Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-26 / 293. szám
8ACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 26. 4. oldal. Fü nőtt a fiumei mólón...-gs ? r,4r'V Zanella panasza Fiume pusztulásáról A Mofning Post beszélgetést közöl Zanella Richárdda!, aki panaszkodik Fiume végpusztulásáról. A legutóbai két esztendő folyamán — mondja Zanella — ez a város mérhetetlenül sokat szenvedett. Az egykor gyönyörűen virágzó kikötőváros most a legnagyobb nyomorban sínylődik, a lakosság éhezik, a mólókon ás a vasúti sínek között fü nőtt. Azelőtt Fiume és a mögöttes országrész között 120 vonat bonyolitotia ie naponta a forgalmat. Ma az egész vasúti forgalom Magyarországgal és az utódállamokkal pang. Sajtószabadságról szó sincs. A Voce del Popolot, az autonómisták lapját, Zágrábban kénytelenek kinyomatni. Fiúméban mindenkit, aki ezt a lapot olvassa, bebörtönöznek. Fiume népe minden annektálás ellen tiltakozik, bizik a maga igazában és a nagyhatalmakhoz feiebbez. Öngyilkosság a fürdőben Egy csaafavéri tisztviselő tragédiája A Pasicseva-utcában lévő gőzfürdőből szerdán délelőtt fél tizenkettőkor telefonon értesítették a mentőket, hogy egy ismeretlen fiatalember agyonlőtte magát. A szerencsétlennek egy, a fürdőben időző orvos akarta az első segélyt nyújtani, azonban már csak a beállott halált konstatálhatta. A helyszínen kiszállt rendőri bizottság megállapította, hogy az öngyilkos Kiss Kálmán 27 éves csantavéri községi tisztviselő. Az életunt délelőtt 10 órakor jött a fürdőbe, ahol egy kádfürdőt bérelt. — Amikor jött — mondja a fürdősasszony — nem beszélt egy szót sem, úgy, hogy azt hittük, nern is tud magyarul. Mikor már egy óra léteit, bezörögtem, hozzá és figyelmeztettem, hogy öltözködjék. Erre olyas valamit felelt, hogy mindjárt elkészül. Néhány perccel később lövés dördült el és mire egy jelenlevő orvossal együtt benyitottunk, már halott volt. Az öngyilkos Kiss Kálmán megfürdött, utána teljesen felöltözött és még a télikabátját is felvette. Ezután lefeküdt a pamlagra és egy revolverrel meilbelőtte magát. A golyó átfúrta a szivét és a hátán jött kj, ott találta meg a rendőri bizottság a földön. A rendőri bizottság kimotozza az öngyilkos zsebeit. Levéltárca, több Csantavérre címzett levél, néhány dinár pénz, cigarettatárca, a már megszűnt »Sport« cimü lapnak egy tudósítói igazolványa, személyazonossági igazolvány és más jelentéktelen apróságok teszik Kiss Kálmán hagyatékát. A levelek közt női írás, névnapi üdvözlet. Legvégül egy női fénykép kerül elő, egészen közel volt az öngyilkos szivéhez, a vér át is áztatta. Levelet nem hagyott hátra. Kiss Kálmán nem magyarázta meg, hogy huszonhét évével miért hagyta itt az életet. Kiss Kálmán szüleit, akik jómódú csantavéri lakosok, a rendőrség azonnal értesítette fiuk öngyilkosságáról és ők még szerdán délután bejöttek Suboticára. Az öngyilkosság okát ők sem tudják, fiuk tanító volt és csak a legutóbbi időben lett Csantavéren községi tisztviselő. Az öngyilkos Kiss Kálmán holttestét a bajai-uti temető halottasházába szállították. Hat hétig fog tartani a keleti békekonferencia Trácia teljes átadása november 29-án fejeződik be ami nincsen Az örök nap sugárzásában, az ámulat, a rajongás glóriájában előttünk ál! a száz éves Petőfi Sándor és a mi szemünket zavarja ez a kábitó tündöklés, az álló sugárzásnak ez a mozdulatlansága. A vakító ragyogásból elvonjuk a tekintetünket és jár a szívünk, képzelődésünk Petőfi könyvei között — milyen más az a Petőfi/Sándor, aki a verseiből jön elénk és milyen egészen más, a kit nemzedékek ráfestegettek a magyar horizontra. Éppen az gondolkoztál most el bennünket, hogy újjá kellene teremteni Petőfi Sándor alakját, helyesebben leháytani róla a sokszínű, takaró drapériákat, amikkel egészen elbújtatták az embert, akit a verseiből kisejtünk és nagyon érezzük a veszteséget , bog:,- nincs Petőfi Sándorról könyv, krónika, följegyzés, mely föltárná előttünk a zseni történetét az emberhüvelyben, de késői gloszszák, regényes müvek rajzoigatták a figuráját, miután az ember lehanyatlott és az eltűnt tüneményt a legendák szféráiból tudnánk csak visszahívni. Pedig tulajdonunk lehetett volna a könyv, mely az idők számára őrizze a való-Petőíit, hiszen lelkibarátai között találunk nagyszerű írókat, aztán Petőfi eltűnése életének megszegődése oly hirtelenül történt, bogi- itiég itt lüktetett a dalnok vihartó );é!ete és iziben, azon melegé}iémjel^ézh©tték%olna föl a tudni* Párisból jelentik: A meghívók szövege a közel keleti békekonferenciára már elkészült, de még nem küldték szét. Bonar Law és gróf Sforza londoni olasz nagykövet is mint aláíró fog szerepelni a meghívón. A béketárgyalások november 13-án kezdődnek és a meghívás Lausanneba szói, ámbár az angorai kormány még húzódik " attól, hogy delegátusait Lausanneba küldje, de a francia külügyminisztériumban úgy vélekednek, hogy Musztafa Kernül beéri a formai ellenvetéssel s végül mégis elfogadja Lausannet a konferencia színhelyéül. Előre látható, — mondják a Ouai d’Orsay-n — hogy a béke tár - gyaiások hat hétig fognak tartani. A francia delegátusokat még nem nevezték ki. Anglia pedig volt miniszterekkel és mostam nagykövetekkel fogja magát képviseltetni. Lord Citrzon, aki a keleti kérdéseket alaposan ismeri, minden valószínűség szerint egyik delegátusa lesz az angol kormánynak, valószínűleg ő vezeti az angol delegációt. Biztosra veszik Parisban, hogy az angorai békeküldöttség élén maga Musztafa Kemal pasa fog Lausanneban megjelenni. Kívüle résztvesz a konferenciában Zuhdi bej, aki a konstantinápolyi egyetem tanára és elsőrangú pénzügyi szakember, Zeni Uddine bej és Hamid bej, az angorai kormány valókat a kortársak. Nem igy történt és meg van ennek is a mentegető magyarázata'. Az eüobbant élet, mint a megrendítő szimbólum maradt vissza a lesújtott nemzet számára és aki Róla regélt, emlékezett, akaratlanul is eltávolodott a földi alakjától, mert igéző volt Petőfiről úgy írni, hogy grandiózus szobra legyen az egyetemes tragédiának, mely az o életével kezdődött és záródott. Szinte lehetetlen volt azzal a fölszántással, kíméletlen becsületességgel fülledni e csudálatos géniusznak gene* zisét, amellyel megalkotni lehetett volna a minden idők számára való zseni biográfiáját. Áhitat, imádkozás, álomvágy volt az akkori világ levegője és a messzire tekintő analízis, az élet brutalitását föltáró merész embermutogatás, lapulva kerülgette Petőfi eszményi alakját. Az örök értéknek mekkora tisztességével állana előttünk ez a hiányzó biográfia, ha szemben a iailiő parancsával, ám rendeltetését tudva, mégis elkészült volna. A későbbi »életrajzok«? — a szállongó romantikáknak innen-onnan összehordott, kifestett és mégis fakó gyüteményei . . . Rövid életterület a Peíőíi-é és mennyi megállót kin ál, amiket megvilágítani kellene? Keveset, homálybameriilőt tudunk csak Petőfi szüleiről. Az eredetnek a vizsgálata mennyire fontos lenne. Petőfi Sándor és az édes anya — akiről ezt Írja az öccsének:« szeresd, tiszteld, imádd.« A kicicomázott életrajzokban gondosan elkendőzött, hogy a szláv leányka, aki felesége lesz Petkonstantinápolyi képviselője. Anélkül, hogy a meghívót elküldték volna Angorába, félhivatalosan értesítették a török nemzeti kormányt, hogy Laussannet szemelték ki a béketárgyalások színhelyéül és a konferencia megnyitásának napját november 13-ra tették. Londoni jelentés szerint Thrácia kiiirjtése gyorsan halad előre és a görög csapatok egymás után vonulnak ki a keleti részekből. A szövetséges tábornokok megállapodtak Rifet pasával, hogy egyes kerületekben a török közigazgatás már november 4-én működésbe lép. Thrácia teljes átadása november 20-án fejeződik be. A török nemzetgyűlés elhatározta, hogy a keleti békeértekezleten javaslatot nyújt be, mely szerint a török államadósságokat Görögországra hárítsák át. Ebben az esetben a törökök lemondatlak arról, hogy Görögország hadikárpótlást fizessen. A thráciai keresztény lakosság védelme ügyében a görög kormány újabb jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz, amelyben rámutat az eddigi keresztényüldözésekre és arra kéri a szövetségeseket, hogy Thrácia kiürítésének befejezése után oltalmazzák meg a keresztény lakosságot a bevonuló kemalista-csapatok vérengzésétől. Hir szerint a pápának a keresztények védelmére irányuló akciója sikerrel kecsegtet. wwnrimumaBHKSi mm rcvics Istvánnak, cselédleány volt. Alázatosság, passzivitás, szolgáló készség maradt is mindig a karakterének fővonala és Petőfi Sándor tudta a maga származását. Az anyjával való mélységes viszonyát tükrözik a versei, de mennyire kellene, hogy mögöttük ismerjük a tenger él!menyi, adatok, mozzanatok sűrűjét, famik a csillaghordó fiút összekötötték a legprimitívebb édes anyával. Bizonyos, hogy Petőfi látta a mélységben, az irni-olvasni nem tudó, világsorával nem törődő, csak szorgalmaskodni vágyó, a szeretet felömlő melegében andalgó halk teremtést és a zsenije megszárnyalt a büszke érzéstől: az én anyám is Mária volt, testvére a pásztoroknak . . . milyen nagy kincs, szegénynek lenni . . . mint ahogy vallotta is ezt ő eleven és írott szavakkal. A hiányzó biográfiának mennyi adatát kívánnák, Petőfi kora ifjúságáról, diákéletének eseményeiről, katonáskodásáról, kezdő színész idejéről, amikor már fogant, forrt, éretten érezte a nagy magányosságát ez a Lélek. Fáradt íöljegyzések, semmis emlékezések, elstilizált íörténet.kék, amiket erről mindössze tudunk, I pedig bizqcyos, hogy eszének rebbenése. szivének fölsóhajtása, inár hozták a csudát, amiért a magyar táj felé ícg fordulni egykoron a világ szeme. Es lehet-e fölsorolni mindazt, amit nem tudunk róla, az életének azt a szüntelen skálázását, mely minden ember mögött ott viharzik, de főként ott orgonáit az ő élete mögött? mennyi mindent akarnánk A fiatal Vilmos császár Megírtuk, hogy a volt német császár legközelebb a Steinachféle operációnak veti magát alá, hogy ezáltal iijukori ruganyosságát és Irisseségét visszanyerje: Erre az elhatározásra If. Vilmost egyik legin-: timebb barátja birta rá, aki már a háború előtt is magas hivatalt viselt, a császári Németországban. Ez ar meghitt barát megértette a volt német császárral, hogy a doorni magányosság rossz befolyással van a lelkiállapotára. Vilmos mokt 64 esztendős és tudvalévőén november 5-én készül má-t sodszor megházasodni. Az össze-; omlás óta állandóan nyomott hangulatban van. Akik két, vagy három! év óta nem látták, azt mondják, hogyj rendkívül megöregedett. A német: császár meghitt barátja nem a saját szakállára tanácsolta a Steinach-iéle; operációt. Mielőtt e lépésre rászán-1 ta magát, felkereste dr. Schmidt Pétert, Síeihach doktor leglelkesebb, berlini tanítványát s megkérdezte tőle, helyén valónak találja-e a mü-i tétet? Az orvos igenlően válaszolt.!' Ugyanez az orvos nyilatkozott egy..; újságíró előtt és többek között ezt? mondotta: — Az operáció szükséges előkészületei folyamatban vannak, de még nem fejezték be azokat. Az én néze-í tem az hogy az operáció sikerrel' jog járni, már csak azért is, mert-volt császár éppen abban a korbán van, amikor a megiíjitás lehetőségei a legnagyobb. Annál valószínűbbnek? gondolom a sikert, mert _ őfelsége; most annyi esztendei lázas aktivitás j után aránylag nyugodt életet foly-! tat. A Steinach-féle operációt legna-: gyobb sikerrel munkásokon lehet; végrehajtani. Szellemi munkával: foglalkozók nem reagálnak rá oly intenziven, mint a fizikai munkások,: Nos, a német császár az utóbbi esz-« tendőkben olyan életet folytat, a; mely fizikumát a munkásember fizi-.; !.urnához hasonlóvá alakította. November ötödiké veszedelmesen! közeledik. A császárnak tehát nin-i csen sok ideje a meggondolásra. íli—• vei remélik, hogy az operáció a kH vánt sikerrel fog járni és Vilmos ifi jan, frissen fog uj feleségével boldog! házasságban élni. tudni az élő, háborgó, szenvedő Peri tőfiről, aki még az elismertetés előtti áll, képzelete már beérte a végtelen-' ségeí és ismeri a jövendőjét, de nyomorgóit, sértődött, merengett, tudo-j Hiányokat németül, angolul, francia-; ul magához kaparintott, rossz .ruhák-; ban szép asszonyokat kívánt, zu-’ hant, torpant és szomjas lángolás-; sál fölegyenesedctt. Milyen szűk világ lehetett a számára az az akkori ordas, bántó, magyar világ? Temérdek sikja az ö lelkének, hányszor, honnen vette magára az élet fantasztikus ábráit? . . . tudni; szeretnénk beszélgetését Párisról, a nagy készülődésről, lázongó ítéletei-: ről, amikor már belekerült a magyar história történő medrébe, reagálását, amikor a népek megváltására t kitalált urbéri-yáltság törvényét á urak még mindig körülravaszkodják; a Júliával való nászának rejteK mes históriáját; a felhorkanó férfiúnak bősz .rászánását, amint alátemeti az egyetlen, meggyanúsított életét a »futó paripák’« alá . . . Hősi tablók, kimódolt rakéták, a mik megvilágítanák az alakját és hogy félretolnánk a'parádés dtszle-j teket a napnak, órának, pillanatnak! forróságából kihulló valóságokért,« amik eízáporoztak az ö élete fölötti is. Nincs róluk feljegyzés, ami pedig van az kevés, életszaguktól desztillált. Pedig milyen monumentális remeke a portré írásnak, tellett volna a hánykódó mindenből, ami Petőfi körül, Petőfivel történt. Révész Béla.
