Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
Id. ©Mul. ..McsMBGSEí mmM m2 október. 29 jegyietek a jugoszláv tenger partiáréi Ragtsza, a középkori itt még napsüttés kacag és a tenger örök- kékje bársonyos, enyhe takarót borit, a derűs horizont vonaláig.. Szerencsés ország ez, amelynek északi részén, a szlovén hé]\ek köztómár leesett a hó, itt lenn délen pedig aj$t van, a trópikus vegetáció das sttlnpompájában meleget áraszt &s .októberi pap és vidám fürdőzok verik M a tengerpart csendjét, >f Á. jugoszláv tengerpartnak talán Ragüza a. legszebb pontja. Egy órá val előbb még a bosniai hegyrengeitegek közt kapaszkodik a kis fcesjfönyvágáayu vot^t és negyedszáz alagút sötétjében.: vátjnk a tengert. Minden átmenet nőjéül hagyjuk el a .fázös, zord csízt» amely már derfeeszt a begyek között és hirtelen läftgyös áramlat legyez meg bennünket ésAgken és fiatalom mosolyog Írónk a ; tenger. Egy hegytetőről tereszkedik . le a vonat kanyargós ■Szerpentinen a tengerig. Gruzs apró K;á£ai mosolyognak és innen már icsák néhány,, perc villamoson Dubiröynjk-RaguSá. Mintha régi olasz városban járjalak, A várost károm oldalról a tengbá ínossa, egyik felén hegyek határolják, A tengerparton hálom régi jCradí bástyafal köti őket Össze és ^ekbe a,várfalakba van beleékelve k’lguza. 'Mintha, .egy régi, középkori iVá^an'járnánk, olyan'az egész vá- To?', Csak a városkapun keresztül leliefbna is bejutni keskeny sikátorai- Skđ, Valamikor.' vetekgábít a raguzai ^p:áTSföág ' a '"velenceivel és nem1 jéjgyszer harcban is állt vele. Támad- PtSk' a montenegróiak és a törökök is, '^érí ’ hasonló ez a.,, régi város. még n|a is ''egy o^omloíft erődhöz, A köztársaság idejében élte Ragujzaía fénykorát, ebből az időből szár-j jsspiznak azok az értékes műemlékek amelyek múzeummá teszik ezt a jdatmát tengerparti várost A köztársasági «jgjttorqk palotája az olasz épjjjtészeí egyik remeke és Raguza régi dómjában' áhijtatosan állunk meg Tizian” festményei előtt Nagyon sok templom és valamennyiben a köváros zépkori művészét remekei vannak összezsúfolva. A ferencrendiek kolostorának könyvtárába messze országokból zarándokolnak el a könyv szerelmesei: Szeraflti atya tört németséggel magyaráz egy régi pergamenbe rajzolt finom Iniciálét, amelyet valamelyik őse rajzolt önkinzó éjszakák magányában a cella padozatán . . * Ez a hangulat; a régi, középkori kolostorok és várak ósdi hangulata uralkodik az egész városon: Szinte levett kalappal szeretnénk járni e falak között, amelyekben századok emléke van összezsúfolva és ahol csak a tizenhetedik században pusztított földrengés, semmisített meg sok értéket. Amit a földrengés nem bántott, az ma is úgy áll, mint hatszáz évvel ezelőtt. Az utcák szükek és sikátorszeriiek. Csak egy szélesebb útja van Raguzának, a Stadioné, amelyen nagyvárosi üzletek sorakoznak egymás mellett a régi várfalakba vájva. Odébb már, csak keskeny sikátorok, éppen csak annyi hely, amennyit két egymás mellé épített ház között meghagyott a szeszélyes építész. Kocsival nem is lehet mggközeliteni egyik utcát sem. És a sikátorokban is töméntelen iizjeí. Daimát aranyművesek Is sok tengerparti osztéria. A kikötővárosok jellegzetes alakjai és forgalma mindenjitt. A másik oldalon, a hegyektől határolt városrészben pedig néptelen, csendes kis hegyi sikátorok, amelyekben hosszú lépcsősorokban jutni fel a lakóházakba. Valósággá! a hegybe vannak vágva ez/,k a többemeletes bérházak és száznál is több öreg kőléj&ső vezqt a végükig. Egzotikus, furcsa kép még a hegyekhez hozzászokott szemnek is. És fenn a hegyi ösvényeken tarka viseletű parasztok megrakott hátú öszvéreket vezetnek. Lenn a tenger mossa a régi yáros ódon erődéit. Tompa morajjal csapódnak a hullámok a sziklákra, év-f ezredek óta mindig egyformán, Az'j utolsó erődben, a kikötő mellett a lcaíonazenekar van most elhelyezve, ■rsxisxixaerti'j* de irodalmi ereklyék is, mert semmivel se értéktelenebbek a méltán hires Esti Levelek-nél, amelyek a Pesti Hírlapnak évekig az attrakciói voltak, — sőt az intim tartalmuknál és a bátor Szókimondásuknál fogva még tán azoknál is értékesebbek. Máig is fájlalom, hogy e. becses Írások egy része költözködés, alkalmával elkallódott, de ami megmaradt belőlük, az is fényes bizonysága annak, hogy a felejthetetlen jeles iró mennyire megbecsülte a magyar nyelvet és a barátait, amidőn ezekhez olyan műgonddal szerkesztett episztolákat küldött, amelyek a legkényesebb közönség és a legszigorúbb kritika areopágja előtt is megállanák a helyüket. A megfejtése ennek a körülménynek nem lehet más, mint hogy Tóth Béla nem is tudott másként írni mint jól. Amit sok máskülönben érdemes íróról nem lehet állítani. Légrády Imre ur, a Pesti Hirbp szerkesztője, azzal a tervvel foglal-, kozott egy időben, hogy egy vagy két kötetben kiadja az Esti Levelek szerzőjének a privátleveleit, s hozám is fordult ebben a tárgyban, de a vállalkozás, nem tudom mely okból, abbamaradt, ami — hogyha egyéb magánlevelei is olyan érdekesek és tartalmasak, mint a hozzám intézettek — nagy kárát jelenti az irodalomnak és nem kis gyönyörűségtől fosztotta meg az olvasókat. Lehet, hogy a Jiozzám írottakat valamikor —'talán éppen ebben az újságban — kiadom. Hadd olvasson a közönség annyi idők után egyszer megint egynéhány pompás Esti Le-, yeletí Fájdalmasan sírnak a kürtök rés oboák és a melódiák halkan kiszállnak^ tenderre. Ott összevegyülnek a hullámok tompa morajával és a régi dómból, ahol Tizian festette a Megváltót valamikor, mélyen bug egy régi harang . .. A tengerparti csendes, alkonyaiban a lemenő nap haragosra festi a ferencrendi kolostor kertjében duzzadt gyjiinőiesektől hajlott narancsfát Mintha a középkorban volnánk egy régi olasz tengerparti városban László Ferenc. mmt teljesen »gutgesinnt« antiszomi;ti ment Nyíregyházára, de — gyógyultan jött haza. A pör lefolyása olyan hatással volt rá, hogy attól az időtől fogva »pur sang« liberális lett te bár voltak néha ezután is reakcio.'nirius rohamai {Ady Endrét például teehogyse tudta-vagy akarta magiért érd és méltányolni), általában mégis mindig a szabadelvüség tanait hirdette s írásaiban a humanitás és 'a iürclinesség szolgálatában állott. A házasságkötése óta különben is jValamivd nyugpdtabb és türelmesebb lett s már kevésbbé volt fogékony szélső álláspontok és szertelenségek iránt. A tudományos könyveivel való foglalkozás s a Magyar Anekdotakincs szerkesztése is vidá- Imabbá tette s majdnem társaslényt ícsinált belőle. Olyan igazán »rendes« ember persze sohase lett, mert. bár olyan szolid életet élt mint egy akadémiai elnök, a temperamentuma sohase volt egészen »polgári«. De 'érdekes emberi jellem és még érdekesebb irói természet volt, amely megérdemelné, hogy nálam hivatottabb tollak komolyan foglalkozzanak az élete történetével és a munkáival, amelyek az újabb magyar litheraturának legszebb nyelvű termékei és kulturális tekintetben a legjobb értékei közé tartoznak. Korántsem mondtam el én se minként, amit óhajtanék, Tóth Béláról, !—v mégis befejezem a róla szóló emlékezéseket, amelyek már igy is hosszúra nyúltak. Máskorra hagyom leveleinek a közlését, amelyek meg-, becsült kedves kincsei a, leveles-1 ládámnak; s nemink nemfcs bárát-i ságájiak az^ihíéleTa^n szárnomra, Sarajevéban A torok asszonyok Érdekes város. Az emberek', a házak, a fák, az utak, a város közepén rohanó Miljecka folyó, a sok hid, í nyílt zenés kávéházak, a mindig feketéző emberek, a török bugyogó és a párisi divatkreációk frappáns kontrasztja, mind-mind egy különös kelet-nyugati ízt ad a városnak, amit az idegen csodálattal szemlél, amit a benszüiött »szarajlija« fanatikusan szeret. ♦ Nagyon sok' az idegen. Amióta az uílevéíszerzés olyan nehéz, nászutasoktól hemzseg a város. A Hotel Európa éttermében a vendégek fele hászütas, a másik fele bácskai íakereskedő. A tengerre, Gravozába, Raguzába mennek a nászutasok. Néhány napig itt maradnak és vagy tovább utaznak Raguzába vagy"— sokszor — itt maradnak Sarajevóban, vesznek néhány raguzai képet valamelyik papirkereskedésben és egy-két hét múlva utaznak vissza Suboticára, Bečkerekre, Novisadra, ki honnan való. * A törökök 'érdeklik elsősorban az idegent. Megállnak a mecsetek előtt, a zsúfolt török boltoknál, tűié des török cukorkákat vásárolnak, rachatiokum.ot vagy tahanhalvát, járnak öszsze-vissza a keskeny, forgalmas ut- CcBtban céltalanul. A törökök bejső, familiáris élete izgatja elsősorban az idegenek fantáziáját. Az idegen, sok rejtélyt, buja test-életet sok asszonyos, dús szőnyegü háremeket olvas le a ráncos arcú, egykedvűen feketéző török arcáról. A sok asszony már nagyrészt a muíté. A drágaság, a megélhetés miatt már jssak néhány öreg töröknek van két-három felesége. A fiataloknak egy feleségükön kívül legfeljebb két-hárcm félhivatalos babájuk van. én meséljek. Hirtelen, minden átmenet nélkül szólok hozzá: * — Hogy van a feleséged? Figyelem az aocát. Nem fordul felém, megy tovább mellettem, botjával tovább ütögetve a köveket Csak a szemöldöke rándul meg a szóra. Nem felel, megyünk egymás mellett. Sokáig tart, kezd kellemetlen lenni a csönd. Türelmetlen vagyok; kérdőn nézek rá, ő nipgorván megy mellettem, merően néz a földre. Szeretném már, ha valaki jönne szembe. — Effendim, — kezdi lassan — ha; nem tudnám, hogy tudatlan nyugati, yagy, belehajitanálak ide a Miijeckába. Utána jó fél óráig nem szólt hozzám, ment mellettem amerre én. mentem és hallgatott. Hogy megvi-l gasztaljam, a Bácskáról kezdtem neki beszélni, a falvakról,, meg a váró-: sokról, az. emberekről, Péíerváradot magyaráztam, azután Pestet. Egész beleizzadtam a békitgetjsbg. öt óra felé járt már. Az országúiról fölfénylettek a pocsolyák. Messze volt még a város. Hasszán bég két-hármat köhintett, éreztem, mondani akar valamit. — Az éji asszonyomról — mondta5 lassú dörmögő hangon — nem mesélhetek. A más asszonyáról, az aszszonyokról igen. Ha kiváncsi vagy rá. — Mi, törökök, régen tudjuk, hogy az asszony nem -ember. Arra vaió, hogy gyereket szüljön, a házat takarítsa, a férfit szórakoztassa, meg ha rosszkedvű a férfi, legyen kit megverni. Érre való az asszony. A más. asszonya, az enyémről nem beszélek, ahhoz semmi közöd. — Tudom, akarod haliani. van-e több asszonyunk — folytatta Ms szünetet tartva. — A fiataloknak eííendia, már nincs. Megtiltotta a kalifa — a szultán, — hpgy ezután több asszonyt tartsunk. Esküdt asszonyunk ezután egy lesz. — Én nem mondok többét, mert nem tanultam mesélni, menj el a Rezpl-ulemmáíioz, itt lakik Sarajevóban, az okos ember, majd mesél neked —ha ki nem dob. * Már egész sötét voJt, beértünk á városba, az egyik kávéházból zenehangok ütöttek ki a ködös utcára, a korzón ernyő-erdő alatt lányok sétáltak. Lampel Pál. Hasszán bégnek hivják, kereskedő, apró kis boltja van a csarsiában. Tiz millió dinárra becsülik a vagyonát. Sétálunk együtt a folyóparton. Fanatikus muzulmán. Büszkén meséli Kernel pasa hadi tetteit. Nyugodt lelkét nem hévitik forradalmi gondolatok, kényelmes, megelégedett, jól esik néki, hogy büszke lehet. Kemal pasát odasorolja Nagy Szuleímán és. Nagy Mochamed szultán mellé, örül a régi török dicsőség fölvillanásának. A török belső, családi életről szeretnék miegymást megtudni. A régi, kiugrós emeletíi, sűrű farácsos ablaku kis török házak nem árulnak el semmit; ma is nagyon őrzi az asszonyát az önérzetes török férfi. Régen megbarátkoztam a béggel, megkockáztatok -egy kérdést. A családjáról szeretnék valamit megtudni. Kint jártunk már a palei országúton,, jobb oldalon a Miljecka patak bolondos összevisszaságban kanyarog a mederbe hullott sziklák között, balfelől magas, háromszáz méteres hegyoldal húzódik. Kevesen járnak az országúton, néha-néha eldöccg mellettünk egy kis bosnyák ló. A hátán gazdája bóbiskol. Hasszán bég szótlanul várja, hogy o □ ö □ o □ IQ P in □ □ c Minden kereskedői vállalat, hivatal, elsőrendű érdeke, hogy bélyeg»die» mely a levelezésiben magát & céget képviseli, fetszeíős legyen* kivitelű, Üssta késxiünck minden nyelven pt’r i anyasb cégnél. Sót nt,y:i Aleli «süuro-. n ni’ 11. Vi.ianyeröre béren* etett műhely 1 o □ □ D □ O ö □ Ü □ n D Minden hölgynek lantos, hogy ru-t háit olcsói és divatosan készíttesse Sztraka Mihály női divatszalonjában, Subotica, I., Skotus Viatora-uiica 15. Posta mellett. 6386. VESZÜNK legmagasabb áron 7°lQ-os államkolcsönt 4°lo-os Osztr. Magyar járadékot Stankovič i Drug Kralj Aleksandrova uh 8. Subotica. Telefon 480
