Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-22 / 289. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 22. A megujhodott Topok Egy délelőtt a jugoszláviai magyarság szigetén Egy óra hosszat robogott velem a vonat a sokat emlegetett, újságok* nak állandó témával szolgált Topola nagyközség felé. Útközben dobogó szívvel vártam la megérkezést. Kiváncsi voltam nagyon arra a helyre, ahol csak hetek óta állt helyre a jog-Az állomás mögött kocsik várnak. Odalépek az egyikhez: — Bevisz-e a községbe, bácsi? — Kérdem. — Üljék fel az ur, — válaszolja minden fölösleges bőbeszédűség mellőzésével. És megindul velem a tizpercig tartó útra. Topola főtere ugyanis nem fekszik közel az állomáshoz. Az útvonalon végig szép, rendes, szimmetrikusan épült jómódú porták. Előttük asszonyok, gyerekek. Imakönyvvel a kezükben, rendes, tiszta ünneplőruhájukban igyekeznek a templomtér felé. Ott gyülekeznek, ott tárgyalják le a történteket, a szállongó híreket. Ott a kaszinójuk. Nagyban emeli a forgalmat vasárnap a hetipiac is. Árusok tompított zsivaja, valami különös morajt köl csöuöz e községháza előtti térre, f'emzően beszélik 'és ma már szálló »anekdota lett belőle, derűsen emlé- I getik, hogy Topolán megszaporodnak a rendőrök, Markovics Nikola volt főbíró ugyanis öt rendőrt állandóan szeméh'es szolgálatára használt föl. Ez volt az ő testőrsége. Hogy mi ellen védték, azt senki sem tudná megmondani. Még ö maga sem. Az okosan megoldott tisztogatási munkával a topolaiak meg vannak Jankaion, iopolai főszolgabíró rend és költözött vissza a telkekbe a nyugodt élet feltétele: a zavartalan, senki által nem zaklatott, csendes munka lehetősége. Mint minden más hasonló helyen, itt is, a megszokott állomás képe fogad. Csoportokba verődött gazdaemberek, jó vágású, kedves, rnokány-arcu magyarok. Vasárnap van. Tősics, jegyző Diskurálnak, nevetgélnek. Élvezik az elmúlt hét gazdasági munkája után a heti pihenőt. Nagyon sokan szép, régmúlt időkre emlékeztető zsinórosruhában. Külsejében is ragaszkodik nemzeti jellegéhez ez az izig-vérig magyar nép. Bodrog Mór, téglagyáros Kicsit befelé néző szemmel néz, ameddig föl nem melegedik, óvaios és szűkszavú. Benne reng, benne vibrál nyílt tekintetű szerűében a fajnak minden értéke, intelligenciája és veleszületett józan, ,éles esze. A iopolai templom Délelőtt azután elpakolnak és délben zeneszó hangzik többfelöl. Térzene benyomását kelti. Topolának, mint járási székhelynek, az intelligenciája is elég szép számú. Szép, szabályos utcák jellemzik s az évszázados, gondozott Zichy-park, amely most a község tulajdona, elsőrangú sétatérül szolgál. Csobogó szökőkutak, vízmedencék, jókarban levő padok töltik be. Még teniszpálya is van itt Topola másik büszkesége Hadzsy Jánosnak, a topolai csodadoktor, a kerület volt országgyűlési képviselőjének a mellszobra, emlékeztetője a topolaiaknak, akik külömben Hadzsyra mindig szívesen emlékeznek. Dr. Hadzsy nevét országszerte ismerték s nem volt az a divatos professzor, akinek a rendelőjében többen íordultak volna meg, mit. Hadzsy-éban. Külföldi betegek jártak Topol ára. A csodaorvos nevét és képességeit a fia dr. Hadzsy, Jenő örökölte, aki most is Topolán folytat orvosi prkszist. Bármilyen érdekes és valódi magyar sajátságokkal biró hely is Topola, nevezetessége mégis csak izolált és máshol alig észlelt politikai és közigazgatási furcsa helyzetében kulminál. Minden újságolvasó előtt ismeretes, hogy nemcsak a Magyar Párt megalakítását akadályozta meg folyton a helyi önkény, de ezenkívül is a leghumorosabb, de amellett szomorú módon, minden elképzelhető eszközzel nyirbálták meg legelemibb állampolgári jogait. Ismeretes, hogy előzetes cenzúra állt fönn, zaklatás és mindenféle elképzelhető helyi hatósági vexaíura gyötörte és keserítette a lakosság életét. Két évi tobzódás után Topolán ez megszűnt. Topola megujhodott. Topáién u] éra vette kezdetét. Ez meglátszik az egész község baiigfíátá* 43. Kláridképpen, iei‘ Dr. Frank Károly, ügfj véd elégedve s meg van elégedve Topójával a vármegye, a kormány is, mert az uj éra igazolása annak, hogy Tonern kell erőszak, nem kell terhogy rend és nyugalom legyen. A főbíró s a jegyző, mint a közigazgatási hatóságok vezetői jogtisztelők és gondolkozásukban felvilágosodott, széleslátókörü európéreknek bizonyultak. Hosszasan beszélgettem Jankalov Szláv kő főbíróval, aki kijelentette, hogy neki még most, mint uj embernek, egyedüli munkája a múlt hibáit, bűneit jóvátenni, a felzaklatott kedélyeket lecsillapítani. — Ma csak egy feladatot ismerek, ■ mondotta. — Feledtetni és rossz álommá változtatni a közelmúlt, zaklatásait. Nagyon megszerettem az itteni népei. Él sem tudom képzelni, hogy történhetek itt meg a múlt eseményei, .............., Barry. topolai r. kaik. plébános ken meglátszik az idők változása. A< legteljesebb társadalmi és nemzetiségi béke uralkodik mindenütt. A bácskai magyarság most joggá! számíthat már dr. Dccsy József, dr. Dr Kényt József Rényi József, Mák Aladár, Isaszegiv Tóth János, Bodrog Mór és Barsyrómai katolikus plébános és a többi; itopolainak tudására, agilitására és áldozatkészségére s számíthat arra is, hogy a változott idők szellemének és az igazságnak megfelelően Markovics főbíró áldozata a kiutasított. Hoós Kázmér is visszatérhet. :>zi-Dr. Hadzsy János, a iopolai csodaoraos szobra Kulturális tekintetben Topola1 anugy is régen túl van már azon,: hogy falunak tartsák. Intelligenciája, igazi intelligencia, amely komoly érdeklődéssel van minden szellemi mozgalom iránt. Valamikor mikor; még Szuboticán filharmonikus hangversenyek voltak, a topolaiak egész; széksorokat foglaltak el a színház-! ban s amellett, hogy Topolán önálló kulturélet is él, ma is a topolaiak közül kerül ki a leglelkesebb publikum a suboticai — sajnos nagyon gyéren előforduló — hangversenyekhez, irodalmi és müvészestékhez. Lehetetlen a Topóidról szóló e rövid néhány sort befejezni anélkül, hogy meg ne emlékeznénk a topolai gazdákról és iparosokról, A topolaij gazda nem járta meg Keszthelyt, Magyaróváré de mert szereti a földet, s mert munkás és szorgos, a jó: topolai föld dúsan terem a keze alatt, Topola ipari tevékenysége pedig nemcsak helyi, hanem messze vidékek szükségletének kielégítésére^ dolgozik, aminthogy ITipola nemcsak járási székhelye, hanem ipari és kereskedelmi központja a járásnak és Tésics Demeter főjegyző, aki vacról került ide, úgy látszik, mint villámhárító kerül mindenhova, ahol józanságra és éles jogi disztingválási képességére van szükség. Nagymüveltségü, feltűnően szimpatikus egyéniség. Ahogy beszél és nézeteit köz li, eredeti kézgesztusaival a jogrend fanatikusának, az alkotmányosság hü őrének benyomását kelti. Mint jogász nem tagadja meg magát. Már a magyar. érában járásbiró volt. Úgy őt mint 'a. főbírót máris na-RÉsn aeClegfontotabbia környékbeli magyar ‘tóvaknak, Pécs ez iopomna* a legtontosaoo MÍrnair MnravimS-eseménye. Helyreállt a jogrend. Most már nyugodtan dolgozhatnak, velük! született tehetségükkel belekapcsolódhatnak az életbe, a zavartalan munkába. Topolán a kaszinóban, olvasókörökben, a gazdakörben, az embere- í az államnak. csérnak, Csantavérnck, Moravicának, Feketehegynek, Kishegyesnek. Most belátják majd ennek a nagyszerű népnek értékét és lehetőséget nyújtanak neki, hogy mint állampolgárok hasznos, aktiv tagjai legyenek,
