Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-21 / 288. szám
1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXin. : I Szubotica, SZOMBAT 1922. október 21. 288. szám Megjelelik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben „ „ r SZERKES? TŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-13 ° M ar **8^ ,Đftr Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-nlica 1 (Lelbach-palota) Lloyd George is arra az útra lépett, amelyen a győztes országok kormányai kikerülhetetlen végzetszerüséggel követik a legyőzött országok nagyjait. Lloyd George-on is túlnőtt az idő, alkalmazkodó képességének monumentalitása, nemes patináju demagógiájának sodró ereje felőrlődtek a küzdelemben. Nem kell száműzetésbe mennie, mint a legyőzött országok kormányzóinak, nem roskad vissza elmélete után szétbomló agygyal, mint Wilson, oroszlánvadészatra se indul, mint Clcmenceau, aki úgy beleszokott a vérbe, hogy afrikai vadászatra ment, amikor azt hitte, hogy vége van a háborúnak. Lloyd George, aki tizennyolc évig volt egyfolytában miniszter és több, mint harminc évig aktiv politikus, tovább is tényező akar maradni az angol belpolitikában s ami ezzel végzetszerűen egyet jelent : a világpolitika irányításában. De Lloyd George mégis megbukott, megbuktatta saját politikája, amelyet mér évek óta a béke selymébe öltöztetett s amiről a keleti elrendezés fölborulásakor íöllebbent a fátyol s kitakarózott a háborús elszántság. Lloyd George a békét prédikáló, háborút hirdetett s az angol közvélemény, mely elhitte róla, hogy békeapostol, nem tudta megbocsátani, hogy háborúra uszít. A megalkuvás politikájának még nem volt olyan nagyra nőtt reprezentánsa, mint amilyen Lloyd George volt. Nagygyá az tette, hogy nemcsak a pártokkal, frakciókkal és klikkekkel számolt, hanem az uralomra jutott eszme áramlatokkal is. Nemcsak a sztrájkoló kikötőmunkásokkal, a munkanélküli bányászokkal, a konzervatívokkal és liberálisokkal alkudott meg, hanem azokkal a társadalmi változásokkal is, melyek a kor történelmének legfőbb mozgatói. És felszabadította Egyipto moí úgy, hogy az egyiptomiak rabok maradtak, teljesebbé tette India önkormányzatét úgy, hogy az angol kizsákmányolás nem csorbult meg, szabaddá tette az Íreket oly módon, hogy Írország benne maradt az angol államtestben. A győzelem gőzében tartotta meg a választásokat s a győzelem megválasztottjait békére tudta nevelni. Amíg most egyszerre kiderült a keleti kérdés kapcsán, hogy ami nagyvonalú volt ebben a politikában, az csak a látszatok teremtésében nyilatkozott meg. A forrongó, békétlenkedő, véres nyugtalanságok elé a béke szavainak kulisszáit tolta. A világtragédiának ő volt a Reinhartja, a legnagyobbszerü rendező, aki tu dott radikális lenni a vörös izzé sig, tudott szabadséghős lenni é'., rabszolgatartó» ha kellett, magáraöltötte a szőrcsuhát s biblikus megilietődöttséggel harcolt, küzdött, verekedett — a hatalmon maradásáért. Mert sokszínű, bőrétegeződésii, elvi alap nélküli ténykedéseinek ez volt az egyetlen őszinte alapja, ez az egyetlen tévedést kizáró magyarázata. Csak a nagy idők tették naggyá, csak az események, melyek keresztülfutottak kezén. De hol az a gondolat, melyet ő dobott bele az eszmék örökké megújuló forradalmába, melyik az a fejlődési fok, ahová eljutott meggyőződésben és cselekvésben, melyik az a világnézlet, amelyet tisztán tudott megőrizni minden megalkuvástól. A világ parancsolója volt, a háborúnak és békének ura. De nincs egyetlen gondolat, amit bukásában örökül hagyna. Nem volt se radikális, se reakciós, se konzervatív, se liberális, de minden tudott lenni. Minden hangszeren játszott, egyen se volt művész. Csak a bravúros volt, de nem volt zseni. Az apostolok nyelvén beszélt, de nem volt apostol. Ügyvéd maradt a premier székében is, nagyszabású, virtuóz, brilliáns sikereket elérő, de nem alkotó, nem missziós, nem teremtő, csak — ügyvéd. Egy világtörténelembe belenőtt fiskális. Ezért nem távoshatik Lloyd George a kegyeletes hála Pantheonjába. Ezért nem temetkezhetik a dicsőség bsbáresője, alá. Ezért vonul vissza — ahogy azt manchesteri beszédében megmondotta — a puszta sivatagjába. (d) Ribár megbukott a% elnökválasztáson A képviselői!áz uj euaoke: dr. Lukmieh Ede — Eredménytelen egyezkedési tárgyalások —- Pucs történt Davidovics háta mögött T* A Bácsmeggei Napló beográdi munkatársának jelentése — Pénteken délelőtt 9 órára volt összehiva a parlament őszi ülésszakának első ülése, amelyen a parlament uj elnökét kellett megválasztani. De 9 órakor még nem szólaltak meg a folyosó csengői, hogy szokás szerint beszóíitsák a képviselőket az ülésterembe. Áz elnökváíasztó gyűlés reggel 9-re volt összehiva, de a parlamenti többségnek még délután 4 órakor sem volt clnökielöltje . . . Már több mint egy hete húzódtak az elnöki szék betöltése körül a tárgyalások. csütörtökön a késő éjjeli órákig együtt ült úgy a demokrata, mint a radikáüspárt, de végül is anélkül oszlottak szét a pártok, hogy teljes bizonytalanság volt a megválasztandó elnök személye körül. A demokraták hivatalosan Ribar mellett állottak, de egy tekintélyes részük titokban remélte, hogy még sem mennek ebbe bele a radikálisok és akkor a titkos szavazáson ők is másra szavazhatnak. A radikálisok hajthatatlanúl ragaszkodtak Ribar elejtéséhez. Az ellenzék feszült várakozásban, hogy kellemetlenkedhessenek a kormánynak. Ilyen előzmények után hétfőn délelőtt a kitűzött időre nem nyitották meg az ülést, hanem izgatott hangulatban folytatták a tárgyalásokat. A demokraták három tagú bizottsága először Pusícs miniszterelnökké! tárgya! hosszasan a parlament miniszteri szobájában, majd a radikális bizottsággal ül össze tárgyalásra. De a hosszú, idegfeszitő tárgyalásokon nem jött létre megegyezés. Végül is a kínos helyzetből úgy szabadultak, hogy a szabályszerűen összehívott ülést is megtartsák, a következő kompromisszumban állapodtak meg: Az ülést megnyitják, az ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti. illetőleg rögtön megnyitás után bezárja. Mire ezt kieszelték, elmúlott dél. 12 óra ?0 perckor csendülne! meg a folyosó csengői.'Mikor megtelik a terem. Odovlcs Ríszta képviselő korelnöknek Oraovac Torna radikális képviselőt ajánlja. Oraovac rövid beszédben megköszöni a bizalmat és az ülés titkáraiul felkéri a parlament négy legfiatalabb tagját: Banks, Szimonovics, Stenkevics és Kraszics képviselőket. Ezzel az ülést bezárja, a legközelebbi ülést délután 4 órára hiva egybe. Közben tovább folytak a tárgyalások az egyes klubok között. A zsúfolt folyosókon izgatott hangulat, kombinációk, a legvalószínűbbektől a legképtelenebbekig, röpködtek a levegőben. Egyszer az a hir járta, hogy Pasics Korosec dr.-t, a klerikálisok vezérét ajánlja elnöknek. A képtelen hírből természetesen egy szó sem volt igaz. A délután folyamán tovább folynak a tárgyalások. Az ülést természetesen 4 órakor még nem lehetett megnyitni. Különösen heves volt a hangulat a demokratapártban, . ahol élesen egymásnak fordultak a jobb és balszárny. Pribicsev ics hívei minderősebben agitáltak a pártban Lukinics Edo jelöltsége mellett. Davidovicsék pedig Ribar mellett. De nem sokkal csendesebbek voltak a többi pártkörök sern. Korosec dr., a klerikális párt elnöke a Bácsmegyei Napló munkatársának kérdésére elmondta, hogy pártja azon a véleményen van, hogy újból Ribart kell megválasztani, a legfontosabb törvényjavaslatok elintézése után azonban Ribar is mondjon le és a kormányválság elintézése után azonnal oszlassák fel a szkupstinát. Feszült várakozásban telnek az órák. Mikor este 8 órakor végre ismét beszólitja a képviselőket a terembe az elnöki csengő, nincsen a kormánytöbbségnek hivatalos elnökjelöltje. Az elnök választás Oraovac Toma, a kodeinok, 8 órakor megnyitja az ülést és azonnal elrendeli a szavazást az uj elnök Megválasztásira, Érdekes leletigtek játszódnak le. Leszavaz Pasics, Pribicsevics és a mai uralom még egynéhány kimagasló aiakja, de az ő szavazásukat egykedvűen veszi a t. Ház tudomásul. Mikor azonban már fél 9 felé P'ütics Sztojánra kerül a sor, váratlanul és meglepetésszerűen nagy taps fogadja az öreg politikust, akinek öszszesen egy kimondott híve van az egész parlamntben . . . A szavazatok összeszámlálása után pont 9 órakor iiirdeti ki az elnök az eredményt. . Elnök lett Lukinics Edo, 124 szavazattal. Ribar Ivánra 88 szavazat, a löldmivespárti jovdnovics jócár a 11 szavazat eseti. Mint az eredményből sejthető, Lukinicsre szavaztak az összes radikálisok és a demokraták jobb szárnya, a jobboldali muzulmánok és a Kmet-párt. Davidovics hivei és az 5 egész ellenzék, all földmivest kivéve Ribarra szavaztak. Az eredmény kihirdetését a parlamentben nagyon mérsékelt tapssal fogadja a többség. Áz ellenzék annál viharosabb tiltakozással. Ebben is elsősorban a klerikálisok, köztük pedig a temperamentumos Barics járnak elől. Gunykiáltások özönével halmozzák el a többséget és Lukinics Edot, Ekkor hangzik fel talán az első magyar sző a jugoszláv parlamentben. Egyesek azt kiáltozzák: Éljen Lukinics! Ehhez tudni kell, hogy Lukinics a horvát sabor révén a magyar parlament tagja volt. Azt is kiáltják feléje, de már szerbül: Ferenc József kreatúrája! A lármában a Spaho-párt és a szocialisták is kiveszik részüket. Nagy zajban foglalja el Lukinics az elnöki széket, mire még nagyobb zaj tör ki a klerikálisok, muzulmánok és szocialisták között. Mikor beszédébe akar kezdeni, a klerikálisok és muzulmánok tüntetőleg kivonulnak a teremből, csak Barics és Simrák marad bent közülük. Lukinics megköszöni a Ház bizalmát és ígéri, hogy az üléseket pártatlanul, objektíve fogja vezetni. A rövid beszédet is állandóan éles közbekiáltásokkal zavarják. Kilenc óra 6 perckor ér véget az izgalmas ülés, a legközelebbi ülés szombaton délelőtt 10 órakor lesz, napirendjén a többi parlamenti tisztség betöltése szerepel. Az elnökválasztás Itatása Mindjárt az ülés után meglehetett I állapítani, hogy az elnökválasztás eredményével a demokratáik nagy része nincsen megelégedve, bár Lukinics is demokrata. Egyes képviselők, akik Davidovics csoportjához tartoznak, a folyosón nyíltan kijelentették, hogy Lukinics megválasztását Pribicsevics trükkje eredményének tekintik, aki szerintök a klub fegyelmét teljesen megbontotta és akivel a további együttműködésük lehetetlenné vált. A folyosói kijelentéseket ugyan nem szokta mindig tett követni, de az előzményekből ítélve a demokratapárt belső ellentéteinek újabb kitörése ezek után alig várathat sokáig magára. Pasics és Pribicsevics péntek esti győzelme esetleg a koalíció bukásával lesz egyértelmű,
