Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-01 / 268. szám

Ünnepi ssám ára 6 korona XSIIL évfolyam Szubotica, vasárnap 1822L október t. 268. szám SLgJeiealí ; SiuSen reggel, ünnep a tán fa hétfő» délben TSLKFOt , ; IffslfMvefT? ®- 5—.m iKS .»............................r'T'TTiITT íiii.iiietési ár; negyedévre 90* —dinár SZ'fcEÍUiflLTOSSG: Kralja Aiexandra-nKea 4 síim alatt' Kiadékívaial: Kralja Alexandra-ulioa 1 (I.elíiach-palotaV A sombori expozé A. közjog nem ismeri el a politi­kai pártokat az alkotmány ténye­zőinek, a valóságban azonban & pár­toknak az állam életében, a törvé­nyek meghozatalában, á politikai irány megállapításában sokkal fon­tosabb szerepük vau, mint magának a parlamentnek. A pártok intrikái s a pártértekezletek határozatai szab­nak irányt a miniszterek működé­sének^ akik maguk is pártpolitiku­sok. Csak igy érthető meg, hogy a vajdasági radikális párt értekezle­tére ideje volt elmenni Nincsics kül­ügyminiszternek is, noha a keleti­kérdés, _ a török-görög harctér min­den órában változó esélyei a jugo­szláv külpolitikai legfőbb vezetőjé­nek szinte kötelességévé teszi, hogy hivatala székhelyén maradjon. Nincsicset Pasics utódjaként em­legetik a politikai szalonokban s az hogy Somborba elment s megjelené­sének tekintélyével segített össze­kovácsolni a radikális pártot, bizony­ság amellett, bőgj'’ vállalja is a parla­ment legnagyobb s nemes tra­díciói révén legtekntélyesebb párt­jának vezéri szerepét. Nincsics megjelenése és elhang­zott beszéde messzemenő jelentősé­get ad a sombori pártértekezlenek. Ez a bizalmas értekezlet helyettesí­tette az együtt nem lévő parlamen­tet, pótolta a sajtó nyilvánosságát s az értekezlet révén informálódik az ország közvéleménye a külpolitika legfontosabb eseményeiről. Ne keressünk koturnusos szava­kat, csak a tények szigorúan objek­tiv felsorakoztatásával fűzzünk né­hány megjegyzést Nincsics szavaihoz. A külügyminiszter hivatkozott Lioyd Qeorgeval való beszélgetésé­re s kijelentette, hogy az angol pre­mier miniszter úgy nyilatkozott, hegy irigyli Jugoszláviát. Európa politikájának legnagyobb bölcsességü ás legnagyobb hatalmú irányítója mondotta ezt s ez a kije­lentés bizonyára nemcsak a radiká­lis sziveknek esik jól, hanem büsz­keséggel tölt el mindenkit itt bent az országban. Ne rontsuk e kijelen­tés szépségét, s ne rontsuk a Lloyd George szavai által felkeltett jogos büszkeséget. Csupán annyit füzünk hozzá, hogy Lloyd George szerint azért irigylésreméltó ez ifjú és nagy­­jövőjü királyság, mert nem ismeri a munkanélküliség problémáját. Jugo­szláviában tényleg alig van munka­­nélküli, sőt ez az az ország, amely­nek munkás kezekre még szüksége volna. Természeti kincsei hevernek kihasználatlanul, gyönyörű és gaz­daságos tervek válnak megvalósít­hatatlan álmokká, sőt meglévő javak mernek tönkre, mert hiányzik a munka és a hozzáértés, ami meg­valósítsa, vagy csak megvédelmez­ze őket. Külpolitikai referátuma során egy Lloyd Georgenál kisebb jelentőségű politikussal való beszélgetéséről isi beszámolt Nincsics. Bánffy, magyar | külügyminiszter mondotta neki, | hogy az utódállamok közt Jugo-| szláviéban a legjobb a magyarság! helyzete. A »megszépítő messzeség«' mutatja csak talán úgy. hogy akár Csehszlovákia, akár Románia sok­kal teljesebben valósítja- meg, mint az S. H. S. királyság, azokat az emberi jogokat, amelyeket nemzet­közt szerződések biztosítanak a nemzetiségi kisebbségeknek, s lehet, hogy a valóságban igazán itt a leg­teljesebb a magyar nemzeti kisebb­ség egyenjogúsága. Lloyd George-ga! nem vitázunk, Nincsicsnek azonban megmondhat­juk, hogy ha a magyarság itteni helyzetéről tájékozódni akar. ne a magyar külügyminisztert kérdezze meg. Bánffy épp úgy nem mondja meg, nem is ismeri a magyarság valódi helyzetét, mini ahogy nem adnak erről objektív felvilágosítást azok a vajdasági politikusok, akik­kel a miniszter érintezni szokott. Az itt élő magyarságnak átka az, hogy azok, akikkel együtt élt, s akiknek a ma politikájában vezető­szerepük van, tévedés is gyaicran ha­misan ismertetik a magyar múltat s nem igazságosan vázolják a jár.-. szláviai magyarság jelenlegi hely­zetét. Gátul állnak az elé, hogy a szerbiai szerbség megismerje és ba­rátul fogadja a vajdasági magyar­ságot. Ha Bánffy azt mondta, hogy a magyarság helyzete itt a legjobb, az csak annyit jelenthet, hogy amott még rosszabb. Ha egyesek úgy in­formálják a külügyminisztert, hogy a magyarság olyan elbánást érde­mel, mint amilyenben ma része van. ez sein jelent más kötelességet a ra­dikális párt jövendő vezérére, mint azt, hogy ne Bánffy, s ne az elfo­gult uj soviniszták véleményéből igyekezzék megismerni a magyar­ság helyzetét, hanem keressen érint­kezést a vajdasági magyarság ve­zetőivel. Most itt volt a Vajdaságban, meg­tehette volna. Legalább ellenőrizhet­te volna Bánffyt. Ez minden, amit a vajdasági ma­gyarság szempontjából el akartunk mondani a sombori expozéhoz halk­avu megjegyzésként. meny alakult ki. Az. egyik az an­gol álláspont, amely fegyverrel akarta elintézni a törököket, mert saját mohamedán gyarmatait fél­tette. A másik a francia vélemény, amelyik előrelátta, hogy Kemal igen jói szervezett hadsereggel rendelkezik. Franciaország a Ma-' ricza-vonalat Drinápcüyal együtt át akarja adni a törököknek. Az orosz bolsevisták is állan­dóan figyelemmel kisérik a fejle­ményeket és leginkább azt sze­retnék, ha a törökök megkapnák Drinápolyt és Konstantinápolyi. Biztos forrásból tudjuk, hogy három orosz hadosztály siet je­lenleg Kemal segítségére. A francia megoldás mellett van egy uj vélemény is: Kelet-Tiácia autonómiája a népszövetség el­lenőrzése mellett. Ezt a megol­dási Bulgária is magáévá teszi Nincsics kijelenti, hogy előbb-uíóbb biztosítottnak lát­ja a Bulgáriával való együttmű­ködést. A magyar külügyminiszter meg van elégedve Somborban döntenek a kul- és belpolitikáról A k&!%joahi!szter expozét tart ott a A péntek esti gyorsvonattal Beogredból Subotieán át Som borba érkezett N neves Momcsilló külügyminiszter, Miladinovics Zser­­kó postaügyi miniszter és dr. Mi­­letics Szlavkó volt miniszter a radikális-párt nagygyűlésére. Még pénteken este rajtuk kivül meg­érkeztek a radikális szervezetek több tagja, akik nyomban szü­­kebbkörü megbeszélést folytattak, amely éjjel két óráig tartott. Szombaton reggel nyolc órakor a kiküldöttek valamennyien ismét együtt voltak. A minisztereken kivül Somborban vannak Vilics Márkó, Szévics Szimó, Vészelinovics és dr. Mihájiovics Szvetiszláv, dr. Prodanovics, Siasics, Manojlovics János kép-viselők is. Suboticárói Manojlovits Jánoson kivül dr, Manojlovits Vladiszláv, Protics Má^-kó és dr. Miladinovics Radivoj vannak jelen A bizalmas gyűlés szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a Sio­­boda-szálló nagytermében. A gyű­lésnek ez volt a célja, hogy a vasárnapi radikális népgyülés elé terjesztendő határoza i javaslatot megállapítsák. A vasárnapi nagy­gyűlés csak formális jellegű lesz, mert megállapodtak abban, hogy a határozat fölötti szavazásnál a kisebbség aláveti ma ját a több­ség döntésének. A bizalmas értekezleten elnö­kül egyhangúlag Gycrgyevics Mi­tót, a novisadi pártszervezet tag­ját választották meg Alalnökül dr. Manojlovics Vladiszlávot és dr. radikáiis-párt sombori értekezletén Gavrila Emil volt torontáli főis­pánt választották. A külügyminiszter expozéja A napirend felolvasása után dr. N'ncsics Momcsilló külügyminisz­ter egyórás expozét tartott a kül­politikai helyzetről. A külügyminiszter expozéjában elsősorban arra mutat rá, hogy a SHS. királyság megalakulásától kezdve a külpolitika igen fon­tos szerepet játszott az országban. A külpolitika természetesen kiha­tással van a belpolitikai helyzetre. Az állam jól vezeteti külpolitikája megkönnyíti a belpolitikát is. A külügyminiszter — mint mon­dotta — külföldi utazása alkalmá­val azt a tapasztalatot szerezte, hogy Angimban és Franciaország­ban idegenkedéssel néznek egy eset­leges uj háború elé. A kedélyek ott is fáradtak. Lloyd Georgeval való beszélge­tése során szó esett a munkanél­küliségről is. Az angol miniszter­­elnök kijelentette, hogy Angliában jelenleg két és fél millió, Fran­ciaországban hét-nyolcszázezer munkanélküli van. Mikor Lloyd George érdeklődésére azt felelte, hogy a SHS. királyságban nin­csenek munkanélküliek, Lloyd George ezt felelte: Az ön hazája valóban irigylésreméltó. A török kérdés A törökök Európába jöveteléi igen súlyos komplikációnak látja maga Lloyd George is. A török-görög! viszály rendezésére kétféle véle-* Magyarországra vonatkozólag közli a külügyminiszter, hogy Genfben négy ízben folytatott tár­gyalást greif Bánffy magyar külügy­miniszterrel. Bánffy kijelentette,­­hogy az utódállamok közül Jugo­szláviában élnek a magyarok a legkisebb számban és mególlapi­­totta, hogy a magyarok politikai és ■ iskolaügye az SHS. államban van a legjobban elintézve, szemben. Csehszlovákiával és Romániává!, ahol rosszabb a magyarság hely­zete. Mindennek dacára az ellen­téteket, melyek Jugoszlávia és Ma­gyarország között felmerülnek, sok­kal nehezebben tudják elintézni, mint akár Romániával, a' ér Cseh­szlovákiával. Bánffy kijelentette előtte, hogy szoros barátsága és együttműködést kíván a _ SHS. ki­rálysággal fenntartani. Ö maga is kifejezte a magyar külügyminisz­ter előtt ebbeli kívánságát. Olaszországban jugoszláv ellenes éra következik Olaszországgal szemben a vitás kérdések feletti döntés elhalasz­tása megnehezíti viszonyunkat. Itália hivatalos körei a baráti együt­­mükidéSt kívánják. A génuai kon­ferencián az olaszok nem enged­ték a montenegrói és a hervát kérdés tárgyalását Az clasz kor­mány helyzetét azonban megnehezí­tik a fascisiák, akik a legközelebbi választásokon, ha nem is kapnak többséget, de mindenesetre olyan pártol fognak alkotni, amellyel szá­molni kell és amely ellensége lesz Jugoszláviának. Musolini legutóbbi beszédében már háborúra izgatott Jugo­szlávia eilen. 1 Megjegyezte végül a külügymi-Lapuak mai száma 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents