Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-20 / 287. szám

Ära í dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. BACSMEGYEI v n !i. jéyfoly&m Sznhotica, PÉNTEK 1922. október 20. 287. szám Itfegjelenik mieden reggel, Snaep után és hétfőn délben TELEFON S£ÄM; Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulíca 1 (Leih aeh-palota) Mire kell a jó valuta? A jugoszláv korona szédületes emelkedésében ma elérktezett a 2'60-as jelzöponthoz. Ez a ma­gasság, ha az osztrák korona ní­vóját tekintjük a tengerszinének, valóban tekintélyes magasság 8 tengerszine felett. De — a valuta faljavítása nem öncél. A jó va­luta arra kell, hogy olcsóbb le­gyen az élet. Az olcsóbb élet több fogyasztást jelent, a több fogyasztás több szükségletet, a több szükséglet fokozott termelést. Nem tudjuk, elérte-e már a di­nár árfolyama fölfelé haladó út­jában a legmagasabb pontot. Ha éz volt az igazi cél, amit a va­­iutadiktiltor bejelentett, hogy a dinárnak el keil érni a szokol ^magasságának kétharmadát, akkor ez a föladat már nincs messze a beteljesüléstől. Most már elérke­zett annak az ideje is, hogy a valuta följavitásának hasznát lássuk. Azok az intézkedések, amelye­ket a kurzus feljavítása érdeké­ben még mindig megtesznek, ialán alkalmasak a kurzus további emelésére, de egészen bizonyosan alkalmatlanok arra, hogy a fize­tési eszköz megjavuldsát esz­­komptálja a fogyasztók érdeké­ben. A jó valutának első hatása az, hogy olcsóbbá teszi a külföldi bevásárlást s ezáltal romboló har tással van az itthoni árakra. Ámde, ha elzárják az országot a pemzetközi érintkezéstől, ha ti­lalmi rendeletekkel lehetetlenné teszik, hogy immár jóválutáért külföldi árukat lehessen behozni, akkor a pénzügyi rendszabályok csak azt eredményezik, hogy el kell viselnünk a dinár följavitása érdekében minden korlátozó in-Íézkedés súlyát, de nem részesü­­ünk a jó valuta előnyében. Az a rendelet, amelyik meg­tiltja a behozatalt, elejét veszi ugyan a dinár külföldi kinálaíá­­hak, de olyan áruinséget idéz elő itthon, amit előbb-utóbb úgyis csak importtal lehet kielégíteni. Ha ez az import fokozatosan gon­­doskodhatik a szükséglet kielégí­téséről, talán nem olyan merede­ken haladna fölfelé a dinár árfo­lyama, mint ahogy most győzi le a fölfelé haladó ut nehézségeit, de nem is állna be olyan hirte­­lenül az az áruinség, mely enor­­mis keresletet fog előidézni, ahogy Ogyszer a behozatal szabad lesz. Már pedig attól kell tartani, hogy éz a példátlan kereslet le fogja verni, vagy legalább meg fogja ingatni a dinár nagy áldozatok­kal elért följavitását. A kereskedők, akik bevásárlá­saikkal már gondoskodtak a téli szükségletekről, bizonyára meg éreznék, ha a jobb valuta mellett nem lenne tilalmas az import. Senki nem akarhatja azt, hogy a fogyasztók érdekeit a kereskedők existenciája árán védjék meg. A kereskedelmet konszolidálni kel! éppen a fogyasztók érdekében s éppen a drágaság elleni küzdelem sikere érdekében. De úgy véljük, ha átmenetileg okozna is veszte­séget a nemzetközi áruforgalom szabaddá tétele, ez a veszteség csak átmeneti lenne és éppen a forgalom szabadsága teremtené rneg a rekompenzáció alkalmait. Mig így a bénult forgalom és a megfizethetetlen magasságban tartott árak olyan viszonyokat te­remtenek a valuta változásával szükségképen együtt járó bizony­talanság mellé, amelyek majdnem minden kereseti lehetőséget meg­fojtanak. Végső eredményben tehát a fogyasztók érdekei sincsenek el­lentétben a kereskedők érdekei­vel. Ennek a közös érdeknek ki­elégítése lehet csak tulajdonké­­peni célja a valutajavitó akciónak. Mert máskülönben az egész zü­richi erőfeszítésben nem lehet mást látni, mint nagyon mutatós tornajátékot, ami nem használ senkinek, de a nyakunkat törhet jük benne nagyon sokan. Jugoszlávia ötszázmilliós szokol-kölcsönt kap áruvásárlásra \ A pénzügyminiszter és a devizakormánybiztos Prágában Az a pénzügyi akció, amelynek csak bevezetése volt a jugoszláv korona zürichi kurzusénak felja­vítása, örvendetesen halad tovább. •A zürichi értékemelkedés a hírek szerint é csehszlovák pénzügyi érdekeltségek támogatásával tör­tént és a két állam közötti pénz­ügyi kooperálds az első sikeres lépés után most komolyabb stá­diumba kerül. Csehszlovákia és Jugoszlávia között ugyanis rövidesen megin­dulnak n tárgyalások kereskedelmi és pénzügyi közeledés megteremté­sére vonatkozólag. Ezeknek a tár­gyalásoknak a folytatására Ka manudi Koszta pénzügyminiszter és Plavsics Dusán, a devizaügyek gába fognak utazni. Ehhez az utazáshoz a prágai lapok is messzemenő kombinációkat fűznek. Egyelőre csak arról van szó, hogy Kumnnudi és Plavsics a dinárnak a prágai tőzsdén való árfolyam alakulását akarják tanul­mányozni, de ezen túl komoly formában felmerült már egy Cseh­szlovákiával létesítendő vám- és va­luta unió terve is. Ezeknek a gazdasági együtt­működésre irányuló terveknek a következménye már az is, hogy — amint prágai jelentések hírül adják — prágai kereskedelmi és ipari körökben elhatározták, hogy Jagoszláviának külföldi árubevásár­lása céljából 500 millió cseh koro­kormánybiztosa október 24-én Prá- miig terjedő hitelt adnak. Rádics nem a blokk diktátora többé A szélsőségesek kerekedtek felül a h orvát blokkban Rcdics István egy félesztend 3 előtt a Búcsmegyei Napló hasáb­jain azt a nyilatkozatot tette, hogy a blokk csak eddig lesz ment min­dennemű kilengéstől, amig azt a ke­zében tadja tartani. — Már most harcaim vannak a fiatalokkal — mondotta akkor — akik azt mondják, hogy nem vagyok eléggé határozott és elég erélyes — Beugróddal szemben. A legutóbbi események azt mu­tatják, hogy Radios akkori szavai most kezdenek beigazolódni. A horvrít blokk már nem mindig és nem mindenben követi Rcdics uta­sításait. Úgy a baloldali, mint a jobboldali szárny erős befolyást kapott a blokkban, úgy, hogy an­nak a politikáját, a momentán erő­viszonyokhoz képest majd a jobb­oldal engedékenysége, majd a baloldali agresszivitás irányítja. A Häusler kiválását követő párt­­gyülésen kiderült, hogy a Beograd felé való közeledés eszméjének a blokkban növekvő tábora van. Ezek az események késztették Radicsot a demokrata Angyelicsntk tett igé-1 retére, amely a blokk határozott irányváltozásának és a megértés po­litikáidnak bejelentése volt. Radics ismeretes ígérete az egész ország­ban nagy ' feltűnést keltett. De belül is élénk vitára adott alkal­mat és a Kossutics befolyása alatt álló balszárny a blokkon belül ak­ciót kezdett Rcdics közeledési tervé­nek leszerelésére. Az időközben lefolyt demokrata kongresszus a balszárny akcióját segítette elő. Bár bizonyos, hogy Angyelics semmiféle ígéretet nem tehetett a demokrata-párt nevé­ben, amely azt jelenthette volna, hogy a demokrata-párt megta­gadva eddigi politikáját, a blokk kedve szerinti határozatot fog hoz­ni, Kossuticsék, n demokrata re­­zolucióra való hivatkozással, ke­­reszíülvitték a blokkban, hogy az olyan rezolaciőt fogadott el, amely Radics feltétlen dnavuálását jelenti és elvágja az alját minden további egyezkedési tárgyalásnak. És ez akkor történt, amikor a demokrata rezolució világosan el­árulta, hogy a párt korántsem zár­kózik el a horvát kérdésben el­foglalt eddigi álláspontjának re-j vidiélásától és az alkotmány-revízió kérdésében is a radikális-pártot meg­lepő határozatlansággal nyilatkozott.' Kossuticséknak mindezek ellenére is sikerült RcdicS megnyilatkozó béketerveit már most elbuktatni és a blokkot újra a szélső baloldali szárny politikájának megnyerni. A mai helyzetet legjobban jel­lemzi Kossuticsnak egy újságíró előtt tett azon nyilatkozata, amely szerint a kormánnyal való minden megegyezés teljesen ki van zárva. Politikai befolyásával, népszerű­ségével, sőt talán testi biztonsá­gával és életével játszik az á blokk-politikus, aki a kormány felé való orientálódást propagálja. Ennek a nyilatkozatnak szinte a kiegészítése a „Rije£“-nek a na-, pókban, Radics vélt eltűnésével! kapcsolatban megjelent azon hire,; amely szerint Radicsot a blokk bal-., szárnya, Kossuticsék tették él láb ától:1 Bonyolódik György herceg ügye A kormány tagjai között vélemény eltérések vannak Beogradból jelentik: Politikai1 körökben nagy feltűnést kelt, hogy a kormány nyilvánosan hangoz*», tatotl fenyegetései dacára még mindig nem történt döntő lépés György herceg ügyében. A Vreme csütörtöki számában most érdekes magyarázatát adja a kormány habozásának. E szerint a kor­mány tagjai között nincsen egyet­értés abban, hogy milyen bünte­tést ajánljanak a koronatanácsnak. A legutóbbi, a király elnöklete alatt megtartott minisztertanácson ugyanis a kormány úgy, határo­zott, hogy konkrét javaslatot fog. a koronatanács elé terjeszteni. A miniszterek egy része azon az állásponton van, hogy Györ­gyöt örökre ki ki keli zárni a ki­rályi családból és ezzel a kérdést mindenkorra levenni a napirend­ről. Más minisztereknek ezzel szemben az a véleménye, hogy nem szabad a királyfit örökre ki­zárni, mert ez nemhogy a napi­rendről levenné, hanem még jobban komplikálná az ügyet. Ezek szerint tehát más megol­dást kel! keresni. Ha azonban afe udvari statútumok szerint nem volna más megoldás, akkor az udvari statútumokat kell megvál­toztatni. György herceg egyébként újból levelet intézett Pasics-hoz, mély-, ben követeli apanázsának teljes összegű kifizetését. Szerinte a kormány jogtalanul kapcsolja ösz­­sze az apanázs kérdését Nisbe való költözésével, mert amig nem zárják ki az udvarból, feltétlenül jár neki az apanázs

Next

/
Thumbnails
Contents