Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
t oldat. BAGS MEGYEI NAPLÓ 1922. október 29. egész ^fegMrtáfl^átJtftíftáclíána!: tartják#- ídsá|av dili 12 .ómyrái^mjf§i^frí^hlidéíték iáz oiíí9Mélm^Siőii^uj^if-4 útakor psdíg^iilkslwi^ti^ bi,a0nyjt]öí.JiWy. jufcáá^p rapaáhy hagyén';&aly^iályf§&ö/i'wan. —. Ami mgtádl idiégakiMí !ll®ü, * t>žt a -kormány vélemény« '-SžfrihjL míg keli előznie NiAútfj®. '-'^BoilUss .görög ktt!ö^y-:wiaisttéf ta^ál kos é aá n a k. Mamán n Wialkoftä» után» amely vaiásétnötef nov^nber. aiá$ nap* jat&flft Skppjjébm. L^.jei^tssődiii, a kefiaány* mig ^Ros^ánia vé^e.ményét.is;; fei. fogfi* K|&u» > Kórmánykörökban szimpátiával fogadták ■* Satámb.ulí^zkl látogatásának' tervét, jner tíBiíjgéria utolsó Jigyséke .és legújabb magatartása a kotnitácal^Jcérdésbön ló benyomást tett Beogradbfln, A^st hiszik, hogy &rú elég garancia arra, hogy Nincsles és. SzíambaUns^l találkosása Jó, eredményre vesessen. ; Ami ■ Trdcía autonómiáját illeti, a kormány azon az állus-Íonton van, mondotta Nlsícs, egyénem szabad autonómiát ®dni, mart akkor Macedónia és a ■Balkán egyéb.,.-részei ;is autonómiád követelésekkel fognak föl- Íépní»'. * iv" Mint Bukarestből jelentik, SíamfeullnszM áaombet®n BökarestbS'f'wlMytV ahol Bratianum 1:4 é^ödka" ^ItöfQgyminisziarrei; " Hazaygszik,. az ^lesett . francia líraik holttesteit Stilacíicin egy haMestet cxittunáliak Szombaton délben tompa dobpergéssel, kürtszóval, két szakasz katona a katonai és polgári hatóságok kíséretében kisérte második temetési útjára Ernest Maire francia gyalogos katonát, akinek Suboticán nyugvó holttestét a francia állam, többi halott bajtársával együtt hozzátartozóinak kérésére visszaszálliítatja hazájába, hogy az otthoni földben helyezze örök nyuovóra. Gravier francia hadügyminiszter! megbízott október eljén érkezett Jugoszláviába, hogy az itt eltemetett francia katonák holttestét exhumáltassa és Franciaországba elszállítássá. A múlt héten Beogradban és Novisadon 33 francia katona, — tiszt, altiszt és közlegény, — tetemét vették ki ideiglenes sírjából és uj, Franciaországból küldött koporsókban vagonba rakták. A vasúti kocsi szombaton Suboticára érkezett az itt eltemetett katona holttestéért. Suboticán két francia katona nyugszik, akik közül csak Ernest Maire holttestét szállítják haza, mert a másiknak hazavitelét nem kérték a hozzátartozók. Ernest Maire gyalogos a francia megszálló csapatokkal került- Suboticára, ahol 1919 február 23-ikén a kórházban elhunyt. Szombaton délelőtt 11 órakor Gravier francia megbízottnak és Jovanovics Vásza rendőrkapitánynak, a helyi hatóság képviselőjének jelenlétében bontották ki a sentai-uti temetőben levő sirt és a katona ■csontjait a régi koporsóból a Franciaországból érkezett tölgyfakoporsóba tették át és a koporsót a francia trikolórra! letakarták. Tizenkét órakor teljes katonai cíisszel szállították le a holttestet a temetőből a .vasúti állomásra. Az aktusnál a görög k'dtholikus és római kaíholikus lelkészek vettek részt. A gyászmefietet a suboticaj gyalogezred két {szakasza kísérte, megjefrnS továbbá; & .temetésen a francia kívül jovanovtes ezredes, helyőrségi parancsnok, a város részéről pedig Karakasevtcs Gábor rendőrfőkapitány és dr. Sztipics Károly városi főügyész is. Az állomáson Bastellica konzul tartott nagyhatású beszédet, majd a koporsót a vasúti kocsiban, a többi harminchárom koporsó mellé helyezték el. A francia hadügyminiszter megbízottja szombaton délután Magyarországba utazott, hogy Szegeden és Budapesten további tizenhat francia katona holttestét exhumáltassa, a melyeket azután Suboticára szállítanak. Ezeknek megérkezéséig az itt levő halottas vagon Suboticán marad, azután pedig valamennyi holttestet egy vasúti kocsiban Szalonikibe, onnan pedig hajón Marseillebe viszik. A francia kikötőben ünnepélyes fogadtatás után a háború hőseinek holttestét átadják hozzátartozóiknak. Raics Balázs bevert ablakai A városi tanács sem csináltatja meg a Eékus-plébánia ablakait A szuboticai városi tanács egy régóta húzódó érdekes ügyben hozott határozatot szombati ülésén. Emlékezetes még, li&gy a junius hó 29-én tartott Sokol-ünnepségek alkalmával egy csoport beverte a Rókus-plébánia épületében Raics Balázs nemzetgyűlési képviselő ablakait. Megírtuk mái, hogy Raics plébános azt kérte a város Rácsától, hogy a plébánia összetört ablakait a város csináltassa meg, mert a városi rendőrség mulasztást követett él, amikor nem akadályozta meg a rombolást. Ez az ügy már, régebben foglalkoztatja a városi tanácsot, amely végleges döntés előtt a rendőrség véleményét is kikérte, hogy a Rókus-plébánia ellen rendezett tüntetésben nem terheli-e a rendőrséget mulasztás, A városi tanács mai ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Raics Balázs plébános elleni tünfe.tést, illetőleg a plébánia, ablakainak betörését a rendőrségnek nem volt módidban megakadályozni. Hivatkozik ezenkívül a városi tanács arra is, hogy az ablakbeverést közvetlenül az idézte elő, hogy a Rókus-plébániára kitűzőit lobogó már annyira kifakult, hogy majdnem, teljesen fehér volt. Állítólag ez ingerelte fel az összeverődött csoportot annyira, hegy beverte a plébánia ablakait. Raics Balázs ezzel szemben azt állítja,. hogy ugyanez a lobogó volt a Rókus-plébánián akkor is, amikor a jugosgjáv'hadsereg bevonult Szubo^ űcára és ezért a'zászló kegyeleti tárgy is volt. A városi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy — bár kegyura a Rókus-plébániának i- mégsem vállalhatja el annak kötelezettségét, hogy minden esetben, ha Raics képviselő ellen tüntetnek, a város lássa ennek anyagi kárát. így tehát úgy döntött, hogy a javítási munkálatokat nem csináltatja meg, s utüsitja Raics Balázs plébánost, hogy a Rókus-plébánia betört ablakait minél előbb csináltassa meg, mert ellenkező esetben az épületen ebből származó rongálódásokért is 6 fog felelni. Raics Balázs képviselő és híveinek tekintélyes száma aligha fog belenyugodni a városi tanács dönbelenyugodni a városi tanácsnak ilyen, szerintünk egyoldalú dötásbe. Magyarok a tengerentúl Beszélgetés egy suboticai lánnyal, aki amerikai szinházdirekíor lett Fülop liana, a newyorki szerkesztő és színésznő hazajött látogatóba Nyolc és fél évvel ezelőtt, közvetlen a háború kitörése előtt egy szu boticai lány: Fülöp Ilona itthagyta az unalmas, jövő nélküli kisvárost, nagy elhatározással felkelt íróasztala mellől, amely mellett egyhangú, örömtelen és kilátástalan robotot jelentett volna az élete és elment Amerikába, uj tervekkel, uj életet kezdeni. Azóta csak néha hallottak a szubcticaiak Fülöp Ilonáról. Most hazajött Szuboticára, rövid rokoni látogatóba. Pénteken délután érkezett meg Fülöp Ilona és szombaton felkerestük, hogy beszéljen Amerikáról és az amerikai magyarok életéről. Fülöp Ilona sok érdekes dolgot mondott el, a nyolcad fél esztendő alatt foglalkozásánál fogva megismert és meglátott mindent. Magyar lapot szerkesztett, dolgozik minden valamirevaló amerikai magyar újságba és volt már egy kamaraszínháza is Newyoikban. Nem a romantikát hozza az Újvilágból, hanem az őszinte életet. — Amerikába kivándorolni 15— 20 éjwel ezelőtt még érdemes volt — kezdi — ma azonban már nem az. A háború alatt ott is rettentő volt a drágaság és ha ma jobbak is már valamivel a viszonyok, még mindig messze vannak a békebeli Amerika helyzetétől. Tavaly milliók voltak munkanélkül. Nem is jönnek ma már sokan Amerikába, csak Magyarországból érkeznek állandóan tömegesen 20—21 éves zsidó liuk, a kik a numerus klauzus és a rossz gazdasági viszonyok miatt keresnek Amerikában szerencsét. Dp ezek az érettségit tett fjatalemNs* pék mSn$ |zeij»«ápe!c, edényt rrtíé-. anmkh MgtmM, — Az amerikai magyarok helyzete azért aránylag jó. Odakünn sokkal magasabb kulturális fokon áll a magyar tömeg, mint idehaza. Minden munkásnak vagy parasztnak fürdőszouája van és zongora áll a szobájában. A megélhetési viszonyok aránylag jók. Egy szakmunkás 25—30 dollárt keres hetenkint, egy szedő 50 dollárt, egy üg3?es gépmester, százat. Az újságírók havi fizetése 175—225 dollár között váltakozik. A bányászok 35—45 dollárt keresnek hetenkint, de nem dolgoznak állandóan. Ezzel szemben egy nőtlen munkás 40—50 dollárért teljes ellátást kap havonta. Egy bútorozott szoba hetenkint 8—10 dollárba kerül. Egy közepes vendéglőben az esti étkezésért 75 centet, a reggeli és déli étkezésért 35 centet kell fizetni. — Az amerikai magyar kultúrát egész más szemmel kell nézni, mint a magyarországit. Ha itteni szemponioól az amerikai magyar lapok gyöngébbeknek látszanak az itthoniaknál, annak komoly oka van: a tömegnek készülnek. Az amerikai magyar színházak nívójának megítélésénél is ezt kell tekijitbe venni. Amerikában az a magyar tömeg olyas újságot és jár színházba, amely odahaza sohasem látott lapokat vagy szinielöadást. Amerikában, ahol 43 különböző nyelven Írott újság jelenik meg, ötven magyar lap jelenik meg, köztük négy napilap. Magyar hetilapok azonban a legkisebb vidéki városokban is vannak. Á sajtón kivül még a magyar egyesületek tartják össze a kint élő magyarságot. Legnagyobb ezek között a Verhovai, amely ÁUphééi tiagynr színházak nincsenek, csak állandó magyar színtársulatok. És ha a vállalkozók keresnek is, az amerikai magyar színészeknek sokat kell küzdeni. Jól csak azok a vendégszereplő magyar színészek kerestek Amerikában, akikét a kinn élő magyarság az ott nagyon divatos gramofonból márt előbb is jól ismert. De nagyon nép-, szerüek a magyar művészek az an-, goi színpadokon is. A »Liliom« volt az első idegen színdarab, amit minden átalakítás nélkül adtak elő ameingrikai színpadon, rendkívüli sikert aratott a darab és Molnár Ferenc, neve ma népszerűbb Amerikában akármelyik angol íróénál. Különösena magyar zene népszerű Amerika-, ban. A világ legnagyobb mozijában,, a »CapitoU-ban például magyar ember: Rápi Ernő a karmestér és ti-, zenöt fiatal magyar muzsikus játszik. a hatalmas zenekarban. Na-, gyón népszerűek azután az amerikai angol színpadon működő magyar színészek közül Hajós Mici, a newyorkiak legnépszerűbb primadonnája, Dittrichstein Lgó nevű pozsonyi származású „drámai színész,, a két budapesti Dolly-lány, akik: nagyszerű táncosnők, Keleti Juliska és — last not least -—.Rózsa Lajosi meg Gyenge Anna a Metropolitan- Opera tagjai. jj — De fontos szerepe van a rna-j gyarságnak gazdasági, sőt politikaitéren is Amerikában. Majdnem azi egész amerikai filmipar magyar kézen van és nem egy magyar bíró vagy ügyvéd játszik fontos szerepet az amerikai politikában is. Ellentét-; ben a kivándorolt németekkel, akik! végig megtartják anyanyelvűket, az; amerikai magyarok második generációja már rosszul beszél magyarul, a harmadik meg már gyakran nem érti a magyar szót. Magyarországról ellenőrizhetetlen hírek érkeznek ki, de főképp ezeknek a következménye, hogy az amerikai ma-, gyarság ma még sokkal liberálisabb gondolkodású, mint valaha. Még sok érdekes részletet mon-, dott el Fülöp Ilona Amerikáról. Megkértük, hogy mondjon valamit.! magáról is. Szerényen el akarja há-> ritani ezt a kérést és végül csak eny-i nyit mond: — Nyolc és fél éve indultam el innen és azóta rengeteg sokat dolgoztam Amerikában. Közben szerkesztője voltam egy magyar lapnak, egy ideig igazgattam __ egy magyar I 'amarajszinházat is "és dolgozom minden magyar lapba. Kinn él a fi-; vérem Fülöp Károly is. aki neves, festőművész Amerikában és dolgozik kinn a ditroiti »Magyar Hirlap«nál még egy szuboticai származású magyar újságíró: Mamuzsics Márk; Béla is. Csak néhány napig rnara-( dók itthon, azután oghás# betet Bu-:, dapesíen töltök és onnan megyek vissza Amerikába, ahol egy angol kamaraszínháznál már van is szerződésem egy angol dráma egyik szerepének eljátszására. Sietni kell vissza, mert vár a munka... Mintha kissé fáradtan mondotta: volna az utolsó szavakat a szuboticai lányból newyorki színigazgatóvá és szerkesztővé lett Fülöp Ilona., (1. L) Groztíbő’r fedéllemezt rendeljen mindennemű épület iáfedésére Beogradi Aszfalt- és Kátrányvcnyiterméícek Gyár Vuka Karađžića 6» 766*
