Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-25 / 292. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. BACSMEGYEI mmBmamammmaa XXIII. évfolyam Szubotica, SZERDA 1922. október 25. 292. szám Megjelenik minden reggelt ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZ-':.Is Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőséi; 5-13 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) 'Széliéiül agrárref orm * Uj tünet. Nem hivatalos tényező 1c, ujonan alakult .társadalmi és politikai szervezete^ magánszeipéiyek és sajtóorgánumok látják ázükségét annak, hogy a jugo szláviai magyar újságírás számára bizonyos reformok lépjenek életbe. Kritika történik, nem éppen udvarias formában, nein a legválasztékosabb modorban, sőt in kább azt lehet mondani, meglehetősen nyers hangon és a kritika erősen kifogásolja a jugoszláviai magyar sajtó — stílusát. Beszámoltunk arról, hogy egy beogradi lap éles támadásban részesített bennünket és általában öszszes magyarnyelvű laptársainkat azért, mert a magyar nyelv szellemének megfelelő stilisztikánk van, A cikknek az a konklúziója, hogy kifejezésbeli formáink az államegység ellen irányulnak, hogy külön magyar ideológiánk van, szóval, hogy még álmunkban is irredenták vagyunk, vagyis, hogy az egyszerű és bővített mondataink, a szóképeink, talán még az igeragozásunk is nyílt tüntetés az állammal és az államalkotó szláv Sággal szemben. A beogradi lap szerint a magyar sajtónak meg kell változtatnia mindazokat a ma #gy*ar sajátosságait, amelyek szerinte tudatos tendenciákat rejtegetnek. Nem igen lehet vitatkozni ebben a furcsa kérdésben, mert az egyik fél a politikai szenvedély faitörő kosával akarja eldönteni az erőszakosan felvetett problé mát, a másik fél pedig csupán filológiai érvekkel, grammatikai adatokkal védekezhet. És ez a Stílusbeli különbsége legnagyobb mértékben egyenlőtlenné teszi a „stilus“ körül megindított vitát. Az uj tünet egyébként nem ebből a szemszögből nézve kivánja meg a komoly diszkussziót. Mert nem is stílusbeli reformok behozataláról van szó, egészen másról. Lelki cenzúra kísérlete történik itt. Az alkotmány demokráciát, egyenlőséget és sajtószabadságot biztosított az állam minden polgára részére, tehát a nemzetiségi kisebbségek sajtója, kulturális élete, szellemi élete is szabad. Nincsen olyan törvény és eddig nem is akadt olyan hatóság, a mely erre a szabad területre be nyomulni próbált volna. És eddig magánszemélyek vagy bármiféle nem hivatalos szervezetek részéről sem történt kísérlet arra, hogy a nemzetiségi, kisebbségek szellemi birtokállományát, értelmi statuskvóját megbolygatni akarta volna. Most ugylátszik, amolyan szellemi agrárreform megteremtésén fáradoznak egyesek, természetesen a demokrácia és az egyenlőség szent igéinek hangoztatásával. A gondolat főleg ; egy olyan par exellence demokratikus berendezésű államban, mint a miénk, legalább is stilszerütlen. Elvégre egy demokrata országban is lehetnek stílusbeli különbségek s ha a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozó tömegek megvannak elégedve az ő kevésbé fejlett, „politikailag még analfabéta“ stílusukkal, akkor ehhez teljes mértékben joguk is van éppen az alkotmányban lefektetett szabadságjogoknál fogva. A magyar nyelv sajátosságait a jugoszláviai magyar áajtó nem fogja kigyomlálni csak aíért, hogy ezáltal egyesek politikailag meg bizhatóbbnak tartsák. A politikai megbízhatóságnak igazán nem kritériuma a nemzeti sajátosságok önkéhtes kiirtása a népiélekből, a nyelvj és az irodalom régtől fogva meglévő, tehát nem mostanra készült szelleméből. Ez a lelki cenzúra, ez a szellemi qgrárreformra irányuló kísérlet, amelyet nem. akarhat igazán, hazáját valóban szerető, nz állam egészséges fejlődését méltán szivén viselő egyetlen szláv politikus sem, nem is vélha't valóra soha, mert ellenkezik a szabadság szellemével. Nem is minősítjük komoly akciónak, mert hiányzik minden jogi, erkölcsi és kulturális előfeltétele. Nem egyéb, mint egy remélhetően gyorsan és minden maradandó nyom nélkül elmúló uj tünet. A rapallói szerződés végrehajtását ismét elhalasztották Az olasz fascisták nehézségeket támasztottak Beogradból jelentik : A minisz-. tertanács legutóbbi ülésén megint foglalkozott az Adriai egyezményék kérdésével. Nincsics külügyminiszter beszámolt az Olaszországhoz való viszonyról.. Az olasz belpolitikai válság ugyanis ismét késedelmet okozott a rapallói egyezmények, végrehajtásában. Facta miniszterelnök a fascistákkal olyan egyezséget kötött, hogy a rapallói szerződés végrehajtásáról megkötött; egyezményeket a parlament külügyi bizottsága, azután pedig november 4 én a parlament plénuma elé kell terjeszteni jóváhagyás végettf Hosszabb tárgyalás után a SHS. kormány is beleegyezett abba, hogy várni fog november 4 ig a konvenciók aláírásával, ha azonban, kiderül, hogy a római kormánynehézségeket akar okozni az egyezmények aláírása körül, akkor Népszövetség védelmét fogja igénybe venni. A hatósági erőszakosságok miatt interpellál a feldmüvespárt Beogradból jelentik: Moszkovíjevics Milos földmüvespárti képviselő interpellációt jegyzett be Timotijevics belügyminiszterhez a következő kérdésekkel: 1. Kinek a rendeletére tiltotta, be a Kotor-i rendőrfőnökség a Sibenikbe október 15-re összehívott gyűlést ? 2. Ha az Ön, vagy a királyi helytartó rendeletére történt, mivel igazolja az alkotmánynak ezt a lábbal liprását, ha pedig a rendőrfőnökség saját felelősségére tette, meg fogja-e büntetni a felelős személyt? 3. Hajlandó-e megbüntetni azt a csendőrparancsnokot, aki Zatona faluban durva és kihívó volt a képviselőkkel szemben, [megsértette a képviselői immunitást, ha , pedig ezt elöljárójának rendeletére tette, hajlandó-e az ellen eljárni ? 4. Meg fogja-e büntetni azokat a csendőröket, akik bírói határozat és házkufatási engedély nélkül fegyveresen betörtek Sarma Ante sibeniki lakos házába ? Moszkovljevics interpellációja csak egy része annak a parlamenti akciónak, amelyet a földmivespárt a dalmáciai agrárviszonyok miatt indítani készül. Kérdés azonban hogy a parlament föloszlatása nem fog-e elébe vágni az egész akciónak. A muzulmánok tüntetőén maradtak távol a kumanovói ünnepségektől A beográdi sajtó a muzulmánok ellen —- A politikai válság kényszerpihenője — A beográdi látogatás után mond le a kormány A kumanovói ünnepségek és a küszöbön álló prágai nemzeti ün népségek néhány napos kényszerpihenőt parancsoltak a politikának. A kormány legtöbb tagja részt vesz az ünnepségeken, a parlament nagyrésze is, úgy, hogy a kibontakozási tárgyalásokat nem lehet folytatni. A parlamentet legutóbb november 6-ig elnapolták, eddig az időpontig föltétlenül be kell következnie valamilyen fordulatnak a válság ügyében. A Pasics-kormány legfőbb törekvése most oda irányul, hogy olyan megold ist tegyen lehetővé, amely megengedi a tisztviselő törvény és a hadikarpötlásokról szóló törvény letárgyalását ebben a parlamenti ülésszakban. Ezeknek a szociális tartalmú törvényeknek a sürgős meghozását valóban ki kellene kapcsolni a politikai eshetőségek véletlenjeiből, mert a tisztviselők elkeseredése mór végső határait érte el és a háborúban elpusztult Szer bia szegény földmives lakossága is türelmetlenül várja már az anyagi jóvátételt. Minthogy a király is ezen az állásponton van, nincs kizárva, hogy a teljesen reménytelen parlamenti helyzetben is sikerülni fog módot találni a törvények letárgyalására. A kormány lemondását a prágai útról való visszatérés utánra várják. Hogy mi fog utána következni, azt kiszámítani még nem igen lehet. Az r kormányt a politikai közvélemény máris választási kormánynak nevezte el. Annyira biztosra veszik, hogy más, mint a parlament feloszlatása, nem igen ^vetkezhet. A kombin 'lások inkább akörül folynak, hogy melyik part fogja a megbízást kapni a kormány megalkotására. Ez természetesen a király elhatározásától függ. Minthogy pedig a mai parlament munkaképtelensége már nyilvánvaló, egyáltalában nincs kizárva, hogy a királyt elhatározásában nem a mai parlamenti erőviszonyok fogják vezetni. Valószinüsiti ezt az a nagy ótorientálódás is, amely ma az egész politikai közvéleményben az állami élet alapvető kérdéseiben végbe megy. A végleges kibontakozásnak, amely alatt a horvátokkal való megegyezést lehet csak érteni, a tegnapi napon a horvát blokk határozata, amely megint harcias hangú, ismét kevesbedtek a kilátásai. A muzulmánok és Kumanovó Beogradból jelentik : Az a tény, hogy a kumanovói ünnepségekre egyetlen muzulmán képviselő sem ment el, kormánykörökben igen kedvezőtlen benyomást keltett. A muzulmánok elmaradását nacionalista tüntetésnek tekintik a kumanovói csatában megvert törökökkel szemben. A Politika megállapítja, hogy Omerovics miniszter azzal mentette ki magát, hogy ő Prágába utazik, Vilovics miniszter pedig gyanúsan hirtelenül megbetegedett. Az összes képviselők is, úgy a kormánypártiak, mint az ellenzékiek, találtak valami kibúvót a részvétel alól. A radikális párti „Tribuna* még élesebben nekitámad a muzulmánoknak. Azt Írja, hog botrány, amit müveinek, a haza iránti il íny alifásnak nevezi elmaradásukat Csodálkozik azon, hogy eddig : •gyütt ültek a gyaurokkal a ko mányban, sőt üzleteket is kötőt tek vele, vallási meggyőződésüknek fentartásával.
