Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-28 / 295. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 28. ival, kijelentette, hogy a véderő­nek elsőrangú feladatai vannak, a hadseregben fog megkezdődni a három nép között; az assimi­­láció folyamata. A pacifizmus — hazugság. Végül a királyra, a ki­rálynéra, a királyi család tagjaira és a kormányra ürítette poharat. A nagy feltűnést keltő toasztot a jelenlevők éljenzéssel fogadták. annyit, hogy eme művelet alatt több szappant ettem meg, mint Grönland legöregebb eszkimója egész életé­ben. A borotválás? A történelem vé­res lapjait átszokták lapozni azok, a kik irtóznak a vértől. Lapozzuk át mi is e történet eme véres lapjait. Mikor súlyos sebeimtől vérezve fel­keltem a kinpadról, Józsi fölényesen legyintett. — Egy két pattanás volt kérem — mondta, mert ezt az örökbecsű igét az anyatejjel szívják magukba a borbélyok. Most künn fekszem a sebészeti osztályon, várom, hogy sorra kerül­jek a halálnál. Itt is várni kell. Én nyugodtan halok meg. Az irodalom­­történet meg fogja rólam irni: »En­gedte .érvényesülni a fiatalokat«. Stella Adorján. 5 megstuccoljuk. Az ijedtségtől nem tudtam szólni. Hallgatásomat igennek vette az ifjú Figaró és ezzel sorsom eldőlt. Uj kendőt kaptam, úgynevezett kö­penyt és az olló csattogott a fejem felett, mint a. hóhér bárdja. A fej­mosásról csupán annyit, hogy a Pixavon háromnegyed része a nya­kamba csurgóit, mig a fennmaradó egynegyed rész füleimben talált kel­lemes hajlékot. — A hajat lekötjük kérem — mon­dotta a kis tehetség most már ellent­mondást nem .tűrő hangon és pár pillanat múlva megkaptam a lekötő­­kpndőt, amelyhez képest, szerény véleményem szerint, a spanyol in­kvizíció fejszoritója enyhe simoga­­tás iehetett. No és aztán jött a bo­­rotv.álás! A szappapozásról csak CIRKUSZ Utat a fiataloknak! Kedvenc hírlapomban olvastam Tégy dörgedelmes cikket az öregek önzéséről, akik minden téren elzár­ják az éfvényesiilés lehetőségét a fi­atalok elöl. Igazat adtam a cikknek! Sés elhatároztam, hogy ami engem il-jj áet ,én mindig az ifjak törekvéseit fo­gom' előmozdítani. E^zel a magasz­tos elhatározással foglaltam helyet borbélyomnál, ahol szombat délután 4 óra .lévén kívülem még huszonöt szőrös1' ábrázatu férfiú olvasta a »Bácspiegyei Napló« szerdai számát. XMert azt, mint erős megfigyelő már régen megállapítottam, hogy a bor­bélyok elvből nem tartanak három naposnál frisebb újságot A három naposnál újabb híreket szóval mond­ják el a vendégnek.) A vendégek Jíözött voltak, akik türelmesen visel­kedtek. Ezek az ajtóba ácso­­rogta és kibámészkodtak az Alek­­sanaer-utra, gondosan ügyelve, bogy a világosságot elvegyék ta borotváló segéd elől. Mások jviszont, a türelmetlenek lármát csap­­. tak, mire a mester »Jenő már szap­panozhatsz!« csatakiáltással egy leendőt akasztott a nyakukba és Je­nő megkezdte a szappanozást, ök ,dgy felnyergelve várták meg azt a kis másíélórát, amig sorra kerültek. )Ez olyan mint mikor az éhes férjet azzal csillapítják le, hogy gyorsan megtérítik az asztalt. Én a vendégek türelmes kategóriájához tartozom s ágy inkább a világosságot elfogok egyre növekvő táborához csatlakoz­tam. ; Hogy a vendégek gyorsabban sor­ra kerüljenek a hátsó székben a Jó­zsi is borotvált. Józsi egyébként nem szokott még borotválni, csak párnát 'fordítani, szappanozni és lekefélni, de a szombati napra való tekintettel ía mester, megengedte neki, hogy bo­rotváljon is. Hadd tanuljon — mon­dotta. Ez úgyis a vendégek bőrére megy. Józsi hamar végzett az áldo­zattal és igy volt a tömeghez: — Következő ur! Tessék, krem­­ássan. Senkise mozdul. Néma csend. — Tessék uraim — hallatszik az ismételt invitálás. —. Várok — mondja a soros ur fa­nyarul. .j- — Bajuszt is szeretnék stuccoltat­­ni— szól egy, udvarias ur kitérő yálasza. Egyszerre nem siet senki. Józsi­nak nem akarnak az urak leülni. Hir­telen eszembe jutott a dörgedelmes cikk: ime itt is elnyomják a fiatalo­kat. Rövid habozás után beláttam, hogy nekem úttörőnek kell lennem es bensőmben »Teret a fiataloknak!« jelszóval bevetettem magam a meg­fordított székbe. Elszántan mint egy francia márki, aki bátran hajtotta fejét a gillotin alá anno dacumal. Jó­zsi nagyon megtisztelve érezte ma­gát, hogy féléves inas létére ilyen uri pofát hajtanak bárdja alá és a megtiszteltetéstől áthatva olyan szo­rosan csavarta a kendőt a nyakam köré, hogy egy pillanatig az volt az íérzésem, hogy borotválatlanui me­gyek a másvilágra. — Lekössük a hajat? — kérdezte. A hajam ugyanis közben az égnek meredt. Némán igent intettem, mire az elnyomott ifjú tehetség vérsze­met kapott. —.A. füljtörül a .hajat, .egy* kicsit gesek Svájc vendégszeretetét fogják igénybe venni. Most be kell várni a meghívott országok kormányainak válaszát, főleg Angorát, hogy ké­szek-e? svájci területen tartandó bé­­keíárgyalásokon megjelenni. A fran­cia külügyminisztériumnak értesülé­se van Washingtonból, hogy az Egyesült-Államok kormánya hajlan­­\dó magát a közelkeleti konferencián képviseltetni, de még nem lphet tud­ni, vájjon az amerikai delegátus kellő meghatalmazással íog-e meg jelenni Lansanneban vagy csak mim nemhivatalos szemlélő, aki passzi­vitással viseltetik a konferencia iránt Jugoszláviai is megkapta a meghívót Beqgradbó! jelentik: A beograd: olasz ügyvivő Sumonte márki, pén­teken délelőtt meglátogatta Nine siet külügyminisztert. Ez alkalomma Sumonte átnyújtotta Nincsicsnek as olasz kormány meghívását a jugo szláv .kormányhoz, melyben annak £ delegációnak a- kinevezését Kéri, £ tmely az országot a Lausanne-bar «megtartandó közelkeleti konferenci­án képviselni fogja. Párisból jelentik: A három főha­talom: Anglia. Franciaország és Olaszország abban állapodtak meg, hogy diplomáciai képviseleteik utján külön-külön fogják meghívni az ér­dekelt országok kormányait a közel­keleti békekonferenciára. Ugyanez lesz az eljárás a tengerszorosok ér­tekezletének összehívására nézve és mind a három hatalom küíön-külön fogja sziktatáviratban Moszkvát is meghívni. A francia kormány eleinte úgy tervezte, hogy a három nagyha­talom együttesen küldje szét a meg­hívókat, de aztán eltért ettől, merr Anglia súlyt helyezett arra, hogy az Egyesült-Államok kormányát ő hívja meg. A békekonferencia határideje és helye is végleges már: november.-. 13. és Lausanne. Franciaország egyik békekövetéül Franklin Bouillont akarta kinevezni, de Angliára való tekintettel elállóit ettől a tervétől. Csütörtökön elmentek a békekon­ferenciára szóló meghívók, egyide­jűleg értesítették a svájci szövetség­tanács kormányát, hogy a szövetsé-Franciaország írói laegüimeplik Petőfi születésének évfordulóját \ c--—j:~ ev— : szavalják Petőfi Sándor verseit ságai közül próbáltam egy bizottsá­got összehozni. Körlevelet készítet­tem, amelyet körülbelül 130 francia írónak és költőnek küldtem szét. Egyetlen egy kivételével mind a 130-an a legnagyobb örömmel jelen­tették be részvételüket. Ez az egy ki­vétel Noaílles grófné volt, aki azzal mentette ki magát, hogy ő román nő és igy nem kíván résztvenni a tervbevett ünnepségeken. — Az irók válaszai, — amelyek közül néhányat itt alább elmondd — nem leptek meg, csupán aZor csodálkoztam, hogy mindnyájan mi­lyen alapos ismerői Petőfi Sándor­nak és a nagy költő munkásságá­nak. Az első választ Harancourt küld te be a következő megjegyzéssel: A magyarok egy tragikus pilla­natban az ellenfeleink voltak. De sohasem hittem egy percig sem, hogy ellenségeink is. Petőfi bizo­nyára nem volt az. Francis James, a mai Lancia költőgeneráció legkiválóbbika , »egész leikével és szellemével részt kíván venni az ünnepsége­ken,.« Viktor Emile Michelet, Baude­­laire-iirsaság elnöke, kijelenti, hogy »a legnagyobb örömmel vesz részt a szellemóriás ümepelieté­­sén«. A hires költőnő Lm. Delarue Mardrus szorul-szóra ezeket irta: * Lelkem minden virágával adom oda a nevemet. Mindenki* aki Petőfi Sándornak csak egy költeményét is olvasta, ott lesz azon az ünnepen. Szeretem a ma gyúrókat, a Dunát s Budapestet.«: Louise Reaáe, a beteges agg költőnő, betegágyából a következő­ket irta: »Egy hosszú életen keresztül gondoltam Magyarországra és szerencsétlenségében vele szen­vedtem. Az ágyból fogok kikelni\ hogy Petőfi költeményeit hallhas­sam.« Alfonzé Daudet fia igy ir: Petőfi Sándor neve és mun­kássága minden emberi hazának a dicsősége.« — De ir igy sorban mindegyik:! Andrée, Lamendé, G. A. Massonj Renée Ghil, Arnoux. Lecomte, a; francia költők társaságának elnöke* Nicolas Bauduin és a többi A fran­cia sajtó szintén a legnagyobb lelke-] sedéssel állt mögém. Magát az ün-i népségét a legegyszerűbb és a leg-j intimebb keretek köz,ött akarjuk le-, folytatni. Páris szellemi és társadat-: mi kiválóságait akarjuk meghívni oda, hogy Petőfit, az embert és a költőt — a szabadság és szerelem költőjét — bemutassuk. A Qomedie Francoise és az Odeon nagynevű művészei fogják Petőfi verseit elszavalni. Kedves meglepetéssel is szolgálunk majd a párisi közönségnek. Az ün­nepélyen Paulay Erzsi, a budapesti Nemzeti Színház művésznője ma­gyarul fog Petőfi-verseket szavalni. Miből lesz a jegesmedve ? .Vadász!* standok hamis irőfeumai Elegáns uriszobák süppedő, boly» hos-fehér szőnyege, diszkrét budoá-í rok selymes-hivogató pamlagtaka-j rója, a kiterpesztett-karu, üvegsze-! meivel is félelmetes nézésű, fényé-» getőagyaru jegesmedve, amely jég-] hegyekről, Amundsenről és más, sarki utazókról, vadászkalandokról mesél, a következőkben kompromit­tálva lesz. Nagyon kevesen tudják, hogy a drága prém viselője valami-! kor ott legeit, békésen kérődzve a szlavóniai, vagy montenegrói he- I gyekben, vagy talán, hogy teljes le-; gyen a próza, — egyik bácskai fa­luban, — jámbor kecske formájában! és halála után az állatpreparátor ügyessége változtatta át jegesmed­vévé. Az állatpreparátor műhelyében! hosszuszőrii, fényesselymü fehér kecskebőrök feküsznek, a mester mossa, szárítja, fésüli, szabja, varr-i ja a kisebb-nagyobb darabokat és mosolyogva mutat a munkában levő anyagra: — Ebből lesz a jegesmedve-sző­nyeg, drága, öt-tizezerdináros uri szobadísz, kecskekiadásban azonban nem kerül ezerötszáz dinárnál többe. Azután elárulja a nagy titkot, ho­gyan varázsolja át a jámbor állato­kat félelmes bestiákká. Jegesmedve-szőnyeg készítésére az ezüstfehér-szőrü kecskék alkal­masak, amikor már gyapjujok tel­jesen kinőtt. A preparátor négy-öt kecske bőrét ügyesen egy darabba összevarrja, úgy, hogy a gyapjú­­tömeg alatt a varrásnak semmi nyo­ma nem látszik. A gyapjút azután egyenletesen lenyiria, medveformá­­mára kiszabja és fejet készít egy speciális masszából, amelyet szin­tén kecskebőrrel von be. A fej pofa­­í részén a szőrt azután leborotválja, a masszából hatalmas fogakat és nyelvet, a lábakra éles, ijesztő kör­möket helyez, a szemek üvegből vannak, — és kész a jegesmedve­szőnyeg. amelyhez képest a valódi csak silány utánzatnak látszik. Valóban, ámint a kész jegesmed­ve-takaró ott pompázik a műhely­ben, senki sem mondhatná rá, hogy ezt a medvét .valamikor furulyaszó' "TM riiiiiiii iii'ii1 iiiwifiHiiw ------------jSzéik&ldték a keleti tiékekoaferencia meghívóit Jugoszlávia megkapta a meghívást a keleti konferenciára Jean de Bonnefon. a modern fran-S cia iróvilág egyik népszerű és köz­ismert alakja, aki ezenkívül a ma-» gyaroknak is régi barátja, napok óta Budapesten tártózkodik. Bonne­fon nem szórakozni jött Budapest­re, hanem — bár a mai gyűlölködő világban szokatlanul hangzik is — a párisi Petőfi-ünnepségek előkészí­tésén fáradozik. Budapesti tudósí­tónknak alkalma volt Jean de Bon­­nefonnal hosszabb beszélgetést folytatni. Bonnefon, a párisi Petőfi­­ünnepségek szervezője és lelke,; megindított akciójáról a következő-: két mondta: — Mint a magyarság nagy tiszte­lője, nemrégiben Párisban egy uj; francia Petőfi-forditásban lapozgat­tam, amelyet egy nagynevű köl­tőnk, Marceline Desbordes-Balimo­­re fia adott ki. Ugyanekkor jutottak el hozzám azok a magyarországi hírek is, hogy a magyarság Petőfi! születésének százéves évfordulóját; készül megünnepelni. Igv jutottam] arra a gondolattá, hogy ezt az év- j fordulót mi. franciák is megünnepel-! jük. Hiszen Petőfi Sándor szelleme1 és gondolatvilága az összes magyar szelleinóriások közül a leginkább franciás és Párisban a Petőíi-tiszte-; lök száma az utóbbi években hihe­tetlen nagyra növekedett. \ — Amint a francia minisztérium I és a magyar követség beleegyezé­sét megkaptam, azonnal munkához ‘láttam és a francia irodalom kiváló-

Next

/
Thumbnails
Contents