Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-29 / 296. szám

Id. ©Mul. ..McsMBGSEí mmM m2 október. 29 jegyietek a jugoszláv tenger partiáréi Ragtsza, a középkori itt még napsüttés kacag és a ten­ger örök- kékje bársonyos, enyhe takarót borit, a derűs horizont vona­láig.. Szerencsés ország ez, amely­nek északi részén, a szlovén hé]\ek köztómár leesett a hó, itt lenn délen pedig aj$t van, a trópikus vegetá­ció das sttlnpompájában meleget áraszt &s .októberi pap és vidám für­­dőzok verik M a tengerpart csend­jét, >f Á. jugoszláv tengerpartnak talán Ragüza a. legszebb pontja. Egy órá val előbb még a bosniai hegyrenge­­itegek közt kapaszkodik a kis fces­­jfönyvágáayu vot^t és negyedszáz alagút sötétjében.: vátjnk a tengert. Minden átmenet nőjéül hagyjuk el a .fázös, zord csízt» amely már der­­feeszt a begyek között és hirtelen läftgyös áramlat legyez meg bennün­ket ésAgken és fiatalom mosolyog Írónk a ; tenger. Egy hegytetőről tereszkedik . le a vonat kanyargós ■Szerpentinen a tengerig. Gruzs apró K;á£ai mosolyognak és innen már icsák néhány,, perc villamoson Dub­­iröynjk-RaguSá. Mintha régi olasz városban jár­jalak, A várost károm oldalról a ten­­gbá ínossa, egyik felén hegyek hatá­rolják, A tengerparton hálom régi jCradí bástyafal köti őket Össze és ^ekbe a,várfalakba van beleékelve k’lguza. 'Mintha, .egy régi, középkori iVá^an'járnánk, olyan'az egész vá- To?', Csak a városkapun keresztül le­­liefbna is bejutni keskeny sikátorai- Skđ, Valamikor.' vetekgábít a raguzai ^p:áTSföág ' a '"velenceivel és nem1 jéjgyszer harcban is állt vele. Támad- PtSk' a montenegróiak és a törökök is, '^érí ’ hasonló ez a.,, régi város. még n|a is ''egy o^omloíft erődhöz, A köztársaság idejében élte Ragu­­jzaía fénykorát, ebből az időből szár-j jsspiznak azok az értékes műemlékek amelyek múzeummá teszik ezt a jdatmát tengerparti várost A köztár­sasági «jgjttorqk palotája az olasz épjjjtészeí egyik remeke és Raguza régi dómjában' áhijtatosan állunk meg Tizian” festményei előtt Nagyon sok templom és valamennyiben a kö­város zépkori művészét remekei vannak összezsúfolva. A ferencrendiek ko­lostorának könyvtárába messze or­szágokból zarándokolnak el a könyv szerelmesei: Szeraflti atya tört né­metséggel magyaráz egy régi perga­menbe rajzolt finom Iniciálét, ame­lyet valamelyik őse rajzolt önkinzó éjszakák magányában a cella pado­zatán . . * Ez a hangulat; a régi, középkori kolostorok és várak ósdi hangulata uralkodik az egész városon: Szinte levett kalappal szeretnénk járni e falak között, amelyekben századok emléke van összezsúfolva és ahol csak a tizenhetedik században pusz­tított földrengés, semmisített meg sok értéket. Amit a földrengés nem bántott, az ma is úgy áll, mint hat­száz évvel ezelőtt. Az utcák szükek és sikátorszeriiek. Csak egy szélesebb útja van Ragu­­zának, a Stadioné, amelyen nagy­városi üzletek sorakoznak egymás mellett a régi várfalakba vájva. Odébb már, csak keskeny sikátorok, éppen csak annyi hely, amennyit két egymás mellé épített ház között meghagyott a szeszélyes építész. Kocsival nem is lehet mggközeliteni egyik utcát sem. És a sikátorokban is töméntelen iizjeí. Daimát arany­művesek Is sok tengerparti osztéria. A kikötővárosok jellegzetes alakjai és forgalma mindenjitt. A másik ol­dalon, a hegyektől határolt város­részben pedig néptelen, csendes kis hegyi sikátorok, amelyekben hosszú lépcsősorokban jutni fel a lakóházak­ba. Valósággá! a hegybe vannak vág­va ez/,k a többemeletes bérházak és száznál is több öreg kőléj&ső vezqt a végükig. Egzotikus, furcsa kép még a hegyekhez hozzászokott szemnek is. És fenn a hegyi ösvényeken tarka viseletű parasztok megrakott hátú öszvéreket vezetnek. Lenn a tenger mossa a régi yáros ódon erődéit. Tompa morajjal csa­pódnak a hullámok a sziklákra, év-f ezredek óta mindig egyformán, Az'j utolsó erődben, a kikötő mellett a lcaíonazenekar van most elhelyezve, ■rsxisxixaerti'j* de irodalmi ereklyék is, mert sem­mivel se értéktelenebbek a mél­tán hires Esti Levelek-nél, amelyek a Pesti Hírlapnak évekig az attrak­ciói voltak, — sőt az intim tartal­muknál és a bátor Szókimondásuk­­nál fogva még tán azoknál is értéke­sebbek. Máig is fájlalom, hogy e. be­cses Írások egy része költözködés, alkalmával elkallódott, de ami meg­maradt belőlük, az is fényes bizony­sága annak, hogy a felejthetetlen je­les iró mennyire megbecsülte a ma­gyar nyelvet és a barátait, amidőn ezekhez olyan műgonddal szerkesz­tett episztolákat küldött, amelyek a legkényesebb közönség és a legszi­gorúbb kritika areopágja előtt is megállanák a helyüket. A megfejté­se ennek a körülménynek nem lehet más, mint hogy Tóth Béla nem is tudott másként írni mint jól. Amit sok máskülönben érdemes íróról nem lehet állítani. Légrády Imre ur, a Pesti Hirbp szerkesztője, azzal a tervvel foglal-, kozott egy időben, hogy egy vagy két kötetben kiadja az Esti Levelek szerzőjének a privátleveleit, s hoz­­ám is fordult ebben a tárgyban, de a vállalkozás, nem tudom mely ok­ból, abbamaradt, ami — hogyha egyéb magánlevelei is olyan érdeke­sek és tartalmasak, mint a hozzám intézettek — nagy kárát jelenti az irodalomnak és nem kis gyönyörű­ségtől fosztotta meg az olvasókat. Lehet, hogy a Jiozzám írottakat valamikor —'talán éppen ebben az újságban — kiadom. Hadd olvasson a közönség annyi idők után egyszer megint egynéhány pompás Esti Le-, yeletí Fájdalmasan sírnak a kürtök rés oboák és a melódiák halkan kiszáll­nak^ tenderre. Ott összevegyülnek a hullámok tompa morajával és a ré­gi dómból, ahol Tizian festette a Megváltót valamikor, mélyen bug egy régi harang . .. A tengerparti csendes, alkonyaiban a lemenő nap haragosra festi a ferencrendi kolos­tor kertjében duzzadt gyjiinőiesek­től hajlott narancsfát Mintha a középkorban volnánk egy régi olasz tengerparti városban László Ferenc. mmt teljesen »gutgesinnt« antiszomi­­;ti ment Nyíregyházára, de — gyó­gyultan jött haza. A pör lefolyása olyan hatással volt rá, hogy attól az időtől fogva »pur sang« liberális lett te bár voltak néha ezután is reakcio­­.'nirius rohamai {Ady Endrét például teehogyse tudta-vagy akarta mag­iért érd és méltányolni), általában mégis mindig a szabadelvüség tanait hirdette s írásaiban a humanitás és 'a iürclinesség szolgálatában állott. A házasságkötése óta különben is jValamivd nyugpdtabb és türelme­sebb lett s már kevésbbé volt fogé­kony szélső álláspontok és szerte­lenségek iránt. A tudományos köny­veivel való foglalkozás s a Magyar Anekdotakincs szerkesztése is vidá- Imabbá tette s majdnem társaslényt ícsinált belőle. Olyan igazán »ren­des« ember persze sohase lett, mert. bár olyan szolid életet élt mint egy akadémiai elnök, a temperamentuma sohase volt egészen »polgári«. De 'érdekes emberi jellem és még érde­kesebb irói természet volt, amely megérdemelné, hogy nálam hivatot­­tabb tollak komolyan foglalkozzanak az élete történetével és a munkáival, amelyek az újabb magyar litheratu­­rának legszebb nyelvű termékei és kulturális tekintetben a legjobb ér­tékei közé tartoznak. Korántsem mondtam el én se min­ként, amit óhajtanék, Tóth Béláról, !—v mégis befejezem a róla szóló em­lékezéseket, amelyek már igy is hosszúra nyúltak. Máskorra hagyom leveleinek a közlését, amelyek meg-, becsült kedves kincsei a, leveles-1 ládámnak; s nemink nemfcs bárát-i ságájiak az^ihíéleTa^n szárnomra, Sarajevéban A torok asszonyok Érdekes város. Az emberek', a há­zak, a fák, az utak, a város közepén rohanó Miljecka folyó, a sok hid, í nyílt zenés kávéházak, a mindig fe­ketéző emberek, a török bugyogó és a párisi divatkreációk frappáns kontrasztja, mind-mind egy különös kelet-nyugati ízt ad a városnak, amit az idegen csodálattal szemlél, amit a benszüiött »szarajlija« fanatikusan szeret. ♦ Nagyon sok' az idegen. Amióta az uílevéíszerzés olyan nehéz, nász­utasoktól hemzseg a város. A Hotel Európa éttermében a vendégek fele hászütas, a másik fele bácskai ía­­kereskedő. A tengerre, Gravozába, Raguzába mennek a nászutasok. Néhány napig itt maradnak és vagy tovább utaz­nak Raguzába vagy"— sokszor — itt maradnak Sarajevóban, vesznek né­hány raguzai képet valamelyik papir­­kereskedésben és egy-két hét múlva utaznak vissza Suboticára, Bečke­­rekre, Novisadra, ki honnan való. * A törökök 'érdeklik elsősorban az idegent. Megállnak a mecsetek előtt, a zsúfolt török boltoknál, tűié des tö­rök cukorkákat vásárolnak, rachatio­­kum.ot vagy tahanhalvát, járnak ösz­­sze-vissza a keskeny, forgalmas ut- CcBtban céltalanul. A törökök bejső, familiáris élete izgatja elsősorban az idegenek fan­táziáját. Az idegen, sok rejtélyt, bu­ja test-életet sok asszonyos, dús szőnyegü háremeket olvas le a rán­cos arcú, egykedvűen feketéző török arcáról. A sok asszony már nagy­részt a muíté. A drágaság, a meg­élhetés miatt már jssak néhány öreg töröknek van két-három felesége. A fiataloknak egy feleségükön kívül legfeljebb két-hárcm félhivatalos babájuk van. én meséljek. Hirtelen, minden átme­net nélkül szólok hozzá: * — Hogy van a feleséged? Figyelem az aocát. Nem fordul fe­lém, megy tovább mellettem, botjá­val tovább ütögetve a köveket Csak a szemöldöke rándul meg a szóra. Nem felel, megyünk egymás mellett. Sokáig tart, kezd kellemetlen lenni a csönd. Türelmetlen vagyok; kérdőn nézek rá, ő nipgorván megy mellet­tem, merően néz a földre. Szeretném már, ha valaki jönne szembe. — Effendim, — kezdi lassan — ha; nem tudnám, hogy tudatlan nyugati, yagy, belehajitanálak ide a Miijec­­kába. Utána jó fél óráig nem szólt hoz­zám, ment mellettem amerre én. mentem és hallgatott. Hogy megvi-l gasztaljam, a Bácskáról kezdtem ne­ki beszélni, a falvakról,, meg a váró-: sokról, az. emberekről, Péíerváradot magyaráztam, azután Pestet. Egész beleizzadtam a békitgetjsbg. öt óra felé járt már. Az országúiról föl­­fénylettek a pocsolyák. Messze volt még a város. Hasszán bég két-hár­­mat köhintett, éreztem, mondani akar valamit. — Az éji asszonyomról — mondta5 lassú dörmögő hangon — nem me­sélhetek. A más asszonyáról, az asz­­szonyokról igen. Ha kiváncsi vagy rá. — Mi, törökök, régen tudjuk, hogy az asszony nem -ember. Arra vaió, hogy gyereket szüljön, a házat taka­rítsa, a férfit szórakoztassa, meg ha rosszkedvű a férfi, legyen kit meg­verni. Érre való az asszony. A más. asszonya, az enyémről nem beszé­lek, ahhoz semmi közöd. — Tudom, akarod haliani. van-e több asszonyunk — folytatta Ms szü­netet tartva. — A fiataloknak eííen­­dia, már nincs. Megtiltotta a kalifa — a szultán, — hpgy ezután több asszonyt tartsunk. Esküdt asszo­nyunk ezután egy lesz. — Én nem mondok többét, mert nem tanultam mesélni, menj el a Rezpl-ulemmáíioz, itt lakik Sarajevó­ban, az okos ember, majd mesél ne­ked —ha ki nem dob. * Már egész sötét voJt, beértünk á városba, az egyik kávéházból zene­­hangok ütöttek ki a ködös utcára, a korzón ernyő-erdő alatt lányok sé­táltak. Lampel Pál. Hasszán bégnek hivják, kereske­dő, apró kis boltja van a csarsiában. Tiz millió dinárra becsülik a vagyo­nát. Sétálunk együtt a folyóparton. Fanatikus muzulmán. Büszkén me­séli Kernel pasa hadi tetteit. Nyu­godt lelkét nem hévitik forradalmi gondolatok, kényelmes, megelége­dett, jól esik néki, hogy büszke le­het. Kemal pasát odasorolja Nagy Szuleímán és. Nagy Mochamed szul­tán mellé, örül a régi török dicső­ség fölvillanásának. A török belső, családi életről sze­retnék miegymást megtudni. A régi, kiugrós emeletíi, sűrű farácsos ab­­laku kis török házak nem árulnak el semmit; ma is nagyon őrzi az asszo­nyát az önérzetes török férfi. Régen megbarátkoztam a béggel, megkockáztatok -egy kérdést. A csa­ládjáról szeretnék valamit megtud­ni. Kint jártunk már a palei ország­úton,, jobb oldalon a Miljecka patak bolondos összevisszaságban kanya­rog a mederbe hullott sziklák között, balfelől magas, háromszáz méteres hegyoldal húzódik. Kevesen járnak az országúton, néha-néha eldöccg mellettünk egy kis bosnyák ló. A há­tán gazdája bóbiskol. Hasszán bég szótlanul várja, hogy o □ ö □ o □ IQ P in □ □ c Minden kereskedői vállalat, hivatal, elsőrendű ér­deke, hogy bélyeg»die» mely a levelezésiben magát & céget képviseli, fetszeíős legyen* kivitelű, Üssta késxiünck minden nyelven pt’r i anyasb cégnél. Sót nt,y:i Aleli «süuro-. n ni’ 11. Vi.ianyeröre béren* etett műhely 1 o □ □ D □ O ö □ Ü □ n D Minden hölgynek lantos, hogy ru-t háit olcsói és divatosan készíttesse Sztra­­ka Mihály női divatszalonjában, Suboti­­ca, I., Skotus Viatora-uiica 15. Posta mellett. 6386. VESZÜNK legmagasabb áron 7°lQ-os államkolcsönt 4°lo-os Osztr. Magyar járadékot Stankovič i Drug Kralj Aleksandrova uh 8. Subotica. Telefon 480

Next

/
Thumbnails
Contents