Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-22 / 289. szám
Ünnepi szám. — Ara: 6 korona. SBBHHBm XXIIL évfolyam Szdboüca, VASÁRNAP 1922. október 22. 289. szám ISogj ekeik cikdea reggel., üanep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadáhivaial 8*58, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nlica 1 (Lel’oach-palota)A gyűlölet kormánya Olaszországban is odakonszolidálódtak mór a viszonyok, hogy nincs más megoldás, a helyzetet csak úgy lehet megmenteni, ha a türelmetlenség ős terror, a gyűlölet és a rombolás fiait, vagyis a fascistákai a kormány rudja mellé engedik. Odáig érkezett ei a győző és diktáló, területben és gazdasági javakban meggyarapodott, a külpolitikában határozott sikereket arató Itália, hogy túlontúl zilált, majdnem az anarkiéval határos belső dolgait, egyre siralmasabbá váló portóját csakis a forradalmi reakció kezére bízhatja. Ez a kéz, amely kézigránátot és tüzcsóvát szorongat, az egyedüli erős kéz ma a kívülről szilárdnak látszó, belülről azonban annál kocsonyásabb összetételű Olaszországban. Nincsen tehát semmi csudálkozni való azon, hogy a megriadt, megfélemlített és a felelősség elől menekülni akaró kormány készséggel ragadja meg e kezeügyébe eső egyetlen erős kőzet és megosztja vele a hatalmat. Olaszország közvetlen szomszédai éppenséggel nem nézhetik közömbösen az itáliai eseményeket. A fascizmus ott — sőt másutt is már — korántsem elméleti jelenség, a fascizmus komoly, reális kormányzati programmá kéményedéit és mér eddig is, az utcáról, a partkörökből gyakran beleavatkozott a gyakorlati belpolitikába, hogy a külpolitikáról ne is beszéljünk. Most aztán elkövetkezhetik, lehet, hogy talán már napok múlva a fascisták kor mányreiépése és ezáltal megkezdődik a fascista-programnak a miniszteri utón való érvényesítése. Nem nagyon valószínű, hogy a világraszóló, másutt is példát statuáló, művészien organizált, állandósított terror korményrajutásakor mindjárt azzal kezdi, hogy lemond, vagy legalább is hosszabb időre felfüggeszti programjának egyik legfontosabb és mindenesetre legnépszerűbb pontját, vagyis az olasz lelkeknek azt a nem is nagyon titkos, sőt túlontúl hangosan hirdetett hisztériás vágyét: az olasz Adriét. Az olasz Adria úgy lehet néhány nap múlva r.yilt és komoly kormányprogram lesz, D'Annunzio pedig ismét komoly és veszedelmes diktátor, a többség, a köz vélemény és az uralkodó által elismert hatalmas tényező, utólag fényesen igazolt nemzeti hős, feleinek szavát ismét döntőnek fogják elismerni a külpolitika minden kérdésében, elsősorban természetesen az adriai problémában. Az olasz fascisták kormányra • jutása tehát nagyon is közelről érint bennünket, mint az amúgy is expanzív Olaszország közvetlen és leginkább exponált szomszédait. Az adriai kérdés nyílt seb mind a két állam, Olaszország és Jugoszlávia testén, félő, hogy a kurálása most még nehezebbé válik. A fascisták semmiesetre sem törik majd magukat, hogy megakadályozzák a mérges kelevény elüszkösödését. Sőt: a súlyos probléma eddig már elintézett részeit, a kölcsönös engedékenység örvendetes, nehezen ieszüretelt gyümölcseit, vagyis a mostani félig-meddig tűrhető helyzetet is alaposan szétszórják, felbontják majd. A közeli hetek, az eljövendő hónapok minden valószínűség szerint nemcsak Olaszország népének, de Jugoszlávia lakosságának is sok izgalmat fognak okozni Ez a legkevesebb kellemetlenség, amit az olaszországi fascisták kormányrajutása jelent ebben a pillanatban. Protics a magyarság választójogáért — Eles támadás a jogfosztó titkos rendelet ellen — »Aljasabb és őrültebb rendeletet el sem lehet képzelni“ Az els© válasz a Magyar Párt memorandumára Egy hete annak, hogy a Magyar Párt vezetősége megküldölte az országos politikai pártoknak azt a memorandumot, melyben tiltó kozott a választási jogi oszlás ellen s megjelölte a tör, vényes jóvátétel módját. ' ' Ezzel a memorandummal foglalkozó a »Radikals legutolsó számában Protics Sztojún, a nagysulyu és nagykoncepcióju vezérpoliti ■ kus s példátlanul kemény hangon száll szembe azzal a kormányzati módszerrel, mely a magyarságot megfosztotta választójogától. Ez a cikk azért is megbecsülni való, mert az első felelet a Magyar Párt memorandumára. A cikk a következőképpen hangzik: — Én is megkaptam, mint ahogy klubjuk utján a többi képviselő is a Magyar Párt vezetőségének memorandumát, amelyben a Magyar Párt kifejti, mennyire jogellenes, mennyire az alkotmányba ütközik a választói névjegyzékről szóló törvény megváltoztatása. Kifejti a memorandum azt is, hogy hogyan lehetne most segíteni a már elkövetett jogtalanságok után, hogyan lehetne azoknak a polgároknak jogát megvédeni, akiket ezekkel a rendelkezésekkel jogfosztottá tettek és kijátszottak. Ez az előterjesztés rendkívül érdekes és sok tekintetben sajnálatos bizonyítékát mutatja annak, hogyan változtatják meg, helyesebben hogyan játszók ki a törvényeket — a legmagasabb állami szervek! Mindenek előtt a bizalmas rendelet! A magas állami hatósági a törvények végrehajtása érdekében, adhat utasításokat a törvények keretei között alárendelt szerveinek, hogy azokat óvja az esetleges tévedésektől és az egyöntetű eljárás kedvéért — saját felelősségére. Ugyanúgy az állami és önkormányzati szervek, amelyek felelősek működésűkért a törvények és a bíróság előtt, követhetik ezeket az utasításokat — ismét a saját felelősségükre. . Egy dolog azonban nem ‘ lehet, mert tilalmas, az, hogy ezek az utasítások bizalmasak, titkosak legyenek. Már maga az a tény, hogy bizalmasak és titkosak, gyanússá teszi, diszkreditálja őket, mert meg vonja tőlük azt a bizalmat, amelyet élvezniük kellene azoknak, akik kiadták, s azoknak, akiknek kiadták. Ezen kívül bizalmas és titkos jellegük megfosztja az állampolgárokat attól a joguktól, hogy jogaikat megvédhessél A választói névjegyzékről szóló törvény ez év julius 20-án lépett életbe. Az ország lakóinak opciós joga két határidőben járt le. Az egyik, a fontosabb, január 26-án, a második julius 26-án. Az ország lakosai nagy tömegének már január 26-án járt le az opció joga, ichát még a választói névjegyzékről szóló törvény életbelépte előtt. Minden komoly és becsületes ember és köztisztviselő előtt világos, hogy a gyakorlatban már mind a két határidő lejárt a törvény megiiozatalakor. De a belügyminisztérium elhatározta, hogy kijáísza a törvényt, Minthogy pedig a miniszter nem akarta közvetlenül magára vállalni a felelősséget, azt hitte, hogy a törvény kijátszásával járó felelősséget áthárítja a kabinet főnökére, ahogyan azt korábban megtette elődje, Pribicsevics Szvetozár a liercigonya Rudolfnak kiadott bizalmas rendelet esetében. De még ez a kabinetfőnök sem merte ezt megtenni — nyíltan! Ezért választotta a bizalmasság és titkosság útját! így keletkezett ez a bizalmas rendelet a választói névjegyzékről szóló törvény kijátszására, amely elrendeli: hogy az állandó névjegyzékekbe fel kell venni mindazokat, akiknek a választói törvény 9. szakasza szerint választójoguk var,, de nem kell felvenni a nemszlávokat, mert opciósjoguk csak — julius 26-án járj le, vagyis a törvény életbe lépése után hatódik napon. Már láttuk, hogy nem igaz az,, hogy ez a határidő, julius 26. valamennyi opciójoggal bíró polgárra vonatkozik, hanem azoknak csak egy;) kis részére, a nagy tömegé január:, 26-án lejárt. A gyakorlatban a má-í sodik határidő is lejárt már akkor,: mikor a hatóságok ténylegesen megkezdték a törvény végrehajtását. Már mindenkinek lejárt az opciójoga akkor, mikor a kabinetfőnök ur bizalmas rendelete a végrehajtó hatóságok kezébe jutott. A választói névjegyzékről szóló törvény őszinte és becsületes értelmezése szerint ugyanez lenne az: eset akkor is, ha az opciójog nemi julius 26-án, hanem augusztus vágyj szeptember havában járt volna le.j Az állandó névjegyzékek a képviselőválasztásokra készültek, amelyeket, senki sem jósolhatott ősz előttrev Tehát természetes és törvényszerű az lett volna, hogy felvegyék a névjegyzékbe mindazokat a polgárokat, akiknek a választás órájában választójoguk lesz! Mint a Magyar Párt vezetősége kifejti, így magyarázta a dolgorMarin-kovics miniszter is a demokrata klubban, mondván: a 9. szakaszt, nem lehet úgy értelmezni, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai ne vétes-, senek fel a névjegyzékbe?! * Hogy mennyire ostoba ez a bizalmas rendelet és a többi is, mert ügyi: látszik, több is van, kiderül abból is^ hogy elrendeli először, hogy mégis vegyék föl a névjegyzékbe azokat a; nemszlávokat, akik állami és önkormányzati szolgálatban vannak, még: ha magyarok vágj/ németek is, má-; sodszor azokat, akik — román nemzetiségűek! Ennél aljasabb és őrültebb rendeletét nehezen lehet elképzelni! Véleményem szerint mindezeket a törvénytelenségeket és őrültségeket a íegkönynyebben és leggyorsabban jóvá lehet tenni egy uj rendelettel, nyilvánossal é^j nyilttal, mely elrendeli, hogy hivatalból azonnal vegyék fel az állandó választói névjegyzékbe mindazokat a nemszláv polgárokat, akiknek a törvény szerint különben választójoguk van. Ezt a módot azért ajánlom, mert; semmiféle törvényellenes és alkotmányellenes rendelet nem semmisíthet! meg és nem csökkentheti a törvényes rendelkezéseket és a polgárok törvényes jogának kárára nem teremthet uj jogot. Azt tartom, hogy ezért nincs értelme uj törvényes alapot teremteni,/ mint ahogy azt a Magyar Párt vezetősége javasolja. ... Lapunk mai száma 20 oldal
