Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-30 / 297. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, S márka, 1 sokol. m eä Eii Szubotica, HÉTFŐ 1922, október 30. 297. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és Hétfőn délben TELEFON SZÁM < Kiadóhivatal S-58, Szerkesztőség 5-1 í Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTI SÉG: Kralja Alexandra-nlisa 4 szára ala'.t Kiadóhivatal: Kralja Alexandro-ulica i (Leliach-paloía) A Magyar Párt memoranduma A Magyar Párt vezetősége már régebben elhatározta, hogy akciót kezd a nemzetiségi kisebbségeket és ezek között elsősorban a . magyarságot súlyosan érintő választói jogfosztás hatályon kívül helyezése céljából. Ismeretes a belügyminisztériumnak az a sérelmes rendelete, amelyet a választói névjegyzékek összeállít:sáról szóló törvény egyik pótlólagos végrehajtási utasításaként bocsátottak ki a helyi hatóságokhoz és amely okozója lett annak, hogy a magyarság tömegei teljesen kimaradtak a sebtében ösz"r.eállitott választói névjegyzékekből. A Magyar Párt vezetősége a kormány és a parlament tagjainak megküldötte azt a memorandumot, mely megállapítja a jogfosztó rendelet által teremtett helyzet alkotmány- és törvényellenes voltát A memorandum egyúttal erős polémia a nemzetiségi kisebbségek jogfosztására irahyuló tendenciákkal is. Az a’áb biakban ismertetjük n nagyjelentőségű emlékiratot, melyet a Magyar Párt nevében Sántha György elnök s a memorandumot megszövegező Gräber László dr., : jr előadó irtok alá. folyó évi junius hó 20-ik napján [lépett életbe a választói névjegyzékek összeállításáról intézkedő törvény, melynek első szakasza szerint »a törvény életbeléptetésétől számított egy hónap alatt a községi elöljáróságok kötelesek az állandó választói névjegyzéket az 1920. évi november hó 28-án megejtett [választásokra érvényben volt választói névjegyzék alapul vételével elkészíteni.« »Ebbe a névjegyzékbe fel kell venni mindazokat, akiknek a törvény szerint van választói joguk, ha legalább hat hónap óta abban a községben laknak.« A jogfosztó rendelet Marinkovics Voja belügyminiszter megbízásából kabinetjének főnöke bizalmas rendeletben érteisíeíte az összeiró hatóságokat, hogy fel kell venni mindazokat, akik a választói törvény 9. §-a szerint választói jogosultsággal bírnak, a nem szlávokaí azonban nem, mert az opció határideje csak 1920. évi július hó 26-ikán jár le. Eme bizalmas rendeletet a bei; ügyminisztérium még két utasítással egészítette ki. Az egyikben előrendelte, hogy a közhivatalnokok tekintet nélkül nemzetiségükre felveendők a névjegyzékbe; a másikban pedig utasította az összeiró hatóságokat, hogy a román nemzetiségű állampolgárokat fel kell venni a névjegyzékbe. Az összeíró hatóságok eng^deiiR'erVedtí!« a bizalmas rendeletnek is ennek következtében az egynéíány magyar és német közhivataltokok kivételével egyetlen magyar, vagy német választót sem vettek fei a választói névjegyzékbe. A románokat azonban akadálytalanul felvették. A belügyminiszter ur érne eljárásával szemben a következőket vagyunk bátrak felhozni. Az alkotmány 94. §-a szerint a törvények ilkaimazása tekintetében a kormány adhat ki rendeleteket, de ezek a rendeletek nem ellenkezhetnek az alkotmány és a törvények rendelkezéseivel és azok a törvényes felhatalmazásra való hivatkozással, amelynek alapján kiadattak, a hivatalos lapban minden esetben közzéteendők. De alkotmányellenes tartalma miatt is. Az alkotmány 4-;k §-a szerint minden állampolgár egy torma a törvény előtt s egyforma joga van a hatóságok védelmére. Az alkotmány 7r-ik §-a érteimében választói joga van minden 21 éves született és honositott állampolgárnak, hacsak nem teljesit tényleges katonai kötelezettséget és nem forognak fönt vele szemben az alkotmány 71-ik §-ában körülírt kizáró okok. A belügyminiszter ur eme alapvető jog tekintetében nemcsak különbséget tesz szlávok és nem szlávok között, hanem az egyes nemzeti kisebbségek között is. A román nemzetiségű választóknak is volt opciós joguk csakúgy, mint a magyar és német nemzeíiségüeknek, mégis őket hivatalból felvették a választói névjegyzékbe, mig a magyarokat és németeket nem, hacsak véletlenül nem állottak közszolgálatban. Már pedig a közhivatalnoki jelleg az opciós jogot sohasem szüntette meg. A trianoni békeszerződés 63-ik cikkében szabályozott opció az, melynek határideje 1919 július 26- ikán jár le. De ez nem a nemzeti államok javára biztosított opció. Ez a rendelkezés csakis azokra az elenyészően csekély számú személyekre alkalmazható, akik ugyan 1910. évi január elseje előtt szereztek az SHS királyság területéhez csatolt területen községi illetőséget, de ezt megelőzőleg más községben bírtak illetőséget. Ezek azonban nem nyerik el az opció gyakorlása folytán nemzeti államuk állampolgárságát, hanem jogukban áll a békeszerződés ratifikálásától számított egy éven belül annak az államnak állampolgárságát igényelni, amelyben illetőségük volt, mielőtt ilietőiségüket (az SHS királysághoz) átcsatolt területeken megszerezték volna. A kifejtettekből nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter ur ismertetett bizalmas rendeletéinek bámulatosan precíz és egyöntetű végrehajtáséval az összeiró hatóságok' a magyar és a német nemzetiségű állampolgárokat az alkotmány rendelkezéseinek és a demokrácia alapelveinek le nem tagadható é_s semmivel ki nem magyarázható súlyos megsértésével megfosztották legfontosabb állampolgári joguknak a választói jognak gyakorlásától. Ez a sérelem a folyó évben már nem orvosolható, mert a törvény 2-ik §-a szerint csak minden év januárjában kell a választói névjegyzéket hivatalból kiigazítani. S nem orvosolható a törvény 7— 11. §-aiban szabályozott felszólamlási eljárással sem. Az ilyen hivatalosan megszerzett tömeges jogfosztásra a törvényhozó nem gondolhatott, nem csoda tehát, ,ha az annak orvoslására aí-kalmas eljárásról eleve nem gondoskodott. A jogfosztás jóvátétele. A jogegyenlőséget sértő eme viszszás helyzet csakis törvényhozási intézkedéssel orvosolható, olymódon, ha a törvényhozás a kerületi választások elhalasztásáról szóló 'törvényjavaslat tárgyalásakor törvénybe felveszi a következő rendelkezéseket: ».A községi elöljáróságok az 1922. évben is kötelesek a választói névjegyzékről szóló törvény 2. §-ában szabályozott elrás szerint az állandó választói névjegyzékeket hivatalból kiigazítani. A kiigazítás a törvény életbeléptetésétől számított tizedik napon kezdődik és S0 napig tart. A kiigazított névjegyzék ezen határidő lejárta után 5 nap alatt terjesztendő be az első folyamodásu bírósághoz a törvény 3. §-ában előirt eljárás lefolytatása céljából. Ezen kiigazítás alkalmával az állandó választói névjegyzékbe fel kell venni azokat is, akiknek a törvény szerint választói joguk Van, akiket a békeszerződések érteimében nemzeti államaik javára az opció joga megilletett, de ezzel a jogukkal idegen állam javára nem éltek és az állandó névjegyzékbe edd'g felvéve nem voltgk.« Kérjük önöket, képviselő urak, rogy ezt a módosító indítványt a kerületi választások elhalasztásáról szóló törvény tárgyalásánál a klub nevében, benyújtani és szavazatukkal támogatni méltóztassanak. Meg vagyunk győződve, hogy eme igazságos kérés elől, pártjuk Programmjához hiven és az állami konszolidáció érdekében elzárkózni nem fognak. Fogadják képviselő urak ez alkalommal kiváló tiszteletünk őszinte megnyilvánulását. A magyar Párt vezetősége a memorandumot megküldötte a kormány összes tagjainak, a parlament tagjainak és a sajtónak. Hogy lesz-e eredménye a jogfosztás jóvátételére irányuló akciónak, azt előre bajos megjósolni. A belpolitika bird — Védekezne!-: a rokkantak ellen Beogradbói jelentik : Szombaton este a minisztertanács ülést tartott, amely a késő éjjelig tartott. Mindjárt az ülés elején a belpoitikai helyzetet vitatták meg. Pastes miniszterelnök kijelentette, hogy nincs most többé értelme annak, hogy a kormány lemondjon. Hosszabb vita után a demokrata párti miniszterek bejelentették, hogy a miniszterelnöknek ezt a nyilatkozatát a klub legközelebbi ülésén meg fogják tárgyalni. Ezután Nineties külügyminiszter bejelentette, hogy az Olaszországgal kötött konvenciók aláírása megtörtént. Egyben ismertette az Olaszországból érkező híreket is. A kor mány elhatározta, hogy bevárja az olasz helyzet további kialakulásai, Bejelentette a külügyminiszter azt is, hogy Dramor,d a Népszövetség főtitkára kérdést intézett hozzá, hogy nem tartaná-e szükségesnek a november 3-ára tervezett beogradi látogatásénak elhalasztását az olasz események miatt. Nme ács a kérdésre azt a választ adta, hogy a főtitkárt bármikor szívesen látják Beogradban és hogy látogatása csak seját elhatározásától függ. Közölte vela egyúttal Politisz görög külügyminiszterrel való találkozásának tér* vezett időpontját, nehogy a Népszövetségi korifeus látogatása ugyanarra oz időre essék. Beszámolt Nincsics Sztambulinszkival tervezett találkozásáról is. Hozzájárult a kormány további, orosz menekülteknek az országba való befogadásához. Timolijevics belügyminiszter a közbiztonsági állapotokról referált. Egyben bejelentette, hogy a rokkantak tiintető felvonulását megfelelő közbiztonsági rendszabályok mellett engedélyezte. Rafqjlovlcs erdő- és bányaügyi miniszter a román határvidéki bányamunkásoknak azt a kérelmét ismertette, hogy olcsó áron földet vásárolhassanak. Ebben a kérdésben nem határozott a kormány. Végül a Legfőbb Számvevőszék tagjainak megválasztásáról és a? uj főispánok kinevezéséről tárgy .1-. íak és elhatározták, hogy hétfőn délelőtt miniszteri konferenciát tartanak, amely javaslatot fog tenni ebben a kérdésben. ü A Magyar Párt tiltakozása a választói jogfosztás ellen Pasles Berni látja und okolfnak a kormány lemondását
