám a piacon Lp.ssara iadal meg1 az 4?esés Olcsósági hullámról beszélni ma még kissé korai, de annyira meg­szoktuk a drágaságot, hogy az árak akármilyen csekély mértékű esése már bizakodóvá tesz, hogy a várva­­várt hullám elérkezik. A búza, liszt, élőállat ára már hetek óta esik, a piaci árak azonban hosszú ideig megmaradtak makacsul azon a ma­gaslaton, amelyre feltornászták ma­­. gukat. Most némi enyhülés tapasz­talható a piaci árakban is. A házi­asszonyok, akik kimentek a pénteki heti piacra az obiigát százdináros­­ból, ami az ebéd és vacsora bevá­sárlásához kellett, most már vissza is hoztak valamennyit, persze, még nem valami sokat. Az emberek azonban tele vannak jő reménységekkel. A kezdődő olcsósági hullám il­lusztrálására ide iktatunk néhány számot. A marhahús két héttel ezelőtt 64 korona volt, ma 60, a disznóhus 100 koronáról 72-re esett, a borjúhús 96-ról 80-ra, a szalonna 128-ról 100-ra, a háj 140-ről 120-ra, a zsir 150-rői 110-re. Az árak még igy is tulmagasak, mert ma 25—28—30 koronáért vették az élő állatot. 46—50 koronáért a kövér disznót. A húsárak tehát valószínűleg még esni fognak. A baromfi áránál is van va­lami esés, azonban az egész jelen féktelen. A liba élősúlyban ma is 50—90 korona, két hét előtt sem volt 130 koronánál drágább. A kofák még nem vesznek tudó mást az olcsóbbodásról s makacsul tartják a régi árakat. A tej ára vál­tozatlan, a tejfel ma is 80 korona, tú­rót is csak 40 koronáért adnak, mint két héttel ezelőtt s a finom vajat sem lehet 240 koronánál olcsóbban kapni. A zöldségfélékben is jelentéktelen az áresés, sőt a télire való paprika száza 70 koronáról 80-ra drágult. A paradicsom ugyan sokkal olcsóbb, de ez annak tulajdonítható, hogy már elmúlt a szezonja. A karfiol és a gomba is olcsóbb lett, amiben nagy része van az esős időnek is. A tojás drágább, ma 7 korona da­rabja, két héttel ezelőtt még csak 6 volt. , Marc Twain mint kortes — Krónikás adoma — Irta: Baedeker Marc Twain, a hires amerikai hu­morista, nemcsak az Írásaiban volt nagyon egyéni, de a magánéletében is eredeti módon viselkedett, — messziről meglátszott rajta, hogy r.em nyárspolgár. Természetes, hogy a politikában se lehetett egészen sablonos. Éjen a sikamlós téren egyébiránt csak egyszer szerepelt, 1880-ban, amikor egy választási kampányban mint szónok lépett föl s Hawley tábornok érdekében kor­teskedett. Hogy ez a Hawley tulajdonképpen ki volt, most már bajos megtudni, mert neve sem az Encyclopaedia Britanmca-ban, sem egyéb leksziká­­lis müvekben nem fordul elő, a kor­társai pedig, akik több mint negyven esztendő előtt ismerték őt s fölvilá­­gositással szolgálhatnának róla. már mind meghaltak. S ha él is egy-kettő közülük, tessék őket a mostani nehéz viszonyok közt meginterjúvolni! Meg kell hát elégednünk egykorú amerikai újságoknak azzal az ada­tával, hogy a világhíres humorista iró jelöltje: tábornoki rangot viselt, ami különben nem jelent valami na­gyon. sokat, mert a »határtalan lehe­tőségek« és a lehetetlenséggel hatá­ros különösségek országában — az Egyesült Államokban — több ezre­des és tábornokkal találkozik az em­ber, mint bármely militarista biro­dalomban. Ott, úgy látszik, az ezre­­ílesnél*kez,dő,d}k kátqmji karrier; s A gyümölcsök közül a szőlő meg­drágult. Ma már 7—8 dinár kilója a két hét előtti 4—5 dináros árral szemben. Almáért a derék kofa né­niknek van szivük 36 koronát el­kérni. Holnap megjelenik a rendőrkapi­tányság hirdetménye, amely a drá- J gaság leküzdéséről szóló rendelet értelmében szigora büntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik a , közszükségleti cikkeket megdrágil- I jak. Kötelezővé teszi az áruknak a két hetenként való bejelentését, bün­teti az áru eltitkolását. Remélhető. hogy ezek az intézkedések nem visz­­szafelé sülnek majd el, hanem hoz­zájárulnak az árak csökkenéséhez. A közlekedési viszonyok elhanya­goltságának tudható be, hogy az or­szág különböző részein teljesen el­térők az élelmiszer árak. A búza a Vajdaságban 1400 koro­na. Montenegróban 2200, a kukori­cáért Pirot-ban 1800 koronát fizet­nek, a görög határon 1000 koronát, Negotinban a burgonya is 1800 ko­ronába kerül. Nagy az árkülönbség a bab, a hús, a zsir ára tekinteté­ben is. Félbeszakadtak a mtidáuiai tárgyalások Anglia hajlandó meghívni az oroszokat a békekonferenciára Csütörtökön konstantinápolyi táv­irati jelentések alapján az a hir ter­űt el, hogy Muddniában megtör­tént a megegyezés a szövetségesek és a törökök között. Az »Edgar Quinet« francia hadihajó fedélzetén állítólag ideiglenes megállapodást kötöttek, amely szerint Görögorszá­got fölhívják, hogy tíz napon belül iiritse ki Tráciának a Móricáig terjedő részét, különben kényszerrendsza­bályokat alkalmaznak. Sok más részlettel is fűszerezték a szenzá diós hirt, mig azután este kiderült, hogy az egész nem igaz. Londonban hivatalos jelentést ad­tak ki, amely szerint a kormány csütörtökön éjszaka távirati jelenté­seket kapott Harrington tábornok tói, amelyek azonban megcsonkítva érkeztek Londonba. A csonkitáshak áliitólag a rossz távirati összekötte­tés az oka. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a mudániai tárgyalá­sokban kedvezőtlen fordulat állt be. A bizakodó hangulat, amellyel a tár­gyalások megkezdődtek, teljesen megszűnt. A törökök hajthatatlan magatar­tása miatt a görög megbízottak szer­dán elhagyták a mudániai tárgyalá­sokat, de csütörtökön a szövetséges hatalmak megbizottainak közbenjá­rására ismét visszatértek. A felme­rült további ellentétek miatt azon­ban csütörtökön este szövetséges tábornokok el­hagyták Mudániát és visszautaztak Konsíantinápolyba. a tábornoknál végződik. Én legalább mindaddig, amig az Unió is nem avatkozott bele a világháborúba, so­hase hallottam se káplárról, se had­nagyról Amerikában, mindig csak ezredesről és tábornokról . . . Hawley ur tehát tábornok volt és valami még ezenfelül js akart lenni, s e céljának az elérésére a Marc Twain segítségét kérte. Hogy elnök­ké, kongresszusi képviselővé akar­ta-e magát megválasztatni, vagy va­lamely más előkelő tisztségre pályá­zott, azt megint nem tudom, mert nem tűnik ki a Twain ur kortesbe­szédéből. De ez semmiképp se fon­tos, mert a valószínűleg nagyon te­hetséges jelölt úgyis csúfosan meg­bukott, amin nem fog csodálkozni senki, aki elolvassa azt a speech-et, amellyel Marc Twain a tábornok urat a választóknak beajánlotta. Ez az eredeti kortesbeszéd egy­korú amerikai hírlapoknak a közlé­sei szerint a következőleg hangzptj: — Hawley tábornok az én egyház­­községemnek a tagja. ami. ha nem is dicsőség, de nem is szégyen; azonkívül szerzője egy kötet vers­nek. ami, ha nem is szégyen, bizo­nyára nem dicsőség, — de hát kép­zeljék, kérem, hogy ártatlan ebben a dologban és nem ő irta azt a köny­vet, amely szerencsére úgy sincs nagyon elterjedve; gondolják, hogy az valamely más hóbortos fickó mü­ve és szavazzanak rá. már tudniillik nem erre a hóbortos fickóra, hanem Hawley barátomra, hogy. ha nincsen jobb jelöltjük. Nekem e pillanatban nincsen» § azért őt ajánlom» s nem A konferencia megszakitásának okairól nem adtak ki hivatalos je­lentést. A tárgyalások állítólag az­ért szakadtak félbe, mert a görögök nem járultak hozzá Trácia kiüríté­séhez. A szövetségesek tábornokai most a szövetséges hatalmak kon­stantinápolyi főmegbizottjával tár­gyalásokat kezdenek, megvitatják a megoldás lehetőségét és azután újabb prepozíciókkal visszatérnek Mudániába. , Az angol főbiztos, az angol kül­ügyi hivatalnak megkiildötte az an­­gorai kormány válaszjegyzékét. A török jegyzéknek az az alapelve, hogy a keleti probléma katonai ré­szét válasszák külön a politikai rész­től. A katonai kérdéseket Mudániá­­ban, a politikaiakat pedig a béketár­gyalásokon kell megoldani. Az an­­gorai kormány a béketárgyalásokat a kisázsiai Szmirnában október 30-ikán kívánja megtartani. Pénteken délben Londonban mi­nisztertanács volt, amelyen Orosz­országnak a keleti konferenciára való meghívása fölött határoztak. Az angol kormány hír szerint — hajlandó az oroszokat meghívni, sőt Ukrajnát. és Georgiát is, de nem akarja azt abban az ünnepélyes hi­vatalos formában megtenni, ahogy a törökök kívánják. Oroszország meghívása esetén Jugoszlávia és Románia is résztvesz a békekonferencián. A mudániai konferencián kívül folytatott tárgyalások eredménye. képpen az a hir. terjedt ef, hogy Ke­rn al pasa hajlandó a semleges zó­nákra vonatkozó angol követelések­nek eleget tenni, ezzel szemben azt követeli, hogy a szövetségesek űrit-1 sék ki Konstantinápolyi. Konstantinápolyból érkezett hirek szerint Kandránál török lovascsapa­tok vonultak tel, amiből arra követ­keztetnek, hogy Kemal Konstantiná­poly ellen szándékozik vonulni. Más verzió szerint a kemalisták hadmű­veleteiket a Dardanellákról a Bosz­poruszra akarják áthelyezni, Lon­doni katonai és polgári körök éré-; lyes fellépést követelnek az angol* kormánytól a török hadmozdulatok, miatt. Különösen az kelt Angliában1 nagy elkeseredést, hogy a török na-' cianalisták nemcsak a sévresi béke­­szerződést, hanem az 1918-ban kö­tött fegyverszüneti szerződést is iel\ akarják borítani. Angliában a fran­­dáknak és olaszoknak szemükre ve-, tik, hogy a semleges zónából kivon-: iák csapataikat, amiáltal felborítot­ták a szövetségesek összhangját és fokozták a törökök bátorságát. Az bizonyos, hogy Tráciának a törökök részére való átengedése; miatt Anglia Görögországban is el-j vesztette népszerűségét. A mudá­niai konferencia miatt Görögország­ban egyre fokozódik a gyűlölet a szövetségesek ellén. A görög lapok! egyhangúlag megállapítják, hogy Anglia Görögországot cserben-1 hagyta. A forradalmi bizottság és aj görög kormány továbbra is megma-; rád elhatározása mellett, hogy tel­jesen magára hagyatva is szembe-j száll a törökökkel. Erre vall az is,f hogy a soron levő korosztályok he-: hívása már megtörtént és toborzá­sok folynak, melyeknek során igen! sokan önként jelentkeztek Tráciaj védelmére. A legújabb hirek szerint á görög\ hangulatra való tekintettel Anglia ■ Cyprus és Rhodus szigeteket átengedi Görögországnak elvesztett területeinek kárpótlása fe­jében. Ezt a hirt azonban fenntart tással kell fogadni. Párisi lapok arról adnak hirt, hogy az angol kormány nem fogadta el Venizelosz javaslatait. Venizelosz; most Parisba utazott, hogy a fran-* cia kormány közbenjárásával pró-' bálja céljait elérni. lehetetlen, hogy én magam is rásza­vazok. Egészen biztosan ezt azért nem Ígérhetem, mert én kissé válo­gatós vagyok s még nem tudom, hogy mire határozom magam. De reméljük a legjobbat . . , — A jelöltemnek talán nem ártok sokat, ha megemlítem, hogy a szom­szédságomban lakik, s hogy azokban a tolvajlásokban, amelyek a kertem idillikus csöndjébe olykor némi ro­mantikus változatosságot hoznak, valószínűleg ártatlan, amit azért nem állítok teljes biztonsággal, mert az életben semmi se biztos, s mert ma­gamról ítélek, aki az ő fáiról csak azokat a gyümölcsöket szoktam le­szedni, amelyek már teljesen meg­értek, s a többivel várok, amig szin­tén megérnek (néha azt kockáztatva, hogy a tulajdonosuk szedi !e őket), mert nincsen veszedelmesebb táplá­lék éretlen gyümölcsnél . . . Hawley ur becsületességére vall a szárma­zása is, mert be van igazolva, hogy az ősei közül — legalább apai rész­ről — senkit se akasztottak föl, ami­nek a morális súlyát nem csökkent­­heti az a közismert körülmény, hogy e tiszteletreméltó elődök közt volt olyan is, aki megérdemelte volna, hogy akas'ztófán lógjon. Az bizo­nyos. hogy nem akasztották föl, s a vonatkozó okmányokat Hawley tá­bornok a családi ereklyéi közt őrzi, s mindig bizonyíthatja velük, hogy jó családból való. Milyen megnyug­tató érzés, ha az ember biztos benne, hogy az ősei közül — legalább apai!! részről — senkit se akasztottak föl... j A versek, amelyeket a jelöltem ír, nem épp a legjobbak és mi el va­gyunk arra készülve, hogy az ellen-' párt a tábornoknak ezt a perverzitá­sát túlozni fogja s a kandidaturáját ez okból lehetetlenné iparkodik ten­ni. De hát a fiatalságnak ki kell ma­gát tombolnia, — a tábornok máff elmúlt ötven esztendős, még legfel­jebb tiz évig fog szerelmi lírát zen­geni s aztán, remélhetőleg komo­lyabb húrokat penget. A rossz ver­sek különben nem diszkvalifikálnak,, js ezektől Hawley barátunk kitűnő; politikus lehet, mert hiszen ismerek urakat, akik egészen jó verseket, gyártanak és botrányos politikát űz­nek. Én a legjobba* várom tőle, mert az ígéreteit meg szokta tartani, s nekem azt ígérte, hogy semmibe sq ártja magát, amihez nem ért, — s igy van rá remény, hogy egyáltalá­ban nem fog semmibe se avatkozni, politikába se, ami ideális dolog egy politikustól . . . Mit mondjak a pri­vátjelleméről? Ismerik Washing­tont? Nos hát, nem mondom, hogy úgy hasonlít hozzá, mint egyik tojás a másikhoz, mert nem szoktam tú­lozni, de ha valami nagyobb rablás, történne a vidékünkön, s az én bará­tom emiatt a biróság elé kerülne, egy csöppet se félteném őt. Egészen biztos, hogy bizonyítékok hiányában szótöbbséggel fölmentenék, mert na­gyon ügyes ember. Nincsen az a sla­­masztika. amiből ki nem kászálódik . . . Figyelemreméltó a tudománya is, amelyet igen kitűnő emlékezőte­hetség támogat. Már nagyon régen, több mint negyven esztendeje, hogy olvasni tanult és még mindig — tud

Next

/
Thumbnails
Contents