Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-01 / 268. szám
Ünnepi ssám ára 6 korona XSIIL évfolyam Szubotica, vasárnap 1822L október t. 268. szám SLgJeiealí ; SiuSen reggel, ünnep a tán fa hétfő» délben TSLKFOt , ; IffslfMvefT? ®- 5—.m iKS .»............................r'T'TTiITT íiii.iiietési ár; negyedévre 90* —dinár SZ'fcEÍUiflLTOSSG: Kralja Aiexandra-nKea 4 síim alatt' Kiadékívaial: Kralja Alexandra-ulioa 1 (I.elíiach-palotaV A sombori expozé A. közjog nem ismeri el a politikai pártokat az alkotmány tényezőinek, a valóságban azonban & pártoknak az állam életében, a törvények meghozatalában, á politikai irány megállapításában sokkal fontosabb szerepük vau, mint magának a parlamentnek. A pártok intrikái s a pártértekezletek határozatai szabnak irányt a miniszterek működésének^ akik maguk is pártpolitikusok. Csak igy érthető meg, hogy a vajdasági radikális párt értekezletére ideje volt elmenni Nincsics külügyminiszternek is, noha a keletikérdés, _ a török-görög harctér minden órában változó esélyei a jugoszláv külpolitikai legfőbb vezetőjének szinte kötelességévé teszi, hogy hivatala székhelyén maradjon. Nincsicset Pasics utódjaként emlegetik a politikai szalonokban s az hogy Somborba elment s megjelenésének tekintélyével segített összekovácsolni a radikális pártot, bizonyság amellett, bőgj'’ vállalja is a parlament legnagyobb s nemes tradíciói révén legtekntélyesebb pártjának vezéri szerepét. Nincsics megjelenése és elhangzott beszéde messzemenő jelentőséget ad a sombori pártértekezlenek. Ez a bizalmas értekezlet helyettesítette az együtt nem lévő parlamentet, pótolta a sajtó nyilvánosságát s az értekezlet révén informálódik az ország közvéleménye a külpolitika legfontosabb eseményeiről. Ne keressünk koturnusos szavakat, csak a tények szigorúan objektiv felsorakoztatásával fűzzünk néhány megjegyzést Nincsics szavaihoz. A külügyminiszter hivatkozott Lioyd Qeorgeval való beszélgetésére s kijelentette, hogy az angol premier miniszter úgy nyilatkozott, hegy irigyli Jugoszláviát. Európa politikájának legnagyobb bölcsességü ás legnagyobb hatalmú irányítója mondotta ezt s ez a kijelentés bizonyára nemcsak a radikális sziveknek esik jól, hanem büszkeséggel tölt el mindenkit itt bent az országban. Ne rontsuk e kijelentés szépségét, s ne rontsuk a Lloyd George szavai által felkeltett jogos büszkeséget. Csupán annyit füzünk hozzá, hogy Lloyd George szerint azért irigylésreméltó ez ifjú és nagyjövőjü királyság, mert nem ismeri a munkanélküliség problémáját. Jugoszláviában tényleg alig van munkanélküli, sőt ez az az ország, amelynek munkás kezekre még szüksége volna. Természeti kincsei hevernek kihasználatlanul, gyönyörű és gazdaságos tervek válnak megvalósíthatatlan álmokká, sőt meglévő javak mernek tönkre, mert hiányzik a munka és a hozzáértés, ami megvalósítsa, vagy csak megvédelmezze őket. Külpolitikai referátuma során egy Lloyd Georgenál kisebb jelentőségű politikussal való beszélgetéséről isi beszámolt Nincsics. Bánffy, magyar | külügyminiszter mondotta neki, | hogy az utódállamok közt Jugo-| szláviéban a legjobb a magyarság! helyzete. A »megszépítő messzeség«' mutatja csak talán úgy. hogy akár Csehszlovákia, akár Románia sokkal teljesebben valósítja- meg, mint az S. H. S. királyság, azokat az emberi jogokat, amelyeket nemzetközt szerződések biztosítanak a nemzetiségi kisebbségeknek, s lehet, hogy a valóságban igazán itt a legteljesebb a magyar nemzeti kisebbség egyenjogúsága. Lloyd George-ga! nem vitázunk, Nincsicsnek azonban megmondhatjuk, hogy ha a magyarság itteni helyzetéről tájékozódni akar. ne a magyar külügyminisztert kérdezze meg. Bánffy épp úgy nem mondja meg, nem is ismeri a magyarság valódi helyzetét, mini ahogy nem adnak erről objektív felvilágosítást azok a vajdasági politikusok, akikkel a miniszter érintezni szokott. Az itt élő magyarságnak átka az, hogy azok, akikkel együtt élt, s akiknek a ma politikájában vezetőszerepük van, tévedés is gyaicran hamisan ismertetik a magyar múltat s nem igazságosan vázolják a jár.-. szláviai magyarság jelenlegi helyzetét. Gátul állnak az elé, hogy a szerbiai szerbség megismerje és barátul fogadja a vajdasági magyarságot. Ha Bánffy azt mondta, hogy a magyarság helyzete itt a legjobb, az csak annyit jelenthet, hogy amott még rosszabb. Ha egyesek úgy informálják a külügyminisztert, hogy a magyarság olyan elbánást érdemel, mint amilyenben ma része van. ez sein jelent más kötelességet a radikális párt jövendő vezérére, mint azt, hogy ne Bánffy, s ne az elfogult uj soviniszták véleményéből igyekezzék megismerni a magyarság helyzetét, hanem keressen érintkezést a vajdasági magyarság vezetőivel. Most itt volt a Vajdaságban, megtehette volna. Legalább ellenőrizhette volna Bánffyt. Ez minden, amit a vajdasági magyarság szempontjából el akartunk mondani a sombori expozéhoz halkavu megjegyzésként. meny alakult ki. Az. egyik az angol álláspont, amely fegyverrel akarta elintézni a törököket, mert saját mohamedán gyarmatait féltette. A másik a francia vélemény, amelyik előrelátta, hogy Kemal igen jói szervezett hadsereggel rendelkezik. Franciaország a Ma-' ricza-vonalat Drinápcüyal együtt át akarja adni a törököknek. Az orosz bolsevisták is állandóan figyelemmel kisérik a fejleményeket és leginkább azt szeretnék, ha a törökök megkapnák Drinápolyt és Konstantinápolyi. Biztos forrásból tudjuk, hogy három orosz hadosztály siet jelenleg Kemal segítségére. A francia megoldás mellett van egy uj vélemény is: Kelet-Tiácia autonómiája a népszövetség ellenőrzése mellett. Ezt a megoldási Bulgária is magáévá teszi Nincsics kijelenti, hogy előbb-uíóbb biztosítottnak látja a Bulgáriával való együttműködést. A magyar külügyminiszter meg van elégedve Somborban döntenek a kul- és belpolitikáról A k&!%joahi!szter expozét tart ott a A péntek esti gyorsvonattal Beogredból Subotieán át Som borba érkezett N neves Momcsilló külügyminiszter, Miladinovics Zserkó postaügyi miniszter és dr. Miletics Szlavkó volt miniszter a radikális-párt nagygyűlésére. Még pénteken este rajtuk kivül megérkeztek a radikális szervezetek több tagja, akik nyomban szükebbkörü megbeszélést folytattak, amely éjjel két óráig tartott. Szombaton reggel nyolc órakor a kiküldöttek valamennyien ismét együtt voltak. A minisztereken kivül Somborban vannak Vilics Márkó, Szévics Szimó, Vészelinovics és dr. Mihájiovics Szvetiszláv, dr. Prodanovics, Siasics, Manojlovics János kép-viselők is. Suboticárói Manojlovits Jánoson kivül dr, Manojlovits Vladiszláv, Protics Má^-kó és dr. Miladinovics Radivoj vannak jelen A bizalmas gyűlés szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a Sioboda-szálló nagytermében. A gyűlésnek ez volt a célja, hogy a vasárnapi radikális népgyülés elé terjesztendő határoza i javaslatot megállapítsák. A vasárnapi nagygyűlés csak formális jellegű lesz, mert megállapodtak abban, hogy a határozat fölötti szavazásnál a kisebbség aláveti ma ját a többség döntésének. A bizalmas értekezleten elnökül egyhangúlag Gycrgyevics Mitót, a novisadi pártszervezet tagját választották meg Alalnökül dr. Manojlovics Vladiszlávot és dr. radikáiis-párt sombori értekezletén Gavrila Emil volt torontáli főispánt választották. A külügyminiszter expozéja A napirend felolvasása után dr. N'ncsics Momcsilló külügyminiszter egyórás expozét tartott a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter expozéjában elsősorban arra mutat rá, hogy a SHS. királyság megalakulásától kezdve a külpolitika igen fontos szerepet játszott az országban. A külpolitika természetesen kihatással van a belpolitikai helyzetre. Az állam jól vezeteti külpolitikája megkönnyíti a belpolitikát is. A külügyminiszter — mint mondotta — külföldi utazása alkalmával azt a tapasztalatot szerezte, hogy Angimban és Franciaországban idegenkedéssel néznek egy esetleges uj háború elé. A kedélyek ott is fáradtak. Lloyd Georgeval való beszélgetése során szó esett a munkanélküliségről is. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy Angliában jelenleg két és fél millió, Franciaországban hét-nyolcszázezer munkanélküli van. Mikor Lloyd George érdeklődésére azt felelte, hogy a SHS. királyságban nincsenek munkanélküliek, Lloyd George ezt felelte: Az ön hazája valóban irigylésreméltó. A török kérdés A törökök Európába jöveteléi igen súlyos komplikációnak látja maga Lloyd George is. A török-görög! viszály rendezésére kétféle véle-* Magyarországra vonatkozólag közli a külügyminiszter, hogy Genfben négy ízben folytatott tárgyalást greif Bánffy magyar külügyminiszterrel. Bánffy kijelentette,hogy az utódállamok közül Jugoszláviában élnek a magyarok a legkisebb számban és mególlapitotta, hogy a magyarok politikai és ■ iskolaügye az SHS. államban van a legjobban elintézve, szemben. Csehszlovákiával és Romániává!, ahol rosszabb a magyarság helyzete. Mindennek dacára az ellentéteket, melyek Jugoszlávia és Magyarország között felmerülnek, sokkal nehezebben tudják elintézni, mint akár Romániával, a' ér Csehszlovákiával. Bánffy kijelentette előtte, hogy szoros barátsága és együttműködést kíván a _ SHS. királysággal fenntartani. Ö maga is kifejezte a magyar külügyminiszter előtt ebbeli kívánságát. Olaszországban jugoszláv ellenes éra következik Olaszországgal szemben a vitás kérdések feletti döntés elhalasztása megnehezíti viszonyunkat. Itália hivatalos körei a baráti együtmükidéSt kívánják. A génuai konferencián az olaszok nem engedték a montenegrói és a hervát kérdés tárgyalását Az clasz kormány helyzetét azonban megnehezítik a fascisiák, akik a legközelebbi választásokon, ha nem is kapnak többséget, de mindenesetre olyan pártol fognak alkotni, amellyel számolni kell és amely ellensége lesz Jugoszláviának. Musolini legutóbbi beszédében már háborúra izgatott Jugoszlávia eilen. 1 Megjegyezte végül a külügymi-Lapuak mai száma 20 oldal
