Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-05 / 272. szám

1922 október 5. ßACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Tráciát a Marica folyőig adják át. Valótlannak jelenti ki azt a felfogást, hogy Kemal pasa a bolsevikiek be folyása alatt áll: Komplikációkat okoz még Orosz­országnak a béketárgyalásokra való meghívása is, amit különösen Fran­ciaország ellenez. Francia részről azt ajánlják, hogy Oroszország tá­volmaradása fejében Romániát és Jugoszláviát se hív­ják meg a keleti békekonferen­ciára. A török külpolitika irányitása a mudániai tárgyalások kezdetével tel­jesen Kemal pasa és az angorai kor­mány kezébe ment át és a konstan­tinápolyi török kormány elvesztette minden befolyását az események irányítására. Emiatt a porta kormá­nya elhatározta, hogy párisi és lon­doni képviselőit utasítja, hogy irat­táraikat és ügyirataikat adják át az angorai kormány képviselőjének. A konstantinápolyi kormány követeit visszahívják. Ezt az intézkedést a konstantinápolyi kormány pénzügyi nehézségeivel indokolják. Anglia és Belgium elismerte az uj görög királyt Athéni jelentés szerint az angol és a belga athéni ügyvivő hétfőn meg­jelent a királyi palotában. A két dip­lomata beírta nevét a hivatalos láto­gatási listába. Ezzel.Anglia és Bel­gium elismerte György királyt. A francia követ a király elismerésére vonatkozóan még nem kapott utasí­tást kormányától. .Az u] görög király a forra­dalmi bizottság ioglya Londonból jelentik: Athénből ér­kezett hirek szerint az uj sörög ki. rály valósággal fogoly és a torra dalmi bizottság olyan szigorúan őrizteti, hogy senkivel sem érintkez­­hetik. Csak legközelebbi környezete mehet be hozzá, de mindig a fórra dalmi bizottság engedőimével. Az athéni román követ többször volt György királynál, de kivüle alig va­laki. Ugyanez a távirat azt is hírül adja, hogy Venizelosz és párthívei megegyeztek a forradalmi bizottság­gal. tehát polgárháború nem fenye­get. azonban kizárva, hogy csütörtökön egyes malmokban tovább terjed a sztrájk. A ! sztrájkmozgalomra való tekintettel néhány kisebb malom munkásainak több mint felét elbo­csátotta. Sztrájk esetén a rendőr­hatóság közbelépésé! helyezte kilá­tásba. A Rajcsics-malom megtámadása miatt őrizetbe vett tiz munkást szer dán a rendőrség átadta az ügyész­ségnek. A kormány dönt György herceg követeléseiről Beogradból jelentik: György herceg követeléseinek kérdése uj ból napirendre került. Mint is meretes, a kormány az utóbbi időben arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a kérdésben a döntést teljesen a királyra bízza és ezért javasolta a koronatanács összehívását. Közben a kabinet néhány tagja arra a meggondo­lásra jutott, hogy a kormány, minthogy az alkotmány szerint a király minden cselekedeteiért fe­lelni köteles, ebben a kérdésben sem háríthatja el magáról a fele­lősséget. Éppen ezért a kormány György herceg megbüntetésének ügyében is konkrét javaslattal fog a király elé lépni, melynek elfogadását — ezek szerint — bizalmi kérdésnek fogja tekinteni, Mint a „Vreme*1 értesül, a ki­rály Ribar házelnököt is audien ciára hívta meg, hogy kikérje vé­leményét a kérdésben. A kor­mány határozatát a napokban várják. A „Novosti“ szerint a korona­tanács, amely dönteni fog György herceg ügyében, azonnal össze fog ülni, mihelyt a belügy­miniszter a szükséges bizonyító anyagot előterjeszti. Mint hírlik, Pasics miniszterelnök nagyon szi­gorú büntetést fog javaslatba hozni, a legszigorubbat, amit az udvari statútumok megengednek. A „Politika" értesülése szerint György herceg levelet intézett Pasicshoz, amelyben maga is kéri ügyének lehetőleg minél előbbi gyors elintézését. Kizárják a sztrájkoló maiommimkásokat A suboticai malom tulajdonosok íés munkásaik között megindult bér­harcban szerdán délelőtt az ipar­ügyi hatóságok közbenjöttével egyeztető tárgyalások voltak a su­boticai ipartestület helyiségeiben. A tárgyaláson a szociálpolitikai mi­nisztérium főinspektora is megjelent, részt vettek a rendőrhatóság részé­ről Vakics rendőrkapitány, továbbá a malomtulajdonosok majdnem tel­jes számban és a malommunkások szakszervezetének kiküldöttei is, A tárgyalások során a malomtu­lajdonosok visszautasították a kol­lektiv szerződés elfogadását, vala­mint a szervezett munkások alkal­mazására, a szakszervezeti munkás­­közvetitésre vonatkozó követelést lés azt a kívánságot is, hogy a mos­tani bérmozgalom miatt egy mun­kást sem lehet elbocsátani. A malomtulajdonosok .kifejtették hogy a mostani körülmények között kénytelenek üzemüket redukálni és a bérmozgalomtól függetlenül is 'munkásaik nasy részét el kell bo­­csátaniok. Csakis a régi bérek mel­lett hajlandók az eddigi munkáslét­számot fenntartani, viszont nem zár­kóznak cl az elől, hogy a munkások létszámának csökkentése esetén megmaradt munkásaikká! szemé­lyenként külön külön a fizetésre nézve megállapodjanak és a megtar­tott munkások fizetését a követelé­seknek megfelelő módon felemeljék. Szerdán a részleges malomsztrájk­­ban yáltozás nem állott be, nincs A vevők diktálják a gabonaárakat Búza 1350—1400, ótengeri 1200—-1250, csövestengeri 400—500 korona A valuta stabilitása, a kiviteli tilalom, a szállítási nehézségek és az olcsóbb idegen liszt behoza­tala az elmúlt napokban a gabo nanemüek forgalmában tovább éreztette árleszorító hatását. Ol­csóbbodás állott be minden vo nalon, amit siettetett a kormány nak a drágaság letörésére irányuló akciója és azok a hírek, hogy a kormány mérsékelt vasúti tarifá­val nagyobb mennyiségű, a bel­földinél lényegesen olcsóbb ga honát akar importálni. Az áresés hatása alatt a kínálat egyre növekszik, különösen tenge­riben, mert a kukoricatermés a vá rakozáson felül jól sikerült. A nagy kínálat mellett eladás alig törté­nik, mert a kereskedők és mal­mok további árhanyatlástól tartva, nem vásárolnak. A malmok azért sem tudnak venni, mert meglevő lisztkészleteiken, főleg a kivite i tilalom miatt, nem képesek túl adni és igy a további vásárlások­hoz nem áll elegendő pénz ren delkezésiikre. Több malom emiatt lényegesen redukálta üzemét, sőt né­hány kisebb malom be is szüntette az őrlést. Búzában és lisztben az üzlet teljesen megszűnt, — és eladások csak akkor jönnek létre, ha az árutulajdonos pénzszükség esetén olyan áron adja készletét, amit a vevő szab meg. Így a helyzetet az eladók szempontjából szinte pá nilcszeriinek lehet mondani. Különö­sen alacsonyak az árak a termelő állomásokon, ahol a multheti 1500 koronás árral szemben 1320—1350 koronáért lehet bu­­zát vásárolni. Ez az ár azonban egész 1300— 1400 koronáig váltakozik. Suboti­­cán, Novisadon a piacon 1360 koronáért lehet búzát kapni. Még ezek mellett az árak mellett is alig akad vevő. Arra számítanak, hogy még lényegesen le jog szállni a búza ára. A liszt éra is ennek megfele­­ően erősen csökkent. A nagyke­reskedelemben nullás lisztet 2050 2100 koronáért, kenyérlisztei 1850 1900 koronáért lehet vásárolni, Ezet az árak azonban továbbra is le­menő irányzatot mutatnak. A búzának megfelelően lénye gesen esett a tengeri ára is. Ó tengerit 1200—1500 koronáért ad nak, uj tengeri a piacon, csöve­sen 400 és 460 korona között kapható. Morzsolt uj tengerit de­­cember-január-februári szállításra 800—900 koronáért adnak. A ten­geri ára az erősen lemenő irány­zatra való tekintettel, nem alakult ki egységesen, úgy hogy helyen­ként az árak 60—80 koronával eltérnek egymástól. A gabona-forgalom mostani ál­lása szinte pánikszerű képet mu­tat, mindenki igyekezik szabadulni készleteitől, vásárlő alig akad, az árakat a vevők diktálják, úgy, hogy csak alkalmi eladások jön­nek létre, lényegesen a fent közölt árak alatt. Az úgynevezett irány­árak is eltérők egymástól, sőt a kereskedők egyáltalán nem veszik tekintetbe még a piaci irányára­kat sem. A novisadi tőzsdén szerdán a nagy kínálat mellett eladás egy* általán nem jött létre, a keddi 350—375 dináros árfolyamok pe­dig csak papir-áraknak tekinthetők amit a kereskedők nem fogadnak el mértékadónak. Megállapítható, hogy a mostani erősen csökkent árak egyáltalán nem mondhatók abnormálisnak, mert a jugoszláv gabona még most is drágább a világpiaci áraknál. A külföldi paritásnak kö­rülbelül 1200 koronás búzaár felel meg és kereskedői körökben arra számítanak, hogy a dinár-valuta mostani értéke mellett a búza ára világparitásnak megfelelően 1200 korona körül fog stabilizá­lódni. A fogyasztó közönség egyelőre természetesen még nem igen érzi a nagy áresés hasznát, de egé­szen bizonyos, hogy. ez is meg­történik most mér egykettőre. Vérmes reményeket és merész következtetéseket még se fűzzön senki a gabona olcsóbbodásához Kevés a kilátásunk arra, hogy az olcsóbb bűzét niás is követni fogja Räthenan egyik gyilkosa Gsijeken tartózkodik Beogradból jelenti i: A »Növi List" iria : Ősijei;en hosszabb idő óta gyanakodtak, hogy Rathenaa harmadik gyilkosa ott tartózkodik. A „Leadra" cég egy mérnökére irányult a gyanú. A rendőrség titokban nyomo­zást indított és megállapította, hogy a cégnél Block Konrád név alatt egy mérnök áil alkalmazás­ban, aki azelőtt aktív német tiszt volt. Ez a Block Konrád mérnök szerény állásához mérten feltű­nően költekező, fényűző életet élt, gyakran látogatta az éjjeli mulatóhelyeket, ahol pezsgőzött és bőven költekezett. Block többször nyilatkozott is­merősei előtt, hogy nagyon sze- Tetne visszatérni Németországba, de ezt politikai okokból nem teheti. Amikor már elegendő gyanuok merült föl a mérnök ellen, a rend­őrség elhatározta, hogy eljár el­lene és kihallgatásra idézte meg. A mérnök azonban, aki sejtette a veszélyt, már előbb megszö­kött. . Megállapították, hogy pór nap­pal előbb két franciával találko­zott, akiktől állítólag nagyobb pénzösszegeket kapott. Uj megyei beosztás Szlovákiában Pozsonyt és Kassát rendezeti tanácsú várossá, Komáromot és Selmecbányát nagyközséggé degradálták Prágából jelentik: A miniszter­tanács a hivatalos lap keddi szá­mában megjelent rendeletével az uj kassai nagy-zsupát életbeléplette. Az uj nagy-zsupa a volt Abauj» torna, Sáros, Zemplém megyékből és Ung megye nagymihályi já­rásából áll. Székhelye Kassa. Já­rási székhelyei : Eperjes, Szepsi, Bártfa, Kisszeben, Felsővizköz, Girált. Gólszécs, Királyhelmec, Varanno, Nagymihály, Nagykapos Szobrónc, Homonna, Mezőlaborc, Szinna, Nagyberezna. A kassai zsupa községei közül Kisvitéz, Nagyvitéz és Lörinchuta községe­ket a szepesi nagy-zsupóhoz csa­tolták. Ezenkívül a trencsénmegyei bán! járást az uj pozsonyi nagy­­zsupahoz, Hontmegyéből He­­iemba, Garamkövesd, Leled, Kis­­gyarmat, Garampáld, Garamke­­reszt községeket Párkány járási székhellyel a komáromi zsúpéhoz csatolták. A hivatalos lap másik rendelete értelmében a irai nap­tól kezdve Pozsony és Kassa el­vesztik törvényhatósági jellegüket és rendezett tanácsú városokká tesz­nek, Komárom és Selmecbánya tör­vényhatósági városok és az összes rendezett tanácsú városok elvesztik ilyen jellegüket és nagyközségekké lesznek. A csehszlovák kormánynak ez az intézkedése megszüntet egész sereg eddig magyar többségű köz­­igazgatási területet és a kizárólag vagy főleg magyar lakosságú vá­rosok jelentőségét, eddigi kivált­ságos helyzetét erősen lefokozza. Egyidejűleg az iskolaügy terén is sok céizatos újítás történt : meg­szüntettek több magyar nyelvű középiskolát.

Next

/
Thumbnails
Contents