Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-27 / 294. szám
4. oldal. BACSMEGYB NAPLÓ 1922. október 27. Xeszíülvitelét. Sajnálja, — úgymond —' hogy az olasz delegátusnak nem mutathatja meg azt a könyvet, a melyben képek vannak összegyűjtve arról, hogy az olasz fascisták hogy perzselték íöl a munkásszervesetek házait, de egyetlen egy kép sincs benne, amely azt ábrázolná, hogy az olasz kormány hatóságai a ciunkásmtézmények .épületeit megvédtek yylna. CIRKUSZ GM® Hasznos tanácsok a hideg eilen Mindenkinek melegen ajánlom . . . Ugyebár maga is éppen azt akarta mondani, amit én: hogy mi lesz a téli tüzelővel ? Hogy mikor lehet már jól befűteni ? 1 Hogy mikor hozzák haza a fát meg a szenet ? Kiráz a hideg, valahányszor arra az utálatos jégveremre gondolok, amelyet ezerkettőszázért bírok albérletben özvegy Czubáknénái. Özvegy Czubákné már javában füt a mellettem levő szobájában, mig én álmomban is az északi sarkon kószálok és jegesmedvékkel birkózom. Nekem úgy befutott az idén ez a buta sors, hogy még a télikabátomat sem tudom kiváltani, nemhogy fát vehessek. Ahogy igy jobban körülnézek, látom, elég szép számban vagyunk kollégák. Tenni kellene valamit. A magam részéről volna egy pár ötletem, aminek talán hasznát veheti maga is, meg a többi sok más üres fásksmráju . . . Éppen ezért melegen ajánlom a következeket: Például ki kell menni az esti korzóra, mert ott leghamarabb jön az ember tűzbe. Továbbá: nem árt, ha mostanában az ember minél gyakrabban leforrázva érzi magát. Légy hűtlen kígyó, akit az ártatlan tűz érdemtelenül melenget keblén. Igyekezzél megmelegedni valami jó helyen. Váltsál forró pillantásokat azzal a kis félbarnával. Kérdd meg az ellenségedet, hogy fütsön be jól neked. Szerezz egy alapos meghűlést, akkor majd kiver’ a forróság. Viszont ne tegyél mostanában rossz fát a tűzre, mert akkor a hűvösre kerülsz. Ellenben tartsál tüzes szónoklatokat. Ismerkedjél meg minél több tűzről pattant menyecskével, ha pedig még igy sem tudsz felmelegedni: Eridj a pokolba, szegény ördög! g. z. Orvosság a bánat ellen A debreczeai kékszakáll 5 Nem mindennapi dráma utolsó felvonása játszódott le a napokban Debrecenben. Búzás Lajos debreceni vendéglős felesége ciankálival megmérgezte magát és nyomban meghalt. Az asszony hátrahagyott leveleiből egy bonyolult családi dráma megindító részletei kerülnek napvilágra. A levélben az asszony megirja, liojrv férje, aki jelenleg Romániában tartózkodik, a háború alatt szanitész-katona volt és a békekötés után Debrecenben vendéglőt vásárolt es feleségül vette dr. Baki András öcsödi orvos leányát, Margitot. Rövid házaséiet után viszály keletkezett a házban, mert Búzás megismerkedett sógornőjével, felesége Róza nevű húgával, akibe nyomban beleszeretett. Amikor a szegény asszonynak ily körülmények között lehetetlenné vált a férjével való együttélés, eltávozott a háztól és ekkor Búzás egy nagy adag ciankálit adott át a feleségének, amelyet még a katonai kórházban szerzett és megmondotta neki, hogy ez a legjobb orvosszer minden bánat ellen. A házasfelek elváltak, az asszony hazautazott szüleihez Öcsödre, Búzás pedig megszöktette Baki Rózát és feleségül is vette. A szerelmi házasságnak azonban szintén nem jó vége lett, mert a férfi második felesége unokahugának. Baki Lilinek kezdett udvarolni, mire az asszony azt követelte, hogy a leány távozzék ei a háztól. A leány el is utazott a városból, azonban éjjel ismét viszszatért és közben Búzás előkészítette a szökést Romániába.. Mikor már minden rendben volt, azt mondotta feleségének, hogy kényes ügyből kifolyólag idegen területre kell szöknie és neki is átadott egy nagyobbmennyiségii ciunkálit azzal, hogy ha bármiféle szerencsétlensége lesz, vegye be. Az asszony pár napig várt, hogy uráról híradás érkezzék, amikor azonban ez nem történt meg, érdek' lődni kezdett a dolgok iránt s meg- I tudta, hogy férje Baki Lilivel Szatmáron van. Az elkeseredett nő erre a férjétől kapott egész ciankáli-adagot bevette és nyomban meghalt. A család, amikor az esetről tudomást szerzett, a rendőrségnél tett feljelentést, amely most körözést bocsátott ki a feleséggyilkos vendéglős ellen. Lloyd George első ellenzéki beszéde a német jóvátételről és a békéről Harcot hirdet a szocialisták és a reakció ellen Londonból jelentik: Lloyd George a nemzeti liberálisok összejövetelén tartott beszédében kifejtette politikáját. Kijelentette, hogy Angliának nem szabad visszariadnia _a felelősségtől. Az az Anglia, amely a felelősségtől való félelmében megy el a világkonferenciára, attól a pillanattól kezdve nem számit. Az angol politikának békeszere■ tőnek kell lennie, de nem szabad félénknek lennie. Igen sok nemzetközi konferencián vett részt, de sohasem voltak személyes differenciái az egyes országok minisztereivel. Bizonyos közelfekvő nevekkel sem tesz kivételt. A kormánnyal szemben fairplayt kell tanúsítani. Angolország és Európa még nagy nehézségekkel küzd. Az egész emberiségnek rosszul megy a sora. Támogatnunk kell a béke politikáját, a világ talpraállitásának, boldogulásának ez az egyetlen gyógyszere. Anglia hagyományos politikájáért kell küzdeni, a nemzetközi ügyekben mérsékletet kell gyakorolni és szövetségeseinkkel minden erőnkből együtt kell működnünk. Angliát nem szabad más ország szekere elé fogni. Ha Angolország a tengerszorosok kérdésében akcióját és politikáját teljesen szövetségeseitől tette volna függővé, a tengerszorosok szabadsága elveszett volna. A jóvátételi kérdésről kijelentette, hogy Németországra nem szabad oly, fizetési terhet rakni, amely teljesitöképességét felülmúlja ami azonban teljesítőképessége körén belül vap, azt meg kell fizetnie. Amellett van, hogy Németország fizetéseit mérsékeljék, ennek azonban nem szabad kizárólag Nagybritannia rovására történnie. Ami az Oroszországgal kötött paktumoi illeti, az egy-két hónap múlva véget ér. A paktum megújítását kívánja és azt, hogy az általános bé' kére vezessen, amely egész Európát átöleli. Amíg Európa valamennyi nemzete és az Egyesült-Államok nincsenek bent a népszövetségben, addig az nem felelhet meg céljának és nem lesz kellő telem télye es hatalma. A belpolitika terén szükségképpen a kereskedelem és ipar fejlesztése a főcél. A munkáspárt kíméletlen hadat üzent nekünt. Önvédelemből ellent kell államink a szocialisták rohamának. Ugyanez a veszély fenyegeti a másik oldalon is’ Hem akarja Bonar Lawt reakcionáriusnak nevezni, de két vagy három más embert lát exponált állásban, akiket bizonyosan reakcionáriasokként bélyegezne meg. Ezért az alsóházban megfelelő számú csoportnak kell lennie, amely a biztonság középutján halad és kész minden kormányt támogatni, amely az ország érdekeit szolgálja. Ezt a szerepet a liberális párt fogja betölteni. A humoros névjegy története a bíróság előtt ítélet Gálffy György gyógyszerész és dr. Barta Antal afférja ügyében Ifjabb Grílfíy György két ügyét tárgyalta csütörtökön a szuboticai törvényszék. Az egyik az ismeretes névjegy ügy, amidőn Gálffy névjegyeket nyomatott következő szöveggel in. 6HLETY 6Y0R6Y renööri fölügyelet clá helyezed okleveles gyógyszerész SLiBOTim, 9. H. 5. Ebből kifolyólag a rendőrség kigúnyolása miatt indult eljárás Gálffy ellen. A másik ügy sajtó utján elkövetett becsületsértés volt. A két ügyet egyesítve tárgyalta a törvényszék büntető tanácsa, amely Pavlovics István; elnökletével Taszics Alexander és GyorgyeVics Jován törvényszéki birákból alakult. A humoros névjegy ügyben a kozvádat Marasics Koszta államügyész, a szuboticai államügyészség vezetője képviselte,, mig a sajtó utján elkövetett bicsületsértési ügyben magánvádraUndult meg az eljárás és dr. Bartha Antal sértett képviseletében dr. Székely Zoltán jelent meg..A védelmet mindkét ügyben Kellert Benő dr. ügyvéd látta el. Előbb a sajtóügy került’ sorra. A vád szerint Gálffy 1919. év november,,hó 13-án, az. akkor Szuboticán ban nyílttéri közleményt bocsájtott közre, amelyben a munkásbiztositó pénztár igazgatóságának köszönetét fejezte ki, Hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy a poliklinika élére Bartha Antal dr. személyében ilyen orvos kerüljön, aki a forgalomban levő harmincezer gyógyszerből csak hármat ismer, ricinust, aspirint és ipecacuanát és aki önző célokból akarta a poliklinika vezetését átvenni. Gálffy György vállalja a felelősséget a cikkért. Nem érzi magát bűnösnek. Elnök: Mi vezette önt a közlemény megírásánál abban, hogy dr. Barthára vonatkozóan azt irta, hogy önző célok vezették? Gálffy György: Húsz éves korom óta voltam Szuboticán törvényhatósági bizottsági, tag és mint ilyen azon kevesek közé tartoztam, akik harcot folytattak a vízvezeték és csatornázás létesitése és egy poliklinika felállításáért. Közvetlen a változott viszonyok bekövetkezése előtt 1918. év szeptember havában, indítványt nyújtottam be ebben az ügyben a városi közgyűlésen és két órás beszédben indokolva indítványomat kifejezetten a városra nézve a rendkívüli fontosságát annak, ha itt vízmüveket létesítenek, a várost csatornázzák és poliklinikát létesítsenek. A közgyűlés konzervatív többsége indítványomat^ .elvetette, a terv megmegjetenfcs»MagyáitUjság«-cimü lap- bukott. Dobanovacski Pál főispán úrhoz harminckét oldalas memoranda-! mot terjesztettem be ugyancsak elvben az ügyben. Ekkor a munkásbiz»1 tositó pénztár ajánlatot tett a város»; nak, hogy ö felállítja a poükUrukáf,; — A vörös! tanács,ezt a javaslatot felülvizsgálás végett kiadta dr, Bartha Antalnak, aki akkor városi tisití1 főorvos volt, Meglepetéssel értesültem, hogy a poliklinika ügye Emel megbukik, mert dr, Bartha ast mondotta, hogy vagy ő lesz a poliklinik'á főorvosa és akkor lesz poliklinika, Y”— nem ő lesz az intézet főorvosa' és akkor nem iesz poliklinika, Erre; jött az én hírlapi nyilatkozatom, a' mák köszönd levél volt a munkás» pénztár igazgatóságához, [ Verni! kijelenti, how dr. Barthát’ a«"--' ; becsületében rirteni nem voltj szándéka. Ezután a névfo^ ”-----nézve! hallgatta lđ az elnök GáKfyt A vád az, hogy névjegyeket esi-, náltatott, az ismert szöveggel ésj ezeket a névjegyeket mutogatta, aJ kávéházban, ahol nevettek rajta és ezzel a rendőrhatóságot tette nevet-! ség tárgyává. 1 Gálffy előadja, hogy a mait év julius 24-én a rendőrség egyik kapitánya napi háromszori jelentkezés kötelezettségével rendőri felügyelet; alá helyezte. Ez a rendőri felüwelet alá helyezés kapcsolatban állott az akkor Beogradban fellépett kommunista mozgalommal. Születésem óta; — mondja Gálffy — itt élek, elien-j sége vagyok annak, ami az állam és társadalmi rend felforgatását cé-j lozza és ellensége vagyok a kommunizmusnak. Rendőri felügyelet! alá helyezésemen nevetett az egész város. En is humorosan fogtam fői; s mikor a névjegykártyákat megren-, deliem, r.em tettem mást, mint azt,-; hogy egy hatósági intézkedést meg-s rögzítettem, fixiroztam és ki akartam fejezni, hogy a rendőri fc’ügve-, let alá helyezéssel kapcsolatban! nincs mit szégyeinem. Karakasevics; Gábor főkapitány 1921 augusztus; 12-én, amikor hivatalát elfoglalta^ ügyemet felülvizsgálta és rendőri; felügyelet alá helyezésemet meg-! szüntette. A névkártyákat egy-két; ismerősömnek mutattam csak, a töSj bit átadtam a rendőrségnek. A «év-j kutyákért egyébként megbünhődtem,! mert öt napig előzetes letartóztatás-, ban voltam értük. Bűntettet nem kö-j vettem el, legföljebb hibát. Ezzel véget ért Gálffy kihallgatása és a bíróság Bartha Antal dr. volt városi főorvos sértettet hallgatta ki»' részben sértettként, részben tanú-! ként. Á 'i Dr. Bartha előadja, hogy a város felhatalmazásával kezdeti tárgyalni: a munkás pénztárral és midőn fel-í ajánlotta közreműködéséi, az intéz-, mény vezetésére kifejezetten díjtalanul ajánlotta fel azt. A munkás, pénztár elutasította g tervet és a vd-j ros maga csinálta meg a poliklinikát, ahol trachcmás, venereás, tuberkulikus betegeket, csecsemőket, naponta 100—150 beteget ingyen gyógykezelésben részesítenek. Az intézet tehát áldásos működést fejt ki. / Megjegyzi, hogy_önző célok sohasem vezették, mindig, dolgozott, de vagyont nem gyűjtött, vagyontalan' maradt. Mindig tudományának élt. Dr. Bartha kihallgatása után az el-,; nők befejezettnek jelentette ki a bí-i zonyitási eljárást és. kihirdette a bíróság határozatát, hogy mellőzi a; beidézett és megjelent tanuk kihall-' gatását. Dr. Kell ért Benő védő semmiség! panaszt jelent be a tanulj mellőzése miatt. Ezután Mürusics Koszta állam-' ügyész terjesztette elő a vádat a névjegy ügyben, kérve vádlott megbüntetését. Székely. Zoltán dr. mint főmagánvádló a hírlapi közlemény által elkövetett’ becsületsértésért kérte vádlott elmarasztalását. gellert Benő dr. védő terjesztette elő ezután a .védelmei, kifejtye, hogy.
