Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-28 / 295. szám

4. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1922. október 28.

ival, kijelentette, hogy a véderőnek elsőrangú feladatai vannak, a hadseregben fog megkezdődni a három nép között; az assimiláció folyamata. A pacifizmus — hazugság. Végül a királyra, a királynéra, a királyi család tagjaira és a kormányra ürítette poharat.

A nagy feltűnést keltő toasztot a jelenlevők éljenzéssel fogadták.

annyit, hogy eme művelet alatt több szappant ettem meg, mint Grönland legöregebb eszkimója egész életében. A borotválás? A történelem véres lapjait átszokták lapozni azok, a kik irtóznak a vértől. Lapozzuk át mi is e történet eme véres lapjait. Mikor súlyos sebeimtől vérezve felkeltem a kinpadról, Józsi fölényesen legyintett.

— Egy két pattanás volt kérem — mondta, mert ezt az örökbecsű igét az anyatejjel szívják magukba a borbélyok.

Most künn fekszem a sebészeti osztályon, várom, hogy sorra kerüljek a halálnál. Itt is várni kell. Én nyugodtan halok meg. Az irodalomtörténet meg fogja rólam irni: »Engedte .érvényesülni a fiatalokat«.

Stella Adorján.

5

megstuccoljuk.

Az ijedtségtől nem tudtam szólni. Hallgatásomat igennek vette az ifjú Figaró és ezzel sorsom eldőlt. Uj kendőt kaptam, úgynevezett köpenyt és az olló csattogott a fejem felett, mint a. hóhér bárdja. A fejmosásról csupán annyit, hogy a Pixavon háromnegyed része a nyakamba csurgóit, mig a fennmaradó egynegyed rész füleimben talált kellemes hajlékot.

— A hajat lekötjük kérem — mondotta a kis tehetség most már ellentmondást nem .tűrő hangon és pár pillanat múlva megkaptam a lekötőkpndőt, amelyhez képest, szerény véleményem szerint, a spanyol inkvizíció fejszoritója enyhe simogatás iehetett. No és aztán jött a borotv.álás! A szappapozásról csak

CIRKUSZ

Utat a fiataloknak!

Kedvenc hírlapomban olvastam Tégy dörgedelmes cikket az öregek önzéséről, akik minden téren elzárják az éfvényesiilés lehetőségét a fiatalok elöl. Igazat adtam a cikknek! Sés elhatároztam, hogy ami engem il-jj áet ,én mindig az ifjak törekvéseit fogom' előmozdítani. E^zel a magasztos elhatározással foglaltam helyet borbélyomnál, ahol szombat délután 4 óra .lévén kívülem még huszonöt szőrös1' ábrázatu férfiú olvasta a »Bácspiegyei Napló« szerdai számát. XMert azt, mint erős megfigyelő már régen megállapítottam, hogy a borbélyok elvből nem tartanak három naposnál frisebb újságot A három naposnál újabb híreket szóval mondják el a vendégnek.) A vendégek Jíözött voltak, akik türelmesen viselkedtek. Ezek az ajtóba ácsorogta és kibámészkodtak az Aleksanaer-utra, gondosan ügyelve, bogy a világosságot elvegyék ta borotváló segéd elől. Mások jviszont, a türelmetlenek lármát csap. tak, mire a mester »Jenő már szappanozhatsz!« csatakiáltással egy leendőt akasztott a nyakukba és Jenő megkezdte a szappanozást, ök ,dgy felnyergelve várták meg azt a kis másíélórát, amig sorra kerültek. )Ez olyan mint mikor az éhes férjet azzal csillapítják le, hogy gyorsan megtérítik az asztalt. Én a vendégek türelmes kategóriájához tartozom s ágy inkább a világosságot elfogok egyre növekvő táborához csatlakoztam.

; Hogy a vendégek gyorsabban sorra kerüljenek a hátsó székben a Józsi is borotvált. Józsi egyébként nem szokott még borotválni, csak párnát 'fordítani, szappanozni és lekefélni, de a szombati napra való tekintettel ía mester, megengedte neki, hogy borotváljon is. Hadd tanuljon — mondotta. Ez úgyis a vendégek bőrére megy. Józsi hamar végzett az áldozattal és igy volt a tömeghez:

— Következő ur! Tessék, kremássan.

Senkise mozdul. Néma csend.

— Tessék uraim — hallatszik az ismételt invitálás.

—. Várok — mondja a soros ur fanyarul.

.j- — Bajuszt is szeretnék stuccoltatni— szól egy, udvarias ur kitérő yálasza.

Egyszerre nem siet senki. Józsinak nem akarnak az urak leülni. Hirtelen eszembe jutott a dörgedelmes cikk: ime itt is elnyomják a fiatalokat. Rövid habozás után beláttam, hogy nekem úttörőnek kell lennem es bensőmben »Teret a fiataloknak!« jelszóval bevetettem magam a megfordított székbe. Elszántan mint egy francia márki, aki bátran hajtotta fejét a gillotin alá anno dacumal. Józsi nagyon megtisztelve érezte magát, hogy féléves inas létére ilyen uri pofát hajtanak bárdja alá és a megtiszteltetéstől áthatva olyan szorosan csavarta a kendőt a nyakam köré, hogy egy pillanatig az volt az íérzésem, hogy borotválatlanui megyek a másvilágra.

— Lekössük a hajat? — kérdezte. A hajam ugyanis közben az égnek meredt. Némán igent intettem, mire az elnyomott ifjú tehetség vérszemet kapott.

—.A. füljtörül a .hajat, .egy* kicsit

gesek Svájc vendégszeretetét fogják igénybe venni. Most be kell várni a meghívott országok kormányainak válaszát, főleg Angorát, hogy készek-e? svájci területen tartandó békeíárgyalásokon megjelenni. A francia külügyminisztériumnak értesülése van Washingtonból, hogy az Egyesült-Államok kormánya hajlan\dó magát a közelkeleti konferencián képviseltetni, de még nem lphet tudni, vájjon az amerikai delegátus kellő meghatalmazással íog-e meg jelenni Lansanneban vagy csak mim nemhivatalos szemlélő, aki passzivitással viseltetik a konferencia iránt

Jugoszláviai is megkapta a meghívót

Beqgradbó! jelentik: A beograd: olasz ügyvivő Sumonte márki, pénteken délelőtt meglátogatta Nine siet külügyminisztert. Ez alkalomma Sumonte átnyújtotta Nincsicsnek as olasz kormány meghívását a jugo szláv .kormányhoz, melyben annak £ delegációnak a- kinevezését Kéri, £ tmely az országot a Lausanne-bar «megtartandó közelkeleti konferencián képviselni fogja.

Párisból jelentik: A három főhatalom: Anglia. Franciaország és Olaszország abban állapodtak meg, hogy diplomáciai képviseleteik utján külön-külön fogják meghívni az érdekelt országok kormányait a közelkeleti békekonferenciára. Ugyanez lesz az eljárás a tengerszorosok értekezletének összehívására nézve és mind a három hatalom küíön-külön fogja sziktatáviratban Moszkvát is meghívni. A francia kormány eleinte úgy tervezte, hogy a három nagyhatalom együttesen küldje szét a meghívókat, de aztán eltért ettől, merr Anglia súlyt helyezett arra, hogy az Egyesült-Államok kormányát ő hívja meg.

A békekonferencia határideje és helye is végleges már: november.-. 13. és Lausanne.

Franciaország egyik békekövetéül Franklin Bouillont akarta kinevezni, de Angliára való tekintettel elállóit ettől a tervétől.

Csütörtökön elmentek a békekonferenciára szóló meghívók, egyidejűleg értesítették a svájci szövetségtanács kormányát, hogy a szövetsé-Franciaország írói laegüimeplik

Petőfi születésének évfordulóját

\ c--—j:~ ev—

: szavalják Petőfi Sándor verseit

ságai közül próbáltam egy bizottságot összehozni. Körlevelet készítettem, amelyet körülbelül 130 francia írónak és költőnek küldtem szét. Egyetlen egy kivételével mind a 130-an a legnagyobb örömmel jelentették be részvételüket. Ez az egy kivétel Noaílles grófné volt, aki azzal mentette ki magát, hogy ő román nő és igy nem kíván résztvenni a tervbevett ünnepségeken.

— Az irók válaszai, — amelyek közül néhányat itt alább elmondd — nem leptek meg, csupán aZor csodálkoztam, hogy mindnyájan milyen alapos ismerői Petőfi Sándornak és a nagy költő munkásságának.

Az első választ Harancourt küld te be a következő megjegyzéssel:

A magyarok egy tragikus pillanatban az ellenfeleink voltak. De sohasem hittem egy percig sem, hogy ellenségeink is. Petőfi bizonyára nem volt az.

Francis James, a mai Lancia költőgeneráció legkiválóbbika , »egész leikével és szellemével részt kíván venni az ünnepségeken,.«

Viktor Emile Michelet, Baudelaire-iirsaság elnöke, kijelenti, hogy »a legnagyobb örömmel vesz részt a szellemóriás ümepelietésén«.

A hires költőnő Lm. Delarue Mardrus szorul-szóra ezeket irta:

* Lelkem minden virágával

adom oda a nevemet. Mindenki* aki Petőfi Sándornak csak egy költeményét is olvasta, ott lesz azon az ünnepen. Szeretem a ma gyúrókat, a Dunát s Budapestet.«:

Louise Reaáe, a beteges agg költőnő, betegágyából a következőket irta:

»Egy hosszú életen keresztül gondoltam Magyarországra és szerencsétlenségében vele szenvedtem. Az ágyból fogok kikelni\ hogy Petőfi költeményeit hallhassam.«

Alfonzé Daudet fia igy ir:

Petőfi Sándor neve és munkássága minden emberi hazának

a dicsősége.«

— De ir igy sorban mindegyik:! Andrée, Lamendé, G. A. Massonj Renée Ghil, Arnoux. Lecomte, a; francia költők társaságának elnöke* Nicolas Bauduin és a többi A francia sajtó szintén a legnagyobb lelke-] sedéssel állt mögém. Magát az ün-i népségét a legegyszerűbb és a leg-j intimebb keretek köz,ött akarjuk le-, folytatni. Páris szellemi és társadat-: mi kiválóságait akarjuk meghívni oda, hogy Petőfit, az embert és a költőt — a szabadság és szerelem költőjét — bemutassuk.

A Qomedie Francoise és az Odeon nagynevű művészei fogják Petőfi verseit elszavalni.

Kedves meglepetéssel is szolgálunk majd a párisi közönségnek. Az ünnepélyen Paulay Erzsi, a budapesti Nemzeti Színház művésznője magyarul fog Petőfi-verseket szavalni.

Miből lesz a jegesmedve ?

.Vadász!* standok hamis irőfeumai

Elegáns uriszobák süppedő, boly» hos-fehér szőnyege, diszkrét budoá-í rok selymes-hivogató pamlagtaka-j rója, a kiterpesztett-karu, üvegsze-! meivel is félelmetes nézésű, fényé-» getőagyaru jegesmedve, amely jég-] hegyekről, Amundsenről és más, sarki utazókról, vadászkalandokról mesél, a következőkben kompromittálva lesz. Nagyon kevesen tudják, hogy a drága prém viselője valami-! kor ott legeit, békésen kérődzve a szlavóniai, vagy montenegrói he- I gyekben, vagy talán, hogy teljes le-; gyen a próza, — egyik bácskai faluban, — jámbor kecske formájában! és halála után az állatpreparátor ügyessége változtatta át jegesmedvévé.

Az állatpreparátor műhelyében!

hosszuszőrii, fényesselymü fehér kecskebőrök feküsznek, a mester mossa, szárítja, fésüli, szabja, varr-i ja a kisebb-nagyobb darabokat és mosolyogva mutat a munkában levő anyagra:

— Ebből lesz a jegesmedve-szőnyeg, drága, öt-tizezerdináros uri szobadísz, kecskekiadásban azonban nem kerül ezerötszáz dinárnál többe.

Azután elárulja a nagy titkot, hogyan varázsolja át a jámbor állatokat félelmes bestiákká.

Jegesmedve-szőnyeg készítésére az ezüstfehér-szőrü kecskék alkalmasak, amikor már gyapjujok teljesen kinőtt. A preparátor négy-öt kecske bőrét ügyesen egy darabba összevarrja, úgy, hogy a gyapjútömeg alatt a varrásnak semmi nyoma nem látszik. A gyapjút azután egyenletesen lenyiria, medveformámára kiszabja és fejet készít egy speciális masszából, amelyet szintén kecskebőrrel von be. A fej pofaí részén a szőrt azután leborotválja, a masszából hatalmas fogakat és nyelvet, a lábakra éles, ijesztő körmöket helyez, a szemek üvegből vannak, — és kész a jegesmedveszőnyeg. amelyhez képest a valódi csak silány utánzatnak látszik.

Valóban, ámint a kész jegesmedve-takaró ott pompázik a műhelyben, senki sem mondhatná rá, hogy ezt a medvét .valamikor furulyaszó'

"TM riiiiiiii iii'ii1 iiiwifiHiiw ------------jSzéik&ldték a keleti tiékekoaferencia meghívóit

Jugoszlávia megkapta a meghívást a keleti konferenciára

Jean de Bonnefon. a modern fran-S cia iróvilág egyik népszerű és közismert alakja, aki ezenkívül a ma-» gyaroknak is régi barátja, napok óta Budapesten tártózkodik. Bonnefon nem szórakozni jött Budapestre, hanem — bár a mai gyűlölködő világban szokatlanul hangzik is — a párisi Petőfi-ünnepségek előkészítésén fáradozik. Budapesti tudósítónknak alkalma volt Jean de Bonnefonnal hosszabb beszélgetést folytatni. Bonnefon, a párisi Petőfiünnepségek szervezője és lelke,; megindított akciójáról a következő-: két mondta:

— Mint a magyarság nagy tisztelője, nemrégiben Párisban egy uj; francia Petőfi-forditásban lapozgattam, amelyet egy nagynevű költőnk, Marceline Desbordes-Balimore fia adott ki. Ugyanekkor jutottak el hozzám azok a magyarországi hírek is, hogy a magyarság Petőfi! születésének százéves évfordulóját; készül megünnepelni. Igv jutottam] arra a gondolattá, hogy ezt az év- j fordulót mi. franciák is megünnepel-! jük. Hiszen Petőfi Sándor szelleme1 és gondolatvilága az összes magyar szelleinóriások közül a leginkább franciás és Párisban a Petőíi-tiszte-; lök száma az utóbbi években hihetetlen nagyra növekedett.

\ — Amint a francia minisztérium

I és a magyar követség beleegyezését megkaptam, azonnal munkához ‘láttam és a francia irodalom kiváló-