Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-03 / 270. szám

1922 október 3. B ACS MEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Bethlen Gömbös ellen Vázsony: ellenzi a magyar liberális pártalakulást Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök hétfőn Budapestre érkezett és rövidesen alkalmat fog találni arra, hogy a Gömbös—Wolf fék által megindí­tott fajvódelmi koncentráció dol­gában leszögezze a maga és a kormány álláspontját. Lehet, hogy a miniszterelnök a lapok utján fog nyilatkozni, poli­tikai körökben azonban sokka! valószínűbbnek tartják, hogy Bethlen az egységes párt szerdai értekezletén fogja elmondani az akcióról való véleményét. Úgy tudják, hogy Bethlen gróf nem fogja támogatni Gömböseket és nyilatkozata után a kormánypárt azon tagjai, akik még haboznak és a miniszterelnöktől várnak irá­­nyitást, — az értekezleten már a leghatározottabban fognak szem­ben állni Gömbösekkel. Nem tart­ják kizártnak azt sem, hogy Göm­böseket már a szerdai értekezle­ten kiszorítják a kormánypártból, ha Gömbös határozott Ígéretet nem tesz arra, hogy az akciót le szereli. A liberális blokk megalakulása elé is újabb, sőt leküztíhete'lennek látszó akadályok gördüllek. Vá­­zsonyi Vilmos ugyanis, aki szom­baton este érkezett Bécsbe, hir szerint kijelentette, hogy hallani sem akar a liberális pártalakuíás­­ról, sőt a blokkról sem. Vázsonyi a hét végén érkezik Budapestre és akkor a helyzet e tekintetben is megérik a döntésre. Miután a legközelebbi minisz­tertanácson már részt vesz a mi niszterelnök s Bánffy Miklós gróf külügyminiszter is megérkezik addig Géniből, — ugyancsak ezen a heten fogják perfektuálni a külügyminiszteri állás dolgában történt megéllaoodásokat. Hir szerint Binffy Miklós grófi december elején foglalj* el párisi bizonyítéka az, hogy ezt az ellensé­get is a saját igazának igazolására használja fel: igazolja vele pesszi­mista életlátását. A mindhalálig-dac makacs elfogultsága ez, amely min­den tényt maga alá tiporva csak egyetlen tényt hajlandó elismerni: a sajátmaga létezésének s az őbenne kialakult filozofikus, absztrakt világ létezésének tényét. Ebbő! a szempontból kérlelhetet­lenül következetes, vak és erős 'Andrejev, mint Magnus Tamása. A maga területén hallatlan biztonság­gal dolgozó fantáziája, egyszem­­pontu analízise és az a szuggeszti­­viíás, ahogy ezeket előadja, pilla­natnyilag elfeledtetik az iró minden szemponttalan szempontosságát és páratlan vehemenciával ragadják magukkal az olvasót. És a »Sátán naplója«, igy nézve, kortörténeti dokumentum: egyik legtökéletesebb példája marad an­nak, hogy az individualizmus, hogy helyezkedett szembe a forradalom­mal, hogyan látta a maga szemüve­gén keresztül a társadalomalkotó elemek monumentális tömeg-meg­mozdulását. Hogy helyezte át a tár­sadalom-alkotó és társadalom-rom­boló erőket egyetlen ember mindent magába koncentráló akarat- és erő­­megnyilvánulásaiba. A regény németül is megjelent, rossz, lelkiismeretlen fordításban, felületes kihagyásokkal. Mácza János. követi állását, da külügyi tárca élére már a legközelebbi napok­ban kerül Djruvitry Géza. Az igazságügyminiszter vagy Nagy Emi! lesz, vagy Börcsök Andor, vagy a Kúriának egyik tanácsel­nöke. A Meskó—Szakács-párt megala­Az egész gazdasági életet, az ipa­ri fejlődést megfojtással fenyegető, az egyén megélhetését szinte lehe­tetlenné tevő drágaság leküzdésére vezetett koncentrikus harc — úgy látszik — fordulóponthoz érkezett. Megállították a drágaságot és annyit már is elértek, hogy a köz­szükségleti cikkek árai stabilizálód­tak, sőt némileg csökkentek. A folytonos és rohamos áremel­kedés megállítása már maga is óri­ási eredmény, mert már olyan volt a helyzet, hogy nnpról-napra, sőt óráról-órára emelkedtek az árak és ez ugrásszerű áremelkedés, a köz­szükségleti cikkek rohamos drágu­lása katasztrófális hatással volt a megélhetési lehetőségekre. A gaz­dasági életben pedig, főleg ipari té­ren tömeges bérrnozgalmakat ered­ményezett, amelyek végeredmény­ben, — fölemelt munkabér formájá­ban, — csak újabb drágítás eredői voltak. Ez vezetett arra a megoldás­ra, hogy — index-rendszer alapján, — a munkások és munkaadók bizo­nyos időközökben — sokszor két he­­tenkint, — összeülnek és átvizsgál­ják a legfőbb közszükségleti cikkek kulását politikai körökben nem ve­szik túlságosan komolyan. Senki se hiszi, hogy ez « párt hosszú életű lesz. Komolyabb fordulatot csak akkor vehetne az uj pártalakulás, ha Gaal Gaszton állna élére a pártnak, ez azonban nagyon va­lószínűtlen. árait és amennyiben azokban válto­zás állott be, ahhoz mérten szabá­lyozták a munkabéreket. A kedvező fordulatot, amely a drágaság leküzdésére vezetett ak­cióban észlelhető, egyáltalában nem tulajdonítjuk a kormány drágaság elleni küzdelme eredményének. Egész őszintén meg kell mondani, hogy — a jó szándék feltétlen és tel­jes elismerése és honorálása mellett — a kormány egész akciója eddig egy párával sem idézett elő olcsób­bodást egyetlen közszükségleti cikk­nél sem és nem is fog előidézni ez­után sem, ellenben megállította a drágaságot maga a közönség, maga az élet, a kényszer, a pénzinség, a világgazdasági összefüggések és ta­lán a józan belátás is. És ha már egyszer odáig eljutot­tunk, hogy önmagától összeroppant az ugrásszerűvé vált, járványos ár­­emelkedési rendszer, akkor mint re­ális valósággal lehet számolni azzal a lehetőséggel, hogy nem csak meg­állították a drágaságot, de megta­lálják a módját annak is, hogy vég­ire egyszer már rátérjünk az árak csökkenésére. javasolt értekezleten Törökországot izzed pasa fogja képviselni. Az első bolgár-görög összeütközés Szófiából jelentik: Trácia török la­kossága tömegesen menekül a görö­gök elő!. Kamii falu lakosai közül készázan tegnap a bolgár határra ér­keztek és a katonai őrséget arra kérték, hogy bocsássa őket bolgár területre, minthogy Tráciában tűr­hetetlenné vált az élet. Egyes görög '.bandák a bolgár határon több helyen megtámadták az őrséget. A Kirki­­lissze-Malko-tirnovói vonalon fegy­veres görög csapat lövöldözni kez­dett a bolgár határőrökre. Ezek vi­szonozták a tüzelést és szétszórták a támadókat. A bolgár közvélemény a legna­gyobb figyelemmel követi a legújabb eseményeket és meg van győződve róla, hogy a keleti kérdés megoldá­sával kapcsolatban Bulgária érde­keit is tekintetbe fogják venni. Az egész országban mindenfelé gyűlé­seket rendeztek, amelyeken ilyen értelmű határozatokat hoztak. A tráciai menekültek központi iro­dája Franciaország, Anglia és Olasz-, ország külügyminisztereihez előter­jesztéssel fordult, amelyben kéri a tráciai kérdés méltányos megoldá­sát, valamint a keleti és a nyugati Tráciának autonóm tartománnyá való alakítása a népszövetség vagy az antanthatalmak ellenőrzése alatt. A törökök megszállták A kisázsíai szigeteket Az Intransigeant konstantinápolyi­­jelentése szerint > 300 főnyi kemalista lovasság Beikosz közelében átkelt a Bosz­­pornszon. Megállitották a nagy drágaságot Stabilizálódnak az árak Ma kezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások Kemal pasával —- Kemal ultimátuma a szövetségesekhez — A törököknek a görög csapatok fölött aratott teljes győzelme óta sz események rohamosan követik egy­mást úgy Kisázsiában, mint a szö­vetséges hatalmak diplomáciai kö­reiben, amelyek úgy látszik, komo­lyan arra törekszenek, hogy a bé­két fentartsák. Úgy látszik, hogy csupán Franciaország határozott magatartása, amellyel szilárdan ki­tart Kemal pasa mellett, akadályoz­za azt meg. hogy az angolok és a törökök között nyílt háborúra kerül­jön sor, különösen amiatt, mert a törökök napról-napra újabb követe­lésekkel álluak elő és igényeik hala­déktalan teljesítését követelik. Úgy az angol, mint a francia kor­mány elküldte megbízottját Kemal pasához, hogy vele a végleges béke előfeltételeiről és a békekonferencia egybehivásáról tárgyaljanak. Franklin Bouillon távirati utón kö­zölte a francia kormánnyal azokat a föltételeket, amelyekben Kemal pasával megállapodott. A föltételek szerint a szövetségesek haladéktala­nul megszállnák Thrdcidt és a köz­­igazgatást Drindpolyban állomásozó néhány ezer katonával, valamint különféle stratégiai pontokon, főkép­pen Gallipolin elhelyezett kisebb osztagokkal ideiglenesen biztosíta­nák. A szövetségesek Tráclát egy hó­napon belül átadnák kemallsta csendőrségge! támogatott bizott­ságnak, amelynek birtokában maradna a tar­tomány a békekötés utánig. A mu­­dániai értekezleten 48 órán belül megoldást kell találni. Kemal pasa ragaszkodik ahhoz, hogy Thrdcidt törököknek abban a helyzetben ad­­}dk vissza, mint Anaíóliát. A kemc- Usta csapatok Thrácidba csak a bé­kekötés után vonulnak be. Mudánisban október 3-án k?.ío­­fenai konferencia fesz, amelyen megállapítják a íhráciai semleges zóna kiürítésének részle­teit. Itt teszik meg az előkészítő in­tézkedéseket arra a konferenciára, amely október 15-ikc táján ülne ösz­­sze és kidolgozná a békeszerződés alapjait. Harrington tábornok angol főpa­rancsnok már utón van Muddnia felé, hogy ott Kemal Masztafa pasá­val tanácskozzék. Az angorai kor­mány abban a válaszában, amely­ben kifejezi a szövetségesekkel való találkozásra készségét, megismétli azt a követelést, hogy addig nem lehet konferenciát tartani, amíg Kon­stantinápolyi Kelet- és Nyugatthrd­­cidval együtt nem engedik át Török­országnak. Az angol kormányhoz már meg­érkezett Kemal pasának Harrington tábornok ultimátumára adott válasz­­jegyzéke. Hivatalos helyen a törö­kök kívánságait elfogadhatatlannak Tartják. A francia kormány közzéteszi Já­szul pasa angorai külügyminiszter­nek a francia kormányhoz intézett jegyzékét, melyben Juszuf pasa a következőket közli: Az igazságos béke megkötése ér­dekében parancsot adtunk ki, hogy csapataink megszakítsák a Konstan­tinápoly és Csanak felé folyamatba tett hadműveleteket. Reméljük, hogy a szövetségesek is jóakaratulag fogják kezelni Törökország céljait. Juszuf pasa ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy veszedelmes volna, ha Törökország egy része akár csak egy nappal tovább is a görög hadsereg megszállása és görög köz­igazgatás alatt volna. Ezért szüksé­gesnek tartja, hogy Thráciát a Ma­­ricza folyó nyugati partjáig és Dri­­nápoiyt a görög hadsereg kivonulá­sa után a török hadseregnek átad­ják. A Mudániába október 3-lkára Kemal elfogadta a szovjetkor­mánynak azt az ajánlatát, hogy a török nacionalista csapatokat orosz hajókkal szólítsák Ázsiá­ból Tráoiába. A moszkvai kormdnv hajlandó na­gyobb száma hajóhadat küldeni a kisázsiai partokra a csapatok átszál­lítása végett. Kemal csapatait a Fe­kete-tenger partján összevonhatja, úgy, hogy azok Tráciába jöhetnek,. anélkül, hogy a semleges zónában­­levő angol csapatokkal, vagy a ten­gercsapatok őrségeivel összeütkö­zésbe jönnének. Szmimából jelentik: A kemalis­­ták a kisázsiai tengerparttal szomszédos szigeteket, valamint Chiosz, Mitilene és Leinnosz Egei-tengeri szigeteket is meg­szállották. A konstantinápolyi görögök attól félnek, hogy Kemal pasa rövidesen megszállja a várost és ezért sere­­gestöl menekülnek a városból. Ed­dig több, mint tízezer görög kért út­levelet. A görög forradalmárok tisz­telegtek az uj királynál A király vasárnap reggel fogadta a forradalmi bizottságot, amelynek nevében Ganatasz mondott beszédet. Kijelentette, hogy a nemzet lelkiis­­méretét a legutóbbi kisázsiai lelkiis­­kerek forradalmasították. Azok a politikai pártok, amelyek tegnap még marcangolták egymást, ma már egyesülten jelentek meg a király előtt, hogy Görögország: bol­dogulása érdekében munkálkodhas­sanak. Az uj görög kormány egye­dül hozza a i tör vényeket Athénből jelentik: A Havas-ügy­nökség jelenti, hogy Poincaré bizott­ság elhatározta, hogy az uj kormány­ra ruházza a törvények kibocsátó'-« sának a jogát. Elhatározták továbbá, hogy az ezidőszerint őrizetben lévő politikusokat az uj nemzetgyűlés döntéséig fogva tartják. Az uj kormány megalakítására Zaimis volt miniszterelnököt kérték fel.

Next

/
Thumbnails
Contents